Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

196*. december 6, vasárnap 5. oldal Négy válasz egy kérdésre Mit hajtottak végre tanácsi üzemeink a közgazdasági kollégium határozatából A megyei tanáé» közgazdasági kollégiuma augusztusban “ beszámoltatta a helyiipar négy vállalatának vezetőit az irányításuk alatt álló gazdasági egységek helyzetéről A kollé­gium akkor egész sor lehetőségre hívta fel a vezetők figyelmét, s meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a termelékeny­ség emelését és az eredményes vállalati gazdálkodást célozzák. Negyedév telt el az ülés óta. Ebből az alkalomból részlete­sen megvizsgáltuk, hol és mit hajtottak végre a kollégium határozataiból, s az intézkedések hatása hogyan tükröződik az üzemek eredményeiben. Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat: A kollégium határozata elő­írta, hogy a vállalat vezetői zá ros határidőn belül tegyenek operatív intézkedéseket a be­dolgozók létszámának csökken­tésére. Egész sor gép beszerzésével, egyes üzemrészek átalakításá­val és a szalagrendszerű terme­lés bevezetésével ez részben meg­oldódott A zártüzemű termelés már is érezteti hatását a munka és a termelékenység kedvező alakulásában. A ré­gebben igénybe vett túlórák aránya az ötödére csökkent A különböző improduktív költsé­gek (bírság, kötbér, késedelmi kamat) ez elmúlt évi 1,2 száza­lékról 0,3 százalékra csökken­tek az össztermelésd értékhez viszonyítva. Az előírt tervek 110 százalé­kos teljesítését 104,8 százalékos létszámfelhasználásával oldotta meg a vállalat. A műszaki és szervezési intézkedések követ­keztében pedig közel 10 000 fo­rinttal emelkedett az egy főre eső termelési érték A bázis- időszakhoz (1959. I—XII. ne­gyed) viszonyítva pedig több mint 8 millió forinttal növeke­dett a Vegyesipari Vállalat termelési értéke. A közgazdasági kollégium ja­vaslatára a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága egy százalék­kal csökkentette, illetve 0 szá­zalékra redukálta a vállalat alaprentabilitását. Szatmárhegyi László szemé­lyében textiltechnikus került a vállalathoz a Május 1 Ruha­gyárból, akit a kalocsai kon­fekció üzem vezetésével bíztak meg. Ugyanitt profilváltozást hajtanak végre. Eredményeik ellenére meg­jegyzéseket is kell tennünk. Vizsgálódásunk azt mutatta, hogy a Vegyesipari Vállalat eredményei sokkal szebbek is lehetnének, ha a közös cél ér­dekében nagyobb egyetértésben dolgoznának h vezetők. Nem tartjuk megfelelőnek az egyes gyártmányok utókalku­lációját sem. Erre a munkára nagyobb figyelmet kell szen­telni a főkönyvelőségnek. Igaz, az anyag és a bérkihatások jól mérhetők az egyes táblázato­kon, azonban a rezsiköltségek nagy része ködös, nem áttekint­hető, csupán egy összegben ve­tített, ráadásul későn bocsátják a műszak rendelkezésére. Kalocsai Cementipari Vállalat: A vállalati irányítás, a mun­ka- és üzemszervezés és a ter­melés hiányosságait tekintve egész sor operatív intézkedést foganatosított itt a közgazda- sági kollágium. A megyei ta­nács ipari és pénzügyi osztá­lyának dolgozóiból alakult bi­zottság részletes vizsgálatot folytatott a helyszínen. A je­lentést elemezve, kötelezték a vállalat vezetőit: dolgozzanak ki részletes intézkedési tervet a munka meggyorsítására és gazdaságossá tételére. Azóta bizonyosfokú változás következett be a vezetés és a munkaszervezés