Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

As ügyéas szemével: Az új munkásvédelmi törvényről LAPUNK már nem egy eset­ben írt azokról a balesetekről, amelyek a biztonságos munka­végzést szabályozó rendeletek figyelmen kívül hagyásából erednek. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa most az újabb — 1963. évi 34-es számú — tör­vényerejű rendeletével szabá­lyozta a dolgozók egészségének m mimm és testi épségének védelmét. Ennek kapcsán érdemes néhány szót szólni arról, hogy milyen tapasztalatok adódnak az ilyen baleseteket tárgyaló perekben a bíróságokon. Gyakran megállapítható a dolgozók figyelmetlensége, ha­nyagsága, sokszor vétkes nem­törődömsége is, amely végzetes balesetekhez vezet. A régi mun­kásvédelmi rendelkezések a dol­gozók egészségének és testi ép­ségének védelmét szűkebb körében szabályozták, mint a jelenlegi rendelet. Sajnos, van olyan nézet a dolgozók körében, hogy az óvorendszabályok „szük­séges rosszak”, s azokat sok­szor a figyelmeztetések ellenére sem tartják be. Az új szabályo­zás lehetővé teszi, hogy azokkal a dolgozókkal szemben, akik fe­gyelmezetlenek, vagy gondatla­nok, megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak. A kecskeméti járásbíróság előtt lefolytatott egyik ilyep jel­legű per á következő esetről szól: az ÉM. Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalatnak há­rom dolgozója homokot termelt ki. A brigádvezető a biztonsá­gos munkavégzés szabályait nem tartotta be, és úgyneve­zett alávágásos módszert al­kalmazott. Dolgozótársai figyel­meztették a veszélyre, de azt nem vette komolyan. A gon­datlanság következménye a2 lett, hogy a homok beomlott, és maga alá temette az illetőt. AZ ŰJ törvényerejű rendelet alapján az óvórendszabályokat be nem tartó dolgozóktól a vál­lalat megvonhatja a prémiu­mot, részben vagy egészben a nyereségrészesedést is. Ezenkí­vül megállapítható fegyelmi és anyagi felelőssége is. Lehető­ség van arra is, hogy eltiltsák a munka végzésétől, ha a részé­re biztosított védőberendezést nem használja, illetve az elő­írásokat nem tartja be. Az el­tiltás idejére munkabér nem jár. FOKOZOTT jelentőséget tu­lajdonít az új törvényerejű ren­delet az egészségvédelmi és bal­esetelhárítási oktatásnak. Csak akkor lehet valakit munkába állítani, ha a tevékenységére vonatkozó szabályokat elsajá­tította. Viszont biztosítani kell, hogy ezeket az előírásokat meg­tanulja, és abból vizsgát is te­gyen. A szabályok betartása mellett nem fordult volna elő az aláb­bi, ugyancsak a kecskeméti já­rásbíróság előtt tárgyalt, üzemi baleset sem. A Tiszakécskei Földművesszövetkezet dolgozói a jégveremben végezték mun­kájukat, ahol úgynevezett szá­razjeget is tároltak. Ennek a jégnek az a tulajdonsága, hogy a levegőből kivonja az oxigént, és széndioxid keletkezik. Az egyik dolgozó — éppen a fen­tiek miatt — rosszul lett a pin­cében, eszméletét vesztette, és a jégen fekve fagyási sérülése­ket szenvedett. A vizsgálatnál kiderült, hogy a munka veszé­lyes jellegével még a vezető beosztású dolgozók sem voltak teljesen tisztában, és nem állt rendelkezésükre gázálarc sem. SOK TRAGÉDIA okozója az ittasság is, ami ugyancsak a A művelődés igazi otthonában Megszokott vasárnap délelőtt volt. Érkezésünkről sem tudott senki, mert véletlenül vetődtünk a Kiskunmajsai Ifjú Gárda Mű­velődési Házba. Mégis olyan forgalmat találtunk ott, mint­ha valaki előre megrendezte volna ezt a találkozást. A községhez viszonyítva nagy­nak találja az ember a kultúr- házat, de a valóságban sokszor szűknek bizonyul. Hiszen a 300 bérletet egy hét alatt elkapkod­ták. Az emeleti táncteremben ép­pen gyűlés volt. Egy másik te­remben hálás közönségnek gyermekfoglalkozást tartott Ju­hász Katalin óvónő. De nagy a forgalom a játékteremben, ol­vasószobában is. A sok szép mellett azonban néhány hibát is észrevesz az ember. Ezeket lehet pótolni. Az KiOOOOOOOOCSOOCCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő W either Dániel Kiadja a Báca megyei Lapkiadó Vállalat Felelős tdadő: Mezei István Igazgatr £5 r* fiáS! Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19. 