Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-24 / 198. szám
. ftHEffio VS rTEnteraí_Q3u ■ ■ A megyeszékhely lakáshelyzete A Széchenyi-hegytől a nézőkig AZ ELMŰLT öt évben a TV- előfizetőknek száma gyors ütemben emelkedett és ez év június végéig elérte a 755 600-at. Míg X960-ban mindössze 103 651 előfizetőt tartottak nyilván, 1963- foari már elérte a 470 ezret, 1964-ben pedig már 675 ezren nézték saját készülékeik előtt a TV műsorát. Az adásidő növekedésén, a TV műsorpolitikájának változásán túlmenően a technikai feltételek fejlődése indokolja elsősorban a számszerűség ily mértékű növekedését. Hazánkban jelenleg 11 TV-adóállomás működik, s ezzel az ország területének mintegy 70 százalékában lehetséges a műsor technikailag kielégítő vétele. A TÉRKÉP az ország belső közvetítőhálózatát, valamint az egyes területek vétel lehetőségeit mutatja be. A Széchenyi- hegyi mikrohullámú központ három irányban továbbítja a TV- műsort. Az egyik keleti irányban az Észak-. Északkelet-Ma- gyavország TV-adóihoz, valamint Kijeven keresztül a Szovjetunióval teremt kapcsolatot. Kékesen az egyik antenna Martfűre néz, ahonnan Szentesre továbbítják a képeket. A MÁSIK, a kelet-nyugati irány, melynek segítségével Győrön és Sopronon keresztül az Eurovízióval lehetséges az összeköttetés. Ugyancsak Győr közbeiktatásával van kapcsolatunk Pozsonnyal, illetve a szocialista országokat összefogó Xn- tervizióval. A harmadik a Kab- hegyen át Pécsen keresztül a Belgráddal történő összeköttetést teszi lehetővé. A gond nagy. szinte feszítő. Megmondhatói ennek a munkahelyek vezetői, akiknél a dolgozók lakásproblémája talán el_ ső fokon jelentkezik, még inkább a tanácsi testület tagjai, akiket igen gyakran keresnek meg választóik ilyen gonddal, s főleg az illetékes szakigazgatási szerv dolgozói és a munkáját segítő társadalmi lakásbizottság tagjai. Nem véletlenül tűzte tehát, ülésének napirendjére éppen ezt a témakört a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tárgyalási alapul szolgáló előterjesztésben a szakigazgatási osztály a jelenlegi helyzet ismertetésén túl elsősorban azt I igyekezett vázolni, miként le- j hetne a lakáskérdés megoldásá- ! ban valamelyest előbbre jutni. Évenként ezer lakossal több Maradjunk azonban a jelen- | légi helyzetnél, s induljunk ki | Kecskemét lélekszámának ala- j kutasából. 1950-ben 51 ezer fő ! volt a megyeszékhely lakossá- I ga. Tizenöt év alatt pedig elérte a 73 ezret. Ez idő alatt 4181 lakás épült. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a város ösz- szes lakóházainak 74 százaléka vályogból van. illetve alapozás nélküli, tehát, állaguk egyre inkább romlik, érthetővé válik a jelenlegi lakáshelyzet. Eszerint a tanács vb igazgatási osztályán 3885 jogos lakásigényt tartanak nyilván. Az igényjogosultak kö_ zül 314 család lakik romos, vagy életveszélyes körülmények között A leninvárosi lakótelep építésének megkezdésekor még úgy tűnt, hogy ezzel a tekintélyes lakásgyarapodással jó szerint sikerült a legnyomósabb igényeket kielégíteni. Csakhogy a lakosság számának évenkénti mintegy ezerfős gyarapodása keresztül húzta ezt a számítást. Nagyon sok régi és újabb keletű probléma megoldódott. De ha a jelenlegi igényjogosultak számát tekintjük, szinte alig csökkent a gond. Joggal vetődik fel tehát, hogyan lehet ebből kiutat találni? Az elért eredmény jelentős és nem lebecsülendő. A sok ezer állami lakás létesítése mellett rendkívül fellendült a lakásépítés számos egyéb formája is. Hiszen idáig 561 taggal hat lakásszövetkezet jött létre a városban. Számtalan építtető az OTP szervezte társulások keretében jutott otthonhoz, nem is szólva a KISZ által szervezett akciókról, vagy az állami támogatással, illetve teljesen saját erőből létesített családi házakról. Mégis szűknek bizonyul min_ den eddigi keret. Nemcsak az állami, hanem például a szövetkezeti lakásigényeket illetően is. Az utóbbiból kereken 800 kérelmet tartanak nyilván. S egyebek között ez is diktálja: felül kellene vizsgálni a lakásjuttatás eddigi rendszerét. Dicséretes és az országban számos helyen követésre talált kezdeményezése -volt a városi tanácsnak a társadalmi lakás- bizottság életrehívása. Az üzemek. intézmények, vállalatok képviselőiből álló bizottság elismerésre méltó munkát végzett. Nemcsak a lakásügyi hatóság rendelkezésre bocsátott lakások odaítélésében segített, a körülmények igen lelkiismeretes és fáradságos ellenőrzése után. Hanem kivette a részét az életveszélyes körülmények közé jutott családok részére a szükséglakások felkutatásában is. A kiutalásra javaslatba hozottak névjegyzékének nyilvánosságra hozatala pedig tiszteletre méltó előrelépés volt az ügyintézés demokratizmusának útján. Nagyobb hatáskört Felvetődik azonban a kérdés: nem volna-e indokolt a társadalmi bizottság kibővítése, illetve hatáskörének növelése? Mert például az állami erőből épülő lakások egyik részét üzemek, vállalatok és hivatalok kapják egyszeri bérlőkijelölési joggal, a másik, s rendszerint a kisebbik hányadát a lakásügyi hatóság. Az előbbieket pedig — anyagi helyzetüket tekintve — nem mindig azok kapják, akik a legjogosultabbak rá. Egy-két példát erről. Az idén felépülő állami lakásokból eddig 62-re tehetett javaslatot a társadalmi lakásbizottság, holott, a legnehezebb anyagi helyzetű igényjogosultak ké. relmei éppen e bizottság kezében futnak össze! Vagy: a nagyszámú szövetkezeti lakásigények. Lakáskérdés ez is, melyben megvan az alap az igénylők közötti válogatásra, gondos mérlegelésre. Ebben ugyancsak nagy segítségére lehetne a szak. igazgatási szervnek a lakásbizottság. Számos érv és ellenérv került szóba ezzel kapcsolatban a végrehajtó bizottság ülésén. S abban megegyeztek a vélemények, hogy a lakásügyi hatóság ügykörét — beleértve a lakás- bizottságot is — hasznos lenne kiszélesíteni. Csak helyeselni lehet azt a törekvést is, • mely szerint a végrehajtó bizottság a jogi és államigazgatási állandó bizottságot ké’-*e fel arra vonatkozó irány. /ek kimunkálására, hogy kik részesülhetnek elsősorban álla.oi lakáskiutalásban. Egy javaslat... Megítélésünk szerint ehhez a munkához igen hasznos gondolatokkal szolgálhat a Népszabadság lengyelországi tudósítójának augusztus 12-én megjelent cikke. A tudósítás a testvéri ország új lakáselosztási rendszerébe enged bepillantást, mely többek között az egy csa- : ládtagra jutó 800 zlotys havi ! jövedelemben jelöli meg az állami erőből épülő lakásra való igényjogosultságot. Bizonyára jó szolgálat lenne az elosztás igazságosságának. ha az állami lakáskiutalást nálunk is hasonló, összeg körüli egy családtagra jutó havi jövedelemhez kötnék. Perny Irén Több mint 16 ezer gázfogyasztó AUGUSZTUS közepéig mintegy 8400 fogyasztót tartottak nyilván a kecskeméti gázelosztó telepjen. Ebben az évben azonban újabb 5500 fogyasztó jelentkezésére számítanak, akik részére a gázpalackokat 1966 első negyedévében át is adják. A jelenlegi cseretelep kis kapacitása miatt két csővázas barakkot is építenek a megyeszékhelyen, ahol majd 7500 gázpalackot lehet tárolni, s ez azt jelenti, hogy a telep nemsokára 2—3 hétre előre rendelkezik gázpalack-tartalékkal. A GÁZELOSZTÓ telep szakemberei eddig 2500 előkapcso- lást végeztek el az idén, s ezzel együtt 1966. június végére a gázzal rendelkezők száma meghaladja a 16 ezret a telep körzetében. Ezenkívül 3000 üzemelő gázkészülék kötelező ellenőrzését és 1340 javítást is elvégeztek január óta a szerelők, s e fontos munka végzése a továbbiakban is folyamatosan történik. Külterületi „a^rös 99 A cítnben azért tettük idézőjelbe az „apróság” szót, mert az alább következő néhány megfigyelés csak a városi ember számára kisebb jelentőségű. Azért, mert őt már elkerülik ilyen „kis” kellemetlenségek, s ha egyik helyen csorbát szenvednek igényei, pótolhatja második, harmadik helyen. A JHajjmtí Jtfamú a thkipm Í Mikrohu/fömii reléállomások «** Átjátszó- u állomások Kétirányú mikrolánc • egyirányú mikrolánc HELVÉCIA A postai buszmegállónál tarkára festett hirdetésnyi kartonpapír hever a fűben, egy nagy fa alatt. A járatok utasai közül a kíváncsibbak odanéznek, s akik jobban ráérnek, el is olvassák. Báli meghívó augusztus ennyiedikére. Lesz büfé, zene, tánc, jó szórakozás. Kedves, romantikus hírközlési mód, A pap ír szélein kerekedett mélyedésekről látszik, hogy eredetileg a fára rajzszegezték a meghívót. Így is betölti hivatását — a fűben. Nagyok itt a távolságok, minden lehetőséget ki kell használni a gyors értesítés érdekében. A közeli vegyesbolt ajtaján ki van téve a nyitvatartás rendje. Azt mondja, hogy délután 16 órától lehet vásárolni. Most negyed öt, de nyolc vevő türelmesen vár. Külterület, tanyavilág. Ügy van vele a boltos is: j errefelé ráérnek az emberek, senkit nem hajt a tatár, nem [ siet a délutáni mozielőadásra, presszóba. Szemmelláthatólag természe- j tes ez az ittenieknek is. Várakozás alatt lehet diskurálni. Ru- havarratásról, ablaktörlésről, pingáltatásról. Ezzel is többet tud az ember. Így lehet viszont a zárással is: nem nézi az üzletvezető, hogy már negyedórája lejárt a munkaidő. A kis italboltról azt gondolhatja valaki: mit akar ez a nagy bortermelő vállalattal kon- kurrálni? Hirtelen nem jut eszébe az embernek, hogy azért a ruha- vagy ingkészítő üzem munkásai is üzletben szerzik be ilyen irányú szükségleteiket. Ide a kis italozóba is egyre- másra betérnek a környékbeliek. — Egy pohár sört kérek! — Nincs. — Akkor legyen nagyfröccs! Sokan bambit isznak. Motorosok, traktoristák. De három vendég közül egy sört szeretne. Az asszonyok mind. Nincs. Az üvegfalú polcokon torta, ántott hal és vagdalt. — Vagdaltat kérek. Meg kiflit vagy zsemlét, ha van. — Nincs. — Akkor kenyeret. — Nincs. — Jó lesz akkor ebből a pogácsából. — Nagyon száraz, nem ajánlom. Valamivel csak meg kell enni a vagdaltat. Ha már árulják. Ha már éhes az ember. FÜLÖPHAZA Egy vb-ülés utáni beszélgetésből. — A szolgáltatás lehetne egy kicsit alkalmazkodóbb. — Például. — A Kerekegyházi Földművesszövetkezet ügyvezető elnökével igen jó az együttműködésünk. Amit lehet, mindent megtesz. Néha az ő kereteik is szűkösek. Vennék nálunk az emberek a tejterméket, vajat, sajtot, gomolyát. Felvágottat is keresnének. Növelni kellene a községi keretet, hogy ide is jusson. Porszívó most nincs. Volt egy, de elromlott. Van egy mosógép az üzletben, de nincs hozzá centrifuga. Legújabban hűtőszekrényt is kértünk. Biztosra vesszük, hamarosan, lesz. Tóth Béla elvtárs még mindig betartotta ígéretét. Bízunk benne mi is. (T-th) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-33. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.
