Petőfi Népe, 1963. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-10 / 211. szám

C oldal 1963. szeptember 10. kedd A P T Á R 1963. szeptember 10, kedd. Névnap: Erik. Napkelte: 5 óra 14 perc. Napnyugta: 18 óra 8 pere. — Villamossági ipar­cikkekből rendeztek ki­állítást Kiskunhalason a Gőzön István Műve­lődési Házban. A kiál­lítás megnyitójára hol­nap délelőtt tíz órakor kerül sor. — ELKÉSZÜLT a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet által tervezett első hidrauli­kus gyümölcsszedő kombájn a Bajai Vas­es Fémipari Ktsz ko­vácsműhelyében. A kombájn a fát körül­ölelve működik és ma­gasságát hidraulikus emelő szabályozza. A gépet traktor vontatja. Szakemberek vélemé­nye szerint jelentős szerepet fog betölteni a nagyüzemi gazdálko­dásban. — A GHÁNÁI SAJ­TÓ nemrég közölte, hogy elhunyt az ország legidősebb vadásza, aki körülbelül háromszáz elefántot ejtett el. A 130 esztendős vadász számos utódot — 350 fiút és unokát — ha­gyott hátra. — Kétezer ocelot- panofix bélés és ugyan­ennyi, újabban igen keresett férfi és női ir­hamellény gyártását kezdték meg a Békés­csabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalatnál. — Befejezéshez köze­ledik a burgonyaszedés a Bajai Állami Gazda­ság százholdas táblá­ján, ahol az idén elő­ször — a száraz nyári hónapokban — öntö­zéssel pótolták a csa­padékot. Így holdan­ként 150 mázsa bur­gonyát szedtek fel. Eiset találtak Kuwaitban A közép-keleti Ku­wait hatalmas kőolaj- készletekkel rendelke­zik, de az ország 321 621 lakosának ed­dig nem volt ivóvize. Az ivóvizet tengervíz­ből desztillálták, ami nem könnyű dolog. Az utóbbi időben azonban egy ivóvizet tartalma­zó rétegre bukkantak, amely naponta ezer köbméter vizet adhat. Persze ez a vízmeny- nyiség sem túlságosan sok, de a sivatagban mégis értékesebb a kő­olajnál. — Kecskeméten va­sárnap megyénk 46 va­dásztársaságának veze­tői tanácskozást tartot­tak. A résztvevők a vadgazdálkodás eddigi eredményeit, s a to­vábbi tennivalókat vi­tatták meg. Megálla­pították, hogy az idei év kedvezett az apró­vadaknak. Különösen a fogoly szaporodott el kedvezően. Így az eddi­ginél jóval több nyúl és fogoly élő befogásá­ra került sor a téli hó­napok alatt. 135 évvel ezelőtt, 1828 szeptemberében született Lev Tolsztoj orosz Író. A Háború és béke című (1865—1869-ben Íródott) re­génye a világirodalom egyedülálló alkotása, utol­érhetetlen jellemábrázo­lással megírt mű, amely a múlt század elejének orosz életét mutatja be Feledhetetlen regénye az Anna Karenina és kiemel- keöó alkotása a Feltáma­dás, amelyben Tolsztoj a cári Oroszország állami, egyházi és gazdasági rendszerét bírálja. — Rövidesen napkö­zi otthonossá szervezik át az ágasegyháziak harminc kisgyermek számára megépített és nemrégiben átadott új óvodáját. — Ijeningrádi szak­emberek elkészítették a Jenyiszejen épülő legújabb hatalmas ví­zierőmű tervét. Az erő­mű teljesítőképessége 8 millió 300 ezer ki­lowatt lesz, s olcsó vil­lanyárammal látja el a gyorsan fejlődő szi­bériai ipart. — MEGJELENT AZ ALFÖLD szeptemberi száma. A Debrecen és a Tiszántúl irodalmi és művészeti folyóirata többek között szépiro­dalmi részében három jeles elbeszélést tartal­maz. A Valóság rovat­ban Bartha Gábor egy szövetkezeti bérház szo­ciográfiáját írta meg. — Megérkezett az el­ső mustszállítmány az Alföldi Pincegazdaság telepeire. A hét köze­pén már nagyobb mennyiségű must átvé­telére számítanak, amelyből eddig majd­nem 500 ezer hektoli­terre kötöttek értéke­sítési szerződést a ter­melőszövetkezetek. — MOSZKVA DÉLI VÁ­ROSNEGYEDÉBEN épül Európa legnagyobb rák­kutató és gyógyító köz­pontja. Az intézet 15 hek­tárnyi területén több mint húsz épület emelkedik majd, köztük egy klinika, egy kutatókombinát, egy épület a radiológiai keze­lések, egy pedig az izo­tópokkal folytatott mun­ka céljára. — Hamarosan átad­ják a nyolcemeletes lottóházat, amely új­szerű építkezési meg­oldásával kiemelkedik a régi épületek közül M iskolc egyik legfor­galmasabb pontján. Ebesont Egy teherautó Becs közelében elgázolt egy kutyát. A gázolás egyik szemtanúja — hogy a kutyát megmentse kín­jaitól — öt pisztolylö­vést adott le az állatra. A rendőrség a túlbuz­gó szemtanút szigorúan megbírságolta — jogo­sulatlan fegyverhaszná­latért. A kutya túlélte a történteket. — TEGNAP MEG­KEZDŐDÖTT a szü­ret a Csengődi Álla­mi Gazdaságban. A szőlősökben több mint százan álltak munkába, s a korai fajtákon kívül meg­kezdték a kadarka szedését is. — Naponta két va­gon szőlőt indítanak exportra. Eddig már 66 vagon, nagyrészt cse­megeszőlő hagyta el megyénkből az ország határát. A mézesfehér után megkezdődött az aradi szőlő exportálá­sa, amelyből ma indít­ják útnak az első va­gont Csehszlovákiába, kiába* — AZ UKRAJNAI Dnyeprodzerzsinszk vá­rosban elkészítették egy 88 tonna raksúlyú, négytengelyes nyitott vasúti teherkocsi pro­totípusát. Ez a vagon menet közben kiürít­hető lesz. Az ilyen ön­kiürítő nyitott kocsik­ból álló szerelvény me­netközben történő ki­ürítése egy percig tart. — Telelőkkel bővítik a halastavakat me­gyénkben. Többi kö­zött a tiszakécskei Bé­ke és Szabadság Ter­melőszövetkezet közös halastava mellett, va­lamint a bajai Duna Termelőszövetkezet­ben korszerű, mintegy 200 mázsa hal áttelel- tetésére alkalmas tele­lők építését fejezik be a közeljövőben. — Másodszor is ki­nyílott az orgona Győrffy Mihály Vacsi- hegy 218. szám alatti lakos udvarában. Az eleven színben pompá­zó virágnak ugyan olyan átható illata van, mint májusi „testvérei­nek”. — MEGYÉNK NÉPVISELETEIT és az Alföld ételkülön­legességeit szüreti bál keretében mu­tatják be Kecskemé­ten. A hétszáz nép­viseletbe öltözött fia­tal színpompás mű­sorát szeptember hó 29-én rendezik meg a Széktói Stadion­ban. — MINT KÉT ÉS FÉL HÓNAPPAL EZELŐTT hí- rül adtuk, a megyei rend­őrfőkapitányság nyomo­zást folytatott Kiss Sán- domé tompái lakos és öt társa bűnügyében. Az ügyészség emberölés és több rendbeli magzatel­hajtás vádjával terjesztet­te nevezettek ügyét a me­gyei bíróság elé, s a na­pokban Kiskunhalason megkezdődött bűnügyük bírósági tárgyalása. Az előreláthatólag több na­pon át tartó tárgyalás ki­menetelére, illetve a bíró­ság ítéletére visszatérünk. //>0jARJ\S — A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató­rium jelenti: Szeptember 8-án a középhőmérséklet 19,4 (az ötvenéves átlag 18,1), a legmagasabb napi hőmérséklet 24,5 fok, a napsütéses órák száma 2,6 volt. 9-én a legalacso­nyabb hőmérséklet 16,4, a reggel hét órakor mért hőmérséklet 17,2, a dél­után kettőkor mért hőmér­séklet 20,6 fok, a csapa­dék 42 milliméter volt. Várható időjárás kedd estig: Esők, a keleti megyékben zi­vatarokkal. Mérsékelt szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmér­séklet 18—22 fok között. Emlékkiállítás dr. Oltványi Imre munkásságáról Baján, a Türr István Múzeumban vasárnap emlékkiállítás nyílt dr. Oltványi Imre művészeti iró munkásságáról. A kiállításon bemutatták a bajai származású író életével kapcsolatos doku­mentumokat, emléktárgyakat, s azt a képzőmű­vészeti gyűjteményt, amelyet Oltványi Imre még életében a múzeumnak ajándékozott. így a kö­zönség elé került ötvenkét ismert, neves művész alkotása, valamint egy tizenkét szoborból álló gyűjtemény. Az emlékkiállítást dr. Ortutay Gyula akadé­mikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára nyitotta meg. A város lakói nagy érdeklődéssel fogadták a bajai képtár megala­pítójának emlékkiállítását, s már az első napon több százan tekintették meg. — PONTOS SZEREPET TÖLTENEK be a KGS'B-orszúgok összehangolt terveinek megvaló­sításában a Szerszám és Gépelemgyárak Gép­elemgyárának egységei. Erre az összevont nagy- vállalatra „osztották” ki a lágüzemi szerszám­gépek gyártását. A kecskeméti telepen az úgy­nevezett nagyoló, durvább munkát végzik, de kész alkatrészeket is előállítanak. A színvonalas exportmunkához szakmailag, s általános művelt­ség dolgában is helytálló munkásgárdára van szükség. Ezt megértik a kecskeméti gyáregység dolgozói, mert a pártoktatáson kívül nyolcvan százalékuk vesz részt állami — jórészt techni­kumi oktatásban. — TERMELÉSI TANÁCSKOZÁS VOLT teg­nap a MESZÖV-nél. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke ismertette az első fél év eredményeit és a soron következő legfontosabb tennivalókat. A helyes gazdálkodás eredményeként a földműves­szövetkezetek megyei szinten 141,4 százalékra teljesítették eredménytervüket és 13 millió fo­rint nyereséget értek el. A hozzászólások után Brachna János lengyelországi, Németh András főosztályvezető szovjetunióbeli útjáról számolt be. Erőpróba elé állította a vasárnapi trópusi eső megyénk tűzoltóit* posta-műszaki dolgozóit A mezőgazdasági kihatásait, s különösen a szőlőtermésben oko­zott károkat nem számítva, sok gondot, nehézséget okozott me- gyeszerte a vasárnapi trópusi erő. A Kecskeméti Agrometeo­rológiai Obszervatórium vasár­nap és hétfő reggel 7 óra kö­zött 42 milliméter csapadékot mért a város határában. Ennél jóval nagyobb vízmennyiséget zúdított a felhőszakadás a me­gye déli részére, főként Bajára és környékére. Bőségesen akadt tehát dolguk megyénk tűzoltóinak, akik vala­mennyi szivattyújukkal 57 he­lyen siettek a lakosság segítsé­gére. A bajai tűzoltóalosztályon vasárnap este 7 órakor a vala­mennyi szolgálatos tűzoltó mel­lett a szabadnapon levőket is mozgósították, hogy az utcákon hömpölygő és a pincéket, gép­házakat elöntő vízáradattal fel­vegyék a küzdelmet. Kecskeméten is egész hétfőre virradó éjjelen át állt munká­ban a tűzoltóalosztály teljes sze­mélyi állománya. Tizenhárom alkalommal nyújtottak 40—50 elöntött pincénél segítséget a bajba jutott lakosságnak. A du- navecsei és kecskeméti tűzoltók csaknem egyszerre siettek Sza­badszállásra, a Mathiász János Tsz-be, ahol a villámcsapás egy nagy szalmakazlat gyújtott fel. A keletkezett kár az első becs­lések szerint mintegy 3—4 ezer forint. Izsákon az állami gaz­daságban egy vagon mész égett meg, amely náddal volt letakar­va. A tűzoltók közbeavatkozása itt is megakadályozta a további károk keletkezését. — Alaposan megszaporította a mi munkánkat is a tegnapi zivatar — hangzik Sikár Imre postai művezető tájékoztatása. — Körülbelül 500 helyen égette ki a villámcsapás a távbeszélő biztosítókat. Dömsöd—Kun- szentmiklós között minden áramkör megszakadt, mert a vi­har két hatalmas fát döntött rá a vezetékre. Megyeszerte mint­egy húsz oszlopot megrongált, egyet pedig kitört. Tekintve, hogy egy oszlopon körülbelül 24 vezeték fut, valamennyi meg­szakadt. Van tehát dolgunk bő­ven. A kecskeméti telefonállomá­sok közül az első hibabejelen­tések alapján ötven hibásodott meg. Javításukat előreláthatóan a mai napon befejezik. Arról viszont nincs még adat, hogy a bőséges csapadék hány helyen áztatta be a kábeleket. A DÄV kecskeméti üzemének vezetőjétől, Mészáros Károlytól szerzett értesülés szerint a vil­lanyvezetékek károsodás nél­kül „úsztak meg” a zivatart, amely megyénk vasúti hálóza­tában sem okozott akadályokat. Disszidálni akart a többszörös bűnöző Szinte teljesen a csalásra és a hazudozásra építette fel életét Zsákai László 28 éves, büntetett előéletű, dunavecsei fiatalem­ber. Legutóbb hatévi és hathó­napi szabadságvesztést szabott ki rá a bíróság. Alig hogy le­töltötte azonban, újra a bűnö­zés útjára lépett. Több ember­től kisebb-nagyobb összegeket ruhaneműt csalt ki, illetve „kért kölcsön”, de azokat soha nem adta meg. Áprilisban Kovács Gábor dunavecsei lakostól egy öltöny ruhát kért el azzal, hogy Budapestre kell utaznia lakás ügyének elintézése végett. A ru­hát a mai napig sem adta visz- sza, de Budapestre elutazott. Májusban megismerkedett Ko­vács Ferenc unyi lakossal, aki­vel megállapodtak abban, hogy illegális módon elhagyják az or­szágot. Szobnál akarták átlépni a határt, de elfogták őket, s elő­zetes letartóztatásba kerültek. A dunavecsei járásbíróság Zsákai László bűnösségét til­tott határátlépés kísérletében, garázdaságban, magánlaksértés, többrendbeli csalás és sikkasz­tás bűntettében állapította meg, és egy év nyolc hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, s két évi idő­tartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kovács Ferenc másodrendű vádlottat pedig a tiltott határátlépés kísérletéért hathónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Mindkét ítélet jogerős. 25. — Nem piszkálják már ma­gukat a kertészet miatt? Veres Mihály felélénkülve válaszolt: — Azóta nem szóltak. Rövi­desen meglesz a kötelező mun­kaegység, akkor meg szavuk se lehet. Egy párszor járt ugyan erre az agronómus, nézegetett is befelé, de szólni nem mert. — Tehát nem olyan nagy le­gény már? Veres Mihály sárgás fogai ki­villantak, úgy nevetett: — De nem ám, mióta ráijesz­tettek. Mikor a lovakat szedték össze, majdnem megverték. Hörcsög-Budai koma meg azt ígérte, agyonüti, ha egyszer sö­tétben találkoznak. — Miért haragusztok Bujdo­sóra? — kérdezte Marika szem­rehányóan. — Nagyon rendes ember, örülhet a szövetkezet, hogy ilyen szakembert kapott. — Édes kislányom, te ehhez nem értesz — mondta Veres Mihály kedveskedve. Ha téesz- tag lennél, tudnád, mi fáj ne­künk. — De hát rosszat nem akar senkinek! — Jót se. Csak a szövetkezet érdekében mindent. Sütőssel di­rigálnak, ahogy kedvük tartja. Ha ők nem lennének, szabadon élhetnénk, mint a madár. Gon­dold el, még azt is megszabták, hogy a tagok hetenként csak egyszer mehetnek piacra. — Az emberek azelőtt se jár­tak gyakrabban a vásárba — vitatkozott Marika. — Az asz- szonyok meg, úgy hiszem, me­hetnek most is, ahányszor ked­vük tartja. — Marikával ne kezdjen ki, apám! Mindenre tud tromfot tenni. — Ha igazam van! — Jól van, jól, ne vitatkoz­zunk — fogta karon hízelegve a fiú. — Inkább hallgassuk meg odabent a meccset. Gyere, bekapcsolom a rádiót. Az öregek jelentőségteljesen összenéztek, örömmel nyugtáz­ták, hogy a fiatalok kézen fog­va bementek a tiszta szobába... XIII. Az időjárás — mintha azok­nak az igazát akarta volna bi­zonyítani, akik azt állították, hogy az egész esztendő rendkí­vüli lesz — egész megbokroso­dott. A májusi kánikulai me­leggel és perzselő széllel köszön­tött be. Néhány nap alatt nyárrá vedlett a tavasz, fülledt éjszakák és forró nappalok kö­vették egymást. Csapadék pedig alig hullott. Az „aranyat érő X

Next

/
Oldalképek
Tartalom