Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-24 / 146. szám
Ä NEB megvizsgálta a gabonatárolás helyzetét Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megtárgyalt napirendi pontok közül fontosságával és időszerűségével kiemelkedik a gabonatárolás kérdéseinek a megvitatása, aminek ismertetésére az alábbiakban térünk ki. A kormányhatározat végrehajtásáért Az ellenői'zés részletességére és- gondosságára jellemző, hogy a megye hét járásában 189 egységet 231 népi ellenőr vizsgált meg, hogy a 3083/1964. számú kormányhatározatot végrehajtották-e, megtettek-e mindent a gabona gyors átvétele, biztonságos tárolása és megóvása érdekében? A járási, városi és községi tanácsok végeztek felméréseket az ez évi várható gabona- termés raktározására vonatkozóan. A termést egyelőre csak a tervek szerint vették számításba, amit nyilván befolyásol Megjelent az úI teiefonkönyv A Szegedi Postaigazgatóság kiadásában most jelent meg a Bács-Kiskun megyei telefontulajdonosok új névsora. A köny- nyen áttekinthető telefonkönyvecskék kézbesítését a kecskeméti postahivatal már megkezdte. E hónap végéig valamennyi távbeszélő-főállomással rendelkező intézmény, vállalat és magánszemély megkapja az új névért, amely az előfizetők számának növekedése miatt jóval terjedelmesebb, mint a három évvel ezelőtt kiadott megyei telefonkönyv. Azok az intézmények és vállalatok, amelyek alállomásokkal is rendelkeznek és több telefonkönyvre van szükségük, a kecskeméti X. számú postahivatalban, példányonként 8 forintos áron több könyvecskét is beszerezhetnek. Ezenkívül kiadja a posta összefűzve valamennyi megye új távbeszélőnévsorát is. A kecskeméti 1. számú postahivatalban az országos vidéki telefonkönyv is megvásárolható. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét; Szabadság tér lía. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dtl l hónapra 13 forln- Bács-Kiskun' megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; M-85 Index: ÜSOSfc .. majd a tényleges mennyiség, s ez szükségessé teszi, hogy a tárolóhelyiségekről is ennek megfelelően gondoskodjanak. A vizsgálat tapasztalatai szerint a tanácsok rendelkeznek szükséges raktárakkal, de az erről szóló nyilvántartás nem mindenütt tükrözi a valóságot. Dus- nokon például a kimutatásban szereplő raktárt az állami erdőgazdaság átvette a tsz-től és lakásokat alakított ki benne. A tárolás megoldása A felvásárló vállalat helyi ki- rendeltségei az illetékes tanácsokhoz fordultak tárolóhelyigényükkel. Ennek alapján a megyei tanács 1400 vagon gabona befogadására , alkalmas rakterűiét biztosításáról gondoskodott. Ezenkívül a megyei ga bonafelvásárló vállalatnak 1590 vagon nehézgabona tárolására alkalmas raktárra van szüksége. ’Ha egybevetjük a megye várható termésmennyiségét, va lamdnt az állami gazdaságok és tsz-ek raktárhelyzetét, kitűnik, hogy kevés a raktár. A gabonafelvásárlónak jelenleg 3114 vagon raktárhiánya van, de augusztus végén, szeptember elején, amikor maximális a raktárigény, a hiány előreláthatólag eléri az 5000 vagont. Ez azon ban megszüntethető a szükség- raktárak igénybevételével, a folyamatban levő bővítésekkel és egyéb alkalmi tárolóhelyek 'kihasználásával. Az épülő raktárakról Mint a raktározási gondok egyik igen jelentős tényezőjét vizsgálta a népi ellenőrzés a gabonaraktárak építését, a szerződésekben vállalt határidő betartását. A tervek szerint megyénkben. az idén huszonöt különböző nagyságú és kivitelezésű gabonatároló épül. De a határidőket nem tartják be, a kivitelezők nem kezelik kellő súllyal e problémának megoldását. A Bács-Kiskun megyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat programjában például többek között kilenc vasvázas szín építése szerepel, aminek kivitelezője a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat lenne. De a Sínekhez szükséges anyag biztosítása még nincs megnyugtatóan rendezve. Ugyancsak a fenti vállalat rendelt meg az említett kivitelezőtől öt, úgynevezett „Keripari” s?ínt. A határidő június 15-e volt. A múlt hónapban hármat már a helyszínre vittek, kettő anyagának szállítását még nem végezték el. Az építkezéshez azonban így sem foghatnak hozzá, mert nincs kész a tervdokumentáció, s nem rendelkeznek építési engedéllyel sem. A vizsgálat során kiderült, hogy a kivitelezőknek a 25 szín elkészítéséhez nincs elegendő pénzük. A tröszt április 27-én kelt levelében megígérte a hiány rendezését, erre azonban a vizsgálat időpontjáig nem került sor. Kenyérről, vetőmagról van szó A megtermelt gabona szakszerű tárolása, kezelése, és megóvása egyik legfontosabb és leginkább napirenden levő feladat. Nemcsak jövő évi kenyerünkről, hanem az azűtán következő esztendő vetőmagjáról is szó van Ha a raktározást meg tudjuk oldani, ezzel egy időben sok, esetleg csak évek múlva jelentkező kárt előzünk meg. A megyei szervek mindent megtesznek a vonatkozó kormányhatározat végrehajtásáért. Nem raj tűk múlik, hogy nagyon szűkén, itt-ott híjával vagyunk a raktáraknak. Nagy gond ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy gabonafélékből igen jó termés ígérkezik, és a raktárszükséglet felmérése csak a tervezett mennyiséghez igazodott. Mindenesetre a megyei népi ellenőrzési bizottságot dicséret illeti azért a nagy munkáért, amellyel összefüggéseiben és átfogóan feltárta a problémát Úgy gondoljuk, hogy azok a vállalatok, intézmények, és felettes hatóságaik, amelyeknek közvetlen. vagy akár közvetett módon is köze van a még be nem fejezett gabonaraktárak építéséhez, ráébrednek a kötelességükkel járó felelősség súlyára, s amit lehet, még elvégeznek a hátralevő időben. Gál Sándor A vikinffek öröksége 2100 mérföldnyi határvona- lat kellett védenie. Az események villámgyorsan követték egymást. A fasiszta flotta felvonult, partra szálltak Bergen- ben, Stavangerben, Trondbeim- ben és Kristianstadban. A harc egyenlőtlen volt. A nácik hamarosan ott masíroztak Oslo főutcáján és megkezdődött a második fejezet. Felbukkant a hirhedt név; Vidkun Quisling, aki hosszú éveken át kulcspozíciót foglalt el a hadseregben. (Némi magyarázat az öngyilkos elméletre, hogy „nincs ok aggodalomra”.) Később az is bizonyossá vált, hogy Narviknál Quisling barátja, Konrad Sundlo a nácik kezére dolgozott. Az árulók most igyekeztek „méltó” jutalmukat elnyerni. A fasiszták Quislinget ruházták fel minden hatalommal, formálisan ő lett a miniszterelnök és a gyilkosok munkához láttak. A norvég munkások 1941-ben sztrájkba léptek. Ezt használták fel ürügyként,, felállították a koncentrációs táborokat. Majd innen, mint ahogy akkor Európa sok más porig sújtott országából is, elindultak a vonatok a szomorú szállítmányokkal Németország felé. Sokáig tartott, amíg a sötétségre felvirradt a hajnal. Ma már a későbbi események a világon mindenütt ismeretesek. De a tanulságok még nem mindenki előtt világosak. A második világháború után Norvégiában sok mindent kellett újjáépíteni. Hiszen, ahol a nácik jártak, rablás és romok tanúsították, kik voltak a látogatók. Az újjáépítés viszonylag gyors és sikeres volt. Politikai síkon azonban a fejlődés korántsem egyértelmű. Fölmerültek a nagy problémák: Milyen legyen a jövőben a skandináv országok közötti együttműködés? Hamarosan feltűnt a nemzetközi politikai síkon az Atlanti Paktum vésztjósló szervezete. A norvég gazdasági nehézségekre ugyanakkor felfigyeltek az Egyesült/ Államokban is, és ezzel egyidejűleg egyre élesebben vetődtek fel a politikai követelések. A Fehér Ház részéről a legfontosabb igény az volt, hogy Norvégia csatlakozzék a NATO-hoz. Egy amerikai szakíró, O. B. Grimley ezt úgy határozta meg: „Számukra teljesen világos, hogy az Egyesült Államok és a skandináv országok között minél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. Ez természetesen vonatkozik Norvégiára is. Nemigen érdemes abból titkot csinálni, hogy ennek a kérdésnek megvan a gazdasági háttere, de talán még ennél is jelentősebb a stratégiai szempont. S ha ez így volt néhány évvel ezelőtt, akkor most az Észak-atlanti Paktum kiépítése és továbbfejlesztése még sokkal égetőbbé teszi ezt a feladatot. Lényegileg arról van szó, hogy az északi frontszakaszt akarjuk erősíteni. Hogy Norvégia ezen a vonalon milyen szerepet vállal, az semmiképpen sem skandináv vagy norvég probléma. Ezt ilyen vagy amolyan formában Oslóban is meg kell érteni.” Nem kétséges, hogy az amerikai katonai szakember ez alkalommal megállapításait főleg belső, amerikai használatra szögezte le. Az általa megjelölt vonalat azonban amerikai politikusok és katonák esetenként finomabb módszerek alkalmazásával, de töretlenül követték. Ennek az irányzatnak pedig mindenképpen negatív kihatása van Norvégia fejlődésére. A súlyos és bonyolult problémáról még lesz szó a későbbiek során. Sümegi Endre tPoty talpuk.) A látogató Norvégiában már az első napon bizonyosan találkozik a büszke emlékezéssel, a bátor viking hajósok hőstetteiről, kalandjairól, akik elsőnek jutottak el Amerika partjaira. így történt velem is. „Látogasson el Bigdoyba, ott láthatja a viking hajókat, a Kon-Tiki expedíció pontos történetéről értesülhet, megtekintheti Amundsen otthonát és még sok más érdekességet.” A Városházától kedves kis hajójárat viszi el az érdeklődőt körülbelül fél óra alatt Bigdoyba. A viking hajókat nem is olyan régen találták meg az Oslo-fjordban, egészen közel a fővároshoz. A járművek meglepően ép állapotban kerültek a tenger mélyéről a felszínre, köztük a legnagyobb, a Gokstad, amely a tudósok szerint valamelyik törzsfőnöké lehetett. A szakértők azt is megállapították, hogy sok száz évvel ezelőtt az építők szinte bámulatos ügyességgel konstruálták meg a hajót, úgyhogy az dacolhatott a világtengerek pusztító viharaival. A másik, a Tune, valamivel keskenyebb és kisebb, ezt valószínűleg csak a közeli tengereken használták. A legszebb viszont a harmadik, az Oseberg, itt a berendezési tárgyakból még azt is megállapíthatták. hogy tulajdonosa nő volt. Valószínűleg Asa királynő. Volt itt minden, ami egy hosszabb utazáshoz szükséges. Viszonylag kényelmes hálóhelyek, egy konyha, az i. e. IX. század használati eszközeivel. A hajó orrát a korabeli szobrászok látták el művészi alkotásaikkal és a kép annyira megkapó, hogy a látogató élőtt szinte megelevenedik a régmúlt kor, amikor a viking hajósok útnak indultak a távoli földrészek felé. Persze, technikai, tudományos felszerelésről szó sem lehetett. A tengerészek néha hónapokig nem tudták, hogy merre járnak. De mindig bizonyosan visszataláltak hazájukba. Következő állomásom a Kon-Tiki múzeum volt. Itt látható egy norvég tudós, Thor Heyerdahl tutaja, mellyel öt társával együtt több mint 5000 mérföldet tett meg Perutól Polinéziáig. A nagy kaland lényegileg egy tudományos elmélet alátámasztásául szolgált. Heyerdahl 1946-ban kifejtette, hogy Dél-Amerika történelem előtti kulturált népei az akkori tengeri közlekedési eszközökön eljuthattak Polinéziába. Tudományos körökben ezt az elméletet nem fogadták el. Heyerdahl ezek után bizonyított. Felépítette a tutajt, melyhez Ecuador őserdejéből használt fatörzseket. Nem vittek magukkal semmi mást, mint ami már az inkák idején használati eszközként szolgálhatott. És százegy nap alatt szerencsésen célhoz értek. Igen, ennek az országnak a történelme szorosan kapcsolódik a tengerhez, a nagy óceánokhoz. Hosszú évszázadokon át küzdöttek a viharokkal, a kis hajókból egyre nagyobbak lettek, míg korunkban kiépült a nagy norvég kereskedelmi flotta, immár harmadik a világon. De az út nehéz és viszontagságos volt. Háborúk, csaták, belső küzdelmek jelentették az egyes mérföldköveket. És most ugorjuk át a sok száz évet, s emlékezzünk meg röviden arról a viharról, amikor a második világháborúban a legveszélyesebb kalózok, a náci hódítók vetették meg a lábukat Norvégiában. Az ország politikusai közül sokan előre látták a tragédiát A vezérkar, a hadsereg irányítói azonban nagyrészt azt az irreális tételt hangoztatták, hogy üincs ok aggodalomra. Pedig Eső
