Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

1960. december 6, kedd A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS KISKUN MEGYEI LAPJA >,Nyomoztunk“ a mezőgazdasági ipari tanulók után Tegyék egységessé oktatásuk felügyeletét Tartásdíjak és a „zsebszerződések“ sorsa Köztudomású tény. hogy fej­lődő mezőgazdasági nagyüzeme­inknek egyre több, jól képzett szakemberre van szükségük. Ezt a még mezőgazdasággal nem összefüggő munkakörben dolgo­zó újságolvasók is tapasztalhat­ják a lapokban fedlólhető apró- hirdetésekből. Nem múlik el nap, hogy néhány termelőszö­vetkezet, vagy állami gazdaság ne keresne felvételre szakkép­zett juhászt, méhészt, kertészt, lakatost, kovácsot stb. A »szak­mában« dolgozók számára pedig pontos felmérések is tájékozta­tásul szolgálnak a termelőszö­vetkezetekben fennálló szakem­berhiányról. ' Ennek alapján ké­szít most a megyei tanács mun­kaügyi osztálya is ötéves terv­javaslatot a végrehajtó bizott­ság elé. E javaslat elfogadása, illetve megvalósítása esetén az ötéves terv idején évenként 150 termelőszövetkezeti fiatalt ké­peznek mezőgazdasági ipari szakemberré megyénkben. „Nem a mi hatáskörünk“ Szép reményekkel biztató szám­adat ez, főként termelőszövet­kezeteink számára. Mielőtt azon­ban örömünket fejezhetnénk ki e hír hallatára, vizsgáljuk meg a jelenlegi helyzetet, ami vi­szont nem a legmegnyugtatóbb. Azzal a szándékkal, hogy rész­letes és pontos felvilágosítást kapok, telefonon és személyesen is megindítottam a »nyomozást«, hogy megtudjam: hány mező­gazdasági ipari tanulót képez­nek jelenleg megyénkben? A »nyomozás« során az ipari tanuló ­Hosszas tárgyalások után holt­pontra jutott a kecskeméti nyil­vános telefonállomások ügye. A Kecskeméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága és a Szegedi Posta Igazgatóság július óta még csak nem is levelez már az ügyben. A város lakói azonban na­ponta írnak szerkesztősé­günkbe, vagy említik sze­mélyesen lapunk munkatár­sainak, s kérdik: mikor lesznek már nyilvános te­lefonkészülékek Kecskemét utcáin? — Kecskemét, nagyváros, a népszámlálás adatai szerint az ország hetedik legnépesebb, te­rületre pedig a harmadik leg­nagyobb városa — érvelt a na­pokban is az egyik olvasónk. — Az élet egyre gyorsabb ütemben lüktet körülöttünk, s a telefon ugyanolyan életszükségletté vált, mint a korszerű közlekedés. — Érezzük, hogy hiányzik, s ez gátolja munkánkat — mondta egy másik. — Más nagyváro­sokban is van már nyilvános te­lefonhálózat, s az élet itt is követeli — szólt a harmadik, s így sorolhatnánk tovább. Nézzük, mi történt eddig a kecskeméti nyilvános telefonok ügyében. Éveken át tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizott­sága a Szegedi Posta Igazgató­sággal. Szakembereik már együtt járták a várost, s jelölték ki a helyeket, ahová tele­fonkészüléket helyeznek el. Nyolc fülke felállításában egyez­ték meg, amelyeket a Város kü­lönböző pontjain állítanának iskola igazgatója a következőket mondta: — A mezőgazdasági ipari- tanuló-képzés nem teljesen a mi hatáskörünkbe tartozik, ez a Földművelésügyi Minisztérium feladata, bár a múlt évben szó volt arról, hogy ezt az oktatási formát is átveszi a Munkaügyi Minisztérium az egységes, át­tekinthetőbb irányítás céljából. Mi jelenleg körülbelül húsz ta­nulót képezünk kertészeti, la­katos, kovács és bognár szak­mákban. A többiről talán az Állami Gazdaságok Igazgatósága és a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya tudna részleteseb­ben nyilatkozni. Összesített adat nincs! Az Állami Gazdaságok Igaz­gatóságának oktatási felelősétől megtudtam, hogy gazdaságaink­ban mintegy 180 első- és má­sodéves ipari tanulót foglalkoz­tatnak, de hogy milyen szak­mákban, azt már ő sem tudta pontosan. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának főagronómusa a termelőszövetkezet-politikai csoport oktatási felelőséhez ka­lauzolt, aki a csoport többi mun­katársának távollétében csak néhány ismertebb termelőszö­vetkezetből tudott példákat em­líteni. A kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezetben például egy kertésztanulót, az Egyetér­tésben két lakatost foglalkoztat­nak. S tud még egy-két mező- gazdasági ipari tanulóról a kis- szállási, a bácsalmási Petőfi és az alpári Búzakalász Termelő­fel. Kalkulációjuk szerint a tervbe ’ vett nyolc telefonfülke létrehozása 193 000 forintba ke­rült volna. A postaigazgatóság — a vá­rosi tanácsnál levő le /élezés sze­rint — először kifogásokat igye­kezett felsorakoztatni: Vállaljon a tanács anyagi felelősséget a fülkék megóvásáért; kapcsolja be a tanács a közvilágításba a fülkéket. A városi tanács v. b. a debreceni és a pécsi városi tanácstól érdeklődött, s megtud­ta, hogy azoknál fel sem merül­tek ilyen kérdések! Végül a Szegedi Posta Igaz­gatóság meggondolta a dolgot s megírta, hogy a teiefonszerelés költségeit nem áll módjában vállalni. Ha a városi tanács elő­teremti a pénzt, természetesen létrehozzák a nyilvános telefon- hálózatot. Csakhogy a telefon a posta tulajdona. Nemcsak létrehozása, hanem karbantartása, üzemelte­tése is a posta feladata. Mint ahogy nem vásárol mozdonyt, nem építtet vasúti síneket a MÁV helyett a v. tanács, úgy telefont sem — a posta he­lyett. Véleményünk szerint a pos­ta költségvetésébe kell be­állítani a kecskeméti nyil­vános telefonállomások lét­rehozásának költségeit is. Természetesen a tanács sem zárkózhat el attól, hogy ezt helyi erőforrások­ból segítse. A fontos az, hogy a nyilvános telefonok — amit a lakosság ré­gen kér. s az élet is követel — mielőbb az utcákon álljanak. Nagy Ottó szövetkezetekben. — összesített megyei adatok sem nála, sem pedig munkatársainál nincse­nek, bár gazdaságilag — állami támogatásból — a megyei tanács termelőszövetkezet-politikai cso­portja finanszírozza a termelő­szövetkezetek iparitanuló-képzé- sét. Ne hízzuk a véletlenre ! Hosszú volna leírni, hol, ki­nél érdeklődtem még erről a témáról, ám többet egy jottá­nyival sem sikerült megtudnom. Azonban ez a szerfölött hiányos tájékoztatás is nagy tanulságot — ha nem is örvendetesét — rejt magában. A mezőgazdasági iparitanuló-képzés napjainkban — mintegy a véletlenre bízva — mostohán kezelt, elhanyagolt te- tülete a mezőgazdaság fejleszté­sének megyénkben. Végső soron emiatt nemcsak azek felelősek, akiknek feladatkörébe tartozna a pontos felmérés, nyilvántartás és annak elemzése, hanem fele­lősek azok is, akik ezt nem ké­rik számon! Az ügy fontosságá­ra való tekintettel megérdemel­né, hogy egységes irányítás és felügyelet alá rendeljék akár a Földművelésügyi, akár a Mun­kaügyi Minisztérium kebelében. De mindenképpen többet kelle­ne törődni vele ahhoz, hogy me­zőgazdaságunk gyors ütemű fej­lődését szolgálhassa! Eszik Sándorné ooooooooooooo Gyilkosa a „Vörös kéz“ volt Néhány nappal ezelőtt egy genfi kórházban szörnyű kínok közepette halt meg a Kameruni Népek Uniója nevű párt 35 esztendős haladó orvos-politikus vezetője: Félix Roland Moumié. Mindössze néhány héttel ezelőtt érkezett Genfbe, ahol esténként találkozott politikai barátaival. Egyik este vendéglőben ült a társaság, s a Vörös Kéz nevű, szélsőjobboldali francia terror­szervezet mindmáig ismeretlen ügynöke patkányméreg előállí­tásához használatos mérget ke­vert Moumié italába. Melyek a vadállatok ? Ugandában nemrég az alábbi rendeletet adták ki: „A mai naptól kezdve juhok, tehenek, tigriskígyók, krokodilok, vad­disznók és vidrák háziállatok- j nak tekintendők. Oroszlánok, i párducok, orrszarvúak, kányák j és gorillák viszont a vadálla-: tok közé tartoznak és tartásuk tilos. A rendelet megszegése büntetéssel jár.” Mint a rendeletből kitűnik, Ugandában a vadállatok és a háziállatok közötti határ eléggé elmosódó. A termelőszövetkezetbe lépés sók esetben olyan igazságügyi problémáikat vet fel, amelyek­ben a bíróság foglal állásit. Az alábbiaJkban ismertetünk egy pár, ilyen jellegű kérdést Több pent indítottak temmélő- szövetkezetbe lépő személyek a bíróság által előzőén már meg­állapított szülő- és gyermektar- tásdíj leszállítása iránt. A fel­peresek — az apák, illetve a gyerekek — lényegileg hason­lóan érveltek: Havonta fizetni nem tudnak, s jövedelmük ki­sebb lett — mondják. Érdemes közelebbről is meg­nézni egy ilyen pert. A kecske­méti járásbíróság dr. Adorján tanácsa tárgyalta a nyár folya­mán az egyik tsz-tag keresetét, alá négy és fél holdjával lépett tsz-be és a havi száz (!) forint szülő­tartásdíj leszállítását kérte. Mivel maga a száz forint is olyan csekély összeg, amelyet a szülőtartásra kötelezhető gyer­mek minden körülmények kö­zött meg tud adni szüleinek, — a bíróság elutasította a kerese­tet. Tiszakécskén meg több »zseb- szerződés« kerül elő az év fo­lyamán. Olyan szerződések ezek, amelyeket a földtulajdonos és A Kiskunfélegyházi Építő­ipari Szövetkezet egyik tagját annak idején azonnali hatály- lyal kizárták a szövetkezet­ből, mert súlyos fegyelmi vét­séget követett el: téglát lopott a közös tulajdonból. A fegyel­mi határozatot — nem tudni: milyen erkölcsi alapon — a kizárt tag megfellebbezte, s a fellebbezést elutasító határo­zat ellen is végső döntést kért, amit aztán meg is kapott — saját rovására. Fellebbezését ugyanis a kisipari szövetkeze­tek legfőbb országos szerve sem hagyta jóvá. A hosszas huzavona termé­szetesen hosszú időt is — kö­zel fél évet — vett igénybe. Ezalatt természetszerűleg nem kapott munkadíjat — hiszen felfüggesztették —, viszont nem kapta ki Munkavállalói Igazo­lási Lapját sem (MIL-lap), amelynek hiányában pedig nem tudott elhelyezkedni. Fél év nagy idő. A kizárt tagnak ezen idő alatt is élnie kellett valamiből, s ezért úgy gondolta, hogy saját hibáját — a téglalopást — a ktsz-re hárítja. Pert indított a ktsz él­jen 6450 forint »elmaradt« munkadíja érvényesítésére, az­zal az indokolással, hogy a MIL-lapját közel fél éven át nem adták ki részére, s ezért »önhibáján kívül« nem tudott elhelyezkedni. vevő még belépésük előtt kötöt­tek, az adós egyrészét már ki is fizette tartozásának, de az adás-vételt még nem telek- könyvezték. Termel ős zövetkezetíb e való be­lépésükkor a vásárlók vissza­kérték földjük árát az eladók­tól, s mivel azok nem voltak hajlandók fizetni — bírósági út­ra terelték az ügyet. A mezőgazdasági közérdek természetesen nem teszi kívána­tossá az ilyen és ehhez hasonló tárgyú és természetű vitákat, mindenesetre a bírásáig állás­pontja a szerződés érvényessé­géhez igazodik. Ezek szerint: ha érvényessé vált a szerződés, azaz a mező- gazdasági osztály jóváhagyása esetén megvalósítható, akkor a telekkönyvi. állapot is rendez­hető. — azaz a föld a vásárló kezén marad, melyért a tsz- ben számára föld járadék jár Ha viszont a szerződés forma­hiányos, érvénytelen, vagy az illetékes mezőgazdasági osztály nem hagyja jóvá, — akkor az eredeti állapot állítandó vissza. Vagyis: vissza kell adni a vá­sárlónak az esetleg már kifize­tett összeget. A kiskunfélegyházi járás- bíróság dr. Berkes tanácsa tárgyalta az ügyet, s a fenti tényállás megállapítása után kimondta, hogy a lopásért ki­zárt tag saját káráról — ön­maga tehet. A fegyelmi tár­gyalás végső lezártáig — te­hát az OKISZ döntéséig — ktsz-tagnak tekintendő abban az esetben is, ha súlyos fe­gyelemsértésért felfüggesztet­ték. Mivel pedig vélt igaza érdekében éppen ő, sajátma­ga húzta-halasztotta a fegyel­mi tárgyalás lezárását, semmi­féle kártérítést nem követel­het a kisipari termelőszövet­kezettől. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: íecskemét. Széchenyi tér 1. számi Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postanivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési alj 1 hónapra 12 Ft. Kecskemet. — Tel.: 15-29. 27-49 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, Tel.: 15-29, 27-4® Hiányzik a kecskeméti álcákról a nyilvános telefon ^wvwvywwwwwvwvww^ Helyszíni közvetítés kábelösszeköttetés nélkül A Magyar Rádió és Televízió Fejlesztési Osztályának me. Szabó Miklós készítette az első magyar ultrarövid hullámú tranzisztoros adóberendezést. A Mikropor névre keresztelt adó- berendezéssel 50 méteres körzetben kábelösszeköttetés nélkül dolgozhatnak a riporterek. A 10X6,5 centis dobozka súlya ak­kumulátorral együtt 26 deka, s gyártását a jövő évben kezdik meg. A vélt igazság nem mindig igazság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom