Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

1982. ff'-'hrnár 10. szombat 5. oldal „Szeretnénk, ha mindenki igazán otthonánakftekintené a várost,. A megyeszékhely köztisztasági helyzete A megyei tanács végre-.tokra hajtó bizottsága január 5-i ülé­sen szóvátette és több vonat­kozásban is bírálta Kecskemét köztisztasági helyzetét Néhány héttel a kritika elhangzása után felkerestük Méhész Árpád elv­társat, a városi tanács vb mű­szaki osztályának vezetőjét és kértük, nyilatkozzék, milyen in­tézkedéseket tett a tanács a hiányosságok felszámolására. — A legfontosabb dolog — mondotta Méhész Árpád —, hogy átszervezéssel sikerült megteremtenünk a köztisztaság néhány legfontosabb feltételét Megszüntettük a Községgazdál­kodási Vállalatnál a körtiszta­sági részleget és a tanács vb műszaki osztálya hatáskörébe utaltuk. A köztisztasági alkal­mazottak valóban a város tisz­taságával fognak törődni és nem vehetnek részt például útépítési feladatokban. Mivel az osztály­hoz több ilyen gazdasági rész­leg is tartozik, létrehozhattunk egy városgazdálkodási csopor­tot. Ily módon a közvetlen osz­tályon belüli irányítása sürgős feladatokra (hóeltakarítás stb.) lehetővé teszi e részlegen belül az erőátcsoportosítást és az anyagi eszközök is közvetlenül állnak rendelkezésünkre. Intézkedéseink közül említés­re méltó, hogy egy tehergépko­csi — melyet eddig más felada­tó hasznosítottunk — ezentúl csak az utcai szemét el­szállítását végzi. A tartályok sűrű ürítésével megszűntethet­jük tehát az utcasarki és a sze­metes ládák melletti kupacokat. Elibkn az eddigieknél is jobban számítunk a lakosság se­gítségére, tisztaságszeretetére, jóérzésére. Társadalmi mozga­lommá kívánjuk szélesíteni a tisztaságért folyó harcunkat. A tanács erőfeszítései ugyanis hiábavalónak bizonyulnának, ha továbbra sem szűnne meg egyeseknek az a felelőtlensége, amellyel a házi szemetet rossz fazekat — és volt olyan is, hogy döglött macskát — az utcára hordják. Városi tanácsunk átvette a Községgazdálkodási Vállalattól az útépítési feladatokat, de a járművek megmaradtak a bir­tokában. Ez jelentősen lendít a házi szemét elszállításának gyorsaságán és lehetővé teszi újabb ingatlanok bekaDCSolását is e szolgáltatásba. A közel­múlt napokban megkezdték a szemét elszállítását a Klapka, a Hosszú, a Kőhíd, a Nyíl utcai, a Czollner téri és a Csilléry telepi új házakból. Jelenleg 780 házból hordatjuk el a szemetet. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a köztisztaság feletti őr­ködést állandó napirendi fel­adatnak tekintsük és azzá te­gyük minden egyes lakos szá­mára. Szeretnénk, ha mindenki igazán a nagyobbik otthonának tekintené a várost és úgy ügyel­ne rendjére, tisztaságára. A jár­dák, udvarok tisztaságára kü­lön felhívjuk a házak, az üzlet- helyiségek, intézmények tulaj­donosait. illetve vezetőit és kér­jük. tartsák be a vonatkozó szabályrendeleteket. A jövőben következetesebben ellenőrizzük ezt, s ha szükséges, a cél érde­kében bátrabban alkalmazzuk a bírságolást. Méhész Árpád osztályvezető nyilatkozata további részében azokról az intézkedésekről szólt, amelyeket az állami épületek rendje és tisztasága érdekében hozott a tanács. Eszerint az Inaatlankezelő Vállalat házke- zelőit. a házfelügyelőket és a Községgazdálkodási Vállalat il­letékeseit a napokban megbe­szélésre hívták össze, melyen nyomatékosan felhívták a fi­gyelmet számos kecskeméti bér­ház tiszté Hanságéra és elhanya­goltságára. Egyebek között ha­tározat született arra. hogy a jövőben egy-egy házfelügyelőhöz annyi épület tartozik majd, ahánynak takarítását a napi 8 órai munkaidő alatt el tudja végezni. Ennek megfelelően ren­dezik természetesen a fizetésü­ket tó. P. L Fontos esemény a szakszervezeti életben azalap- és középszervek két évenként ismétlődő újraválasztása. Az idén megint sor kerül erre. Me­gyénk dolgozói — miként az országban mindenütt — a vállalatoknál, üzemekben, intéz, menyekben stb. ezekben a hó­napokban szavaznak, kiket java­solnak bizalmiaknak és kik le- 'gyenek a szakszervezeti bizott­ságok tagjai? A választás és annak előké­születei megyeszerte jól halad­nak. A bizalmiaknak több mint a háromnegyed része, az alap­szervezeti bizottságok tagjainak pedig közel a fele van megvá­lasztva. A már korábban létre­jött jelölő bizottságok a dolgo­zók véleményét meghallgatva készítik el a jelöltek listáját, melyen azokat tüntetik fel, akik példamutató munkájukkal, a kö­zösség ügyéért való lelkes helyt­állásukkal megérdemlik társaik bizalmát. A jó beszámolónak nagy része van a választások most-ni elő­készítésében. Mit vége -'k az elmúlt két esztendőben? Miben értünk el eredményeket? Mik azok a feladatok, amelvek meg­valósításával a dolgozók és a termelő munka még jobb segí­tőivé tudnak válni? — Ezek helyes elemzése rendkívül fon­tos a szakszervezeti munkában való előrehaladás szempontjá­ból. A mozgalom csak így képes hivatását még eredményesebben betölteni. Közösen beszélik meg, mit kell tenniük annak érde­kében, hogy — a helyi lehető­ségek számbavételével — a szakszervezet a dolgozók érdek- képviselete mellett a termelés és a művelődés ügyét még in­kább szolgálja. S ha már a művelődésről Is szó van, hadd említsük meg a Pedagógus Szakszervezet egyes községi alapszervezeteinek kez­deményezését. Tagjai a válasz­tást előkészítő tanácskozásra meghívják a helyi tanácsok ve­zetőit is, s velük együtt vitatják meg a községek kulturális éle­tének fellendítéséért megoldás­ra váró feladatokat A pedagó­gusok elmondják, ők milyen se­gítséget tudnak adni ehhez; a tanácsvezetők pedig a helyi sa­játosságokat és a rendelkezésre álló anyagi erőforrást mérlegel­ve, megállapodnak a kölcsönös segítés formájában. Az így szö­vődő kapcsolat — amelynek ré­vén meghatározzák a tennivaló­kat — jó hatással lesz a r>eda- góeus-alapszervezetek tevékeny­ségére is. Csupán néhány momentumot ragadtunk ki a választási elő­készületek eseményeiből. Azo­kat. amelyekre az új bizottsági tagoknak és bizalmiaknak — sok egyéb, más feladat mellett — feltétlenül figvelemmel kell lenniük. E célok valóra váltása, a dolgozók ügyeinek lelkiisme­retes intézése, valamint a gaz­dasági és kulturális politika se­gítése tovább erősíti a szakszer­vezeti mozgalmat. A kecskeméti Béke Termelőszövetkezet hajtató*le!epének beruházási programjáról tanácskoztak Tegnap délután Kecskeméten, a vá_ ~>si tanácson mintegy har­minc fő részvételével tanácsko­zás volt a Béke Termelőszövet­kezet most létesült hajtató-tele- pének beruházási programjáról. A megbeszélésen jelen voltak dr. Somos András akadémikus, 7'iborc György, a Földművelés­ügyi Minisztérium részéről, Sa­rok Antal, a megyei tanacs vb elnökhelyettese, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottsága me­zőgazdasági osztályának vezető­je, Sántha Lajos, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, vala­mint az Országos Tervhivatal és a város egyéb hivatalainak, in­tézményeinek szakemberei. Sántha Lajos bevezetője után Balogh Jenő, az ÉM. Mélyépítő és Tervező Vállalatának terve­zője tartott előadást, ismertetve a 32 holdon elterülő hajtató­telep műszaki adatait. Dr. K6- ródi László, a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskola adjunktusa a hajtató-telep legjobb kihasználá­sának lehetőségeit taglalta. — Mindkét előadást élénk vita kö vette. Diva9b@snu!af6, lottóhúzás és egy boldog nyertes a Kecskeméti Katona József Színházban TÖBB száz ember szorult ki tegnap délelőtt a Kecskeméti Katona József Színházból, a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság februári, 6. lottó játékhe­tének húzásáról, valamint a Kecskeméti Állami Áruház nagy­szabású divatbemutatójáról. Érthető is volt ez a nagy ér­deklődés, hiszen megyeszékhe­lyünkön is több ezerre tehető a lottózók szama, s nem kevésbé dobogtatta meg a fiataloknak a szívét az a hír, hogy a legújabb divatot a brüsszeli világkiállí­táson járt manökenek mutatják be Balassa szólistáinak, vala­mint a televízió bemondóidnak Takács Marinak, Halmi Gábor konferansziénak, Toldi Mária és Németh Lehel táncdalénekesek- nek közreműködésével. Pillanatonként csattant a taps a Budapesti Kézműipari Tröszt, valamint az allami áruházak textilfeldolgozó vállalatának gyönyörű női kabátai, nappali és estélyi ruhái láttán. HEGYESI Frigyes, a Belkeres­kedelmi Minisztérium Áruházi Propaganda Osztály vezetője kérdésünkre elmondotta, hogy Budapestet megelőzően az or­szágban először Kecskeméten mutatták be a legfrissebb mo­delleket. Ezekből a ruhadara­bokból kevés készül, s a kecs­keméti hölgyeket az a szeren­cse éri, hogy helyben az állami áruházban kiválaszthatják ma­guknak a legjobban tetsző ru­hákat, kabátokat. Pontban 10 órakor elcsitult a zaj a nézőtéren. Megkezdődött a lottószámok húzása. Véletlen szerencse folytán mind az öt szám húzása a gyengébb nem­re — a nézőtéren ülő kecske­méti hölgyekre várt. Forgott a szerencsekerék és elsőnek Szán­tó Ferencné, a 09, másodiknak Pint Erzsébet az 58, aztán dr. Mohács Gáborné a 17, Nádasdi Ferencné a 83 és Grosz József- né a 87-es szerencseszámot húz­ta ki. FELMORAJLOTT a nézőtér. mindenki a lottószámait nézte, s az emeleti hetedik páholyban alig tudott szóhoz jutni egy férfi. Szelvényén ugyanis négy szám egyezett, a 17, 69, 83, és 87. A szerencsés nyertes Farkas Mi­hály Helvéciái lakos, a kecske­méti Mathiász János Termelő­szövetkezet gazdája. Izgatottan mesélte el, hogy két ismerősé­vel Hank Józseffel és Harik Jo­lánnal lottóztak most is együtt. Hármuké lesz a nyereség. AKINEK ez alkalommal nem húzták ki számait, azért ne szo­morodjon el — talán maid leg­közelebb több szerencséje lesz. Márkus János Együttes ülést tartott február 9-én, pénteken a bajai járási párt- és tanács-vb Bátmonosto­ron. A két végrehajtó bizottság együttes ülése a községi párt- alapszervezet tevékenységéről, a politikai oktatás és a kulturális munka tapasztalatairól, továbbá a községi tanács irányító tevé­kenységéről tanácskozott. Meg­vizsgálták a helyi Kossuth Ter­melőszövetkezet gazdálkodásá­nak helyzetét is és a szövetke­zet politikai, valamint gazdasági megerősítésére hoztak határoza­tokat. Javaslatot tett a végre­hajtó bizottság arra is, hogy a helyi szervek készítsenek három­éves intézkedési tervet a veze­tés megerősítésére, színvonalá­nak növelésére. • Pénteken befejeződött a Kun- fehértói Állami Gazdaságban a kiskunhalasi járás pártái a pszer- vezetei titkárainak tanfolyama. A tanfolyamot 80 pártalapszcr- vezet titkára végezte el. Kelénvetiyháza ötéves kSzségfejleszlési tervéröl Csütörtökön este Hetényegy- házán a Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága ül^t tartott, amelyen részt vett a népfront járási bizottságának elnöke, Má­té Ignácné is. Az ülésen megtárgyalták a község ötéves fejlesztési tervé­vel kapcsolatos feladatokat, ten­nivalókat A második ötéves terv időszakában igen fontos szociális létesítményeket — or­vosi rendelőt egészségházat — építenek, s megjavítják az uta­kat E feladatok elvégzéséhez a község lakossága már koráb­ban jelentős értékű társadalmi munkát ajánlott feL Több mint realizmus. Esti beszélgetés Felsőereken Takács Menyhért, a szakmár-felsőereki ta­nácsházán jártában ez­zel nyitott be irodám­ba: — Miért nem látogat meg mostanában? A tsz-szervezés óta nem járt nálam, pedig vol­na ám miről beszélget­ni! Valamikor Felsőerék- szállás a „világ vége” volt, mert Kalocsáról Szakmár tó jókora tá­volság és Szákmár köz­pontjától Felsőereik leg­alább annyira van. Ko­rábban nehezen jut­hatott ki oda az em­ber. A „kijutás” azon­ban azóta „kiugrunk”- ra módosult. 1960-ban ez a szállás tó közel került a városhoz. Nagyüzemi gazdálko­dás útjára tért és az­óta autóbuszjárata, vil­lanya van, gazdaköré­ben a televízió rend­szeresen telt házat vonz. A meghívásnak ele­get téve „kiugrottam” hát Felsőerekre, de Ta­kács Menyhérthez még sem jutottam el. Köz­ben ugyanis „csak egy pohárka borra” az egyik házba invitáltak. Szép számmal össze­jöttünk hamarosan. A házigazdának fordulnia kellett a mázas kan­oséval, a cigarettafüst pedig egyre jobban go- molygott. Már szánté vágni lehetett. Ez is, és a szőlőtőkék zama­tos termése, jó hangu­latot gerjesztett. Ba­rátságosan folyt a be­szélgetés. Elmondták közös gondjaikat, sok mindenről szó esett. Egyszer csak az egyik tsz-gazda nekem sze­gezi a kérdést. — Aztán hogyan lesz ezután? Hirtelen a nyári csehszlovákjai, Rima­szombaton tett látoga­tásom emlékei villan­tak agyamba. — Erről beszélek — jó lesz? — Halljuk, halljuk — hangzott a biztatás. Elmondtam, hogy lát­tam a város körül a jóimén ő öntözéses ker­tészetet, a szépen megmunkált földeket. Alagcsövezéssel vízte­lenítik a vizes terüle­teket. A szövetkezetek annyira felszaporítot­ták állatállományukat, hogy nem gon d a ta­lajerő-utánpótlás. A trágyalét Is felhasz­nálják. Szivattyúval nyomják a nagy távol­ságú földekre. Láttam a berendezés tervdo­kumentációját is, mely art bizonyítja, hogy négy év alatt amorti­zálódik. És szóltam az ottani tsz udvarán kí­gyózó ipari sínekről a mezőgazdasági gépek - rőL Tapasztalataim el Ív szélését végül is a/z- fejeztem be, hogy emlegetett Rimaszr bat környéki isz s< alakította ki még t jesen a nagyüzemi r dálkodását, de a i< mélés jelentős nö’ kedésének alapjait n • lerakta. — Majd csalt él ­tünk mi is odáig! — állapította meg biza­kodással az egyik ven­dég. — Szó, szót követett egy kicsit még beszél gettünk, majd elbú­csúztunk a háziakti'1. Hazafelé menet fel­frissült fejekkel a me­gyénkben testvére a 7 daságokról beszélget tünk, hiszen szép szám mai akad közöttük is példakép. Szalag János

Next

/
Oldalképek
Tartalom