23-16, Kiadóhivatalt íecskemét Szabadság tér 1Ä Telefon: 17-09. Törleszti a Magyar Poste. Előfizethető: a helyi postahivataloknál 6b kézbesítőknél. Előfizetési dH i hónapra 19 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda^ V Kecskemét - Telefonj tedexi ««fit alap megvan, és ez a fő. Ha megnézi az ember a művelődési ház egy havi műsorát, megál­lapíthatja: jó helyre került a tekintélyes beruházás és hogy nem áll üresen — a hétfői szünnap kivételével — egy na­pon sem. Gondoskodnak róla a különböző szakkörök és művé­szeti csoportok. fegyelmezetlenséggel kapcsola­tos. A kiskőrösi gépállomás egyik traktorvezetője például ittas állapotban vezette a gépét, ennek következtében felborult, s a traktor maga alá temette az illetőt, aki meghalt. Ugyan­csak halálos baleset fordult elő megyénk egyik építkezésén. Az ittas kőműves az előírásoknak megfelelően elkészített bizton­ságos állványról leesett. A munkavédelmi szabályok betartása tehát a munkaválla­lókra, és a dolgozókra egyaránt köteleségekkel jár. Csak a vál­lalat és az egyes emberek ösz- szehangolt tevékenysége ered­ményezheti, hogy baleset ne forduljon elő. Dr. Kajó Imre ügyész Amíg a hívó vonalat kap Telefongondok télen-nyáron • •• Űj tisztasági fürdő Méiykúton Mélykúton két évvel ezelőtt kezdték meg a tisztasági fürdő építését. A többszakaszos mun­ka jó részével ez év elejére ké­szültek el. Már áll az 1 millió 600 ezer forintos községfcjlesz- tési beruházásból épült korsze­rű fürdőépület, amelyben hét fürdőszobát és két, ötszemélyes zuhanyozót rendeztek be. A na­pokban megtörtént a kazán ki­próbálása is. A fürdő azonban csak augusztus 20-án kezdi meg üzemelését, mert mintegy fél­milliós költséggel most kezdik meg a hidroforház és derítő építését. Egyúttal folyik a fürdő kör­nyékének feltöltése és rendbe­hozatala, s készítik a fürdő szomszédságában épülő termál­vizes gyógymedence helyét is. Az új fürdő jelentősen hozzá­járul majd megyénk e jelentős, de kevés fürdőszobás lakással rendelkező községében az egész­ségügyi kultúra gyorsabb fej­lődéséhez. I A téli hóviharok idején sű­rűn találkozhattunk velük, amint tenyerükbe fújva ott fagyoskodtak a sza­kadt vezetékű távírópóznák kö­rül. Postások ők is, de munká­juk egészen más, mint társaiké, akik jókora táskával oldalukon levelet, táviratot kézbesítenek. — Feladatunk a távbeszélő- és távíróvonalak ellenőrzése és kar­bantartása, valamint az állomás­változásokkal kapcsolatos mun­kák végrehajtása — így hatá­rozta meg röviden a posta mű­szaki gárdájának tevékenységét Koncz Ferenc, a kecskeméti Mű­szaki Fenntartási Üzem vezetője. A továbbiakban elmondta, hogy az üzem munkaterülete Kecskeméten kívül a megye 44 helységét öleli fel. I Tavaly közel 2 millió fo­rint értékű munkát végez­tek mintegy 8 százalékkal túlteljesítve éves elő­irányzatukat. A tél előidézte ká­rok — vezetékszakadások, osz­loptörések — helyreállítása okozta a legtöbb gondot a mű­szakiaknak. Szinte éjjel-nappal utón voltak a szerelőbrigádok, s mintegy 300 ezer forint ér­tékű javítási munkát végeztek a tavaszi hónapokban. De maradt munka bőven nyárra is. Mindenekelőtt azokat a nagyobb felújításokat végez­ték el, amelyekre télen nem ke­rülhetett sor. Ezenkívül 290 te­lefonállomás-változást — áthe­lyezést, illetve bekapcsolást — hajtottak végre. Jelentős feladat volt a városföldi új postahivatal országos hálózatba való bekap­csolása és a szalkszentmártoni, illetve kunszentmiklósi helyi há­lózat korszerűsítése. Az üzem idei feladatairól szólva Koncz Ferenc közölte, hogy teljesítménytervük nagy­jából azonos a múlt évi tény­számmal. A kemény tél, sajnos, ezen a tavaszon is sok munkát ad a szerelőknek. A rendes évi felújítási munkán kívül 1964-ben — az előfizetők kívánságának eleget téve — mintegy 150 tele­fonállomás-változást hajtanak végre. I Beszélgetésünk végén egy sokakat érintő kérdést tet­tünk fel az üzemvezető­nek: — Mi okozza, hogy — különö­sen csúcsforgalmi időben — ne­gyedórákat kell várni, amíg a hívó „vonalat kap” és vajon hoz-e kedvező változást 196$. ezen a téren? — Kecskemét helyi hálózata telített. A központ 80 százalékos kihasználás mellett működik leg- ideálisabban, de a jelenlegi 1820 telefon-szólóállomás 90—91 százalékos terhelést jelent. Ez okozza a csúcsforgalmi időben jelentkező z&■ .