Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-25 / 173. szám
Szociálpolitikai munka a megyében Egészségügyi osztályának szociálpolitikai munkájáról legutóbbi ülésén tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztésből kitűnt, hogy az elmúlt évben 1525 személyt részesítettek tanácsaink közsegélyben, közel ezer személy kapott összesen több mint 200 ezer forint értékben rendkívüli segélyt. Temetkezési segély címén több mint 60 ezer forintot, 145 sokgyermekes édesanya jutalmazására pedig 191 ezer forintot fizettek ki megyénkben ingyenes csecsemőkelengye- utalványban 506 kismama részesült Kégy év alatt hétezer forinttal nőtt az ellátás összege Sokat fejlődtek szociális otthonaink ia Megyénkben jelenleg 12 otthon működik és 958 elaggott, elhagyott idős embernek nyújtanak hajlékot. Az otthonokban az ellátás, az ápolás és a gondozás jó. A szobák kulturáltak, minden otthonban van rádió, sőt hat helyen televíziót is beszereztek már. Ezenkívül napi- és hetilapok, folyóiratok, egyre bővülő könyvtárak, gyakori ismeretterjesztő előadások, Rendelet a termelői borkimérési tevékenységről A Magyar Közlöny 54. számában jelent meg a belkereskedelmi miniszter 7/1961 (VII. 20.) Bk. M. sz. rendeleté a termelői borkimérési tevékenység szabályozásáról szóló 9/1958 (VII. 27.) Bk. M. sz. rendelet kiegészítéseként A fenti rendeletet azzal egészítik ki, hogy termelői borkimérést s az 5. paragrafusban meghatározott poharazás! engedélyt a tsz-ek, tszcs-k, szakszövetkezetek csak akkor kaphatnak, ha termésük legalább 70 százalékára állami borértékesítési szerződést kötöttek. A rendelet természetesen ebbe a szerződésbe számítja be a szerződés keretében átadott csemegeszőlőt is. A termés mennyiségébe be szervezett színház- és mozüSlogatások szolgálják a kulturális igények kielégítését Évről évre többet fordítunk az otthonok fenntartására is. — Íme egyetlen példa: az utóbbi négy évben több mint kétezer forinttal növekedett az egy gondozottra jutó évi ellátási összeg, s ma már meghaladja a 8500 forintját. Mi is az a gerontológiai rendelő A termelőszövetkezetekben az öregek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatására — mivel erre megfelelő tudományos tapasztalatok sem nálunk, sem más országokban nincsenek — szükségesnek mutatkozott egy gerontológiai rendelő felállításra; A rendelőintézet vezetője rendszeresen látogatja a termelőszövetkezeteket, vizsgálja az öregek foglalkoztatását, megbeszéli a vezetőkkel a helyes munkaelosztást, s ellenőrzi azok megvalósítását. A szűrővizsgálatok elvégzésével a megyeszékhely két kórháza is jelentős segítséget adott a helyes munkábaállítás elbírálásához: Az intézet vezetője tanulmányt készített a termel őszövetkezetek részére, amelyben ismerteti mindazokat a jogi és egészségügyi problémákat, amelyeket az öregek foglalkoztatásánál figyelembe kell venni. Mindezek jelentős és figyelemre méltó eredmények. Korántsem kell azonban arra következtetni belőlük, hogy minden a legnagyobb és legteljesebb rendben van, s ma már nincsenek zökkenők, akadályok a szociálpolitikai munkában. Kém elsősorban I pénzügyi vállalkozás! A jelentés például szóváteszi, hogy még nem mindenütt megfelelő a szociális otthonok vezetőinek szakképzettsége, s a szociális előadóknak is magasabb színvonalú pénzügyi és gazdálkodási ismeretekre kell szert tenni. Sok gondot okoz, hogy a KISZÖV a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására alakított szövetkezeteket pénzügyi vállalkozásnak tekinti és nem tesz intézkedéseket a valóban rászoruló, és csökkent egészségi állapotú személyek felvételére. A megyei egészségügyi állandó bizottság szociálpolitikai albizottsága több alkalommal is vizsgálta az egyedülálló öregek helyzetét. A vizsgálat során megállapította, hogy községekben 470, városokban 45 egyedülálló öreg kötött eltartási szerződést; Számos helyen előfordul, hogy az eltartók nem alkalmazkodnak a szerződésben foglalt megállapodásokhoz, ha már egyszer az eltartásért felajánlott »vagyontárgyat« sikerült megfcaparintaniok. Rút és elítélendő emberi magatartás ez, s nemcsak adminisztratív intézkedésekkel kell küzdeni ellene, hanem társadalmi összefogással is. Vödrömé net esőttak a bajai Suyooicán Az Alföld egyik legszebb Duna menti városában, Baján vidám a strandélet. A várost körülölelő Sugovica partján egymást érik a sátrak, a nyaralótáborok. A nyári szezont a ba- jaiak jól kihasználják. A horgászsport kedvelői — naponta mintegy félezren — ülnek a parton, s csaknem háromezer csónak szeli a vizet munka után. Itt egy hétköznapi alkonyat valóságos velencei képet nyújt. A fiatalok motorcsónakkal, ladikokkal egymást követve, énekelve, harmonikázva sétahajóznak a Sugovicán. (váj 65 mázsa spárga Jól jövedelmez a kelebiai Népfront Termelőszövetkezet harminckétholdas konyhakertészete. A különböző zöldségféléket részben a községben, másrészt a budapésti standjukon értékesítették. Ebben az évben jelentős területen termesztettek spárgát is, s ebből a zöldségféléből 105 százalékra teljesítették előirányzott tervüket: hatvanöt mázsát adtak át a felvásárló telepnek. Az átadott mennyiség nagyobbik része exportra kerül, s külföldre szállítottak két vagon burgonyát is. A konyhakertészet pedig összesen 136 ezer forintot jövedelmezett. Napközben Néhány szó az ellenőrzésről Szokatlan volt az ellenőrzés a Kecskeméti Konzervgyár kerekegyházi felvásárló telepe számára. Legalábbis az az ellenőrzés, amelyet a Megyei Felvásárlási Kirendeltség tartott a közelmúlt napokban. — „Még a pénztámaplóba és a kasszába is belenéztek, de nem ám csak amúgy tessék-lás- sék” — jutott el a híre másnap már egyenesen Kecskemétre, a gyárba. A telepvezető asszonykát igen meglepte az ellenőrzés, de lel ki ismerete nyugodt: nem volt semmi hiba. Am, hány és hány helyen találna — mert találhatna — hibát a gondos, felelősségteljes, előrelátó ellenőrzés! Olyan hibákat, hiányosságokat, amelyeken — időben észrevéve — könnyen lehetne segíteni, s amelyek súlyos bajokhoz, esetleg bűncselekményekhez is vezethetnek gondtalan, felületes ellenőrzés mellett, vagy annak híján. Csakhogy sok, különböző szintű, ellenőrzésre hivatott szerv, az ellenőrzés végzésével megbízott emberek, nem állnak mindig hivatásuk magaslatán. Akadnak területek, ahol az ellenőrzés csaknem teljesen hiányzik és legalább ekkora hiba, sőt bűn, a csak formális vizsgálódás. Előfordul, hogy az országos szervek ellenőrzésre hivatott küldöttei — mint valami „zsíros” falusi rokonhoz — megérkeznek a megyébe, s miután megkóstolgatják a „reprezentációs” készleteket (persze csak ott, ahol van ilyen!) nem jut idő, erő, s az így bekövetkezett összemelegedés, kovácsoló- dott barátság sem teszi lehetővé a mélyrehatóbb ellenőrzést, az esetleg meglevő hiányosságok feltárását így kerülhetett sor például néhány nagyüzemi gazdaságban olyan drága beruházásokra, amelyekről utólag derült ki, hogy meggondolatlanság következményei, mert kárral, ráfizetéssel járnak. Az ellenőrzés elégtelensége miatt vétenek ilyen hibákat a megyei, járási, s a legalsóbb szintű szervek is. De másfajtákat is. Hány és hány bírósági ítélet született például a társadalmi tulajdont megkárosító bűncselekmények miatt — legutóbb két nagyobb bűnszövetkezet ügyében —, amelyeket alapos ellenőrzéssel meg lehetett volna előzni. Sok helyen azonban teljesen formális az ellenőrzés. Előfordul, hogy elintézik ennyivel: „No mi újság? Van valami különös?” Vagy: X. Y-t jól ismerjük, becsületes ember, neki nem kell különösebben a körmére nézni __” Ne m is erről van szó. Az ellenőrzés nem körömre nézés. nem bizalmatlanság, hanem a célratörő munka nélkülözhetetlen kelléke. Észrevenni a munkamódszerekben a hibásat, károsat, esetleg törvényelleneset, és időben felhívni rá a figyelmet, de ugyanígy megtalálni az eredményeset és segíteni a jó módszerek kibontakozását, elterjedését — ez az ellenőrzés lényege. S az ilyen szellemű, nagy jelentőségű: nemcsak a közvagyon felelősségteljes védelmét, a közügyeknek lelkiismeretes ellátását biztosítja, hanem felbecsülhetetlen segítség minden ellenőrzött számára is, akit az időbeni figyelmeztetés esetleges bajtól, botlástól is megvéd. P. I. NYÁRI HELYETTESÍTÉS kell számítani a tsz-ek közös területein termett termést; a a háztáji termést azoknál a tagoknál, akik azt a termelői kimérésben akarják értékesíteni. A tszcs és szakszövetkezet közösen és egyénileg művelt szőlőterületének együttes termése a kedvezményes adótétel alá eső mennyiség kivételével teszi ki a termelés összmennyiségét, ha a tagok ezt a bormennyiséget nem a termelői borkimérésben kívánják értékesíteni. A rendelet más, részrendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a Magyar Közlöny fenti számában találhatók meg. PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Muftkáspán ßacs-KlSkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő; Weither Dániel Kiadta: a Petőfi Népe Laoldadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér ti szám Szerkesztőségi telefonközpont; 26-13. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 16-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Va Telefont 17-09 Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető i a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) 1 hónapra t2 Ft. Bács-Klskun megyei í L J Kecskeméti « Teid tt-M* (Jelen Cramer 45. évét töl- *• tötte be. A Virginia állambeli Richmondban lakott Házában volt egy hatalmas festmény, amely nagyapját ábrázolta, aki ezredesként harcolt Washington hadseregében. Helen Cramert gyakran meglátogatták barátai, akikkel együtt sokat énekeltek, de még többet ittak. Néha berúgott, és ezekről az estékről furcsa dolgokat suttogtak a szomszédok. De ez most nem tartozik a történethez, hanem az, ami John Murphyvel történt. John Murphy néger volt. Bádogból és ládadeszkákból készült kunyhóban lakott. John Murphy nagyszülei minden valószínűség szerint az afrikai Szudánban élhettek, de ő nem tudott róluk semmit, még a nevüket sem. John Murphynek tehát nem volt mit mesélnie őseiről. Az igaz, hogy kiskorában sokat hallott az öregektől, de ezt igyekezett minél előbb elfelejteni. Őseiről volt szó, akik egykor még szabadon éltek Szudánban. A szomszédos területen gyakran jelentek meg kannibálok, akik a tehetetlen öregeket, vagy akit észrevétlenül elcsíptek, borzalmas lakomán megfőztek és megettek. John Murphy nem ismételte el senki előtt ezeket a történeteket, sőt önmagát is igyekezett meggyőzni, hogy nem igaz, amit hallott. Már a puszta gondolat is félelemmel töltötte el. A néger John Murphy mindennap ugyanazon az úton haladt munkahelyére. A vasútépítésnél dolgozott, nem messze Mrs Cramer villájától. Este is ugyanazon az úton tért haza. Állandóan tépett, szakadt inget hordott. Szétmarta a nap és izmainak egész napi megfeszített munkája. Mrs Helen gyakran látta őt villája ablakából és egyszer az utcán is találkoztak. De John Murphynek az volt a szokása, hogy mindig az út közepén járt lesütött szemekkel. Mrs Cramer nagyon meg volt elégedve, mert így nyugodtan követhette tekintetével és feltűnés nélkül utána fordulhatott. A néger folytatta útját, mintha mi sem történt volna. t\z. embernek az volt a benyomása, annyira jelentékA lincselés elmaradt írta: Ez/o Taddei telennek érzi magát, hogy a legszívesebben eltűnne, de nem teheti, mert az út közepén kell járnia. Mrs Helen az egyik napon kileste, hogy mikor jön a néger és leejtette előtte a napernyőjét. Tekintve, hogy nem tudta a nevét, egyszerűen rászólt; — Vedd fel! Helen asszony tudta, ez az egyetlen módszer, amivel egy négerhez közeledhet. És John Murphy szó nélkül lehajolt, anélkül, hogy felemelte volna tekintetét, felvette az ernyőt. Mrs Helen nem szólt egy szót sem, a néger folytatta útját, de közben átment a másik oldalra. Mrs Helen jól megfigyelte a néger izmos hátát, karját, amikor lehajolt. A következő nap ismét várta a négert. Kiment az utcára, ” _ amikor látta, hogy a sarkon feltűnik. John ismét az út közepén jött lehajtott fejjel. Az asszony kihasználta a kínálkozó alkalmat és amikor közelebb ért, elindult a férfi irányába. John Murphy csak a lábait látta, amelyek felé tartottak. Látta, hogy egyre közelebb jönnek, egy pillanatra megállt, és átment az utca másik oldalára. — Gyere ide! — kiáltott rá az asszony. John Murphy mégjobban lehajtotta a fejét, és óvatosan haladt tovább. Helen Cramer ekkor elvesztette minden tartózkodását, a férfi után sietett és kezénél fogva megragadta. A néger elrántotta karját, de Helen már szemben állt vele. Látta, fekete vállát, erős izmos karját, domború mellkasát és karjaiba vetette magát. A néger szeretett volna feltűnés nélkül szabadulni. A z asszony különböző őrült szavakat suttogott neki, de John rémülten hátrált. Az asszony nem engedte, de a férfi erősebb volt, és Johnnak sikerült kiszabadítani magát a nő őrült szorításából, majd futásnak eredt. Helen asszony összeszorította a fogait: „Te fattyú... te bestia .. !”(Folytatjuk.) i