Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
SOKOLDALÚAN Világ proletárjai, egye*ufi*teit A MA&YAR SIOCiALiSTA MV/ÚOKÁSPArX BACS-10SKV./IM MEGYE» LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. 11. SZÁM /fra 60 fillér W«. JANUÁR 15, SZERDA { « INTÉZ£T c j Nagy feladatok várnafc'^'Miegyében az építőiparra és a tervezőkre A termelés és állóeszköz-fejlesztés idei terve a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Lázas munkával készülnek termelőszövetkezeteinkben a zárszámadásra. Az elmúlt év számokban kifejezett eredményeit összesítik a könyvelők, elemzik a tsz-vezetók.. Mindez a zárszámadási közgyűléseken elhangzó beszámolókban kerül majd nyilvánosságra. A számvetés egyszersmind az idei tennivalók alapjául is szolgál. Nem mindegy tehát, hogy sablonosán, avagy sokoldalúan készítik-e el. Hasznosságát csakis a tavalyi gazdálkodásnak a vezetők részéről történő mélyreható elemzése, az eredményeken kívül a hibák őszinte feltárása, és nem utolsósorban az biztosítja, ha a szövetkezeti gazdák véleményét is tükrözi, ha — hozzászólási jogukkal élve — ismertetik meglátásaikat, értékes javaslatokat tesznek, egyszóval, ha a szövetkezeti demokrácia érvényesül a zárszámadási közgyűléseken. Az utóbbihoz azonban arra van szükség, hogy a szövetkezeti pártszervezetek tagjai, a kommunisták, s a gazdaságvezetők egyaránt segítsék a tapasztalatok, vélemények rendszerezését, összegézését, legalább úgy, hacsak nem jobban, mint ahogy a számokkal mérhető tavalyi eredmények meghatározásában közreműködnek. Erre igen nagy lehetőség, van. most, a kevés fizikai munkát igénylő napokon, délutánokon, hosszú téli estéken. Ne sajnálják a fáradságot az említettek, s keressék fel szövetkezeti gazdatársaikat, beszélgessenek el velük. Hiszen minden egyes tsz-tag végez mostanában számvetést, tervezget a máris megkezdődött gazdasági évre — s véleményük hozzásegít ahhoz, hogy a közös tevékenység tükre minél hívebben vetítse vissza az elmúlt esztendő „képét”, másrészt pedig, hogy az idei gazdálkodást a lehető legjobban megalapozhassák. Válasszuk hát külön, de „egy kalap alatt” e beszélgetések témáját. Az okos, megfontolt véleményeknél biztatni kell hangozta tóikat, hogy nyilvánítsák azokat majd a tsz-gazdák közössége előtt is. Helyenként — főleg a gyengébben gazdálkodó tsz-ekben — akadnak azonban olyanok is, akik arra törekszenek, hogy a hibákat aránytalanul felnagyítsák, s nagy dérrel- durral megrontsák a közgyűlés hangulatát. A korábbi tapasztalatok szerint ezek az emberek szívesen elmennének a munka temetésére. Tavaly sem sokat tettek a közös gazdálkodás érdekében, azt a bizonyos zsákot azonban ők is szerették volna év végén megtölteni. Igaz, hogy magatartásukat általában el szokták ítélni a munkájukat becsülettel végző tsz-gazdák, azelőtt is „leszerelték” őket a nyilvánosság előtt, csakhogy nem egy esetben a közgyűlés ily módon veszekedéssé fajult, ahelyett, hogy rendeltetésének megfelelően nagyszabású munkaértekezletté vált volna. A közösségért felelősséget érző szövetkezeti gazdáknak egyébként rengeteg elképzelése yan a vezetés javításara, a szövetkezeti demokrácia erősítésére és a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételére vonatkozóan. Két példát. Újságírói témagyűjtő munkánk során a balotaszállási Zöld Mező Tsz-ben nemrégiben egészséges javaslatokat hallottunk a vezetés erősítését illetően. A kunadacsi Rákóczi Tsz tanyán lakó gazdáival beszélgetve kiderült, hogy az asszonyok összefogva, de a közösség segítségét kérve, nagy mennyiségű baromfit szeretnének nevelni a háztáji gazdaságokban. Számtalan ezekhez hasonló példát lehetne még említeni. A megszívlelt és megvalósítható egyéni elképzelések, családi tervek „beépítése” a közös termelési tervbe nemcsak azzal a haszonnal jár, hogy megalapozottabbá teszi az utóbbit, hanem azzal is, hogy a szövetkezeti gazdák jobban a magukénak érzik azt, s majd odaadóbban munkálkodnak a teljesítése végett. A mostani „háztáji” viták, beszélgetések fáradságáért bőven kárpótol tehát az egész évi közö6 eredmények növekedése, T. 1. Az új gazdasági év indulásával kapcsolatos feladatok jegyében zajlott le a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése, melyen a tanácsi ipar, az építőipar, a szolgáltatás, valamint az állóeszköz-fejlesztés tervét vitatták meg. Az országos tervfeladatokból a megyére háruló tennivalók alapján végezte el a tervosztály a különböző termelési ágazatokra vonatkozó feladatok meghatározását. Eszerint a tanácsi irányítás alá tartozó termelő és szolgáltató vállalatok idei feladatai termelési érték tekintetűben 14 százalékkal magasabbak, mint a múlt esztendeiek. Kisebb mérvű *fejlesztést irányoz elő a terv a könnyűiparban, s főleg olyan feladatokat tartalmaz, melyek a termelés irányításával és a gazdaságosság problémáival vannak összefüggésben. Közel 48 százalékkal nagyobb feladatot ír elő a megyei terv a múlt évihez viszonyítva a tanácsi építőiparban. Jelentős a fejlődés az építési és szerelőipari tevékenység vonatkozásában. Itt 66 százalékkal magasabb feladatokat kell elvégezni, mint a múlt évben. Ebben az esztendőben négy új építésvezetőséget létesítenek, hiszen egyedül a mezőgazdaság részére mintegy 50 millió forint értékben végez építési és szerelési munkákat a tanácsi építőipar. Emellett az eddigieknél hatékonyabban kapcsolódik be egyéb jellegű építkezésekbe. Az előterjesztés megállapítja, hogy a megye állóeszköz-fejlesztési terveinek megvalósítását eddig hátráltatta a kapacitás- hiány, mely különösen a tervezési munkálatokat lassította meg. Nem véletlen, hogy a megyei tervező iroda bővítésére is sor kerül. Az előző évekhez képest 55 százalékkal több munka végzésére, lesz alkalmas. Sor kerül az iroda kecskeméti új székházának befejezésére és egy bajai részleg elhelyezésére. Tizenhárom és fél százalékos emelkedést ír elő a terv a vízművállalatok számára. Ebben benne foglaltatik a szolgáltatások, a tényleges termelőmunka és a hálózatfejlesztés Is. Részletesen foglalkozik az előterjesztés a munkaerő-gazdálkodás tennivalóival. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy több gazdasági ágazatban már eddig is gondot okozott a szakmunkás és általában a férfi munkaerő hiánya. Elsősorban az építőipar szenvedett emiatt. Ez indokolja, a tervezett intézkedést, amely szerint főleg női munkaerőt foglalkoztató iparágakat fejlesztenek, a vállalatoknál pedig szigorúbban veszik a tervszerű munkaerő-gazdálkodást. A béralap és átlagbérgazdálkodás feladataival együtt foglalkozott az előterjesztés a termelékenység növelésének feladataival. Az egész megyére érvényesen 4,8 százalékos növekedést irányoz elő a terv a termelékenység vonatkozásában. A vízszolgáltató ágazatokban 9,1 százalékkal nő az egy munkásra eső termelési érték, a könnyűiparban pedig 6,2 százalékkal. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva Akik a hideggel hadakoznak 1 Lehetetlen J kesztyűben jj dolgozni jj Félmilliós kár ■ a fagy miatt Hetek óta aggódva lessük a hőmérő higanyszálát, hallgatjuk a rádió időjárás-előrejelzéseit. Ám sokan vannak, akik nem csupán tétlen szenvedői a csikorgó hidegnek, hanem akiknek az a feladatuk, hogy dacoljanak a fagyos utakkal, a leszakad villany- és telefonvezetékekkel, s akik hóban, fagyban küzdenek a vasúti és közúti forgalom — lehetőleg — zavartalan lebonyolításáért. Nem könnyű állni a tél megmegújuló rohamait, sok gondot, nehézséget, nemegyszer áldozatokat kíván ez a küzdelem. Megdermedő gázolaj, csúszós buszmegállók — A motorok egyik legnagyobb ellensége a tél — mondotta Rozsnyai József, a 9. sz. Autóközlekedési Vállalat főmérnöke. — Nehéz az indítás, befagy az olaj, s Kecskeméten a 14 tagú fagybrigádnak nagyon nagy feladat a motorok melegen tartása. A mentő gépkocsinak is sok dolga akad, nem nemcsak a gázolaj, hanem a fékrendszer befagyása is sokszor okoz „lerobbanást”. A nehéz útviszonyok ellenére, szerencsére, komolyabb baleset nem fordult elő. s ez gépkocsivezetőinket dicséri. Nehezíti a munkánkat, hogy a buszmegállókat nem szórják le időben hamuval vagy homokkal, s ez növeli a baleset- veszélyt. Másik gondunk, hogy nem kapunk meg időben több fontos alkatrészt a gépkocsik javításához. Két új „TÁTRA“ az utakon Január első napjaiban érkezett meg, s már munkába állították az egyenként 10 tonnás Tátra gépkocsikat, s ezzel 6 gépkocsi berendezése szórja a homokot, a salakot Kecskeméten, továbbá Kiskunfélegyháza, Lakitelek, Fülöpszállás és Jánoshalma körzetében. A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságának 854 útőre és 130 segédmunkása dolgozik szerte a megyében az utak járhatóvá tételén. — Legnagyobb gondunk az, hogy most nem jut idő, erő az útfenntartási munkák végzésére — tájékoztatott Rapcsányi íjászló útfenntartási csoportvezető főmérnök. — Miért késnek a vonatok A kérdésre Féli Lajos, i kecskeméti vasútállomás he lyettes főnöke így válaszolt: — A legfőbb ok a csatlaké zásokra való várakozás. A télre egyébként felkészültünk: szén van elegendő, egyszerre 30-an dolgoznak az állomáson a hó eltakarításán, a váltók, a jelzők karbantartásán. Üzemképesek a vezetékek — Kecskeméten és környékén minimális a villanyvezeték-szakadás — kaptuk a felvilágosítást Meleg László üzemmérnöktől, a DÁV Kecskeméti Üzem- vezetőségénél. — Ennek ellenére akad bőven munka és gond. A karbantartók nem tudnak kesztyűben dolgozni a vezetéken; a neon fénycsöveket mínusz 10 fok körül már nem tudjuk begyújtani; raktár hiányában a szabadban vagyunk kénytelenek tárolni az anyagokat; az újonnan felszerelt tartók, vasszerkezetek festésével a hideg miatt késlekedünk ... — Decemberhez viszonyítva, ebben a hónapban csökkent a telefonvezetékek szakadásának száma — mondotta Koncz Ferenc üzemvezető, a Szegedi Postaigazgatóság kecskeméti műszaki fenntartási üzeménél. — Negyvenöt városban és községben kell biztosítani a 40 tagú műszaki gárdának a telefonösszeköttetést. A műszakiak derekasan helytállnak, mégis, decemberben és januárban a jég mintegy félmilliós kárt okozott a telefonvezetékekben ... B. Gy. Munkában a hóeke Kecel és Hajós között. jelentős mértékben. — 26 százalékkal — emelkedik a központi beruházási keret a lakásfejlesztésben. Továbbra is központi feladat a kecskeméti leninvárosi lakónegyed építése és az ezzel kapcsolatos járulékos beruházások megvalósítása. Jelentős anyagi eszközöket köt le a Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Kiskörig- sön folyó lakásépítés és nagy összegeket fordítanak a harmadik ötéves terv várható lakás- építési programjának előkészítésére. Fontosságához mérten emelkedő irányszámokat tartalmaz a termelési terv, a lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésével kapcsolatban. A terv szerint 12 százalékkal lesz nagyobb az építő- szolgáltató és szerelőipari tevékenység. E célok elérése érdekében egyedül a tanácsi iparban 32,6 százalékos hálózatfejlesztést ír elő az éves terv. A nagy jelentőségű tervet és az ezzel kapcsolatos előterjesztést, melyet a megyei tanács pénzügyi és terv állandó bizottsága is megtárgyalt előzőleg, végül is sokoldalú vita után egyhangúlag elfogadta a végrehajtó bizottság. A továbbiakban a megyei tanács vb a szakapparátus munkáját értékelte, és megvitatta a MÉK és a Kecskeméti Konzervgyár elmúlt évi felvásárlási tervének teljesítéséről szóló beszámolót.
