Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
&zetnély,ej üdo&zlel Qlíjiita IföwjLCi&aától _ A szovjet nőbizottság főtitkárának látogatása megyénkben Kedves vendéget fogadott tegnap a megyeszékhely. Fehér Lajosnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa osztályvezetőjének és Sződi Ilonának, a MNOT munkatársának kíséfyMttftém rétében érkezett Kecskemétre a szovjet nőbizottság hazánkban tartózkodó főtitkára, Zi-» naida Tyihonovna Fjodorova. Tiszteletére az MSZMP megyei székházában Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára adott fogadást, amelyen részt vett Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára, Milla- sin Teréz, a megyei nőtanács végrehajtó bizottságának tagja, Szűcs Béláné, a megyei pártbizottság munkatársa és Csűri Ferencné, a kecskeméti népfrontbizottság titkára. A fogadás első perceinek szép meglepetése és maradandó emléke az az üdvözlet, melyet vendégünk Nyina Hrus- csova személyes kérésére tolmácsolt. Az ezt követő baráti beszélgetés megkapó pillanatai voltak azok is, amikor Nyikolajev kecskeméti látogatásáról és az űrhajós házaspárról esett szó. Vendégünk néhány személyes élménye Tyeresko- váról, közénk varázsolta az első űrhajósnő kedves, szerény egyéniségét, majd Zinaida Tyi- honovna Fjodorova kérésére Glied elvtárs beszélt a megyében élő asszonyok munkájáról, eredményeiről, s gondjairól is. Asszonyaink baromfitenyésztésben elért eredményeit hallgatva vendégünk megjegyezte, hogy visszatérve magyarországi látogatásáról már Hruscsov elvtárs is felhívta a figyelmet a magyar baromfitenyésztés példamutató eredményeire. A fogadás után szovjet barátunk az új Ének-Zenei Általános Iskolában tett látogatást, ahol házi hangversenyt és népitánc-bemutatót rögtönöztek tiszteletére. A délutáni órákban megtekintette a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet állattenyésztő üzemegységét, s hosszas baráti beszélgetést folytatott a szövetkezeti nőbizottság tagjaival. Vendégünk ma megyei körútra indul, melynek során ellátogat Kiskunhalasra, Bajára és Kalocsára. A _ _ ^ _ _ _ JL Kalocsán a lakosság évek óta sürgette egy olyan gyorsbüfé BISZTR O létrehozását, amely a közétkeztetés gondjait is enyhítené. S íme, ^ “ ■ * * a különböző forrásokból származó pénzügyi fedezetek egy jelentősebb célra való összpontosítása meghozta az eredményt: április 3-án megnyílt a Mackó-bisztró. A városi tanács gondoskodott a helyiségről, a költségvetése terhére vállalta a tervezést, az építést a községfejlesztési alapból fedezték, a Vendéglátó Vállalat pedig a berendezés biztosításával tett ki magáért. S hogy érdemes volt-e létrehozni? Beszéljenek róla az első tapasztalatok! A gyorsbüfében naponta három-, négy-, ötszáz ember fordul meg. Helybeliek és átutazók egyaránt. A megnyitást követő 12 napon közel 90 ezer forintos forgalmat bonyolított le a Mackó-bisztró. Hatásában igen nagy jelentőségű az a munka, amelyet megyénkben a Népi Ellenőrzési Bizottság végez. Vizsgálatai kiterjednek a gazdasági és kulturális élet minden területére, felölelve az államigazgatási szervek, az ipari üzemek, mezőgazdasági termelőegységek, a szállítás és a pénzgazdálkodás problémáinak segítő szándékú feltárását. Nézzük meg közelebbről, hogy megyénkben az 1964-es év első AMÍQ NEM KÉSŐ A múlt év novemberének második felében foglalkoztunk lapunk hasábjain első ízben a kecskeméti barakképületek sok- gyermekes lakóinak súlyos helyzetével, ami az ÉM Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat Vasszerkezeti Gyár rohamos terjeszkedése folytán következett be. — Akkor megírtuk, hogy az amúgy is életveszélyes tömeglakások megértek a lebontásra és a lakók kiköltöztetése most már halaszthatatlanná vált. Az üzem azóta is folytonosam terjeszkedik, a barakkházak pedig — a három műszakos munka egyre elviselhetetlenebb zajában, az épületek falait szünet nélkül rengető, hatalmas gépkalapácsok zuhogásától — már- már az összedőlés veszélyének határához érkeztek. Másodszor ez évi január 9-1 számunkban írtunk a nehéz helyzetben levő barakklakókról, s egyúttal közöltük az ÉM Építőipari Főigazgatóságának válaszát is az 1963. november 23-án megjelent cikkünkre. A leirat arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a változatlanul fennálló nehézségek ellenére is még ebben az évben — a szorongatott helyzetben levő családok részére — új lakások építéséhez kezdenek a már korábban más célokra biztosított hárommillió forintos beruházási hitelkeret felhasználásával. Három hónap telt el azóta, s ez idő alatt — mint megtudtuk — a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetője két alkalommal is tárgyal* az ügyben az Építőipari Főigazgatóság beruházási osztályán — sőt, január 23-án átiratban is nyomatékosan felhívta az illetékesek figyelmét a barakképületek veszélyes állapotára —, érdemleges választ azonban azonkívül, hogy jól ismerik a problémát, de belátható időn belül mégsem áll módjukban konkrét intézkedéseket tenni, nem kapott. A közelmúltban felkereste szerkesztőségünket Rickert Ádámné háztömbmegbízott több lakótársával és elmondta, hogy életük napról napra tűrhetetlenebb. Nemcsak a lakások közvetlen közelében végzett munkák elviselhetetlen zajától válnak mind többen a lakók közül idegbetegekké, hanem attól való félelmükben is, hogy a megrokkant épületek egyszer csak rájuk omlanak. Elmondta még azt is, hogy küldöttségileg felkeresték az üzem gondnokságát és tárgyaltak mielőbbi elköl- töztetésük lehetőségeiről, de mégcsak biztatást sem kaptak erre vonatkozólag: majd talán 1966-ban sor kerülhet megfelelő lakások biztosítására — mondották —, annál előbb erre nem lesz költségvetési kerete a vállalatnak. Elgondolkoztató ez a helyzet, érdemes vele komolyabban foglalkozni — amíg nem késő! Mert csak rágondolni is rossz: mi történne, ha valamelyik épület netán váratlanul összedőlne? Erre — úgy érezzük — nekünk is kötelességünk felhívni az illetékesek figyelmét. Vass Imre felében milyen vizsgálatokra vállalkoztak a népi ellenőrök, melyek azok a területek, ahol szükségesnek tartja a megyei NEB, hogy átfogó ellenőrzéseket folytasson? Bekapcsolódva az országos munkatervbe Nem egy olyan jelentős és eléggé komplikált, tehát nagy szakértelmet és lelkiismeretes munkát kívánó feladata van a NEB-nek az első fél évben, melyet az országos munkatervbe bekapcsolódva kell, hogy elvégezzen megyénk területén. Különösen fontos és még a szezon előtt megvizsgálandó a szállítási igények és különböző közlekedési ágazatok fejlesztésének összhangja, valamint a rendelkezésre álló szállítóeszközök kihasználásának alakulása. A vizsgálat jelentőségének érzékeltetésére úgy gondoljuk, elég, ha megemlítjük, hogy népgazdaságunkban az áruszállítási költségek évenként mintegy 13 —15 milliárd forintot tesznek ki. Ugyancsak az országos munkaterv alapján folytat vizsgálatot a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a legfontosabb mező- gazdasági termékek szállítása, tárolása, a feldolgozás összhangja és az e célokat szolgáló beruházások hatékonysága kérdésében. Ezenkívül megnézik a népi ellenőrök a munkaerőgazdálkodás néhány soron levő problémáját, és széles körű bolti ellenőrzést kívánnak lefolytatni — az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel együttműködve — a fogyasztókat megkárosító hibák és visszaélések feltárására. A megyei feladatok