Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-25 / 199. szám
£. oldal 1965. augusztus 25, szerda Bizalmi vita a görög parlamentben Törökország választások előtt KEREK számot alkot már a Vietnamban állomásozó amerikai csapatok állománya. JelenEGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN szavazás időpontjára. Az új antidemokratikus biztonsági intézkedések értelmében a rendőrség Főnök, alias elnök Bonni vezetők nyílt gyanakvással fogadnak minden leszerelési vagy béketervet. Most, a genfi tanácskozások idején nem győzik hangoztat, ni a köztársaság atomigényeit, és a német egységre vonatkozó sajátos követeléseiket. Nehogy félreértés essék a hivatásos és aktív politikusok diplomatikusabb fogalmazása miatt e kérdésben, a napokban Adenauer is porondra lépett, és Erhardéknál célratörőbben, valamint egyértelműbben és agresszívebben hangoskodott e témával kapcsolatban. Egyenesen Európa békéjét félti egy esetleges leszerelési határozattól. Hogy az NSZK méltó képviselője a hitleri harmadik birodalomnak, azt sajnos, sok tény bizonyította eddig is. Az NDK. ban most kiadott Barna Könyv ennek magyarázatát is megadja. Feltárt dokumentumok alapján állították ösz- sze a könyvet, amely valóságos vádirat a mai NSZK vezetői, főbb emberei ellen. Csoda-e, hogy az országot militarista hangulat uralja, amikor fontos posztokat egykori nácik töltenek be, sőt, amikor még külföldre is ilyen politikusokat importálnak — mint legutóbb Izraelbe, bonni nagykövetnek, Pauls-ot. Most már ez egyáltalán nem érthetetlen. Hiszen a Barna Könyvből kiderül, hogy az NSZK elnöke, Heinrich Lübke, az egykori loei koncentrációs tábor „dicséretes” főnöke volt — e jelzőt bőségesen kiérdemelte. Nála háromszor annyi volt a halálozás mint más lágerekben. Kedvelt módszerei közé tartozott, hogy a vétkeseket, mi. nusz 20—25 fokos fagyban, meztelenül a tábor udvarára állítsa, s ott feszes vigyázzban kellett megvárniuk a reggelt. A nagy többség viszont ugyanitt munkakezdés előtt (bányában dolgoztatták őket) egy óra hosszat jeges szélben várakozott — bemelegítésül a napi 12 órás műszakhoz. Az elnök tulajdonképpen ma sem más, mint főnök. Hiszen 1890 náci és háborús bűnös dolgozik „keze alatt”, a bonni államapparátusban. B. K. Az ürpilóták fáztak Felfedeztek egy rakétát A manőverezésre sem kerül sor Kedden negyedik napjába lépett a Gemini—5. amerikai űrhajó útja. Cooper és Conrad, a A frontra indultak, a tengerbe suhantak Amerikai repülőgép-katasztrófa Hongkongnál Bien Hoa ismét veszteséget szenvedett ■SAIGON. (MTI) Keddre virradó éjszaka a dél- vietnami hazafiak újabb sikeres rajtaütést hajtottak végre a Bien Hoa-i amerikai légitámaszpont ellen. A Saigontól 19 kilométernyire északkeletre fekvő támaszpontot a partizánok aknavetővel lőtték és tetemes károkat okoztak. Egy amerikai katonai szóvivő a támadás után közölte, hogy a támaszponton tartózkodó csapatoknak veszteségeik voltak, ezenkívül több épület és repülőgép megrongálódott. Kedden hajnalban amerikai és dél-vietnami járőrök átfésülték a támaszpont környékét. A „razzia” teljesen eredménytelen volt, a partizánoknak nyomára sem bukkantak. A másik Dél-Vietnamból érkezett jelentés egy repülőgépszerencsétlenségről számol be. Hongkong közelében a part mellett tengerbe zuhant egy amerikai katonai személyszállító repülőgép. A gépen 65 szabadságáról bevonuló amerikai katona utazott Dél-Vietnamba. A 65 utas és a hatfőnyi legénység közül 13-at sikerült a tenger hullámaiból kimenteni. Az AFP Londonból keltezett jelentésében közli, hogy Norman Buchan angol munkáspárti képviselő levélben fordult Stewart külügyminiszterhez és elítélte, hogy az amerikaiak Vietnamban vízierőművéket és duzzasztógátakat bombázták. A képviselő megállapította, hogy ezek a támadások az eddiginél még jobban veszélyeztetik Ázsia és a világ békéjét. Felhívta Stewart külügyminisztert, sürgesse az amerikai bombatámadások megszüntetését és érdembeli tárgyalások előkészítését. Megoldásra van kilátás Fej szál a misszió sikeréről DZSIDDA. (MTI) Dzsiddában hétfőn két államfő — Fejszal király és Nasszer elnök — vezetésével folytatta tárgyalásait az EAK és Szaúd- Arábia küldöttsége a jemeni polgárháború békés rendezésének lehetőségeiről, összesen háromszor találkozott egymással a két küldöttség. Fejszal és Nasszer a késő esti órákban négyszemközti megbeszélést is folytatott. Ezt követően Szaúd-Arábia királya megismételte délelőtti bizakodó hangú nyilatkozatát, kijelentve: „Missziónk sikere több mint bizonyos.” Nasszer elnök és az egyiptomi küldöttség részéről eddig ugyan nem hangzott el hasonló derűlátó kijelentés, de a Kairóban megjelenő A1 Ahram keddi számában szintén megállapítja, hogy egyre több esélye van a tárgyalások sikeres befejeződésének. Fejszal király előreláthatólag még a jövő hónapban Casablancában sorra kerülő harmadik arab csúcsértekezlet előtt Kairóban viszonozza Nasszer elnök mostani szaúd-arábiai látogatását. A MEN-hírügynökség tudósítójának dzsiddai jelentése szerint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és Fejszal szaúd-arábiai király kedden reggel találkozott a Kuzan PuLtá- ban, Nasszer szálláshelyén. A találkozó után Fejszal király kijelentette: „Minden pontban teljes egyezségre jutottunk”. A MEN-hírügynökség jelentése szerint Nasszer elnök és Fejszal király dzsiddai tanácskozásairól közös közleményt adtak ki. Á kormány nem tűri a tüntetéseket SZÖUL. (MTI) Szöulban kedden egymás után következő negyedik nap volt tüntetés. Több mint hétezer diák hevesen tüntetett a város utcáin tiltakozásul a dél-koreai — japán szerződés ellen. A rendőrség a tüntetők szétoszlatására könnygázbombákkal és gumibotokkal vonult fel, a segítségére siető katonai teherautók pedig nekihajtottak a diáktömegnek. A tüntetést meg akarta figyelni Csun Ju Jun oktatásügyi miniszter is, de vissza kellett húzódnia, mert a diákok kövekkel dobálták. A miniszter a kormány több más tagjával együtt nyilatkozatban figyelmeztette a diákokat, hogy a kormány nem tűri tovább a tüntetéseket miri főváros, Srinagar mecsetjéből állítólag ellopták Mohamed próféta ereklyeként ott őrzött hajszálát. A 220 000 négyzetkilométernyi, körülbelül négymillió lakosú Kasmír problémáját a szocialista országok és az afroázsiai világ baráti tanácsára India és Pakisztán már többször is megpróbálta tárgyalásokkal rendezni. A kolonialista hagyaték azonban egyelőre túl súlyosnak bizonyult. A szavak eddig sajnos, mindig átadják helyüket a fegyvereknek. Pakisztán most azt állítja, hogy a jelenlegi harcokat az indiai fennhatóság alól megszabadulni kívánó kasmiri mohamedánok kezdeményezték, Üj-Delhi viszont Pakisztánban kiképzett betolakodóknak minősíti a kasmiri zendülőket. Az AP hírügynökség adatai szerint a harcoknak eddig 150 halálos áldozatuk van és az összecsapások méretei szemmel láthatólag mind nagyobbak lesznek. Ez a szomorú tény önmagában is megszabja a sürgős tennivalót. A szocialista országok baráti kapcsolatokat tartanak fenn mind Indiával, mind Pakisztánnal. Amikor ennek az esztendőnek a tavaszán Ajub Khan pakisztáni államfő, majd Sasztri indiai kormányfő hivatalos látogatáson Moszkvában járt, Koszigin miniszterelnök több beszédében is hangsúlyozta: a két ország fegyveres összecsapásai csak a gyarmatosítók pozícióit erősíthetik. Bármilyen további erőfeszítések szükségesek ehhez, a két országnak a zöld asztal mellett kell felszámolnia a gyarmati múlt kasmiri örökségét is. Harmat Endre két űrhajós jól érzi magát, eleget pihent. A jelentések szerint Cooper kissé ingerlékennyé vált, több ízben is idegesen veszekedett a földi irányító központtal. Cooper főleg amiatt panaszkodott, hogy nincs ideje rendet csinálni az űrhajóban, mert állandóan újabb feladatokat kap, így a súlytalanná vált felszerelési tárgyak jó része ott lebeg körülöttük. ~ v ...v A Gemini—5 amerikai űrhajó kedden magyar idő szerint 14,35-kor kezdte meg negyvenhatodik Föld körüli keringését. Ezt követően a huostoni kísérleti központ engedélyt adott Coopernek és Conradnak arra, hogy újabb 24 órával, a hatvanegyedik keringésig meghosz- szabbítsa űrutazását. Cooper és Conrad negyedik napja tartózkodik a Gemini—5 fedélzetén. Keddre számos kísérletet vet., tek tervbe, ezek közül az egyiket az űrhajósok már végrehajtották: felfedeztek és lefény. képeztek egy Minuteman-rakétát amelyet az amerikai légierő a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról lőtt fel. A másik kísérlet egy űrrandevú, amelyet csak elméletileg hajtanak végre, ugyanis ellentétben a hétfői kísérlettel, nem végeznek manővereket a világűrben, amikor a képzeletbeli objektumot megközelítik. Kedden a két űrhajós arról panaszkodott, hogy az űröltözékbe szerelt hűtőrendszer túlságosan is jól működött, mindketten fáztak. A hibát később sikerült elhárítani. Buíefiika: október 21, nem felel meg Buteflika algériai külügyminiszter Quaison Sackey ghanai külügyminiszterhez és az Afrikai Egységszervezet főtitkárságához intézett hétfő esti üzenetében javasolta, hogy az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletének időpontját igazítsák a november 5-re Algírba összehívott afroázsiai értekezlethez úgy, hogy vagy egy hónappal előbb, vagy egy hónappal utána tartsák meg. Ghana eredetileg azt indítványozta, hogy az afrikai csúcskonferenciát október 21-én kezdjék meg Accrában, Buteflika viszont üzenetében hangsúlyozta, hogy több afrikai ország államfőjének más kötelezettségek miatt nem felel meg az október 21-i dátum. beavatkozásra készen fogadta a hírt. Az új hivatalnokkormány Cirimokosszal az élen, így szeretné biztosítani a bizalmi vita zavartalanságát. Még meg sem kapta a szükséges alkotmányos felhatalmazást, máris a rendőrséggel és biztonsági alakulatokkal karonfogva jelenik meg a színen — ami nyilván nem teszi rokonszenvessé, a demokratikus jogok mellett tüntető görög tömegek szemében. Hogy a parlament rásza- vaz-e Cirimokoszékra, az jelzések szerint csütörtökön dől el majd. Mindkét párt hosszas tárgyalásokat folytatott, hogy az ingadozó képviselőket a maga oldalára állítsa a szavazás alkalmával. ÜBGÜPLÜ nemrégiben lezajlott szovjetunió- beli látogatása több jelzést tartalmazott a török politikai élet felől. Az országban előtérbe nyomultak a haladó erők, akik Kemal Atatürk eszméire támaszkodnak, aki Törökország helyét a világban a jó szomszédság követelményei szerint képzelte él. A haladó erők nyomására Teherán1 'n már beszélnek a szocializmusról, az el nem kötelezettségről és az önálló külpolitikád ról. A parlamentben is sikerült megszavaztatni több, a gazdasági, kulturális és társadalmi élet tervszerű fejlesztéséről szóló törvényt. A rövidesen sorra kerülő parlamenti választásokon pedig már részt vesz a Török Munkáspárt Első ízben kerül sor erre. A pártnak a 67 kerületnek több mint a felében vannak szervezetei, A belpolitikai kilátásokról még nehéz lenne nyilatkozni, de annyi bizonyos, hogy a török parlamenti választások nem csupán szokásos belpoli. tikai eseményt jelentenek. A reakció és a ko- Vácscáodó haladó erők törökországi párbajára érdemes lesz odafigyelni, hiszen egy jelenlegi NATO-tagállam politikája fordulhat kedvezőbbre. tések szerint tegnap elérte a százezer főt. Ez esemény, vagy más kapcsán, tény, hogy Johnson elnök újabb sajtóértekezletet tart ma Washingtonban. Nem tudni magyarázatát adja-e, de, hogy kielégítő okot felhozni erre nem tud, az is tény. Az eseményről nehéz nyugodtan szólni, hiszen Vietnam nem Amerika földje, s önmagában is elfogadhatatlan, hogy