Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-30 / 231. szám
i%l. szeptember 30, szombat 5. oldal Ilaíszáz holdon 240 vagon kukorica a tataház! terme?«szövetkezetekben Asszonyok a munka front;cm Félmeztelenre vetkőzve áll a kis asztal mellett Előtte cipészkötény, kezében a fogó, az asztalon szivacs, rajta háromfajta szög. Tüneményes gyorsasággal húzza a kaptafára a cipőfelsőrészt. Szalai Józsefnek hívják. A cipészmesterség alapvető fogásait még édesapja műhelyében sajátította el. A segédlevél megszerzése után a Kecskeméti Cipőgyárában helyezkedett el. A 17 éves fiatalembert szívesen fogadták. — Kifutó voltam három napig. Nem tetszett! Bélés evikkoló _ Mi inkáik étbSzn a fink Ügyeskezű ember lettem. Itt sem éreztem jól magam. Innen kerültem végleges és mostani helyemre, a fárahúzókhoz — emlékezik az akkori időkre Szalai József. Akkortájt Bíró Mihály. Kelő Imre, Farkas József, Eszik István, Horváth Sándor, Deák Jóska és Szalai József állták körül reggelenként a munkaasztalt — A régiek közül én meg Józsi bácsi maradtunk. Bíró Mihály a tűződe művezetője lett Kelő Imre és Deák Jóska más reszorton dolgozik. A brigád többi tagja más üzembe került, de volt olyan is, aki fegyelmivel került ki a gyáriról — folytatja. Az ügyeskezű fiatalembert megszerették a gyárban. Hegedűs Menyhért főmérnök és Hidi András művezető segítségével hamarosan nagy jártasságot szerzett a nagyüzemi cipőgyártásban. Emlékszem, neve nemcsak most, hanem régebben is a legjobbak között szerepelt Jelenleg is a legmagasabb kategóriájú bért kapja. Nem ok nélkül Társai ezt mondják róla: szeret és tud is dolgozná .:. Józan életű, céljait megvalósítani tudó, következetes embernek ismerik. Keresetéből a lakásberendezésen kívül jutott egy 32 ezer forint értékű ház megvételére is. — Műre kislányom iskolás lesz, addigra nyélbe ütöm a házcserét és veszek egy televíziót is — mondja túcsúzáskor. Venesz Károly A kecskeméti Rizling Termelőszövetkezet asszonyai ege éven keresztül szorgalmasan dolgoztak a közösben. A szövetk zet elnöke nehezen tud választani köztük, hogy kit örökítse meg a fotoriporter. Végül az almát szedő Szabó Istvánnéra es a választás. De a többiek is megérdemlik a dicséretet! A tataházi Dózsa Termelőszövetkezet nevét tavaly kapta me- gyeszerte szárnyára a hír, amikor fészkes vetésű kukoricája — a falu átlagában elért 25—30 mázsával szemben — 55—60 mázsa csöves termést adott holdanként. Az eredmény az egész járás vezetőinek és szakembereinek felkeltette az érdeklődését. Az idén tavasszal szervezett tapasztalatcsere-bemutatón már sok- Százan ismerkedtek meg a Dózsa kukoricatermesztési módszerével. Mélyszántás — fészkes vetés A három tataházi közös gazdaság az idén 600 holdon termesztett kukoricát. Ebből 320 holdon a fészkes vetést alkalmazták, de a többi mag is trágyázott földbe került. Az eredmény kiváló: a soros vetésű kukorica a töréssel legjobban haladó Dózsa mérései alapján holdanként 36 mázsával fizet, a fészkes ültetések egy-egy holdjáról 45—46 mázsát várnak. — Gondos becslés alapján a 600 hold közös kukoricáról mintegy 240 vagon csőtermést takarít be a három termelőszövetkezet. A nagy termés első titka a jó talajmunka. Tataházán — mióta a termelőszövetkezetek gazdálkodnak — a kukorica zöme augusztusi mélyszántásba kerül. A mélyszántás csapadékmegörző és a megfelelő talajszerkezetet biztosító hatását itt már nem kell bizonygatni a szövetkezeti gazdáknak. Másik módszer: az istállótrá- gvázáson kívül teljes műtrágyázást — tehát kálium, szuperfoszfát és pétisó adagolást — is végeznek a kukorica alá. Tízezerrel több kukoricatö egy holdon Biztosították a megfelelő sűrűségű növényállományt. A fészkes vetésű kukorica 70X70 centiméteres sor- és tőtávolságban, kétszálasan került a földbe, a soros vetésnél pedig 18—22 ezerre növelték az egy holdra eső tőállományt a korábban hagyományos 12 ezer szállal szemben. A fészkes vetés lényege az, hogy a magot négyzetalakban kiképzett fészkekbe, pétisóval kevert jó maroknyi istállótrágyával „bélelt” ágyba vetették. Igaz, hogy ez a vetési módszer a szokásosnál kevesebb trágyát, de annál több munkát igényel ültetéskor, ami által holdanként 6 munkaegységgel növekedett a művelési költség. Ez, a 40 forintos részesedéssel számolva, 240 forint kiadás holdanként, — viszont a 10 mázsás terméstöbblet értéke meghaladja a 2000 forintot! Ez a kukoricavetési forma átmeneti jellegű megoldás. Főleg azokban , a termelőszövetkezetekben ajánlható, ahol pillanatnyilag kevés a jószág és a trágya, viszont a takarmányalapot rövid időn belül biztosítani akarják. Nem hanyagolták el a növényvédelmet sem A tataháziak a növényvédelemre is gondoltak. A trágyába, illetve a vetőmag közé HCH porozószert is elegyítettek a talajban élő állati kártevők — drótférgek — ellen. Így megakadályozták, hogy kirágás miatt egykét méteres hézagok keletkezzenek a táblákban. A jó termés nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a vetéshez hibrid kukoricát — Martonvásári 1-es, illetve 31-es fajtát — használtak,. s a nyár folyamán összesen hatszor ekéz- tek keresztben-hosszában. Mindennek együttes eredménye a párját ritkító termés olyan talajon, amely május 20-án kapott utoljára esőt A három termelőszövetkezet jövőre ezer holdra emeli a közös művelésű kukorica vetésterületét, s ennék javarésze szintén fészkes lesz. A munkára máris felkészültek: a tervezett 1600-ból majdnem ezer holdat mélyen szántottak, s nemcsak a közös istállókból, de 590 háztáji portáról is kihordták már az istállótrágyát G. K. Hasznos segítség Igen eredményesen dolgozik „ kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben Farkas Jenő állattenyésztési agronómus. Az a hasznos segítség, amelyet a sertésgondozóknak, a baromfi)»nftivvw*«vci‘* “ Tizenhárom brigád küzd a szocialista címért A helyi ipari vállalatok között a Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalat dolgozói tették meg a kezdeményező lépést 1060-ban a szocialista brigád- verseny indítására. A múlt évi tapasztalatok és eredmények alapján 1961. április 1-én indult be nálunk az ez évi verseny. Tizenhárom brigád neveseit be a szocialista címéri fo- - lyó vetélkedésbe. Az első helyen levő Váradi brigád — mely eddig csak egyszer került a második helyre — több mint 41 ezer forint, a jelenlegi második helyezett Kovács brigád 33 ezer forint értékű munkát végzett. Többek között elkészítettek 15 munkaigényes présszerszámot, 2 fonógépet, hulladékból 2100 csatornacső-bilincset, lebontották az egyik csarnok vasszerkezetét, majd újra felszerelték, később pedig ugyanilyen csarnok teljes új vasszerkezetét állították elő. Az év végéig még 3 hónap van hátra. Jelenleg legalább 10 brigád esélyes á legjobbaknak kijáró első öt helyre. A számítások szerint, ha nem csökken a lendület, akkor az év végéig a legjobbak 250—300 ezer forint értékű árut állítanak elő. A szocialista cím elnyerése azonban több irányú tevékenységet kíván a vetélkedőktől. Ez a több azonban csak elvétve jelentkezik. Mire gondolunk? A brigádon belüli kollektív szellem, együvé tartozás és a szocialista módon gondolkodó munkás kialakítására. Igaz, a gyár vezetősége elsősorban a termelés gyors felfutásából adódó nehézségek legyőzéséhez kérte a brigádok segítségét, azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy az évvégi értékelésnél meg kell vizsgálni azt is, hogy a munkán kívül egyéb területeken hogyan fejlődtek a brigádok. Gacsálvi István üzemi tudósító tenyésztőknek adott, az állat- tenyésztés nagyszerű eredményeiben gyümölcsözik. Ebben az évben már nem ráfizetéses ez az üzemág, sőt igen jelentős jövedelem-többletet ígér. A baromfitelepen például 8000 baromfit nevelnek fel. s még ebben az évben kialakítják a közel másfélezer darabos törzsállományt. A szakképzett állattenyésztő szakmai tanácsai még az építő- brigád munkáját is segítik, hiszen a körülményekhez mérten a legmegfelelőbb módon készülnek el a sertésfiaztatók, a csibeólak és a tojatóházak. Palatinusz Péter Kunszállás 50 erőgép két műszakban szánt Solton A Solti Gépállomás valamennyi szántógépe — összesen 50 erőgép — két műszakban dolgozik a termelőszövetkezetekben. A munkáiban álló 26 vetőgéppel eddig több mint ezer holdon juttatták földbe az őszieket; a solti Szikra Tsz-bem 5—6 gép vet egyszerre. A gépállomás sokat segít a közös gazdaságoknak a betakarításban is. Már csak mintegy 200 hold silókukorica áll lábon, s a járvasilózó gépek java átállt a kukoricaszár vágására. Ezer hold napraforgót is a gépállomás 5 kombájnja takarított be. _ Tizenhárom éves, kora óta dolgozik a nyomdász szakmában Adácsi Erzsébet. Az egykori segédmunkáslány azóta mesterré nőtt, osztályvezető lett, egész leánycsapat tanul a keze alatt. Mint a könyvkötészet vezetője; igen felelősségteljes munkát végez, hiszen az idén 60 tonna könyv készül a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál a Mezőgazdasági és a Medicina Könyvkiadó rendelésére. Ezek kötését; díszítését irányítja. Aki kételkednék abban, hogy nő, családos anya is «ifaimof vezető állás betöltésére; látogasson ed egyszer Laki telekre. Nem is kell soká keresgélnie, csak a tanácsiháza elnöki szobájának ajtaján kopogtasson, s máris megismerkedhet Lőrinez IstvármévaL Ha ugyan szerencséje van és az elnökasszonyt hivatalában, tapasztala mellett találja. 1952. februárja óta van ezen a poszton, s a község lakóinak legteljesebb megelégedésére végzi becsülelttel, lelkiismeretes szorgalommal sokrétű, s olykor bizony nagyon nehéz munkáját.
