Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a * kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett 'szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a-törvényjavaslat jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybevevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született technikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon országépítő terveink valóraváltásához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve kötelezőknek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényeidre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatási — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz, A posta-szabályzattervezetben helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját „egyengeti”, s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben levő megkötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — például szövetkezeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visz- szatekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélőszolgáltatás „címére” szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefont kérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélőhálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő-állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésében tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mező- gazdaság területén sürgetoek. — Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélőállomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő-szolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. A miniszter megemlítette, hogy a posta távírószolgáltatása világszínvonalon áll, s például a rendelkezésre álló automatikus géptávírók, telexgépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. Rátérve a rádióműsor-továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, .elmondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut —, s így a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízióelőfizető jut, s bár nálunk jó néhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országokban. az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosszú távra szóló tervek valóraválása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megteremtése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv-adások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövidhullámú műsorának továbbítását; a jó hangminőségű URH-adásbk vételi körének bővítése elsősorban a komoly zene kedvelőinek szerez majd sok örömet. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta: A felvevőszolgálat korszerűsítése, az automata telefon- központok számának gyarapítása, a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépesítés, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbe vett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez, az igények teljesebb kielégítéséhez. Az ígéretes tervek megvalósításának legfőbb előfeltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerésre méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek felhasználásával megoldják a rájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Ezután Bondor József, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy az országgyűlés ipari bizottsága a törvény- javaslatot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot az ipari bizottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. A szünet után Tausz János, belkereskedelmi miniszter beszámolót terjesztett elő a kereskedelem helyzetéről. Beszéde elején rámutatott: A második ötéves tervről szóló 1961. évi kettes törvény célul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelését. Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a belkereskedelemre, minthogy a lakosság pénzjövedelmének hetvenötnyolcvan százalékát költi az ide tartozó árucikkek vásárlására, s iparunk termelésének csaknem felét a belkereskedelem értékesíti. Az előadó részletesen foglalkozott az élelmiszer-fogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokét. A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi változások jelzik. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Hár-om év alatt körülbelül hatszázezer szoba- és konyhaberendezéshez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, S00 000-nek mosógépe, több készüléke. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 1960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. — Nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni, összességében a lakosság húsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi fel- használásra egy családra számítva majdnem két sertést vágtak, 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, .mint 1960- ban, a keresletet mégiscsak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a friss és a fagyasztott húsok arányát is kifogásolják. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése. Nem tudtuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyagszükségletét sem, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként falvakat ellátó földművesszövetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Probléma még így is — főként falun — jelentkezett. A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására. Több tüzelőanyagot hoztunk is be, mégis idő kell, amíg a megnövekedett kereslettel egyező szintre emelhetjük a kínálatot. A belkereskedelmi miniszter utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezetlenségét, az eladók egy részének figyelmetlenségét és udvariatlanságát, és más hibákat, a több mint negyedmilló kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját. — Mindent meg kell tenni — mondotta —, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk követelményeinek. — Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglevő hiányok fokozatos felszámolása. Fontos feladataink vannak a nők háztartási munkájának megkönnyítésében, amelyhez a belkereskedelem a vendéglátás kiterjesztésével, a tisztított, félkész- és készételek kínálatának bővítésével, több géppel, modern főző- és sütőeszközökkel, korszerű háztartási vegyi cikkekkel, valamint a kereskedelmi szolgáltatások, főleg a kölcsönzés és az élelmiszerek házhoz szállításának fejlesztésével járulhat hozzá. — Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az üzlethálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. — Törekedve a kereskedelmi szervezetek mind nagyobb önállóságára, az irányítás egyre hatékonyabb eszközeit kell alkalmazni. A belkereskedelem valóban társadalmi méretekben vegye számba a lakosság keresletét, üzlethálózatával, árukínálatával ehhez alkalmazkodjék, figyelmesen, sokoldalúan szolgálja ki a vevőket, a napi apró munkában is legyen méltó a társadalmunk támasztotta követelményekhez. Ezután megkezdődött a jelen? tés fölötti vita. Tanácskozik az országgyűlés