ezen a földön idegen csapatok folytassanak harcot vietnamiak ellen. Hogy Johnson újabb tájékoztatója mond-e majd valamit, arra nemigen számítanak — magyarázkodásnál egyéb eddig nem tellett az elnöktől. Hétfőn viszont tanácsadói tv- nyilatkozatot adtak, s az itt elhangzottak alapján Johnsontól sem remélhető belátás. Rusk az Egyesült Államok tárgyalási készségét hangoztatta, s egyben azt is, hogy a tárgyalások előfeltételeként nem hajlandók kivonulni Vietnam, bői. Meglehetősen felemás McGeorge Bundy kijelentése is, mely szerint Washington „vétójogot” követelne, ha szavazáson Dél-Vietnam népe az ország egyesítése és a szocialista társadalmi rend mellett foglalna állást. Legabsztraktabb kijelentésre azonban egy katonai szóvivő ragadtatta magát, aki az amerikai légitámadások növelése és a szárazföldi hadműveletek kiszélesítése kapcsán úgy látja, hogy az „USA ismét kezd felfelé kapaszkodni a vietnami lejtőn”. A kijelentés nem csupán a fizikai törvényeket illetően tartalmaz képtelenséget, de túlzott derűlátás azért is, Vietnam ugyanis valóban olyan hely az Egyesült Államoknak és hadseregének, amelyen számukra első perctől kezdve lefele vezetett az út. Erkölcsi, anyagi értelemben egyaránt, csakúgy, mint hadászati „sikerekben”. A TILALOM ELLENÉBE, Papandreu hívei nagygyűlést szerveztek az athéni színházban, a tegnap este megkezdődött parlamenti bizalmi Alig neiiany note csonnosecitoK ei a harcok az India és Pakisztán közötti sivatagos „senkiföldje”, Kutch vidékén, és a világsajtó újra a két ország fegyveres összetűzéseiről ad hírt. A színhely ezúttal a hagyományos ütközőpont: Kasmír. Az indiai és a pakisztáni fővárosban vádak és ellenvádak pergőtüzét zúdítják egymásra a két ország kormányszóvivői, és ami ennél fájdalmasabb: indiai és pakisztánti katonák Kasmír térségében igazi pergőtüzet is zúdítanak egymásra. Ahhoz, hogy megértsük, mi is történik ezen a tőlünk oly távoli, sok vér öntözte földdarabon, egy pillantást kell vetnünk a probléma múltjára. A gyökerek ezúttal is a brit birodalom „oszd meg és uralkodj!” politikájához nyúlnak vissz^. London hatalmas és gazdag indiai al- királysága kordábn tartására kitűnően felhasználta a hinduk és mohamedánok közötti véres vallási konfliktusokat. Már 1930-ban felvetették az Angliában tanuló mohamedán diákok egy Indiából kiszakítandó, önálló muzulmán állam elképzelését. Szerintük Pandzsab, Kasmír és Szindh tartományokból kellett volna létrehozni ezt az országot és e kezdőbetűk alapján javasolták a Pakisztán nevet. Tíz év vei később az Indiában tevékeny- i kedő Muzulmán Liga vezére, Ali Dzsinnah irányítása alatt mozgalom is indult annak elérésére, hogy az alkirályság északnyugati és keleti részén szülessen meg a mohamedán Pakisztán állam. A brit diplomácia „elraktározta” ezt a lehetőséget, és amikor 1947- ben kénytelen volt megadni a függetlenséget Indiának, a Downing Street 10, a londoni kormányfői rezidencia, enyhén szólva nem bánta, hogy a muzulmán-lakta területeken kiszakadt egy Indiától ellenséges alapállású állam, Pakisztán. Anglia az akkori tárgyalások során többek között a kasmiri térség pontos hovatartozásának rendezését is sikerrel „elkente” és ezzel elhelyezte az időzített bombát. Az eredmény nem maradt el. Már 1947- ben indiai—pakisztáni fegyveres konfliktusra került sor Kasmír miatt. Csak két év múlva, 1949. július 26-án kötötték meg a fegyverszünetet. Eszerint Kasmír északi és nyugati része Pakisztán fennhatósága alatt maradt. A gyarmati sors örökségeként rendezetlenül maradt probléma azóta is olyan parazsat jelent, amelyet a legkisebb szikra is lángra lobbanthat. Jellemző, hogy az elmúlt év elején mintegy ezer halottat követelt egy emlékezetes, utcai harcokba átcsapott tüntetés. Ez amiatt robbant ki, hogy a kasTűzharc Kasmírban Egy gyarmati örökség és a próféta hajszála
