Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1964. szept. 17. csütörtök 5. oldal Korszerű felnőttoktatás Néhány napja ismét megnyitotta kapuit Kecskeméten a Dolgozók ónálló Általános Iskolája és Gimnáziuma. A felnőtt általános iskolások szeptember 7-én tartották tanévnyitó ünnepélyüket A közép- iskolások számára majd csak szeptember 27-én kezdődik a tanév. A vakáció után újból benépesülnek az osztályok, kezdődhet a munka, a tanulás. A három éve önálló intézményként működő iskolatípusból mindössze kettő van az országban. Az egyik Budapesten, a másik itt, Kecskeméten. Az általános és középiskolát összefogó, közös igazgatású intézmény munkájára a megye határán túl is felfigyeltek. Megkértük tehát dr. Búzás János igazgatót, beszéljen a most kezdődő tanév terveiről, újdonságairól. — Az idén az általános iskola minden felső tagozatos osztályába bevezettük a tantárgycsoportos oktatást. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók már félévkor két tárgyból — történelem—földrajz és földrajz—biológia csoportosításban — érvényes vizsgát tesznek. A tavaly már néhány osztályban kísérletképpen alkalmazott szakaszos vizsgáztatást azért vezettük be, hogy könnyítsünk tanulóink terhein, ne kelljen év végén egyszerre S—7 tárgyból is vizsgát tenniük. Az iskola feladatul tűzte ki a korszerű tanítási formák keresését és alkalmazását. De mit mutatnak a tapasztalatok, bevált-e az új típusú vizsgáztatás rendszere? — A kísérlettel kapcsolatban tantestületünk véleményét a következőkben foglalhatom ösz- sze. Igenis bevált, ezt bizonyítja, hogy 0,3-del magasabb lett a vizsgaeredmény. A hallgatók, akik félévkor két tárgyból levizsgáztak, már nem hagyják abba a tanulást, tehát a lemorzsolódás kisebb mérvű. Az azonos tantárggyal való foglalkozás gondolatkörüket is kizárólag a tanultakra összpontosítja, így az anyagot összefüggéseiben is látják, könnyebben megértik. De hosszan lehetne sorolni a szakaszos vizsgáztatás előnyeit. A tanulás iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az elmúlt években mintegy 5000 dolgozó végezte el az általános iskolát. Az idén végzett 300 nyolcadik osztályos közül 70-en jelentkeztek a gimnázium első osztályába. Kecskemétről és környékéről általános iskolába 600-nál 13. — Kalinkowski már sokkal jobban van. Holnap elhagyja kórházat és négy nap múlva jön dolgozni. — Már holnap? — az őrnagy kinyitotta noteszét és valamit feljegyzett. — Ez érdekes. De sem az ügyésznek, sem W ilskának nem magyarázta meg, hogy mi érdekes lehet abban, hogy a joggyakornok a kórházból hazatér, aztán meg dolgozni jön. Rajski főhadnagy megtartotta szavát. Másnap értesítette az őrnagyot, hogy nagyon sok híre van Kabátujjról. Krzyzewski azonnal Walicowra sietett. — Azt hiszem őrnagy úr, hogy a helyes nyomon vannak. Kabátujj „Kasprzak”-nál dolgozik, de kedden csaknem három órát késett. Kilenc óra előtt ért be munkahelyére. És ami még érdekesebb, mostanában megint koesmázik. Pénze van, és fizet boldog-boldogtalannak. — Ki kellene hallgatni, pertöbb dolgozó jelentkezett. Milyen lényeges változtatással próbálják még zavartalanabbá, a tanulók számára pedig köny- nyebbé tenni az oktatást? — Űj osztályokat létesítettünk a középiskolai hálózat bővítésére, és az oktatás zavartalansága érdekében a megyéi tanács művelődési osztálya újabb három középiskolai tanár foglalkoztatására adott engedélyt. Az új tanévben azoknak a VIII. osztályosoknak, akik tovább: retnének tanulni, külön osztályokat szerveztünk, ahol még eredményesebben tudjuk őket előkészíteni. Újabb összevont osztályokat indítottunk. Ide csak azokat vettük fel, akiknek a tanulmányi eredménye jó, a ké- pességi vizsgán megfeleltek, továbbá vállalkoztak a heti négy foglalkozáson való részvételre. Az idei tanévben tehát már összevontan lehet elvégezni az V—VI—VII. és a VII—VIII. osztályokat. A felnőttoktatásnak a tananyagon keresztül segítséget kell adnia a felnőtt személyiségének' többoldalúvá tételéhez, társadalmi feladatainak tökéletesebb ellátásához is. Hogyan tesz eleget ennek a feladatnak az iskola tantestülete? — Nevelőtestületünk 105 pedagógust számlál, valamennyi lelkiismeretesen, az új felnőtt- oktatási reform szellemében dolgozik. Feladatul tűztük ki a neveltségi szint megállapítását, a nevelési feladatok megjelölését, az osztályfőnöki órák anyagának kidolgozását és azok megtartását. Minden osztályfőnök elkészíti osztálya nevelési tervét, melyben helyzetelemzést végez munkahely, foglalkozás, életkor és nem szerint. Elemzi továbbá osztályközössége világnézeti-politikai szintjét, a munkához, tanuláshoz.való viszonyt, az otthoni körülményeket, esztétikai neveltségüket és közösségi magatartásukat. Egyébként is a pedagógusok és tanítványok között nagyon jó, bensőséges a kapcsolat. Nem ártana azonban, ha az üzemek, tsz-ek vezetői, párttitkárai, az üzem szakszervezeti bizottsága nagyobb figyelemmel kísérné a tanulók munkáját. Érdeklődésük ne szorítkozzék kizárólag a vizsgára, hanem egész évben rendszeresen foglalkozzanak tanuló dolgozóikkal. Az iskola terveiről, sokrétű feladatairól hosszan lehetne még beszélni. Eredményességét mutatja, hogy a tanulási kedv évről évre emelkedik, a tűképpen miről van szó, ellenkező esetben nemcsak őt, másokat is elriasztanánk. — Házkutatást tartsunk nála? — kérdezte a főhadnagy. — Nem — döntötte el az őrnagy. — Nála nem találnánk semmit. Hogy az ügy nem az ő ötlete volt, arra a legjobb bizonyíték: még Kalinkowski óráját sem csatolta le. Nem is szólva a pénztárcájáról, amiben néhány száz zloty volt. — Számomra tulajdonképpen ez a legfurcsább az ügyben. Merőben eltér Kabátujj szokásától — jegyezte meg Rajski. — Ami pedig Kabátujj lebuk- tatását illeti, ne féljen őrnagy úr, művészien hajtjuk végre. Csak menjen el valamelyik kocsmába, és egy kicsit igya le magát. Az egyik emberünk némi zűrzavart csinál, beveri a kirakatüveget, vagy valami hasonlót követ el. A másik ezalatt kiugrik a kocsmából és elkiáltja magát: „Rendőr, rendőr, segítlemorzsolódók száma csökken, a korszerű oktatási formák következtében 3,63-ra nőtt az átlagos tanulmányi eredmény, a külterületen sikeresen kapcsolták össze a mezőgazdasági szakmunkásképzést és az általános iskolai oktatást. Az új tanév remélhetőleg újabb eredményekkel zárul majd. Egyrészt gyarapítja városunkban a képzett, általános műveltséggel rendelkező dolgozók számát, másrészt lehetőséget nyújt még korszerűbb nevelési-oktatási eljárások, módszerek kialakítására és népszerűsítésére. Bejárta Olaszország napsütötte földjét és az élmények fény-árnyék mozaikját itt a kecskeméti művésztelepen illesztette nyugtalanító harmóniába Bornemisza László festőművész. Epikus felépítésű kompozíciói, éretten csorduló, vagy zaklatottan vibráló színei, szatirikus jellemábrázolása meghökkentették, egyszersmind vonzották is azokat, akik tavaly nyáron megtekintették a művésztelepen rendezett kiállítását. Az itáliai sorozat Kecskeméten nagy visszhangot