„at — mondta Koncz Ferenc. Kérdésünk második részére Válaszolva — remélhető-e ked­vező változás — közölte, hogy az előzetes tervek szerint 1970- ben kerül sor Kecskemét tele­fonhálózatának korszerűsítésére. Addig jelentős javulás nem vár­ható. Ez egyben felelet a mint­egy 1500 igénylőnek is, akik naponta sürgetik az üzemet, hogy vezessék be hozzájuk is a telefont. — Ha az ikerállomás lé­tesítési lehetőségeinket is figyelembe vesszük, 197C- ig nem egészen 200 állo­mással bővíthető a jelenlegi há­lózat. Ezeket az állomásokat ter­mészetesen elsősorban az állam- hatalmi szervek, közületek és vállalatok részére tartjuk fenn — fejezte be tájékoztatóját Koncz Ferenc üzemvezető. B. Ö. A tárgyalóterembőlt Karambol az éjszakában — Este tíz óra körül lehetett az idő, amikor arra lettem fi­gyelmes, hogy valakinek nagyon jó kedve van kint az úton. A tanyám alig ötven méterre van a Kömpöc felé vezető kövesút- tól, ezért nagyon jól hallottam mindent. Kimentem a tanyaud­varra, hát látom: nyitva a nagy­kapu. Tőlünk két-háromszáz méterre ott danolászott az illető, aki — mint később megtudtam — bejött a tanyaudvaromra, mert azt gondolta, hogy haza­ért. Nagyon részeg lehetett, mert értelmetlenül össze-vissza énekelt. Becsuktam a kaput és lefeküdtem... — vallotta a megyei bíróság egyik büntető­tanácsa előtt a tanú. Mert a részeg fuvaros éjszakai tévely­géséből karambol lett, méghoz­zá elég súlyos. A másik ember, aki vádlott­ként, ideges arccal ül a bíró- $ág előtt Ország László 32 éves vontatóyezető, a Talajjavító Vállalat dolgozója, tiszakécskei lakos. Az ügyben nem ez az el­ső tárgyalás, mert a részeg Ko­vács Gergely, aki 1963. augusz­tus 29-én Kiskunmajsáról Fé­legyházára akart menni, össze­vissza beszélt a bíróság előtt. Egyszer azt állította, hogy a vádlott, miután elütötte, leszállt a vontatóról és fejbe rugdosta. Orvosszakértőt hallgatnak ki ar­ra vonatkozóan, hogy a sérülé­sek származhattak-e rúgásból. Kiderült, hogy nem. Aztán azt mondta a kiskufélegyházi illető­ségű Kovács Gergely, hogy a pótkocsi kereke ment keresztül rajta. Itt aztán könnyű a cáfo­lat, mert Ország László pótkocsi nélkül közlekedett UTOS gépé­vel. Többszöri tárgyalás után vé­gül is a következőket állapítot­ta meg a megyei bíróság: Or­szágh, bár tudta, hogy gépének komoly műszaki hibái vannak, mégis elindult Kiskunmajsáról, hogy a közeli tanyában lakó testvérét meglátogassa. Az UTOS kormányának nagy volt a holtjátéka, lámpái hol világítot­tak, hol nem, a fék nem fogott tökéletesen. Tíz óra körül lehe­tett az idő, amikor a sötétben észrevette, hogy egy kocsi áll keresztbe az úton. A bakon az erősen ittas Kovács Gergely ült, aki miután gyanította, hogy eltévedt, meg akart fordulni. Országh László már nem tudta leállítani a gépet — hiszen a fék rosszul működött — s bele­rohant a kocsiba. Az ütődéstől az ittas ember leesett az ülés­ről és súlyosan megsérült. A karambolozó Országh viszont nem állt meg, hanem továbbha­ladt. A tárgyaláson azt vallotta: arra gondolt, így megmenekül a büntetéstől, nem jönnek rá, hogy ki ütötte el Kovácsot. Az esetre azonban fény derült és a nyomozóhatóság még azt is megállapította, hogy a vontató- vezető feletteseinek beleegyezé­se nélkül járt Kiskunmajsa és Kömpöc között az említett idő­ben. Kovács Gergelyt a bíróság mint tanút hallgatta ki, hiszen megbüntetése méltánytalan len­ne, mert amúgyis súlyos sérülé­seket szervedett, közeljárt a ha­lálhoz. Bizonyára komoly figyel­meztető lesz az a számára, és arra inti, hogy legközelebb csak akkor üljön kocsira, ha józan. Országh Lászlót pedig foglal­kozás körében elkövetett veszé­lyeztetés és a kötelező segítség­nyújtás elmulasztásának bűn­tette miatt három évi szabad­ságvesztésre Ítélte a bíróság. Ugyanakkor egy évi időtartamra a foglalkozásától, egy évre pe­dig a közügyek gyakorlásától tiltotta el a büntető tanács. Neki is feltétlenül komoly iskola volt ez az éjszakai karambol. Ám okulhatnak belőle mindazok a gépjárművezetők, akik figyel­metlenségből, vagy gondatlan­ságból műszakilag kifogásolható járművel vesznek részt a köz­úti forgalomban. Az Ítélet nem jogerős. G. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom