Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-06 / 235. szám
✓ Í983. október *, szerda S. oldal / Két és fél millió hálózatbővítésre Nyilvános távbeszélő-állomás a Leninvárosban A posta szegedi igazgatósá-1 gának kecskeméti műszaki J fenntartási üzeme idén két és fél millió forint értékű hálózat, fejlesztési munkát végez és ezenkívül folyamatosan karban tartja a meglevő telefonhálózatot is. A fejlesztési feladatok közül az egyik legjelentősebb a Katonatelep—Kiskunfélegyháza közötti vasútszakasz mentén folyó munka: a vágányok korszerűsítésével párhuzamosan új telefonvezetéket készítenek az üzem dolgozói. Az építés jövőre fejeződik be, összes költsége majdnem kétmillió forint lesz. Nyárlőrineen, Izsákon, Kuna- dacson, Soltszentimrén, Városföldön és Lajosmizsén az új postahivatal építése, Illetve a meglevő korszerűsítése tette szükségessé a távbeszélőhálózat Exportbrigád A tavalyi 6 millió forinttal szemben idén már kilencmillió forint értékben exportál teaszűrőket a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. A megrendelők névsorán nem kevesebb, mint 14 tőkés ország szerepel. A teaszűrők készítésével száznégy. asszony foglalkozik. Látogatásunk idején az egyik legeredményesebb exportbrigád, a „Martos Flóra” asszonyai dolgoztak a szűrőkészítő vonalon. felújítását. Kecskeméten a Csongrádi út építésénél 800 méter hosszan föld alá „bújtatták” a telefonkábelt és lebontották az elavult légvezetéket a szere, lök. Hasonló feladatot hajtottak végre a Felszabadulás parkban is. mégpedig társadalmi munkában. Örömhír a leninvárosiaknak: a kérésükre létesített nyilvános távbeszélő-állomást néhány napon belül üzembe helyezik. Ezzel együtt J5 nyilvános készülék áll majd a kecskemétiek rendelkezésére. Az elmondottakból következik az is, hogy idén eddig mindössze harminccal növekedett a megyeszékhelyen a telefon-előfizetők tábora, holott 300— 350-en várnak jelenleg is igényük kielégítésére. Figyelembe véve, hogy sokan be sem nyújtják már igényüket — eleve re. ménytelennek tartják az elfogadását — nyugodtan többszörösére növelhetjük a telefonra várók számát. Koncz Ferenc üzemvezető nem túl biztatóan nyilatkozott a további kilátásokról. Elmondta, hogy tudomása szerint még mindig nem konkretizálódtak beruházási programmá a kecskeméti központ bővítését célzó elképzelések. A műszaki fenntartási üzem soron kívül elégíti ki a termelőszövetkezetek igényét. Idén eddig nyolc gazdaságot kapcsoltak be a távbeszélőhálózatba, de rövidesen megjelennek a szerelők a kecskeméti „Törekvés’’-ben és a még hátralevő há_ rom Lakitelek és Tiszakécske környéki gazdaságban is. A felső képen: Az eloxáló műhely kádjaiban ölti fel csillogó köntösét a szűrő. Major Béláné és Biszák Jó- zsefné nagy figyelemmel végzi munkáját. Nem kis mértékben nekik tulajdonítható, hogy a külföldi piacokon nemcsak célszerű formája, tartóssága, hanem tetszetős külseje miatt is nagyra becsülik a Baján készült háztartási ciklíet. Jobb oldali képünkön: Szaporán kopog a fakalapács a szereidében, tornyokban áll a kész szűrő a hosszú asztalon. Műszakonként tízezer darabot állítanak össze az ügyes kezű asszonyok. (Pásztor Zoltán felvételei.) lékben az állami támogatásnak volt köszönhető. „Gazdálkodásukra” vonatkozóan csak néhány jellemző adatot. A növénytermelésre egy év alatt 110 ezer forintot fizettek rá. A hagyományosan termesztett növényféleségekből rendkívül alacsony termésátlagot értek el. De ami szinte képtelenség. ráfizetéses volt még az állattenyésztés. ezen belül a sertéstenyésztésük is. A beszámoló ezt állapította meg: „A hízósertések ka-ként 60 forintos (!) költségbe kerültek és 1 kg súly előállítására 9 kg (!) abraktakarmányt használtak fel. Ez a helyzet azért állhatott elő, mert a sertések gondozása és takarmányozása a lehető legelhanyagoltabb volt.” Adósak maradtak az államnak 450 mázsa adógabonával, ugyanakkor a tagok részére történt kiosztás meghaladta a tervezettet. Egyéb áruértékesítési tervüket is messzemenően nem teljesítették. Az ellenőrző bizottság idem tése nemcsak a tényeket rögzítette. de a gazdálkodás csődjének okaira is megpróbált rávilágítani. A munkaszervezés hiánya. az ellenőrzés elmulasztása, a vezetői tapasztalatlanság és bizonytalankodás szerepelt ezek között. Olyan visszásságok, hogy a kukoricát eladták s nem az állatállomány fejlesztésére fordították. Nem tartották be az agrotechnikai előírásokat, elmulasztották a trágyázást. A sertések közül 77 malac és 57 süldő a rossz elhelyezés és bélgyulla- dás miatt hullott el, 19 darab vedig kényszervágásra került. Ilyen „gazdálkodás” mellett nem csoda, hogy elherdálódott a szövetkezet közös alapja, a gazdaság jövedelme — s végül is egy NEB-vizsgálattal kellett az elnököt ráébreszteni felelősségére. Csodák csodája, a tagság egy része ennek ellenére R. Kiss Józsefre esküdött és hajlandó volt a közgyűlésen Is — lemondása ellenére — az elnöki poszton való további meghagyását követelni. Viharos jelenetekre került sor. A józanabbik fele a tagságnak belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Az állam nem „fejőstehén”, s a felsőbb irányító szervek türelmének is van határa. S nem az a „jó elnök”. aki mindenkinek kedvezve szabadjára engedi a gazdálkodás menetét, a cséplőgéptől engedi széthordani a gabona zömét. elnézi a lopást, hanyagságot, s olyan hangulatot teremt maga körül, amely a közös munka teljes szétzüllesztéséhez. kilépési törekvésekhez vezet. \ égül IS a józanabbik ész győzedelmeskedett, s elfogadták a vezetőség javaslatát, amely véget kívánt vetni az eddigi állapotoknak. s Farkas Ignácot, a jó hírű Mathiász Tsz tapasztalt elnökét jelölte a Kossuth Tsz élére is — egyelőre kettős funkcióban. Egyetértettek — hosszas vita után — abban is. hogy a Mathiász Tsz szakvezetése (a Kossuthnak eddig egyetlen szakembere volt. de az is csak nem- régóta van a szövetkezetben) Reméljük, viszontlátjuk egymást — nálunk... Elbúcsúzott megyénktől u francia pártmunkásküldőitség MINT tegnapi számunkban ! hírt adtunk róla, a Francia Kommunista Párt. hazánkban tartózkodó delegációja megyénkbe is ellátogatott. Kedden j Kecskeméttel ismerkedtek, j majd a megye vezetőinek tár- | saságában Kiskőrösre utaztak, i ahol megtekintették Petőfi szü- i lőházát és ellátogattak a Toldi | Szakszövetkezetbe. Szerdán — Kalocsán át — Bajára vezetett a küldöttség I útja. Rolland Leroy elvtársat, az FKP Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, a delegáció vezetőjét, Jean Brule-t, a központi bizottság tagját, a központi bizottság szervezési osztályvezetőjét, Lu- ctenne Mazelint, a Francia Nők Szövetségének vezetőségi tagját, Yvés Bourneau-t, Allier megye pártbizottságának titkárát és Paul Fromonteilt, Vienne megye pártbizottságának titkárát ide is elkísérte dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke. A bajai járási pártbizottságon Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke fogadta a vendégeket, akiknek az első titkár tartott rövid tájékoztatót a járás gazdasági, kulturális helyzetéről, a pártszervezetek tevékenységéről. Rövid városnézés következett ezután, melynek során a francia elvtársak kellemes perceket töltöttek a Szajna-parti hangulatot idéző Sugovica-sétányori. FELSÖSZENT1VÄNRA látogatott Bajáról a delegáció, ahol Bús István községi párttitkár és dr. Orha István vb-elnök szavaiból kaptak jellegzetes körképet egy bácskai község — s vele a többi hasonló falu — múltbeli helyzetéről, mai életéről, eredményeiről. A tapasztalatok, élmények gyűjtése az Új Élet Tsz majorjában folytatódott. Kint a határban Borsodi János tsz-elnök és Vámos Ferenc főagronómus adott tömör elemzést arról, hogyan sikerült ebben a fejlett típusú kollektív gazdaságban úgy alakítani a közös életet, hogy 40 forint alá sose szálljon a munkaegység értéke. Mindenkire élénk hatással voltak a tsz vezetőinek olyan közvetlen megjegyzései, hogy például a ma egymás mellett sorakozó pompás gazdasági épületek helyén 1959-ben még csak puszta föld vagy nádas volt. vegye át a vezetést náluk is, már ebben a gazdasági évben — ugyancsak a kettős irányításnak megfelelően. Farkas Ignác, idegit húzódozva ugyan —. hiszen a hatvanadik évében jár és nem nagyon hiányzott neki ez a munkatöbblet —. de elvállalta az úi megbízatást. S ha már vállalta, ígéretet is tett. hogy igyekszik a szétkuszált gazdálkodás, ban rendet teremteni. Kérte, segítsék ebben a munkájában, hiszen csak a kölcsönös bizalom lehet alapja a szövetkezet megszilárdulásának. R. Kiss Józsefre a háztáji bizottság megszervezését, pontosabban az igencsak túlméretezett háztáji gazdaságok rendbetételét bízták. Nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy legalább ily módon segítsen a visz- szásságok megszüntetésében, a közös munka becsületének helyreállításában. V. Tóth Pál Következik: Fél esztendő nem nagy idő) A gépesítettség fokától kezdve a termésátlagokon át az állatállomány adataiig, a hozamokig minden érdekelte a francia elvtársakat. Sétáltak, nézelődtek a vendégek a majorságban. Gyönyörködtek a tiszta tejházban, a bi- kahízlaló istállóban, vagy a serRolland Leroy, a delegáció vezetője. téskutricák előtt — a nagyüzemi állattartás élő és tárgyi produktumaiban. A notesz mindvégig ott volt a kezükben; kérdezgettek, viszonyítottak, je- §y6ztck 'megtudtak, hogy tavaly például egy rendszeresen dolgozó szövetkezet^ tagnak 26 ezer forint volt az évi jövedelme — csak a közösből, mert ehhez még a háztájiból is bejött 5—7 ezer forint. Az egy-egy tagra eső tiszta vagyon értéke pedig elérte a 42 ezer forintot. A főagronómus csak úgy kapásból megkérdezte Bedzsula Lajos sertéshizlalót, hány munkaegysége volt a múlt hónapban? — Kilencvenhét — válaszolta a gondozó. Vámos Ferenc egy pillanat alatt kiszámolta a keresetét. — Nem is merem kimondani — szabódott lelkesen. — Hatvan forintos munkaegységértékkel — hatezer egy hónapban. AMIKOR Rolland Leroy elvtárs, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára a delegáció nevében mondott köszönetét a szívélyes, meleg vendéglátásért, többek között ezekkel a gondolatokkal búcsúzott. — Egy hete vagyunk itt. Valahányszor egy látogatás végére értünk az ország más-más részein, mindig az volt a benyomásunk, hogy most már minden lényeges vonását megismertük az önök életének. Mégis mindig, most is azt kell mondanunk, hogy ismét űj, különleges, érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Nagyon jó és legjellemzőbb benyomásunk az volt ebben a termelő- szövetkezetben, hogy méltán viseli az Űj Élet nevet. Sokoldalúan megfigyelhettük, hogyan formálódik az új élet, az új típusú ember. MEGISMERTÜK a nagy nehézségeket, erőfeszítéseket, melyek leküzdésével a szép sikereket elérték. Közvetlen élmények alapján tanulmányoztuk a szocializmus építésének módszereit, s a tapasztalatokat a személyes meggyőződéstől áthatott lelkesedéssel adjuk át otthon. Ezek segítséget adnak a mi harcunk győzelemre viteléhez is... Reméljük, viszontlátjuk egymást nálunk — mondotta befejezésül Leroy elvtárs, Tóth István
