Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

Szociálpolitikai munka a megyében Egészségügyi osztályának szo­ciálpolitikai munkájáról leg­utóbbi ülésén tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztésből kitűnt, hogy az elmúlt évben 1525 személyt részesítettek tanácsaink közse­gélyben, közel ezer személy kapott összesen több mint 200 ezer forint értékben rendkívüli segélyt. Temetkezési segély cí­mén több mint 60 ezer forin­tot, 145 sokgyermekes édesanya jutalmazására pedig 191 ezer forintot fizettek ki megyénk­ben ingyenes csecsemőkelengye- utalványban 506 kismama ré­szesült Kégy év alatt hétezer forinttal nőtt az ellátás összege Sokat fejlődtek szociális ottho­naink ia Megyénkben jelenleg 12 otthon működik és 958 elag­gott, elhagyott idős embernek nyújtanak hajlékot. Az ottho­nokban az ellátás, az ápolás és a gondozás jó. A szobák kulturál­tak, minden otthonban van rá­dió, sőt hat helyen televíziót is beszereztek már. Ezenkívül na­pi- és hetilapok, folyóiratok, egyre bővülő könyvtárak, gya­kori ismeretterjesztő előadások, Rendelet a termelői borkimérési tevékenységről A Magyar Közlöny 54. szá­mában jelent meg a belkeres­kedelmi miniszter 7/1961 (VII. 20.) Bk. M. sz. rendeleté a ter­melői borkimérési tevékenység szabályozásáról szóló 9/1958 (VII. 27.) Bk. M. sz. rendelet kiegészítéseként A fenti rendeletet azzal egé­szítik ki, hogy termelői borki­mérést s az 5. paragrafusban meghatározott poharazás! enge­délyt a tsz-ek, tszcs-k, szakszö­vetkezetek csak akkor kaphat­nak, ha termésük legalább 70 százalékára állami borértékesí­tési szerződést kötöttek. A ren­delet természetesen ebbe a szer­ződésbe számítja be a szerződés keretében átadott csemegesző­lőt is. A termés mennyiségébe be szervezett színház- és mozüSlo­gatások szolgálják a kulturális igények kielégítését Évről évre többet fordítunk az otthonok fenntartására is. — Íme egyetlen példa: az utóbbi négy évben több mint kétezer forinttal növekedett az egy gon­dozottra jutó évi ellátási összeg, s ma már meghaladja a 8500 forintját. Mi is az a gerontológiai rendelő A termelőszövetkezetekben az öregek és csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatására — mivel erre megfelelő tudomá­nyos tapasztalatok sem nálunk, sem más országokban nincse­nek — szükségesnek mutatko­zott egy gerontológiai rendelő felállításra; A rendelőintézet vezetője rendszeresen látogatja a termelőszövetkezeteket, vizs­gálja az öregek foglalkoztatá­sát, megbeszéli a vezetőkkel a helyes munkaelosztást, s ellen­őrzi azok megvalósítását. A szűrővizsgálatok elvégzésével a megyeszékhely két kórháza is jelentős segítséget adott a he­lyes munkábaállítás elbírálásá­hoz: Az intézet vezetője tanul­mányt készített a termel őszö­vetkezetek részére, amelyben ismerteti mindazokat a jogi és egészségügyi problémákat, ame­lyeket az öregek foglalkoztatá­sánál figyelembe kell venni. Mindezek jelentős és figye­lemre méltó eredmények. Ko­rántsem kell azonban arra kö­vetkeztetni belőlük, hogy min­den a legnagyobb és legtelje­sebb rendben van, s ma már nincsenek zökkenők, akadályok a szociálpolitikai munkában. Kém elsősorban I pénzügyi vállalkozás! A jelentés például szóváteszi, hogy még nem mindenütt meg­felelő a szociális otthonok ve­zetőinek szakképzettsége, s a szociális előadóknak is maga­sabb színvonalú pénzügyi és gazdálkodási ismeretekre kell szert tenni. Sok gondot okoz, hogy a KISZÖV a csökkent munkaképességűek foglalkozta­tására alakított szövetkezeteket pénzügyi vállalkozásnak tekin­ti és nem tesz intézkedéseket a valóban rászoruló, és csök­kent egészségi állapotú szemé­lyek felvételére. A megyei egészségügyi ál­landó bizottság szociálpolitikai albizottsága több alkalommal is vizsgálta az egyedülálló öregek helyzetét. A vizsgálat során megállapította, hogy közsé­gekben 470, városokban 45 egyedülálló öreg kötött eltartá­si szerződést; Számos helyen előfordul, hogy az eltartók nem alkalmazkodnak a szerződésben foglalt megállapodásokhoz, ha már egyszer az eltartásért fel­ajánlott »vagyontárgyat« sike­rült megfcaparintaniok. Rút és elítélendő emberi magatartás ez, s nemcsak adminisztratív intézkedésekkel kell küzdeni el­lene, hanem társadalmi össze­fogással is. Vödrömé net esőttak a bajai Suyooicán Az Alföld egyik legszebb Du­na menti városában, Baján vi­dám a strandélet. A várost kö­rülölelő Sugovica partján egy­mást érik a sátrak, a nyaraló­táborok. A nyári szezont a ba- jaiak jól kihasználják. A hor­gászsport kedvelői — naponta mintegy félezren — ülnek a parton, s csaknem háromezer csónak szeli a vizet munka után. Itt egy hétköznapi alko­nyat valóságos velencei képet nyújt. A fiatalok motorcsónak­kal, ladikokkal egymást követ­ve, énekelve, harmonikázva sé­tahajóznak a Sugovicán. (váj 65 mázsa spárga Jól jövedelmez a kelebiai Népfront Termelőszövetkezet harminckétholdas konyhakerté­szete. A különböző zöldségfélé­ket részben a községben, más­részt a budapésti standjukon értékesítették. Ebben az évben jelentős terü­leten termesztettek spárgát is, s ebből a zöldségféléből 105 százalékra teljesítették előirány­zott tervüket: hatvanöt mázsát adtak át a felvásárló telepnek. Az átadott mennyiség nagyob­bik része exportra kerül, s kül­földre szállítottak két vagon burgonyát is. A konyhakerté­szet pedig összesen 136 ezer forintot jövedelmezett. Napközben Néhány szó az ellenőrzésről Szokatlan volt az ellenőrzés a Kecskeméti Konzervgyár kerekegyházi felvásárló telepe számára. Legalábbis az az ellenőrzés, amelyet a Megyei Felvásárlási Kirendeltség tar­tott a közelmúlt napokban. — „Még a pénztámaplóba és a kasszába is belenéztek, de nem ám csak amúgy tessék-lás- sék” — jutott el a híre másnap már egyenesen Kecskemét­re, a gyárba. A telepvezető asszonykát igen meglepte az el­lenőrzés, de lel ki ismerete nyugodt: nem volt semmi hiba. Am, hány és hány helyen találna — mert találhatna — hibát a gondos, felelősségteljes, előrelátó ellenőrzés! Olyan hibákat, hiányosságokat, amelyeken — időben észrevéve — könnyen lehetne segíteni, s amelyek súlyos bajokhoz, eset­leg bűncselekményekhez is vezethetnek gondtalan, felületes ellenőrzés mellett, vagy annak híján. Csakhogy sok, különböző szintű, ellenőrzésre hivatott szerv, az ellenőrzés végzésével megbízott emberek, nem áll­nak mindig hivatásuk magaslatán. Akadnak területek, ahol az ellenőrzés csaknem teljesen hiányzik és legalább ekkora hiba, sőt bűn, a csak formális vizsgálódás. Előfordul, hogy az országos szervek ellenőrzésre hivatott küldöttei — mint valami „zsíros” falusi rokonhoz — megér­keznek a megyébe, s miután megkóstolgatják a „reprezen­tációs” készleteket (persze csak ott, ahol van ilyen!) nem jut idő, erő, s az így bekövetkezett összemelegedés, kovácsoló- dott barátság sem teszi lehetővé a mélyrehatóbb ellenőr­zést, az esetleg meglevő hiányosságok feltárását így kerül­hetett sor például néhány nagyüzemi gazdaságban olyan drága beruházásokra, amelyekről utólag derült ki, hogy meg­gondolatlanság következményei, mert kárral, ráfizetéssel jár­nak. Az ellenőrzés elégtelensége miatt vétenek ilyen hibá­kat a megyei, járási, s a legalsóbb szintű szervek is. De másfajtákat is. Hány és hány bírósági ítélet született pél­dául a társadalmi tulajdont megkárosító bűncselekmények miatt — legutóbb két nagyobb bűnszövetkezet ügyében —, amelyeket alapos ellenőrzéssel meg lehetett volna előzni. Sok helyen azonban teljesen formális az ellenőrzés. Előfordul, hogy elintézik ennyivel: „No mi újság? Van valami különös?” Vagy: X. Y-t jól ismerjük, becsületes ember, neki nem kell különösebben a körmére nézni __” Ne m is erről van szó. Az ellenőrzés nem körömre né­zés. nem bizalmatlanság, hanem a célratörő munka nélkü­lözhetetlen kelléke. Észrevenni a munkamódszerekben a hi­básat, károsat, esetleg törvényelleneset, és időben felhívni rá a figyelmet, de ugyanígy megtalálni az eredményeset és segíteni a jó módszerek kibontakozását, elterjedését — ez az ellenőrzés lényege. S az ilyen szellemű, nagy jelentőségű: nemcsak a közvagyon felelősségteljes védelmét, a közügyek­nek lelkiismeretes ellátását biztosítja, hanem felbecsülhe­tetlen segítség minden ellenőrzött számára is, akit az idő­beni figyelmeztetés esetleges bajtól, botlástól is megvéd. P. I. NYÁRI HELYETTESÍTÉS kell számítani a tsz-ek közös területein termett termést; a a háztáji termést azoknál a ta­goknál, akik azt a termelői ki­mérésben akarják értékesíteni. A tszcs és szakszövetkezet kö­zösen és egyénileg művelt sző­lőterületének együttes termése a kedvezményes adótétel alá eső mennyiség kivételével teszi ki a termelés összmennyiségét, ha a tagok ezt a bormennyisé­get nem a termelői borkimé­résben kívánják értékesíteni. A rendelet más, részrendel­kezéseket is tartalmaz, amelyek a Magyar Közlöny fenti számá­ban találhatók meg. PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Muftkáspán ßacs-KlSkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő; Weither Dániel Kiadta: a Petőfi Népe Laoldadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér ti szám Szerkesztőségi telefonközpont; 26-13. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 16-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Va Telefont 17-09 Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető i a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) 1 hónapra t2 Ft. Bács-Klskun megyei í L J Kecskeméti « Teid tt-M* (Jelen Cramer 45. évét töl- *• tötte be. A Virginia ál­lambeli Richmondban lakott Házában volt egy hatalmas fest­mény, amely nagyapját ábrá­zolta, aki ezredesként harcolt Washington hadseregében. Helen Cramert gyakran meglátogat­ták barátai, akikkel együtt sokat énekeltek, de még többet ittak. Néha berúgott, és ezekről az estékről furcsa dolgokat suttogtak a szomszédok. De ez most nem tartozik a történethez, hanem az, ami John Murphyvel történt. John Murphy néger volt. Bádogból és ládadeszkákból készült kunyhóban lakott. John Murphy nagyszülei minden valószínűség szerint az afri­kai Szudánban élhettek, de ő nem tudott róluk semmit, még a ne­vüket sem. John Murphynek tehát nem volt mit mesélnie ősei­ről. Az igaz, hogy kiskorában sokat hallott az öregektől, de ezt igyekezett minél előbb elfelejteni. Őseiről volt szó, akik egykor még szabadon éltek Szudánban. A szomszédos területen gyakran jelentek meg kannibálok, akik a tehetetlen öregeket, vagy akit észrevétlenül elcsíptek, borzalmas lakomán megfőztek és meg­ettek. John Murphy nem ismételte el senki előtt ezeket a történeteket, sőt önmagát is igyekezett meggyőzni, hogy nem igaz, amit hallott. Már a puszta gondolat is félelemmel töltöt­te el. A néger John Murphy mindennap ugyanazon az úton haladt munkahelyére. A vasútépítésnél dolgozott, nem messze Mrs Cramer villájától. Este is ugyanazon az úton tért haza. Állandóan tépett, szakadt inget hordott. Szétmarta a nap és izmainak egész napi megfeszített munkája. Mrs Helen gyakran látta őt villája ablakából és egyszer az utcán is találkoztak. De John Murphynek az volt a szokása, hogy mindig az út közepén járt lesütött szemekkel. Mrs Cramer nagyon meg volt elégedve, mert így nyugodtan követhette tekintetével és feltűnés nélkül utána fordulhatott. A néger folytatta útját, mintha mi sem tör­tént volna. t\z. embernek az volt a benyomása, annyira jelenték­A lincselés elmaradt írta: Ez/o Taddei telennek érzi magát, hogy a leg­szívesebben eltűnne, de nem te­heti, mert az út közepén kell járnia. Mrs Helen az egyik napon ki­leste, hogy mikor jön a néger és leejtette előtte a napernyőjét. Tekintve, hogy nem tudta a nevét, egyszerűen rászólt; — Vedd fel! Helen asszony tudta, ez az egyetlen módszer, amivel egy négerhez közeledhet. És John Murphy szó nélkül lehajolt, anél­kül, hogy felemelte volna tekintetét, felvette az ernyőt. Mrs He­len nem szólt egy szót sem, a néger folytatta útját, de közben átment a másik oldalra. Mrs Helen jól megfigyelte a néger izmos hátát, karját, amikor lehajolt. A következő nap ismét várta a négert. Kiment az utcára, ” _ amikor látta, hogy a sarkon feltűnik. John ismét az út közepén jött lehajtott fejjel. Az asszony kihasználta a kínálkozó alkalmat és amikor közelebb ért, elindult a férfi irányába. John Murphy csak a lábait látta, amelyek felé tartottak. Látta, hogy egyre közelebb jönnek, egy pillanatra megállt, és átment az utca másik oldalára. — Gyere ide! — kiáltott rá az asszony. John Murphy mégjobban lehajtotta a fejét, és óvatosan ha­ladt tovább. Helen Cramer ekkor elvesztette minden tartózkodá­sát, a férfi után sietett és kezénél fogva megragadta. A néger elrántotta karját, de Helen már szemben állt vele. Látta, fekete vállát, erős izmos karját, domború mellkasát és karjaiba vetette magát. A néger szeretett volna feltűnés nélkül szabadulni. A z asszony különböző őrült szavakat suttogott neki, de John rémülten hátrált. Az asszony nem engedte, de a férfi erő­sebb volt, és Johnnak sikerült kiszabadítani magát a nő őrült szorításából, majd futásnak eredt. Helen asszony összeszorította a fogait: „Te fattyú... te bes­tia .. !”­(Folytatjuk.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom