Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
vV Világ proletárjai, egyesüljétek! TMmJw A MA&VAR. SZOCIALISTA MVIOKASPÄRT SACS" KISKV/IVI M6&YEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara 80 fillér 1965. ÁPRILIS 25, VASÁRNAP Odaítélték a megyei pártbizottság vándorzászlóit, okleveleit Látóhatár A második ötéves terv időszakára a megyei pártbizottság munkaversenyt hirdetett, s a legjobb eredményt elérő üzemek, vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok részére évenként vándorzászlót ad. 1964-ben tovább szélesedett a munkaverseny, fokozódott a vetélkedés a vándorzászlók elnyeréséért, s ennek fontos szerepe volt a jó termelési eredmények elérésében. Az egyéni és brigádverseny hagyományos formái mellett — több helyen — megkezdődött a szocialista üzemrész, részleg, gyáregység címért folyó versengés, sőt az üzemek közötti verseny is kibontakozóban van. Á versenyben népgazdasági áganként a következő vállalatok, üzemek, szövetkezetek, gazdaságok nyerték el az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának vándor zászlaját és oklevelét, illetve — második és harmadik helyezésük alapján — elismerő oklevelét. Nehézipar. Vándorzászló: Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, második a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyára, harmadik a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára. Könnyűipar. Vándorzászló: a Szegedi Ruhagyár Bácsalmási Telepe, második a Fórfifehérne- műgyár Bajai Gyáregysége, harmadik a Bajai Finomposztó Vállalat. Élelmiszeripar. Vándorzászló: a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, második: az Országos Baromfifeldolgozó Vállalat Kiskunhalasi Gyáregysége, harmadik a Kecskeméti Konzervgyár. Építőipar. Vándorzászló: az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Bajai Gyára, második az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Kecskeméti Parkettagyára, harmadik a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat. Tanácsi könnyűipar. Vándorzászló: a Bács-Kiskun megyei Talaj erőgazdálkodási és Tőzegkitermelő Vállalat, második a Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat, harmadik a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat Baja. Tanácsi élelmiszeripar. Vándorzászló: Kiskunhalas és Vidéke Sütőipari Vállalat, második Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat, a harmadik helyezést nem adták ki. Tanácsi szolgáltató ipar. Vándorzászló: Bács-Kiskun megyei Cserépkályhaépítő és Kéményseprő Vállalat, a második helyezést nem adták ki, harmadik a Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat. Kisipari szövetkezetek. Vándorzászló: Kiskőrösi Vegyes Ktsz, második a Bajai Lakberendező Ktsz, harmadik a Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz. Közlekedés. Első helyezést ért el és dicsérő oklevelet kapott: a Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség, a Kecskeméti Fűtőház, a Kiskunfélegyházi Vasútállomás, a Kalocsai Vasútállomás, a Bácsbökod—B ácsbors ód Állomás és a 9-es számú AKÖV. — Kereskedelem. Vándorzászló: Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, második a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, harmadik a Kecskeméti Tüzelőszer- és Építőanyagértékesítő Vállalat. Földművesszövetkezetek. Vándorzászló: a Bácsalmási Földművesszövetkezet, második a Kiskunhalas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, harmadik a Tiszakécskei Földművesszövetkezet. — Állami gazdaságok. Vándorzászló: a Hosszúhegyi AllaMEGYESZERTE megkezdődtek a május 1-i ünnepségek előkészületei. KECSKEMÉT lakóit zenés ébresztő köszönti az ünnep reggelén, s a megyeszékhely dolgozóinak színpompás felvonulása 10 órakor kezdődik a Szabadság téren felállított díszemelvény elé. Az emelvényen több mint száztagú elnökség foglal majd helyet. A felvonulás után térzenével szórakoztatja a közönséget a munkásőr-zenekar, négy órától pedig a városi művelődési ház 'kúlt ú r csoportjai, szólistái adnak műsort. Este utcabál lesz a Szabadság téren, a közkedvelt Kan-Tiki zenekar közreműködésével. A Műkertben 1-én és 2-án nagyszabású majálist rendeznek. A FELVONULÓ kiskunhalasiak a piactéren gyülekeznek 1-én, majd az ünnepi menet a Hősök Ligetébe indul, ahol Má- csai János, a Hazafias Népfront városi elnöke üdvözli a jelenlevőket. Délután kultúr- és sportműsor szórakoztatja a halasiakat. A járásban — többek között — Jánoshalmán, Mélykú- ton is, színpompás felvonulást rendeznek. KALOCSÁN április 30-án este a fiatalok lampionos menete vonul végig a városon. Május 1-én délelőtt 9 órakor kezdődik az ünnepi felvonulás, majd Tesch Rezső, a városi pártbizottság titkára tart ünnepi beszédet. A Beloiannisz-kertben a délután folyamán népünnepélyt tartanak. Másodikén délután fél négy órakor kezdődik a Petőfi Sándor Művelődési Házban a megye népi tánccsoportjainak fesztiválja. BÁJÁN 30-án este ugyancsak lampionos, fáklyás felvonulásra kerül sor. A Béke téren díszes májusfákat állítanak fel és tábortüzet gyújtanak. Az ünnepnap reggelén a bajai munkásőrök zenekara ébreszti a város lakóit, majd a bajai dolgozók a Béke térre vonulnak, Délután a legjobb üzemeknek, vállalatoknak, gazdaságoknak mi Gazdaság, második a Kunbajai Állami Gazdaság, harmadik az Izsáki Állami Gazdaság. Gépállomások. Vándorzászló: a Kiskunhalasi Gépállomás, második a Bajai Gépállomás, harmadik a Kecskeméti Gépállomás. Erdőgazdaság. Elismerő oklevelet kapott a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság. Termelőszövetkezetek: Vándorzászló: a hartai Űj Élet Tsz, második a bajai Lenin Tsz, harmadik a kisszállási Petőfi Tsz. a Petőfi szigeten kerül sor népünnepélyre. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a vasútállomásnál gyülekezik a májusi menetben felvonuló lakosság, majd a Petőfi téri dísztribün elé indul, ahol a város, a járás vezetői, s az emelvényen helyet foglaló elnökség többi tagja üdvözli a dolgozókat. Délután a városi művelődési ház kultúrcsoportjai adnak műsort a Petőfi téren. KISKÖRÖSÖN ugyancsak zenés ébresztővel kezdődik május elseje megünneplése. A kiskőrösiek ezután a vásártérről a községi sportpályára vonulnak fel, majd az egész napos népünnepélyt az immár hagyományos majálissal egybekötött bállal fejezik be az éjszakai órákban. A városokon, a járási székhelyeken kívül megyénk községeiben a helyi hagyományoknak megfelelően tartják ; meg a május 1-i népünnepélyeket. Ahol nem rendeznek felvonulást, ott nagygyűléseken méltatják a nap jelentőségét. A község egyik vezetőjétől érdeklődtem a termelőszövetkezetek elmúlt évi eredményei iránt. A zárszámadások időszaka már elmúlt, de nem tudta megmondani, hogy mennyit tesz ki egy-egy munkaegység értéke a helybeli szövetkezeti gazdaságokban. „Iskolán voltam, most vizsgáztam” — mentegetődzött, de amikor néhány hét múlva arra jártam, még akkor sem ismerte a legfontosabb adatokat. Panaszkodott, hogy az egyik tsz-ben nagyon rosszul állnak a dolgok, nem mennek munkára az emberek. Nem jellemző ez már, sőt szinte ritkaság, tudakoltam hát tőle az okát. Szerinte még a múlt maradványai kísértenek. Ebbe a szövetkezetbe főként a volt nincstelenek, cselédek léptek be, s még mindég őrzik a hajdani idők nyomait tudatukban. Megkérdeztem, hogy hívták a régi nagybirtokost, de nem tudott rá válaszolni. Ö akkor még nem élt a községben. Azt hittem, hogy kérdésem ösztökéli majd ennek megtudakolására, de tévedtem. Amikor ismét arra jártam, még mindig nem érdeklődött utána. Pedig talán az emberek leikéhez is jobban megtalálnák a kulcsot, ha behatóbban megismerik régebbi életüket. A megye másik csücskében is akadtam hasonlóra. Még furcsább és szokatlanabb módon. A község fejlődését bemutató kiállítás megrendezésében is részt vevő pedagógustól — több közéleti tisztség viselőjétől — tudakoltam, hogy hívták a falu határában levő szép kastély — most szociális otthon — volt tulajdonosát, az egykori földesurat. Nem tudta megmondani. Dicséretére legyen mondva, a helyi tsz- ek eredményeit, gondjait jól ismerte és sok hasznos útbaigazítással is ellátott erre vonatkozóan. Ugyanitt bekopogtattam az egyik szövetkezeti irodára, ahol két fiatalembert találtam, néhány hónapja itt dolgozó szakemberek voltak. Fogalmuk sem volt a gazdaság múlt évi eredményei felől, s azt sem ismerték, hogy áll most kint a munka a határban. Nem az ő reszortjuk, mondták, majd hívják a növénytermesztési agronómust... Sajnos, egyik esetben sem tudtam utánajárni, vajon mi lehetett az oka ennek a tájékozatlanságnak, de bizonyára más és más tényezők játszottak közre. A községi vezető, aki „vizsgázik”, s közben nem ér rá a tsz-ek múlt évi eredményei felől érdeklődni, talán nem „tipikus” jelenség, de akad még hozzá hasonló másutt is. Különösen a vizsgák időszakában. Ki nem látott még irodájában tanuló funkcionáriust, s folytan amiatt panaszkodó vezetőt, akinek nincs ideje közügyekkel törődni, mert „tanulnia kell”? Sajnos, van ilyen. S még jobbik eset, ha az illető a szakmájába vágó dolgot, s nem valami egészen mást tanul gőzerővel. Miközben nem ér rá törődni, figyelni a gondjaira bízott dolgokkal. A múltat hézagosán ismerő ember, ha fiatal, még megbocsátható, de említett példáim alanyai mind középkorúak voltak. Törjünk talán pálcát fölöúük? Van ebben a magatartásban jó is, rossz is. Jój hogy már felejteni kezdjük a múlt keserveit, s inkább előre tekintünk. De van, akinek mindezt „hivatalból” sem szabad felejtenie: akire mások nevelését, irányítását, meggyőzését bízták, örülhetünk, hogy a szerte a megyében megrendezett felszabadulási kiállítások ilyen szempontból is segítettek egy kicsit az emlékezésben. Nemcsak a fiataloknak, de olykor a gyorsan felejtő idősebb nemzedéknek is. A csak szakterületükkel törődő fiatalemberekről mit mondhatnánk? Nem tanította meg még az élet arra őket, hogy munkájuk nem választható el a gazdaság eredményedtől, s ha igazán ki akarják érdemelni a tagság bizalmát, legalább átfogóan minden lényeges dolog iránt érdeklődniük kell. Látóhatár — ezt a címet választottam e gondolatok címéül, mert úgy érzem, ez a szó fejezi ki legtömörebben az elmondottak lényegét. A látóhatárt köralakúnak képzeli el az ember, minden irányban kiterjedőnek. Nem könnyű befogni figyelmünk körébe a múltat, a jelent és jövőt, vigyázni a távlatokat, s köznapi dolgainkról sem feledkezni el. Vagy hétköznapi apró- cseprő ügyekkel törődni úgy, hogy ne veszítsük szemünk elől a nagyobb egészet. Mégis, erre kell törekednünk, mert csakis ez adhat értelmet életünknek, s újabb és újabb erőt, ösztönzést munkánkhoz. A munkához, amely- lyel az új, a jobb, a szebb társadalom épül. F. Tóth Pál A vásárlók kedvence Április 4-én nyitotta meg kapuit a vásárlóközönség előtt a korszerű, ízléses, önkiszolgáló rendszerűvé átalakított fűszer- és csemegebolt, a kecskeméti Kossuth téren. Az üzlet rövid idő alatt a megyeszékhely lakóinak egyik legkedveltebb bevásárlóhelyévé vált, amit az is bizonyít, hogy április 10-ig a napi bevétel átlagosan elérte a 60 ezer forintot. S a bolt forgalma azóta is napról- napra egyenletesen növekszik... Színpompás felvonulások, gazdag ünnepi programok MÁJUS 1-ÉN