tekintetében. Felmérték és a vállalat kapa­citásához méretezték a gyártási profilokat, ami segített a ter­melés összhangját megterem­teni. A folyamatos termelés biztosításával elérték, hogy ok­tóberi tervét már 112 száza­lékra teljesítette a vállalat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi biztost ne­vezett ki Kalocsára, a Bajai Cementipari Vállalat főköny­velője, Bácskay Kornél szemé­lyében. A termelési költsége­ket elemezve, bevezették a fo­lyami kavics pontonokról tör­ténő kirakását és a saját rezsi­ben végzett szállítást Egy köb­méter sóder költsége ezzel a vizsgálat előtti 120—125 forint­ról 65—70 forintra csökkent. Az intézkedések további ered­ményeként pedig várható, hogy jövedelmezőségi előirányzatát is teljesíti év végéig a Kalocsai Cementipari Vállalat Tőzegtermelő és ' Talajerőgazdálkodási Vállalat: A kollégium határozata értel­mében az ipari és a mezőgaz­dasági osztály igyekezett segít­séget nyújtani a vállalat érté­kesítési problémáinak megoldá­sához. A vállalat piackutató tevékenysége jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy az idén több tőzegtrágyát értékesítettek mint az elmúlt évben. Ennek ellenére jelentősen megnőttek az eladat­lan készletek. Jelenleg közel 8000 vagon tőzeg és 3000 va­gon lápföld várja a mezőgaz­daság rendeléseit. Ez a nagy készlet, nem kevésbé pedig a szovjet gépsor termelékenysége átgondolt intézkedéseket sürget. Igaz, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága gondoskodott, hogy az izsálki, gyenge minőségű tőzeget adó bányát lezárják, de az ipari és mezőgazdasági osztály keveset tett azért, hogy a termelés és az értékesítés összhangját megteremtsék. Ép­pen ezért az állami és kísér­leti gazdaságok mellett részle­tesen fel kell mérni a szövet­kezeti tervkészítések időszaká­ban a talajjavítással kapcsola­tos igényeket, hogy utána a várható kereslet arányában reá­lisan lehessen megtervezni a vállalat jövő évi termelését, hiszen a szállítási szerződés nélkül felhalmozódó készletek nemcsak a vállalat pénzügyi helyzetét, de a megyei tanács költségvetését is megzavarják. Kecskeméti Faipari Vállalat: A vállalat 1959. első negye­dében kezdte meg a folyama­tos termelési Az eltelt közel két esztendő alatt jelentős ered­ményeket értek el a bútor- igények kielégítésében. Azon­ban egészen a közelmúlt időkig hátráltatta a jofob munka- és üzemszervezést, nem kevésbé pedig az elemző gazdasági mun­kát, hogy a termeléssel egy időben nagyarányú beruházá­sok folytak, amelyeket jórészt saját építőbrigádokkal kellett megoldaniok. Ráadásul a mű­szaki vezetés még mindig csak „megoldás alatt áll,”. Az elmondottak ellenére több tekintetben előrelépett a Kecs­keméti Faipari Vállalat. Az igazgató és a főkönyvelő több olyan intézkedést foganatosított, melyek eredményeként a vál­lalati veszteség minimumra csökkent, év végéig pedig tel­jesen megszűnik. Elfekvő anya­gaikat 95 százalékban értékesí­tették. Az eredetileg előírt 7 millió forint termelési értékkel szemben 8 millió forint áru bútort adnak a kereskedelem­nek, ami terven felül 100 gar­nitúra kárpitozott szobabútor­nak felel meg. Erre mutat, hogy a vállalat 121 százalékra teljesítette háromnegyedévi ter­vét, októberben pedig 41 száza­lékkal termeltek többet a ter­vezettnél. Eredményeiket elismerve, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága egy százalékról 0 szá­zalékra csökkentette a válla­lat alaprentabilitását. A jöve­delmezőbb termelés érdekében azonban szükséges lenne, hogy az anyagellátás hiányosságait megszüntessék. A vállalat veze­tőinek ugyanakkor keresni kell a lehetőséget a megfelelő anyag­normák kidolgozására és az egyes gyártmányoknál mutat­kozó veszteségek megszünteté­sére, Sándor Géza EREDMÉNYES ÚJÍTÓK Ebben az esztendőben 60 újítást jegyeztek be a Tiszakécs- kei Permetezőgépgyár naplójába. Képünkön: Nagy József normatechnológus a gyár legeredményesebb újítója a következő feladatot beszéli meg Fazeka« Imre és Kiss Endre fiatal ter­vezőkkel. Nagy elvtárs eddig megvalósított négy újítása több mint 200 ezer forint népgazdasági eredménnyel járt. Jelentős eredményjavulás a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságban JŐal ci.ap.at nyerte tL a iz&cialiúa brigád eintet A KISKUNSÁGI Állami Er­dőgazdaságban megtörtént a 12 erdészet elmúlt — október végével lezárult — gazdasági évi tevékenységének összesített értékelése. E szerint az erdé­szetek mintegy két millió fo­rint értékű eredményjavulást értek el az azelőtti évhez vi­szonyítva. A terven felüli nye­reség összege megközelíti a fél­millió forintot. Ennél több mint 100 ezer forinttal vállaltak ke­vesebbet annak idején az er­dészetek dolgozói. Jó munkájukért összesen 287 ezer forint prémiumot és 115 ezer forint jutalmat kaptak az erdészetek dolgozói. Ezenkívül a mérleg jóváhagyása után még nyereségrészesedést is kifizet­nek. A szóbenlevő időszakban 14, egyenként 10—12 főből álló csapat küzdött a „szocialista brigád” címért, amelynek el­nyeréséhez meglehetősen maga­sak voltak az előfeltételek. Hat brigád felelt meg a követelmé­nyeknek, g tagjai oklevelet, va­lamint kétheti fizetésüknek megfelelő pénzösszeget kaptak, A BALOTASZÄLLASI erdé­szetben Födi András vezetésé­vel két, s Kiskunhalason szin­tén két brigád nyerte el a meg­tisztelő címet Jávor Adám és Jakus András vezetésével. Ja- kus brigádja egyébként a cse­metekertben dolgozik. A nyár- jasi erdészetben egy, és Zsalu- dek István vezetésével Kerek­egyházán Is egy brigád tett eleget a feltételeknek. Ötven forintos munkaegység Jól fizet a szőlő- és gyümölcstermesztés a nagyüzemben A z izsáki Mező Imre Tsz­ben a harmadrészével nagyobb területre vetettek ga­bonát, mint ahogy előzőén terv­be vették. A három kisebb szö­vetkezet egyesüléséből létrejött közös gazdaság jó működésére nemcsak a vetés megfelelő mértékben való elvégzése jel­lemző, hanem az is, hogy nem hanyagolja el az állattenyész­tést sem. Sertésből például 130, szarvasmarhából 100 darabot hizlal szerződésre, s ezenkívül több mint félezer a juhainak száma, az anyakocáié pedig megközelíti a negyvenet. Az eredmények a közös gaz­dálkodásban rejlő lehetősége­Jelentősen csökkentették a szállítási költségeket... A Bács-Kisikun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat fiókjainak versenyvállalása között szerepel az egy má­zsa árura eső szállítási költség csökkentése. A legfrissebb értékelés szerint, figyelembe véve az elmúlt év azonos időszakát, a bajai és kunszentmiklósi fiókok dolgo­zói jelentősein csökkentették a szállítás költségeit. Az előbbiek 9 forint 67 fillérről 7 forint 58 fillérre csökkentek, az utóbbiak költségszíntje pedig mázsánként 2 forint 7 fillérrel kevesebb, mint az elmúlt év októberében. Csökkentették a szállítás költségeit a bácsalmási, a kiskő­rösi, a kiskunhalasi és a kecskeméti fiókok dolgozói is. A ka­locsaiak és a kiskunfélegyháziak a bázishoz viszonyítva (1959. háromnegyedéve) takarítottak meg a szállítási költségekből, azonban az 1960. második negyedévéhez viszonyítva növekedett az áruk szállításáért kifizetett pénz összege. Ha ez utóbbi két fiók dolgozói a hátralevő időben csökkentik az egy mázsára eső áruterítési költséget, akkor a vállalat ha­táridő előtt teljesíti éves takarékossági versenyvállalását. két példázzák. A kérdés az, hogy a tsz a szőlő és a gyü­mölcs nagyüzemi módon való termesztésében is ért-e el már sikereket? Erről beszélgettünk id. Rózsa Lászlóval, a termelőszövetke­zet pincemesterével. — Szövetkezeti gazdaságunk 104 hold szőlővel rendelkezik — mondotta. Ez több mint húsz parcellából áll, s van olyan szőlőnk is, amely csupán 400 négyszögöl területű. A parcellák szétszórtsága, s a régi ötven­hatvan-, sőt százesztendős sző­lők kisparaszti módon történt telepítése miatt nem alkalmaz­hattuk még a nagyüzemi műve­lés módszereit. A szőlő feldol­gozásánál azonban részben már igen. öt pincénk van, s kettő­nek a présházában dolgoztuk fel a szőlőt. Az egyikben MIA- motor, a másikban villany haj­totta idén a szőlödarálót. Az utóbbinál mindössze nyolc em­ber munkájára volt szükség, illetve csak hatéra, mert ketten a mustot szállították tárolás vé­gett a többi pincébe. A kispa­raszti présházakban ugyanennyi must kipréseléséhez több mint kétszer annyi embert kell fog­lalkoztatni. — A bor tárolásánál is kitű­nik a nagyüzemi gazdálkodás előnye.»A mi pincéinkben csak nagy, 30—70 hektoliteres hor­dók találhatók. Ezekben jobban érik a bor, mint a magángaz­daságok jóval kisebb tároló­edényeiben. — Az elmondottak természe­tesen csak a kezdő lépések. Néhány év múlva már a szőlő művelését is teljesen nagy­üzemi módon végezzük. Addig­ra. ugyanis a korszerű követel­ményeknek megfelelő telepítés­sel új szőlőket létsítünk a ki­öregedettek helyett. Két eszten­deje nyolc holdon telepítettünk nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt, s a jövő tavaszon to­vábbi húsz holddal növeljük saját termesztésű vesszőink el­ültetésével ezt a területet. — A környéken még egyéni­leg gazdálkodók szőlői is nagy­részt öregek már, teljes mérté­kű felújításra várnak, erre azonban a tulajdonosaiknak kevésbé van meg a lehetősé­gük, mivél nem rendelkeznek hozzá területtel. Nálunk, a ter­melőszövetkezetben ez nem okoz problémát. A nagyobb te­rületen történő szőlőtelepítés» a szőlőtermesztés folyamatossá­gának biztosítása is tehát csak a nagyüzemi gazdaságban le­hetséges. — Ami a gyümölcsös nagy­üzemi termesztésének lehető­ségét illeti, három esztendeje fele-fele arányban rózsabarac­kot és almát harminc holdon telepítettünk. Fiatal zártgyü­mölcsösünkben az idén már elég jó termést hozott a barack. — Mindezek láttán, s tudva, hogy az azelőtt gyengén mű­ködő^ ágasegyházi Május 1. Ter­melőszövetkezettel a tavaszon történt egyesülésünk ellenére is körülbelül 50 forintot kapunk az idén egy-egy munkaegységre, a környék egyéni szőlősgazdát mind gyakrabban szóba hozzák: ők sem sokáig várnak arra, hogy a szövetkezeti gazdálko­dás útjára lépjenek — nyilat­kozta a Mező Imre Tsz pince­mestere. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom