Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-28 / 74. szám
t oldal 1961. március 28, kedd Ülésezett az MSZMP járási bizottsága A napokban tartott ülést az MSZMP Dunavecsei Járási Bizottsága. Tesch Rezső elvtárs beszámolójában összeíoglalta a múlt év eredményeit és hiányosságait, s ismertette azokat a feladatokat, amelyek a tanácsokra, a termelőszövetkezetekre, valamint a társadalmi szervezetekre várnak. Az ülésen többek között felszólalt Csőke István, a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet elnöke, aki a járási tanács hatáskörének bővítéséről beszélt. Győri Ödön, a járási tanács pénzügyi osztály vezetője a termelés irányításának és az ellenőrzés segítő szándékának fontosságát emelte ki. Diószegi Károly, a Kunszentmiklósi Gépállomás pártszervezetének titkára a tsz-ek politikai munkájának jelentőségéről szólt Hjv év alalt megháromszorozódott az állatállomány A múlt héten tartott ülést a Dunavecsei Járási Tanács, ahol a tsz-ek 19G0. évi gazdálkodását értékelték. A mezőgazdasági osztály beszámolójából kitűnt, hogy egy év alatt a közös gazdaságok megháromszorozták az állatállományt. A szarvasmarha-állomány 1959-ben 1898 darab volt, 1960-ban 3582 darabra nőtt. A termelőszövetkezetekben 1959-ben 2661 sertés volt, s számuk 1960-ra 9442 darabra emelkedett. Tizennyolc napi fizetés lett a nyereségrészesedés A múlt szombaton tartották meg a Szabadszállási Vas- és Fémipari Ktsz-nél a mérlegbeszámoló közgyűlést. Kiss Lajos, a ktsz elnöke beszámolójában elmondta: éves tervüket 102 százalékra teljesítették. A múlt évben 767 ezer forinttal termeltek többet, mint 1959-ben. A kisipari szövetkezet nyeresége 195 ezer forint lett, a tervezett 160 ezer forinttal szemben. A múlt évben kifizetett munkabérek átlagosan 115 forinttal nőttek és a közös vagyon meghaladja az egymilliót. Beruházásra 335 ezer forintot fordítottak. A ktsz termelésének 101 százalékos növekedése lehetővé tette a munkabérek emelését, s 18 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését. Ezek a számadatok azt bizonyítják, hogy a járás tsz-ei egyre inkább rátérnek a belterjes gazdálkodásra. Szinte egyedülálló az az eredmény, amit a birkaállomány szaporításában értek el közös gazdaságaink. Az 1959- es 2016 birkával szemben 1960- ban a tsz-ek 19 787 birkával rendelkeztek. Sportorvosi vizsgálat Dr. Kolozs Gergely járási főorvos nagy és felelősségteljes feladata mellett mindig szakít időt arra is, hogy segítse orvostársait munkájukban. Képünkön dr. Kolozs Gergely járási főorvos sportorvosi vizsgálatot tart. BARTÓK ÜRÜGYÉN S zombaton, 25-én délután 4 órakor, rövid műsor kíséretében avatták fel a „Bartók Béla kecskeméti hangversenyei emlékére” a Rákóczi út 3. számú épületen elhelyezett emléktáblái A világhírű zeneszerző életművével kerülnénk ellentétben, ha születésének 80. évfordulóját csak nagyságát, diadalait rögzítő megálapításokból kötött csokorral köszöntenénk. Gyűlölt minden felszínességet, zajos, öncélú, az ügyet elő nem mozdító ünneplést. Célszerűbb s hozzá méltóbb tehát, ha munkás életével kapcsolatos, úiabb tettekre ingerlő gondolatokkal foglalkozunk. Bartók koncertjeit az 1910-es években vidéken nem kísérte osztatlan elismerés. Az elrontott ízlésű, lágy kuplékkal, „zsongó melódiákkal” átitatott középosztály éppen olyan riadt értetlenséggel fogadta őt, mint Ady nagy gondolatokat, érzéseket görgető sorait. ecskeméten zsúfolt nézőtér tüntetett „az egészen új, de csodálatosan szép dolgokat” bemutató szerző mellett. „Beethoven-i viharos szenvedélyeket” idézett az Allegro bar- baro. (Ügy tudjuk, ez itt szerepelt először nyilvános koncert műsorán.) Ámde, honnan a „megértő közönség”? Kecskemét különleges sziget lett volna az. akkor „magyar ugaron”? Ha figyelembe is vesszük néhány radikális polgár és a város vezetőiének kulturális törekvéseil. aligha hihetjük. A vidéki viszonyok között elsővonalbeli Marí- házy-féle színtársulat üres házak előtt játszik ugyanekkor. A siker Bartók zsenialitásán kívül Kacsóh Pongrácnak, a János vitéz ünnepelt szerzőjének, z Űj Magyar Zene Egyesület elnökének, számos egyesület vezetőségi tagjának is köszönhető, aki „az új zeneköltészet érdekében valóságos apostoli munkát végzett”. Kacsóh nem sajnálta a számára oly drága időt. fáradságot, és mindent elkövetett Bartók elismertetése érdekében, mert tudta, hogy ennyivel tartozik népének és a művészetnek. Egyengette a „vetélytársa” útját. Magatartása követendő példa. Ma ugyan lényegesen és előnyösen megváltoztak a kulturális élet körülményei, de az igaz értékek népszerűsítése, az MSZMP művelődéspolitikai téziseinek megvalósítása, a köz- műveltség gazdagítása, a közízlés nemesítése szinte megoldhatatlan a művészek, alkotók tevékeny, közvetlen, a személyi érdekeken túlnövő — sokszor azzal látszólag ellentétes — támogatása, szervezetek, intézmények, üzemek vezetőinek példa- mutatása nélkül. « B artók igazi megértésének feltétele a zeneileg művelt ország. „Ha majd egykor azokhoz is eljut művészete, akiktől ered: a dolgozó néphez, akkor lesz magyar zenekultúra...” — 1950-ben írta Kodály Zoltán ezeket a sorokat Sok minden változott azóta — előnyösen. A zenét tanulók, a zenei eseményeken részvevők száma örvendetesen, a múltban elképzelhetetlen mértékben gya- ranodott. Tennivaló azért még bőven akad. A néhány évtizede még Kodály- és Bartók-ősbemutatókra vállalkozó Kecskeméten nem éri el a százat a felnőtt dalosok száma. Egyre több gonddal küzd a Kodály- és Bartók-kórus. A Városi Kulturális Bizottság erőfeszítései ellenére sem sikerült — részben próbaterem hiánya* részben közömbösség miatt — egyetlen nagyüzemben sem űj munkásénekkart létrehozni — ez idáig. Üton-útfélen hallom: panaszkodnak a fiatalok, nem tudják szabad idejüket kellemesen és hasznosan eltölteni. Megfelelő művelődési ház kellene. Igaz, s az illetékesek keresik is — az ügy tartós rendezéséig — a megfelelő átmeneti megoldást. De az is igaz, hogy a KISZ-szervezetek tagjai még a meglevő művelődési és szórakozási lehetőségeket, alkalmakat sem használják ki eléggé. Kodály- és a Bartók-kórus most a Liszt és Bartók emlékének szentelt Kulturális szemle előtt ismét hívja az ifjakat és a lányokat. Jöjjenek, ismerkedjenek meg a közös éneklés szépségeivel. Álljanak a városnak sok dicsőséget és maguknak nemes élményeket, örömöket szerző idősebb dalosok mellé, mögé. Ha az idei Bartók-ünnepségek során és után lényegesen növekszik az énekkarok és a dalosok száma, elmondhatjuk: méltóképpen emlékeztünk „a répérl kiáltó mélytüzű alkotóra”, s hogy „Itt ifjú ajkak zengik a szózatod* itt dallamodnak búidokoló vize* kiktől eredt, azokhoz árad küzdeni kész szíveket találva.