Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

vV Világ proletárjai, egyesüljétek! TMmJw A MA&VAR. SZOCIALISTA MVIOKASPÄRT SACS" KISKV/IVI M6&YEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara 80 fillér 1965. ÁPRILIS 25, VASÁRNAP Odaítélték a megyei pártbizottság vándorzászlóit, okleveleit Látóhatár A második ötéves terv idősza­kára a megyei pártbizottság munkaversenyt hirdetett, s a legjobb eredményt elérő üze­mek, vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok részére évenként vándorzászlót ad. 1964-ben to­vább szélesedett a munkaver­seny, fokozódott a vetélkedés a vándorzászlók elnyeréséért, s en­nek fontos szerepe volt a jó termelési eredmények elérésé­ben. Az egyéni és brigádverseny hagyományos formái mellett — több helyen — megkezdődött a szocialista üzemrész, részleg, gyáregység címért folyó versen­gés, sőt az üzemek közötti ver­seny is kibontakozóban van. Á versenyben népgazdasági áganként a következő vállala­tok, üzemek, szövetkezetek, gaz­daságok nyerték el az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságá­nak vándor zászlaját és okleve­lét, illetve — második és har­madik helyezésük alapján — el­ismerő oklevelét. Nehézipar. Vándorzászló: Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, második a Kézi­szerszámgyár Kecskeméti Resze­lőgyára, harmadik a Ganz Vil­lamossági Művek Bajai Készü­lékek Gyára. Könnyűipar. Vándorzászló: a Szegedi Ruhagyár Bácsalmási Telepe, második a Fórfifehérne- műgyár Bajai Gyáregysége, har­madik a Bajai Finomposztó Vállalat. Élelmiszeripar. Vándorzászló: a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat, második: az Or­szágos Baromfifeldolgozó Válla­lat Kiskunhalasi Gyáregysége, harmadik a Kecskeméti Kon­zervgyár. Építőipar. Vándorzászló: az ÉM Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat Bajai Gyára, má­sodik az ÉM Épületasztalosipa­ri és Faipari Vállalat Kecske­méti Parkettagyára, harmadik a Kecskeméti Közúti Üzemi Vál­lalat. Tanácsi könnyűipar. Vándor­zászló: a Bács-Kiskun megyei Talaj erőgazdálkodási és Tőzeg­kitermelő Vállalat, második a Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat, harmadik a Bács-Kiskun megyei Fatö­megcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat Baja. Tanácsi élelmiszeripar. Ván­dorzászló: Kiskunhalas és Vidé­ke Sütőipari Vállalat, második Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat, a harmadik helyezést nem adták ki. Tanácsi szolgáltató ipar. Ván­dorzászló: Bács-Kiskun megyei Cserépkályhaépítő és Kémény­seprő Vállalat, a második he­lyezést nem adták ki, harmadik a Kiskunhalasi Községgazdálko­dási Vállalat. Kisipari szövetkezetek. Ván­dorzászló: Kiskőrösi Vegyes Ktsz, második a Bajai Lakbe­rendező Ktsz, harmadik a Kis­kunfélegyházi Vas- és Fémipa­ri Ktsz. Közlekedés. Első helyezést ért el és dicsérő oklevelet kapott: a Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség, a Kecskeméti Fűtő­ház, a Kiskunfélegyházi Vasút­állomás, a Kalocsai Vasútállo­más, a Bácsbökod—B ácsbors ód Állomás és a 9-es számú AKÖV. — Kereskedelem. Vándor­zászló: Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat, második a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat, harmadik a Kecskeméti Tüzelőszer- és Építőanyagérté­kesítő Vállalat. Földművesszövetkezetek. Ván­dorzászló: a Bácsalmási Föld­művesszövetkezet, második a Kiskunhalas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, harma­dik a Tiszakécskei Földműves­szövetkezet. — Állami gazdaságok. Ván­dorzászló: a Hosszúhegyi Alla­MEGYESZERTE megkezdőd­tek a május 1-i ünnepségek elő­készületei. KECSKEMÉT lakóit zenés éb­resztő köszönti az ünnep regge­lén, s a megyeszékhely dolgo­zóinak színpompás felvonulása 10 órakor kezdődik a Szabad­ság téren felállított díszemel­vény elé. Az emelvényen több mint száztagú elnökség foglal majd helyet. A felvonulás után térzenével szórakoztatja a kö­zönséget a munkásőr-zenekar, négy órától pedig a városi mű­velődési ház 'kúlt ú r csoportjai, szólistái adnak műsort. Este ut­cabál lesz a Szabadság téren, a közkedvelt Kan-Tiki zenekar közreműködésével. A Műkertben 1-én és 2-án nagyszabású majá­list rendeznek. A FELVONULÓ kiskunhala­siak a piactéren gyülekeznek 1-én, majd az ünnepi menet a Hősök Ligetébe indul, ahol Má- csai János, a Hazafias Népfront városi elnöke üdvözli a jelenle­vőket. Délután kultúr- és sport­műsor szórakoztatja a halasia­kat. A járásban — többek kö­zött — Jánoshalmán, Mélykú- ton is, színpompás felvonulást rendeznek. KALOCSÁN április 30-án este a fiatalok lampionos menete vo­nul végig a városon. Május 1-én délelőtt 9 órakor kezdődik az ünnepi felvonulás, majd Tesch Rezső, a városi pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. A Beloiannisz-kertben a délután folyamán népünnepélyt tarta­nak. Másodikén délután fél négy órakor kezdődik a Petőfi Sán­dor Művelődési Házban a me­gye népi tánccsoportjainak fesz­tiválja. BÁJÁN 30-án este ugyancsak lampionos, fáklyás felvonulásra kerül sor. A Béke téren díszes májusfákat állítanak fel és tá­bortüzet gyújtanak. Az ünnep­nap reggelén a bajai munkás­őrök zenekara ébreszti a város lakóit, majd a bajai dolgozók a Béke térre vonulnak, Délután a legjobb üzemeknek, vállalatoknak, gazdaságoknak mi Gazdaság, második a Kun­bajai Állami Gazdaság, harma­dik az Izsáki Állami Gazdaság. Gépállomások. Vándorzászló: a Kiskunhalasi Gépállomás, má­sodik a Bajai Gépállomás, har­madik a Kecskeméti Gépállo­más. Erdőgazdaság. Elismerő okle­velet kapott a Kiskunsági Álla­mi Erdőgazdaság. Termelőszövetkezetek: Ván­dorzászló: a hartai Űj Élet Tsz, második a bajai Lenin Tsz, har­madik a kisszállási Petőfi Tsz. a Petőfi szigeten kerül sor nép­ünnepélyre. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a vasútállomásnál gyülekezik a májusi menetben felvonuló la­kosság, majd a Petőfi téri dísz­tribün elé indul, ahol a város, a járás vezetői, s az emelvényen helyet foglaló elnökség többi tagja üdvözli a dolgozókat. Dél­után a városi művelődési ház kultúrcsoportjai adnak műsort a Petőfi téren. KISKÖRÖSÖN ugyancsak ze­nés ébresztővel kezdődik május elseje megünneplése. A kiskő­rösiek ezután a vásártérről a községi sportpályára vonulnak fel, majd az egész napos népün­nepélyt az immár hagyományos majálissal egybekötött bállal fe­jezik be az éjszakai órákban. A városokon, a járási székhe­lyeken kívül megyénk községei­ben a helyi hagyományoknak megfelelően tartják ; meg a má­jus 1-i népünnepélyeket. Ahol nem rendeznek felvonulást, ott nagygyűléseken méltatják a nap jelentőségét. A község egyik vezetőjétől érdeklődtem a termelőszövet­kezetek elmúlt évi eredmé­nyei iránt. A zárszámadások időszaka már elmúlt, de nem tudta megmondani, hogy mennyit tesz ki egy-egy mun­kaegység értéke a helybeli szövetkezeti gazdaságokban. „Iskolán voltam, most vizsgáz­tam” — mentegetődzött, de amikor néhány hét múlva ar­ra jártam, még akkor sem is­merte a legfontosabb adato­kat. Panaszkodott, hogy az egyik tsz-ben nagyon rosszul állnak a dolgok, nem mennek munkára az emberek. Nem jellemző ez már, sőt szinte ritkaság, tudakoltam hát tőle az okát. Szerinte még a múlt maradványai kísértenek. Eb­be a szövetkezetbe főként a volt nincstelenek, cselédek léptek be, s még mindég őr­zik a hajdani idők nyomait tudatukban. Megkérdeztem, hogy hívták a régi nagybirto­kost, de nem tudott rá vála­szolni. Ö akkor még nem élt a községben. Azt hittem, hogy kérdésem ösztökéli majd en­nek megtudakolására, de té­vedtem. Amikor ismét arra jártam, még mindig nem ér­deklődött utána. Pedig talán az emberek leikéhez is job­ban megtalálnák a kulcsot, ha behatóbban megismerik ré­gebbi életüket. A megye másik csücskében is akadtam hasonlóra. Még furcsább és szokatlanabb mó­don. A község fejlődését be­mutató kiállítás megrendezé­sében is részt vevő pedagógus­tól — több közéleti tisztség viselőjétől — tudakoltam, hogy hívták a falu határában levő szép kastély — most szociális otthon — volt tulajdonosát, az egykori földesurat. Nem tudta megmondani. Dicséreté­re legyen mondva, a helyi tsz- ek eredményeit, gondjait jól ismerte és sok hasznos útba­igazítással is ellátott erre vo­natkozóan. Ugyanitt bekopog­tattam az egyik szövetkezeti irodára, ahol két fiatalembert találtam, néhány hónapja itt dolgozó szakemberek voltak. Fogalmuk sem volt a gazda­ság múlt évi eredményei fe­lől, s azt sem ismerték, hogy áll most kint a munka a ha­tárban. Nem az ő reszortjuk, mondták, majd hívják a nö­vénytermesztési agronómust... Sajnos, egyik esetben sem tudtam utánajárni, vajon mi lehetett az oka ennek a tá­jékozatlanságnak, de bizonyá­ra más és más tényezők ját­szottak közre. A községi vezető, aki „vizs­gázik”, s közben nem ér rá a tsz-ek múlt évi eredményei felől érdeklődni, talán nem „tipikus” jelenség, de akad még hozzá hasonló másutt is. Különösen a vizsgák idősza­kában. Ki nem látott még irodájában tanuló funkcioná­riust, s folytan amiatt panasz­kodó vezetőt, akinek nincs ideje közügyekkel törődni, mert „tanulnia kell”? Sajnos, van ilyen. S még jobbik eset, ha az illető a szakmájába vá­gó dolgot, s nem valami egé­szen mást tanul gőzerővel. Miközben nem ér rá törődni, figyelni a gondjaira bízott dolgokkal. A múltat hézagosán ismerő ember, ha fiatal, még megbo­csátható, de említett példáim alanyai mind középkorúak voltak. Törjünk talán pálcát fölöúük? Van ebben a maga­tartásban jó is, rossz is. Jój hogy már felejteni kezdjük a múlt keserveit, s inkább elő­re tekintünk. De van, akinek mindezt „hivatalból” sem sza­bad felejtenie: akire mások nevelését, irányítását, meg­győzését bízták, örülhetünk, hogy a szerte a megyében megrendezett felszabadulási kiállítások ilyen szempontból is segítettek egy kicsit az em­lékezésben. Nemcsak a fiata­loknak, de olykor a gyorsan felejtő idősebb nemzedék­nek is. A csak szakterületükkel tö­rődő fiatalemberekről mit mondhatnánk? Nem tanította meg még az élet arra őket, hogy munkájuk nem választ­ható el a gazdaság eredmé­nyedtől, s ha igazán ki akar­ják érdemelni a tagság bi­zalmát, legalább átfogóan minden lényeges dolog iránt érdeklődniük kell. Látóhatár — ezt a címet vá­lasztottam e gondolatok cí­méül, mert úgy érzem, ez a szó fejezi ki legtömörebben az elmondottak lényegét. A lá­tóhatárt köralakúnak képzeli el az ember, minden irányban kiterjedőnek. Nem könnyű be­fogni figyelmünk körébe a múltat, a jelent és jövőt, vi­gyázni a távlatokat, s közna­pi dolgainkról sem feledkez­ni el. Vagy hétköznapi apró- cseprő ügyekkel törődni úgy, hogy ne veszítsük szemünk elől a nagyobb egészet. Mégis, erre kell töreked­nünk, mert csakis ez adhat értelmet életünknek, s újabb és újabb erőt, ösztönzést mun­kánkhoz. A munkához, amely- lyel az új, a jobb, a szebb társadalom épül. F. Tóth Pál A vásárlók kedvence Április 4-én nyitotta meg kapuit a vásárlóközönség előtt a korszerű, ízléses, önkiszolgáló rendszerűvé átalakított fűszer- és csemegebolt, a kecskeméti Kossuth téren. Az üzlet rövid idő alatt a megyeszékhely lakóinak egyik legkedveltebb bevásárlóhelyévé vált, amit az is bizonyít, hogy április 10-ig a napi bevétel átlago­san elérte a 60 ezer forintot. S a bolt forgalma azóta is napról- napra egyenletesen növekszik... Színpompás felvonulások, gazdag ünnepi programok MÁJUS 1-ÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom