Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
Í962. június í. péntek 5. oldal Évszázados méretű telepítés — két év alatt Egy határjárás eredményei és tanulságai a kiskunfélegyházi járásban A kiskunfélegyházi já_ rás közös gazdaságaiban — miként már hírül adtuk — a járás vezetői nemrégiben három napig tartó szőlő- és gyümölcs- telépítésd szemlét tartottak, amelyen megyei szakemberek, s az első nap dr. Varga András és Sarok Antal, a megyei tanács vb-elnöke. illetve elnökhelyettese is részt vettek. A szemle során megállapítást nyert, hogy szőlőből a tervezett’ 657 helyett 703 hold, gyümölcsösből pedig a terv szerinti 665-tel szemben 693 hold került eltelepítésre a járásban. Valamennyi gyümölcsöst termelő- szövetkezetek telepítették, szőlőből viszont 646 hold a tsz-eké, 57 pedig a kiskunmaisai Jona- thán Szakszövetkezeté (a tervben szereplő 26 holddal szemben). A szemlebizottság számos szempontot vett figyelembe: a telepítés szakszerűségét, a talaj- javítás mértékét; azt. hogy saját vagy állami vesszővel telepítették-e, továbbá a megfelelő iszapolást, szalmázást. felcsirké- zést. tányározást. fakötözést és metszést, a sor- és a tőtávolságot. N utolsó értékelési szempont volt, hogy az újonnan telepített terület hogyan illeszkedik be a nagyüzemi telepítés egészébe. Pontozásos rendszerben értékelték a fenti szempontokat (100 pont volt az elérhető maximum). s végeredményben a szőlőtelepítésben legjobb eredményt a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet ért el, ahol 65 holdon végezték el ezt a munkát. Magasan kiemelkedő volt a kiskunmaisai Jo- nathán Szakszövetkezet már említett teljesítménye is. A kiskunfélegyházi Bem József Termelőszövetkezét 60 hold gyümölcsös telepítésével került az első helyre. Az eredmények megállapításán kívül a szemle bőven szolgált tanulságokkal is. Ezek egyike az, hogy a homokos területeken eredményesen gazdálkodni csak minél nagyobb arányú szőlő- és gyümölcstermesztéssel lehet. Másik tanulság, hogy a telepítés csak úgy lehet eredményes, ha fejlett gépesítéssel jár együtt (csőkutak, részben mélyfúratú kutak, szőlőművelő gépek alkalmazása). A szemlebizottságban részt vevő szakemberek a negatívumokat is megállapították. Néhol hiányos volt a talajjavítás, a talaj erő-pótlás. Ezért — főleg a gyümölcsösökben — zöldtrágyázni kell. amivel a homok megkötését is elősegítik. Előtérbe kerültek a közeljövő tervei is. Ez év őszén a járás és a város közös gazdaságaiban már újabb 400 hold szőlőt és 1290 hold gyümölcsöst telepítenek. A forgatást némelyik gazdaságban már meg is kezdték, így például a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 80 hold készen áll az őszi telepítésre. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc és a Vörös Csillag Tsz-ben jelentős területen. 150—150 holdon telepítenek gyümölcsöst. A I.enin Termelőszövetkezet 70 hold leendő gyümölcsöséből 50 hold őszibarackos lesz. A tavaly megkezdett és az idén ősszel befejezendő nagyüzemi telepítés akkora területen történik, mint amekkorán a járásban eddig évszázadokon keresztül végezték el ezt a munkát. S a termőre fordulás után lényegesen több lesz a hozam értéke, mint a jelenlegi szétszórt területeken. J. T. „Sértődött" szövetkezeti asszonyok Készülnek a betakarításra A Solti Gépállomás szerelői készülnek az aratásra, s a csép. lésre. Rövid időn belül mind a 42, cséplőgépet előkészítik a munkára. A huszonhét kombájn kijavítása is úgyszólván megtörtént. Befejeződött a megyei borverseny 48 féle bort tüntettek ki aranyéremmel Tegnapelőtt véget ért a megyei borverseny, amelyen a korábban jelzett 318 helyett végül is 324 féle — 211 fehér és 113 vörös — bor vett részt. A mezőgazdaság állami szektorai 217, a közös gazdaságok — termelőszövetkezetek. tszcs-k, szak- szövetkezetek — 63. háztáji és egyéni termelők pedig 41 féle borral neveztek be. Külön-külön díjazták a fehér és vörös borokat. Az állami szektorok részéről a fehér borból az első három, a vörös borból pedig az első díjat az Alföldi Állami Pincegazdaság nyerte. A társas gazdaságok részéről mind a fehér, mind a vörös borból az első díjat a kiskun- rnajsai Jonathán Tszcs, a háztáji és egyéni termelők részéről fehér borból az első díjat Varga Dénes szabadszállási lakos nyerte. Aranyéremmel 48. ezüstéremmel 57, bronzéremmel 78 borfélét tüntettek ki. Tehát a borok több mint fele díjazott. A július 4-től 8-ig megrendezésre kerülő országos borversenyen megyénkből 1 ÍZ féle fehér és 53 féle vörös bor vesz részt. A megyei versenyen a négy bírálócsoport megállapította, hogy az idén minőségi javulás tapasztalható a korábbi évek versenyéhez képest. A versenyen részt vett borokról általában elmondható, hogy jól kezeltek. Ez már a zömében korszerű, nagyüzemi szőlőfeldozásnak és tárolásnak köszönhető. A gépek javításán jelenleg 21 szerelő dolgozik, ötször annyi, mint amennyien a múlt év novemberében e munkához fogtak. A szerelők jó munkát végeztek, amit bizonyít, az is, hogy a kombájnok javítását a megengedett 400 óránál általában rö- videbb idő alatt fejezik be. Az idei nyáron a gépállomás javítószolgálata is megerősödik, mivel a műhelykocsival az eddigi egy helyett két szerelő indul majd a váratlan géphibák kijavítására. Ezenkívül másik műhelykocsit is szolgálatba állítanak; Nemrégiben a kiskőrösi járási nőtanács ülésén figyelemre méltó felszólalások hangzottak el a termelőszövetkezeti női munkacsapat-vezetők és nőbizottságok vezetői részéről. Többek között Krizsán Lajos- né, a tabdi Petőfi Termelőszövetkezet nőbizottságának vezetője méltatlankodó, kissé sértődött hangon , beszélt a közös munkák ellenőrzésének hiányáról. Elmondotta, hogy részes művelésre kapott másfél hold szőlőt. Kinyitotta, mesrrletszet- te, de egész munkája során sem a brigádvezető, sem a szövetkezeti elnök és agronómus nem nézte meg: hogyan, menynyire halad. Teljesen magára maradt a munkában, mintha nem is a közös szőlőiében dolgozott volna. Ugyanígy jártak a közös gazdaság többi asszonyai is, őket sem ellenőrizték. Néhányuk ezt már azért is furcsállotta. mert korábban a község másik szövetkezetében, az Új Életben dolgoztak, s ott naponként ellenőrizték munkájukat. , A másik felszólaló. Tóth Mi- hályné, a császártöltési Fel- szabadulás Tsz egyik gazdája, az ottani Csala pusztai asszonyok nevében beszélt. ÍEnnek a szövetkezetnek egyébként nagyon sok nőtagja van.) Elpanaszolta, hogy a férfiak egy, a családfenntartó szövetkezeti asszonyok viszont csak fél hold háztáji földet kapnak. Csupán azért, mert — nők. Az ülésen még jó néhány panasz elhangzott A keceli Vörös Zászló Tsz meghívott asz- szonya többek között elmondotta, hogy a szövetkezet vezetősége ellenzi a háztájiban a köztes bab termesztését, mondván, hogy »tönkre megy a föld«. Ugyanebben a közős gazdaságban bajok vannak a munka megszervezésével is. mert reggelenként az asszonyoknak néha órákat is kell várniuk, míg megmondják nekik, hogy hol fognak dolgozni. A panaszok önmagukért beszélnek, bizonyára fontolóra veszik őket az illetékes szövetkezetek vezetői is. Az asszonyok felszólalása ugyanakkor azt bizonyítja, hogy nemcsak a munkájukkal, hanem szemléletükkel. megváltozott gondolkodásmódjukkal, segíteni- akarásukkal is eleven alkotó részei a szövetkezeti közösségnek. Hiszen sérelmeik hangoztatása nem »nyelvelést«, hanem a szövetkezeti demokrácia megjavítása, az alkotó közösségi szellem megteremtése érdekében vívott küzdelmet jelent. A sérelmek, hibák bátor hangoztatása kifejezi a nők fe!- szabadultságának hatalmas erejű érzését. Az asszonyok tudnak és mernek szólni, de tenni is a szocialista közösség érdekében. Mindebből az is következik, hogy több helyet kell nekik adni a szövetkezeti vezetésben. E követelménynek az említett felszólalások is reális alapot adnak, hiszen a sérelmek nem kis mértékben fejezik ki a nők mellőzöttségét, a vezetésben. Erre viszont nincs semmiféle mentség! H. D. Répaegyelők NYOLCVAN asszony és leány hajladozik kisebb-nagyobb csoportokban az apostagi Duna Ter- melőszövtkezet cukorrépa földjén. Egyelik a növényt és irtják a gyomot. Kapáik nyomán hosz- szú, nyílegyenes, vékony zöld sávként rajzolódnak ki a sorok. — A brigádvezető? Amott van, Péterváriné munkacsapatánál — igazít bennünket útba az egyik leány. Paulik Dániel, akihez igyekszünk, épp az imént érkezett meg fürge „Panni”-jával. Most azt vizsgálja, hogyan haladnak a lányok, asszonyok a munkával. TÍZÓRAIZNAK A HÍZÓK A kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetben egyre nagyobb mértékben foglalkoznak a sertéstenyésztéssel és hizlalással. Az idén már 120 hízót átadott a közös gazdaság az állami felvásárlónak. Képünkön: Kardos György és Kovács Gergely sertésgondozók »tízóraáztatják« a niztmat. — Már csak harminc hold van hátra — mondja —, negyven holdon már „tisztába raktuk” a földet. Három brigád egyel és irtja a gyomot reggel hét óra óta. Szorgalmasan és becsületesen dolgoznak... — Hány forint munkaegységet terveztek' az idén? — vetjük közbe. — Harmincat — feleli a brigádvezető —, de ha jó termés lesz, a növénytermesztésben dolgozó gazdák prémiumot is kapnak. — A cukorrépánál mennyit jelent ez? — A TERVEN felüli mennyiségnek a húsz százaléka lesz a szövetkezén gazdáké. Jó ösztönző ez a serény munkára, s ha kedvez az időjárás, jóval több lesz a termés a tervezettnél. A növényápolást — a háromszori kapálást — idejében elvégezzük, gondoskodunk a cukorrépa gyommentes fejlődéséről. A sok asszony és leány vigan, jó kedvvel lépeget a sorok között. Tréfálkoznak, nevetgélnek, s egy-egy jó „bemondás” után szívből felkacagnak. A jó kedv velejárója e munkának. Ahogy jobban körülnézünk, látjuk, hogy a csapatban férfi is van: Kecskés Sándor, aki most feleségének segít idekint, a cukorrépáiölclön. A Budapesti Kénsavgyárban dolgozik, de ma, mivel éppen szabadnapos, kapát fogott és csatlakozott az asszonyokhoz ő is. — SZERETEM a mezei munkát — halljuk tőle. — A vegyszerek gőze, szaga után valóságos felüdülést jelent számomra. Ez a friss levegő nagyon jót tesz nekem. És különben sem tudnék otthon semmit sem csinálni. Itt pedig nem veszik rossz néven, örülnek neki, ha segítek. Legalább hamarabb végzünk. , j K. A. A szavatossági időről A Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségének munkatársai megvizsgálták. hogy az élelmiszeripari boltokban miként ügyelnek a szavatossági idők betartására. Megállapították, hogy a fokozatos javulás ellenére apróbb hibák jelenleg is fennállnak. Előfordul, hogy egyes boltok a szavatossági időn túl is árusítják a különböző édesipari cikkeket. Ilyen eset fordult elő a kecskeméti 1102-s számú élelmiszer- boltban az Úttörő szeleit eladásakor. A KÖJÁLL illetékes képviselője a mulasztó boltvezetőt 300 forintra büntette. Hasonló hibát vétettek az 1128-as számú kecskeméti élelmiszerboltban. A Kiskunhalasi Földművesszövetkezet 20-as számú üzletében pedig romlott levesport árusítottak. Egyes bolti dolgozók a szavatossági időhöz kötött árukat nem a beérkezés sorrendjében, hanem össze-vissza tárolják. Tetézi a hibát az is, hogy a FÜ- SZÉRT-fiókok munkája sem elég körültekintő. A kecskeméti fióknál az egyik ellenőrzéskor a Lakiteleki Földművesszövetkezeti élelmiszerbolt részére összeállított édesipari áruk között több olyat is találtak, amelynek szavatossági ideje lejárt. A konzerváruknál előforduló mulasztások a rejtjeles megjelölés ismeretének hiányából fakadnak. Ezért a lejárati időnél célszerűbb lenne nyílt jelölést alkalmazni. Vannak olyan cikkek — fűszeráruk —. amelyeknél indokolatlanul rövid a feltüntetett szavatossági idő. Ügy gondoljuk, hogy e hibák megszüntetését célzó intézkedésekre nem kell sokat várni a vásárlóknak.