^ Heltai Nándor 5 oo ooooooooo ooooocxx Ki-ki a maga portája előtt Sok bosszúságot okoz megyénk községeiben, ha esik az eső és a kikövezésre váró utakon, járdákon bokáig ér a sár. Legalább annyi kellemetlenség okozója kora tavasztól őszig a por is. A háziasszonyok győzhetik törölgetni, nem is szólva az egészségre káros hatásáról. Locsoló-autó kellene — vetődött fel ez évben újra sok tanácsunknál. Valóban kellene minden községben. De vajon mit tegyenek ott, ahol a községfejlesztési alap még ennél is fontosabb dolgokra szükséges? Szabadszálláson a nótanács és a Vöröskereszt-szervezet kezdeményezésére követésre méltó elhatározás született: locsolja fel mindenki a maga portáját. Okos megoldás. Erre buzdít most a falu rádiója is. Egy-egy kis szakasz fellocsolása nem fárasztó, nem megerőltető munka. Elvégezhetik pusztán játékból a gyerekek is, értéke viszont nagy, a falu látja hasznát. Jó példa. Érdemes hasznosítani másutt is. Kiváló hivatal a kunszentmiklósi posta Bensőséges ünnepségen vettek részt szombaton este a kunszentmiklósi posta dolgozói, akik elnyerték a Szegedi Posta- igazgatóság versenyfelhívása •alapján a „Kiváló hivatal” címet. A hivatal bevételi tervét 20 százalékkal, a hírlapbevételi tervét pedig 20,8 százalékkal teüesítette túl. A posta legjobb dolgozói Garai Zsigmond és Tóth József kézbesítő. A szombat esti ünnepségen a Szegedi Postaigazgatóság üdvözletét Fodor István, az igazgatóság vezetője adta át. Békegyűlés Solton Ma este hét órakor a solti kuUúrház nagytermében béke- gvűlést rendez a Hazafias Népfront községi bizottsága. A gyűlés szónoka dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos főtitkára lesz. Röviden — A szalkszentmártoni úttörők március 15-én megkoszo' rúzták a Petőfi-ház emléktábláját. Koszorúzásl ünnepség volt Dunavecsén is. — összevont párttaggyűlésen tárgyalták meg a szabadszállási kommunisták a község 1961. évi intézkedési tervének mezőgazdasági és felvásárlási előirányzatait. • — Május 5-én kerül sor Kun- szentmiklóson a dunavecsei járás úttörőcsapatainak négytusa37. Este hét órára beszélték meg a találkozót. Szerencsés már háromnegyed hétkor a kávézó előtt őgyelgett. De csak hétkor nyitott be. Bottlík, az apósa már ott ült a sarokban, a törzshelyén. — Giziké, kedves, két konyakot! — Máris! Két konyak ... Bottlík megemelte a poharat. Derűsen, nyájasan nézett a ve- jére. Szerencsés hálásan pislogott: — Szervusz. Bottlík órájára pillantott: — Nyolcra megyünk Felpé- czyhez. Azért kérlek, hogy mi már hétkor találkozzunk, mert fontos kérdéseket akarok veied tisztázni. Mindenekelőtt vagyo- nod eredetének problémáját. Kérlek, annak ellenére, hogy ennek a vagyonnak az eredete, hogy úgy mondjam, labilis, én a magam részéről a tulajdonjogot természetesnek tekintem. De hát tudod milyenek az emberek. Irigyek is, meg különféle felfogást képviselnek. Ezért azt ajánlom, hogy Felpéczynek mást mondjunk. Mondjuk azt, hogy ebben az aranyban a családi vagyon fekszik, megtetézve sorsjegy-nyereménnyel, és így tovább. Te építkezési vállalkozó voltál, szép jövedelmed fölös részét az aranyba fektetted. Jó lesz így? „ «re Etogyae — vaat viüal Ssa= rencsés. — Csak ez az építési vállalkozás ... Nem gondolja, azaz nem gondolod, hogy Fel- péczy majd informálódni fog. — Nem. — Bottlik arcán fölényes gőg ragyogott fel: — Ha én garanciát vállalok, nincs szükség további információkra. Azért az óvatosság nem árt. Természetesen Csókavár nevét nem szabad említenünk. Szerencsés tépelődött. Megint csak veszélyes fordulópont ez. De hát Júlia azt mondta, megtorpanni nem szabad, hiszen attól nem lesz jobb. Igaz is. — Megkérdezném — fészkelő- dött Szerencsés —, hogy gyakorlatilag mit vársz ettől a találkozástól? — Hát kérlek szépen, nem kevesebbet, mint pillanatnyilag hozzáférhetetlen vagyonod részleges, de effektiv birtoklását. Szerencsés nem értette pontosan, mit takarnak ezek a szavak. Bottlik látta meglepetését. — Először is egyet-mást erről a Felpéczyről. Mi igen jó viszonyban vagyunk. Bizonyos mértékig érdekelt is az én üzleteimben. Ez egy nagyon tehetséget, ügyes üzletember. Mindnyájunknál óvatosabb volt és sikerült vagyonának jelentős részét megmentenie. Tőkéje van, és ma is nagyszabású üzleteket bonyolít le. Hát persze, ma nem ugyanazt kell „nagyszabású üzlet” alatt érteni, mint régente, de ha ló nincs, be Veil érni a szamának Bottlik rágyújtott és folytatta: — Felpéczynek gondot okoz, bogy mit kezdjen jövedelmével? Itt most olyanok a viszonyok, hogy ez a jövedelem természetesen nem tőkésíthető. Már pedig a pénz nem öncél. A pénz arra való, hogy ’lénzt csináljanak vele. Felélni? Szamárság. Befektetni nem nagyon lehet. Hát ő kétféleképp spekulál. Valutaügyletekkel foglalkozik. A fia kipt él Stockholmban és akvirál neki. Tegyük fel, kint él valaki, aki támogatni akarja magyarországi rokonait. Kifizeti a pénzt a fiatal Felpé- czynek, mire itthon az apjától a rokon megkapja az ellenértékét. Természetesen ez hasznos üzlet, még a fiatal Felpéczy is jól él belőle, ugyanakkor szép tőke gyűlik Felpéczy számára a svéd bankban. Csak hét a valutaügy veszedelmes, meg aztán nem is korlátlanok a lehetőségek. Ezért aztán Felpéczy szívesen vásárol aranyat. — Tehát mi eladnánk neki? — suttogta Szerencsés. — Ha bolondok volnánk, fiam. Hová gondolsz? Az az arany ma holt tőke, akárcsak az én gyáram, de nemsokára ... reméljük, nemsokára hatalom lesz! Csak nem adjuk ki a kezünkből? Nem barátocskám Jól figyelj. Az arany a tied. A szeszgyár az enyém és részben Felpéczyé. Te befekteted mondjuk az arany értékének felét a gyárba, ezzel társammá válsz. De Felpéczynek is ez az érdeke, mert az ő része Is emelkedik. Ez az értéknövelés egyelőre csak papíron megy végbe. De Felpéflcv k,fftea arra* hogy COr nek fejében az aranykészlet másik felének fedezetére pénzhez juttasson téged. Nem élhetsz krajcárokból, mint eddig* elvégre most már gazdag ember vagy. Na már most azt a pénzt* amit Felpéczytől most és majd folyamatosan kapsz, azonnal visszafizeted neki, mihelyt aa aranyad birtokába jutsz. A feltételek előnyösek, ezeket már megbeszéltem vele. Szerencsésnek zúgott a feje. Hosszan hallgatott, majd kínlódva megszólalt: —■ Volna nekem egy elgondolásom ... Mi lenne, ha én most, azonnal átengedném neked az arany tulajdonjogát? Te gazdálkodnál vele, befektetnéd vagy amint tetszik. Nekem semmi közöm hozzá. Ha nekem szükségem lesz némi pénzre, hát majd adsz. Bottlik jóindulatúan, vállve- regetően mosolygott. Micsoda nagy szamár ez a fickó! Halvány fogalma sincs, mi az üzlet. És pont egy ilyennek van ekkora szerencséje! Irónikusan jegyezte meg: — Hohó, barátocskám, az nem úgy megy. Hát, hogy nem ismered üzlet törvényeit, az hagy- ján, azt meg lehet tanulni. Fe te úgy látszik, nem ismered a feleségedet. Mit gondolsz, Júlia beleegyezne ebbe, mi? Szerencsés belátta, hogy apósának igaza van. Nosztalgikusan magyarázta: — Megmondom őszintén, miért keresek én valami elfogadható megoldást. Te tudod, hegy én... én állásban vagyok ég társadalmi szempontból is meg vagyok kötve... tíLolytöiása következik! i hmm*