keltett, a város közönsége elismerően fogadta Bornemisza László egyéni kifejezésmódját, szug- gesztív hatású művészetét. A hazai elismerések után — külföldi sikerállomás követkeség.” A kocsi természetesen a közelben lesz, és a kocsmából mindenkit behozunk, a verekedés miatt. Reggel aztán sorban kiengedjük őket. Kabátujjat utoljára visszük fel. Senki sem gyanakodhatik, hiszen a mi kerületünkben nincs olyan este, hogy valamelyik kocsmában ne robbanjon ki kisebb vagy nagyobb verekedés. Sajnos, így van. Az ügyeletesnek meghagyom, hogy amint Kabátujj a kezünkbe kerül, azonnal értesítse az őrnagy urat. Ezért arra kérem, adja meg az otthoni telefonszámát, mert az értesítésre feltételezhetően késő este vagy éjszaka kerülhet sor. Reggel aztán eljön az őrnagy úr és ketten „megdolgozzuk” az emberünket. Négy napig várta az őrnagy Walicowról a hírt, végre türelmét vesztve telefonozott Rajski- nak. — Nem feledkeztem meg Önről — nevetett Rajski —, de sajnos, egyelőre semmit sem tudtunk csinálni. Kabátujj meg- juhászkodott, és otthon ül. Talán megszagolta, hogy érdeklődünk felőle. Ha önnek sürgős az ügy, akkor elvihetjük otthonról vagy a gyár kapuja elől. — Nem, nem. Jobb, ha még Szüreti felvonulás Szeptember 19-én délután 5 órától nagyszabású szüreti felvonulást rendez a városi művelődési ház Kecskeméten. A felvonuláson részt vesznek a lovasnapok rendező bizottsága által felajánlott fogatok és a megyét képviselő színes népviseletbe öltözött fiatalok. A felvonulás egyes megállóhelyein a szüreti mulatság „kisbírója” ismerteti az ünnepség elkövetkezendő programját. A vidám felvonulás a városi tanácsháza elől indul és a Széchenyi tér, Széchenyi körút, Bethlen körút, Rákóczi út, Batthyány utca, Lenin város útvonalon érkezik a Széktói Stadionba, ahol fél 7-kor kezdődik a szüreti bál. zett. Forró ünneplés a hideg északon, Finnország fővárosában Helsinkiben. Itt, a főváros egyik legelőkelőbb kiállítási csarnokában — a Taidehalli Helsinginben — mutatták be Bornemisza László olaszországi képeit. Az augusztus végén megnyílt kiállítást rendkívüli érdeklődéssel keresik fel a látogatók és a képekről a sajtó is a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik, velük a rádió és a televízió is részletesen foglalkozott. A magyar festőművész tárlata Helsinki művészeti életének rangos eseménye. És Bornemisza László máris meghívást kapott Stockholmba. Jövő év tavaszán ott kerülnek bemutatásra képei. egy keveset várunk. Az ilyen letartóztatás megijesztene másokat. Utóvégre is Kabátujj nem nagyon érdekel engem. Csak a további nyom felderítéséhez szükséges. Mindent csendben és óvatosan kell csinálnunk. Rajski biztosította az őrnagyot, hogy Kabátujjat állandó, diszkrét megfigyelés alatt tartják és a legközelebbi alkalommal „lefülelik”. A főhadnagy hozzátette, hogy a legközelebbi szombaton vagy vasárnap. A kerület statisztikája szerint a legtöbb kocsmai verekedés és botrányokozás ezekben a napokban történik. Közben az őrnagyot szüntelenül gyötörte az a kérdés, miért hazudott Kalinkowski vallomásában? Elhagyva a bíróság épületét hogyan és hol töltötte idejét, mielőtt hazatért volna. A mentőkórházban átnézte a névsort, kik látogatták meg a joggyakornokot betegágyánál. Csák a hozzátartozói nevét találta felírva, meg az ügyészét, a titkárnőét és két kollégáét a bíróságról. Valaki telefonon érdeklődött Kalinkowski egészsége iránt, de amikor megkérték, közölje nevét, letette a kagylót, íFolytatása következik.) Emlékezés Puskás Tivadarra SZÁZHÚSZ évvel ezelőtt, 1844-ben született Puskás Tivadar, az első telefonközpont megalkotója. Általában ez a lényege a róla írott megemlékezéseknek, sőt olykor még az is előfordul, hogy — merő tévedésből — nem a telefonközpont, hanem a telefon feltalálójának nevezik. Ha végiglapozzuk Puskás Tivadar életrajzíróinak műveit, az írásokban — amelyek rendszerint születési, vagy halálozási évfordulókra íródtak — bizonyos ismétlődéseket fedezhetünk fel. Ugyanakkor — a múló évek arányában — új beállításban, munkásságát egyre tágabb, átfogóbb körben értékelik. Ragaszkodva a legfontosabb, immár kultúrtörténeti fényekhez. Puskás Tivadar érdeme, hogy 1881. május elsején a mai József Attila utcában (akkoriban Fürdő utca 10. alatt) egy harmadik emeleti helyiségben forgalomba helyezték az első magyar telefonközpontot. A berendezés végeredményben egyszerű volt. A beszélő feleket úgynevezett keresztlemezes váltók k" 'ék össze dugaszolók se- gí el, amelyeket telefonos kisasszonyok kezeltek. Az elv tehát egyszerű, de a kezelés bonyolult volt, mivel a hívó félnek egyrészt a hívott nevét és telefonszámát is be kellett mondania, ugyanakkor semmi sem jelezte, ha a telefonbeszélgetést befejezték. Ezek a hátrányok főleg a telefonkezelőt érintették, mivel fejben kellett tartania minden előfizető nevét és telefonszámát — tegyük fel —, az összes vonalon beszéltek, folyton meg kellett szakítania a vonalat, hogy megtudja, tart-e még a telefonbeszélgetés. HA PUSKÁS TIVADAR életrajzából mai tanulságokat keresünk, elsősorban műszaki előrelátását kell kiemelnünk. Oly korban élt, amikor nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában idegenkedtek és furcsának tartották a tengeren túli technika újdonságait. Amikor például Bell bemutatta telefonját Erzsébet királynénak, korabeli újságok riportjai szerint a királyné igen örült a bemutatónak. Bell felkérte, hogy mondjon néhány szót a mikrofonba, a királyné azonban visszautasította: „Csak nem beszélgetek egy dróttal...” — mondta. Puskás Tivadarnak nehéz küzdelmet kellett vívnia azért, hogy amit előre látott, a telefon szükségszerű elterjedését mások is tudomásul vegyék, elismerjék. AZ ELSŐ telefonközpontnak alig akadt előfizetője. Bámulatos, hogy például a kereskedelem, a rendőrség, s az államapparátus mennyire késlekedett a telefonközpont jelentőségének felismerésében. Az első vonala egy újságnak, a Pesti Hírlap szerkesztőségének volt. Ha Puskás Tivadar olyanfajta feltaláló lett volna, mint amilyen az egyébként zseniális Jedlik Ányos volt, aki fiókjában tartogatta találmányait, hazánkban a telefon nyilván külföldi kezdeményezésre vert volna gyökeret. Puskás Tivadar nemcsak a telefonközponttal foglalkozott, nemcsak a telefon- hírmondó nem is olyan régen megszűnt intézményét tervezte és valósította meg, hanem egyéb műszaki újdonságok is lekötöttek figyelmét. Német, svéd és amerikai szabadalmai voltak életcélja pedig a hazai műszak'' fejlesztés időszerű kérdései nev felvetése és megoldása vol* Céljai megvalósításáért küzdő“ maradi mérnökökkel, veszekedett begyepesedett háztulajdonosokkal EBBEN A HARCBAN őrlődött fel és halt meg 1893 márciusában, amikor a telefonközpontnak Budapesten már 250” előfizetője volt. Ez a szám a~ automata telefonközpontok bevezetéséig 40 ezerre növekedett Szluka Emil sze ügyesen, hogy ne tudja, volV. ZS. Itália—Kecskemét—Helsinki A kép Helsinkiből érkezett. Látogatók Bornemisza László festményei előtt.