Igen fontos és nagy szakértelmet kívánó vizsgálatokat végez a népi ellenőrzés megyénkben olyan „témakörökön” belül is, amelyeket nem az országos munkaterv alapján kell lefolytatni, hanem azok megyei feladatokat képeznek. Ilyen többek között az építőipari tevékenységet végző vállalatok és szövetkezetek úgynevezett mérlegvalódiságának ellenőrzése, vagyis annak megállapítása, hogy a mérlegekbe^ szereplő építkezések 1963. december 31-én a tényleg''« elkészültség fokának megfelelően szerepeltek-e. Hasonlóan a fentihez, szintén megyei munkaterv alapján végez ellenőrzést a NEB a termelőszövetkezetek tulajdonában levő erő- és munkagépek, továbbá egyéb gépi berendezések javításának és karbantartásának helyzetéről, a gépállomások jelenlegi és várható javító kapacitásáról. Nagy felkészültséggel Az első félévi feladatot képezi még annak vizsgálata, hogy a kiskereskedelmi vállalati központok ellenőrzései mennyiben megalapozottak, hogyan segítik elő a kiskereskedelem előtt álló feladatok megoldását, és miként tárják fel a fejlődést gátló körülményeket, biztosítják-e a társadalmi tulajdon védelmét. A fentiekből kitűnik, hogy a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak igen komoly feladatai vannak ebben a fél évben is. A széles körű vizsgálatokat nagy tapasztalattal és elméleti felkészültséggel rendelkező szakemberek végzik, ami biztosíték arra, hogy munkájuk a megye iparának, mező- gazdaságának, kereskedelmének fejlődését, a" népgazdaság érdekét szolgálja. G. S. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Föszerkesztä: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidék) lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. lőfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefons 11-83 Index; 25 06Sj Félreértés, tanulsággal Levelet kaptunk a Szegedi Postaigazgatóságtól. Március 24-i lapszámunkban megjelent Körséta a tavaszban című riportunk egyik kitételét kifogásolják. Mégpedig azt, amelyben egy újságárus néniről írtunk, aki — saját bevallása szerint — bizony sokat fagyoskodott a télen. Mint az igazgatóság vezetője megjegyzi, az említett újságárus nem azért volt kénytelen a szabadban árusítani, mert nem. rendelkezett bódéval, hanem a miatt, hogy a csatornaépítés következtében pavilonját nem tudta használni. Elfogadjuk a kapott tájékoztatást, s csupán annyit fűzünk hozzá, hogy nem állt szándékunkban gondot okozni ezzel a postának. Ha az újságárusok helyzetét firtatnánk, nyilván az említett személyen kívül is találhatnánk még bódé nélkül árusítókat akár Kecskeméten, akár másutt a megyében. Köztudott például, hogy a megyeszékhelyen a Budai út elején is egész télen át a szabadban árusították az újságot, hasonlóan a piactér közelében és a piacon úgyszintén. Tehát általában is szóvá tehetnénk az árusok problémáját. S ha mégsem tesszük ezt, csupán azért van, mert tudjuk, hogy közülük többen saját jószántukból — a forgalomra való tekintettel — változtatják helyüket, s nem mindig lehet a szabadban való árusításért a postát okolni. Az is tény viszont, hogy esetenként éppen a mi figyelmeztetésünk hívta fel a posta igazgatóságának figyelmét a rossz körülményekre —például annak idején a kiskunfélegyházi Petőfi téren árusító újságos helyzetére. Kis megjegyzésünk — ismételjük — nem az újságárusok helyzetének boncolgatása akart lenni, habár adandó alkalommal nyilvánvalóan nem ártana ezt sem megvizsgálni.. Mindenesetre köszönjük az észrevételt. Az abból adódó tanulságok azonban úgy véljük kölcsönösek — s valami megszívlelni való mégis csak akadt bennük a postaigazgatóság számára is. X. P, Széles körű és jelentős vizsgálatok a megyei NEB félévi munkatervében
