Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
19*3. .fűnitts S3, péntek 3. oldal Félév vége előtt az üzemekben Az év elején sok szó esett arról, hogy mennyire döntő fontosságú esztendő az idei. A második ötéves terv utolsó esztendeje ez, s végső lehetőség az erre az időszakra kitűzött célok teljesítésére. Emellett — éspedig nem utolsósorban — az elért eredmények megszilárdítása, népgazdaságunk továbbfejlesztésének megalapozása a feladat. Megnéztük néhány ipari üzemben, hogyan állnak kötelezettségeikkel az első félév befejezése előtt. Pótollak a lemaradást A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében az év elején nem úgy jött ki a lépés, ahogy szerették volna. Másfél százalékkal maradtak el az első negyedévre esedékes termelési tervük teljesítésétől, amelynek oka a munkáshiány volt. Új munkaerők felvételére a későbbi hónapokban sem mutatkozott kilátás, ezért a termelési folyamatok átszervezésével igyekeztek segíteni a bajon. Műszakodként egy improduktív munkaórát sikerült kiküszöbölni és ugyanennyivel növelni a formázásra fordított időt. Ennek eredménye májusban már mutatkozott, havi tervüket 102,8 százalékra teljesítették. Júniusban még tovább tudták javítani a létszámgazdálkodást, s így előreláthatóan két százalékkal szárnyalják túl az e havi tervet is. Ily módon az üzem exportkötelezettségeit, fürdőkádgyártási előirányzatát, egyben féléves tervének valameny- nyi mutatóját 100 százalékra tudja teljesíteni. Kétezer munkaóra Az ÉM Épületasztalos- és Faipari Vállalat Kecskeméti Parkettagyárának még 500 négyzetméter mozaikparkettát kell készíteni, s féléves terve ezzel minden gyártmányféleségből teljesítve lesz. Mozaikparkettá- bói egyébként a hátralevő néhány nap alatt 3000 négyzet- méterrel akarnak többet gyártani előirányzatuknál. Az üzem féléves tervét előreláthatóan 104—106 százalékra teljesíti majd. Minőségi kifogás a parketta- gyár termékeivel szemben nem »merült fel a félév folyamán. A termelés minőségi mutatóit is sikerült javítani. Normakarbantartással a féléves időszak alatt kétezer órával csökkentették a termékek előállítására fordított munkaidőt. Teljesítették exportlervüket A január 1-én végrehajtott átszervezés óta a Villamosszi- geteiő és Műanyaggyár Gyáregységeként dolgozik a volt Kiskunfélegyházi Műanyaggyár. Az átszervezés jelentős változást hozott az üzem életében: gyártmányainak 60 százaléka új. Nem is csodálkoztunk tehát, amikor Benke Antal főmérnök közölte, hogy első negyedévi előirányzatukat csak 92 százalékra tudták teljesíteni, 1 millió 119 ezer forintul termeltek kevesebb árut. mint amennyit a terv előírt. A második negyedévben az üzem dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy pótolják a lemaradást és adósság nélkül zárják az első félévet. Ez azért is fontos, mert gyártmányaik 80 százaléka kooperációban készül és a társvállalatoknak komoly zavart okozhat, ha nem kapják meg időben a félkész terméket. Eddig körülbelül 800 ezer forintot sikerült „ledolgozni” a Urtozásból. Az üzem vezetői remélik. hogy egy hét múlva már ezt jelenthetik: 100 százalékra teljesítettük 25 millió forintos termelési tervünket. A jó munkaszervezést, létszámgazdálkodást dicséri, hogy az elmúlt hónapokban az üzem termelési költségei is a tervezettnek megfelelően alakulUk. Befejezésül még egy ió hír: exporttervüket már egy héttel a félév befejezése előtt teljesítették a félegyháziak. Gyűiik a felajánlás ai árvíz sújtotta területek lakosságának megsegítésére A munkaverseny sikere Az ÉM ÉpüleUsztalosipari Vállalat kiskunhalasi gyárának dolgozói öt hónap alatt — időarányosan — 108,1 százalékra teljesítették termelési tervüket, így minden biztosíték megvan arra, hogy június végéig a tervezett 17 millió forint értéket termelik. Horváth Mihály igazgató tá- jékozUtóját azért is nyugtáztuk örömmel, mert az üzemben gyártott ajtó-, ablakkeret és parketU zöme a megyei TÜZÉP-telepekre kerül. Kedvezően alakultak a termelés minőségi mutatói is. Termelékenységi tervét például 16 százalékkal szárnyalU túl az első negyedévben az üzem. Az igazgató röviden így foglal U össze a jó eredmények okait: a tavalyinál lényegesen jobb volt az anyagellátás és sokat fejlődött a termelés műszaki színvonala — több nagy teljesítményű gépet állítottunk munkába. Végül, de nem utolsósorban kedvezően éreztette hatását a felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny is. „Bis dat, qui cito dat — Aki gyorsan ad, kétszer ad" — mondja a latin közmondás. A megye lakossága is így gondolkodik, amikor az árvízkárosultak részére nyújt anyagi segítséget. Naponta érkeznek szer* kesztőségünkbe üzemektől, sző' velkezetektől, hivataloktól, sö1 iskoláktól újabb felajánlásokról hírek. * Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságára egymás után futnak be a szocialista brigádok és a különböző munkahelyek vállalásai. Szilvási Lajos ötszörös szocialista brigádja például 120 óra túlmunkát végez az árvízkárosultak megsegítésére. Feleki László aszUlos brigádja pedig egy havi keresetének 3 százalékát ajánlotta fel. De csatlakoztak már a SZB felhívásához a mélyépítők és a vasbetonszerelők is. A vállalat központjában a műszakiak és az adminisztratív dolgozók gyüjtőívet adnak kézről kézre. Bíztatásra nincs szükség, az építők azt Urtják, hogy ez becsületbeli ügy. A Kecskeméti Konzervgyárban a pártszervezet aktivistái és a szakszervezeti bizalmiak vállalták magukra a dolgozók mozgósítását és a felajánlások összegyűjtését. Elsők között léptek a segítők közé a TMK-mű- hely fiaUljai: egynapi keresetük 50 százalékát adják az árvízkárosultaknak. A konzervüzem gyűjtőívén is óráról órára szaporodnak a nevek és a 20— 50—100 forintos felajánlások. Sokan jelentették be, hogy fél, vagy egy napot térítés nélkül dolgoznak a kárt szenvedett lakosság segélyezésére. ★ Még tartott a tanítás, amikor az aposUgi általános iskola V/b osztályának tanulói elhatározták, hogy segítséget nyújtanak az árvízkárosult társaiknak. Az elhatározást tettek követték. s mintegy ötvenkilós csomagot — ruhaneműt, cipőt — küldtek Vitnyéd és Kám község szülői munkaközösségének azzal, hogy juttassa el a legjobban rászorulóknak. Az V/b osztályfőnöke, Gáspár Albertné most azon szorgoskodik. hogy megvizsgálja a lehetőségét, miként lehetne a nyári szünidőre néhány gyermeket vendégül látni. Ipi Lajosné ★ Megyénk szövetkezeti gazdaságai lelkes felajánlásokkal sietnek az árvízsújtotta termelő- szövetkezetek segítségére. Meghaladja a félszázat azoknak a közös gazdaságoknak a száma, amelyek nagyobb mennyiségű szálastakarmányt bocsátottak a terméskiesést szenvedett gazdaságok rendelkezésére. Közülük az alpári Búzakalász, a gátéri Aranykalász, a jászszentlászlói Aranyhomok és Új Barázda, a petőfiszáUási Szabadság, aszan- ki Petőfi Tsz és Szánk község termelőszövetkezeti csoportjai 20—30 mázsa, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz gazdái pedig 40 mázsa szénát ajánlottak fel. Az említetteken kívül még 37 mezőgazdasági nagyüzemünk tett felajánlást, amelynek értelmében egyenként 15 mázsát meghaladó mennyiségű szénát juttatnak a károsult társgazdaságoknak. A néhány nap múlva induló „aratási gépezet” zavartalan működtetésére a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz vezetői és gazdái körültekintő alapossággal készültek fel. Részletes betakarítási ütemtervet készítettek. A tartalék A szövetkezeti gazdaságban 901 hold — ebből 700 hold kenyérgabona — termésének a betakarítása a feladat. Kézi kaszálást 101 holdra terveztek, a többi területen a gépállomás két kombájnja dolgozik majd. Egy-egy aratópárra két és fél hold gabona levágása jut. Ez a terület még csapadékos időjárás esetén sem okoz nagyobb megterhelést. A betakarítás egésze 76 szövetkezeti gazda munkáját veszi igénybe. Ezzel szemben 115-en állnak készenlétben. A fennmaradó 39 személy — az esőzésekre számítva — tartalékerőként szerepel. A már említett kombájnok mellett nyolc erő-, s két cséplőgép, a magszállításhoz pedig két tehergépkocsi és hat pótkocsi áll a tsz rendelkezésére. Minden intézkedés megtörtént az esetleges hibák kijaví* i tására, valamint a szükséges alrakodási és kazlazási tervek elkészítésénél messzemenően szem előtt tartották a gazdaságossági követelményeket is: a kazlakat például az uralkodó szélirány figyelembevételével helyezik Tiszámba vették az idejében fertőtlenített tárolóhelyek befogadóképességét is. Az állandó magtárak 30 vagonos kapacitását egyéb helyiségek igénybevételével további 24 vagonnal tudják bővíteni. Ez feltétlenül elegendő, hiszen a termés egy része csupán „átfut” a tárolóhelyeken, vagy pedig nem is kerül oda. katrészek és elegendő üzemanyag beszerzésére. Idejében gondoskodtak a tartozékokról: a gereblyékről, létrákról, törek- hordókról stb. is. Két saját cséplőcsapat A szemtermés elveretéséhez két saját cséplőcsapatot szerveztek. Ezeknek tagjai a közeli napokban alapos tűz-, illetve balesetvédelmi kiképzésben részesültek. Étkeztetés ükét, miként már évek óta, Fraskó Mátyásnak, a közös gazdaság párt- titkárának irányításával az üzemi konyha bonyolítja le, remélhetően az idén is közmegelégedésre. A gazdaságiban három központi szérűt jelöltek ki, amelyeknek felelősei az asztagolásd terv végrehajtásán kívül — a gabonatábláktól a magtárig sorra kerülő valamennyi munkafolyamaton át — ügyelnek a tűzbiztonságra is. Ötvennégy vagon tárolótér A vetőmagot szolgáltató gabonát a régi, gyakorlott asztag- rakók külön asztagolják. Gondosan ügyelnek a minél kisebb szemveszteségre. A tsz vezetői a A járandóság Amit a kézi aratók részesedését illeti: ők munkaegységre dolgoznak. Természetben 12 kilogramm gabonát kapnak munkaegységenként. A cséplőcsapatok tagjai és a kombájnosok a gépállomásokon alkalmazott norma szerint kapják járandóságukat. A feladatoknak a legkisebb termelőegységig lebontott ütemtervét a közös gazdaság valamennyi vezetője — beleértve a brigádvezetőket és a szérűfelelősöket is — írásban kézhez kapja. J. T. Folyamatos műszakban Csaknem egy hónapon át zúg a borsókombájn a kecskeméti Aranykalász Tsz központi majorjában. A közös gazdaságban a legkorábbitól a legkésőbb beérő fajtákig 130 holdon termesztenek konzervborsót, ami hosszú évek óta jelentős bevételi forrásuk. Éjjel-nappali két műszakban az alacsony szárú fajtákból mintegy félszáz mázsa termését vereti el a kombájn. A szemtermést — szerződésre — átadják a Kecskeméti Konzervgyárnak, a héjat és a szalmát pedig zöldtakarmányként hasznosítják, Illetve hideg levegős berendezéssel jó minőségű, fehérjedús állat- | takarmánynak feldolgozzak. Tízezer telefonbeszélgetés egyszerre vábbítására is. Ez a mikrohul- : | lámú rendszer olyan korszerű I i lesz, hogy a hírközlő mester- I séges holdak csatlakozásaként j is jól felhasználható. A műsze- I rekben a hagyományos elektroncsöveket nagyrészt tranzisztorok és mikrohullámú félvezetők helyettesítik, csupán kétféle rádiócsövet kell a gyártáshoz felhasználni. Pillanatnyilag a laboratóriu- ] mi minta működik a Távközlési j Kutató Intézetben. Ezen próbál- j ják ki mindazokat a tulajdon- j Ságokat, amelyeket majd a tény- j leges berendezésektől elvárnak, t Jövőre már elkészül a kísérleti I példány, 1967-ben pedig az egész munkát átveszi az Orion- ; j gyár, ahol berendezkednek az I I üzemszerű gyártásra. A szocialista országok hírközlő kapcsolatai a következő években tovább bővülnek, olyan mikrohullámú gerinchálózatot hoznak létre, amely egyidejűleg igen sok telefonbeszélgetésre és tv-műsorok sugározására alkalmas. Ilyen közvetítő rendszer kidolgozását a Távközlési Kutató Intézet és szovjet kutató- intézetek közösen vállalták. A TÁKI-ban kapott tájékoztatás szerint olyan nagy távolság- ra'Éiató, széles sávú gerinchálózati mikrohullámú rádióösszeköttetés kialakításáról van szó, amelynek csatornáin egyidejűleg több mint tízezer telefon- beszélgetés bonyolítható le. Egy- egy csatornát azonban fel lehet használni tv-műsorok közvetítésére vagy adásátvitelre, de alkalmas színes tv-műsorok to-
