Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
«. oldal 1960. október 28, péntek Qaeobi: Jleáiu/Oíuáz Az idei első operettbemutató a kecskeméti színházban Hét év nem nagy idő. Még sokan emlékezünk a Madách színházi tapsokra, melyek a erkölcsi ereje, amely most a siker oroszlánrészét.vívta ki. Ilyen fejlett és az alkotás láGyólay Viki és Juhász Pál. kecskemétiek akkori, 1953-beli Leányvásár előadásán felharsantak — s most újból Jacobi bájos operettjének tapsoltunk — emlékezve a közelmúltra, latolgatva, milyen is ez-a mostani. évadeleji felújítás. Panaszra nincs okunk. Alig halványult azóta a hét év előtti Leány vásár az összehasonlítás elől kitérni nem tudó emlékezetben, s az idei előadás csillogását nem sápasztja a régi siker visszfénye. Szép volt az is; egy államosítás utáni fejlődés korszaklezáró fegyverténye — ösz- szegezés és továbblépés egyszerre. Szép, még szebb ez a mostani. Szemrehányó él nélkül üzenhetjük a múltnak, újságolhatjuk a mának, sokkal, sokkal szebb a hét év előttinél. Pontosan any- nyival szebb, amennyit színpadi kultúránk azóta előrelépett. Emlékezzünk csak vissza! Akkor a díszlet kissé zavaros,. tisztázatlan volt, a mostani igen lendületes, vidám és színes. A hét év előtti rendezés politikai szépség- flastromokat próbált »ráaktuali- zálni« olyan jelenetekre, amelyek azt nem bírták — a mostani operettesebb, érettebb. A librettó egyébként nyilvánvaló antikapitalista éle egyszerűbb, magától értetődőbben, erősza- koltság nélkül is világosabban érvényesül a most látott előadáson. Lelkes, lendületes és ízlésesen látványos Leányvásárt láttunk, amely ráadásul egy bizonyos értelemben sokkal kedvesebb a hét év előttinél. Azzá teszi annak a kötelességteljesítés szokványos határain túlmenő áldozatkész együttműködésnek az zától fűtött munkastílus nem sokszor bontogatta szárnyait színházunkban. Csak néhány majd egy Háry-t megszólaltatni?) mind-mind a felújítás erényei közé tartozik és a rendezőt dicséri. Kellemes meglepetést ' okozott Fritz szerepében Perlaky István. Kamaszos humora, túlzásoktól mentes játéka és érlelődő tánctudása mindenkit magával ragadott. Fonyó József néhány szavas szerepéből (Jefferson) nagyszerű kabinetfigurát csinált. Harrissonné szerepében Mojzes Mária remekelt. Jellegzetesen érdekes volt Sülé Géza és Liliom Károly alakítása. Kissé gyengébbnek bizonyult ez alkalommal T. Szabó László. Kiss László alkati adottságai folytán nem volt alkalmas Harrison szerepére. A figura távol áll attól, ami lehetett volna. Ez tehát szereposztási tévedés volt. A tánckar és a szólótáncosok igen komplikált feladatot kaptak, s azt kitűnően oldották meg. Márton Aladár káprázatosán szép jelmezeket tervezett. Borosa István derűs színekben pompázó színpadképei közül talán az első felvonás tetszett legjobban. _ T Csaky Lajos Jefferson és gazdája, a milliomos Harrison (Fonyó József és Kiss László.) (Fénykép: Pásztor) Harrisonné cs Rottenberg gróf (Mojzes Mária és Szokoly Gyula). példa. Kettős »szerepet« vállalt a most Kecskemétre szerződött Szokoly Gyula. Az ő érdeme a rendezés, s egyben a komikus szerep vállalása és az ezzel járó feladatok kitűnő elvégzése. Kétféle tennivalót vállalt és végzett el ragyogó buzgalommal és sikerrel Galambos Erzsi is. amikor elkészítette a táncok koreográfiáját, vállalta a betanításukat, s egyben Bessy szerepében kimagasló táncos teljesítményt nyújtott. S a harmadik: a két főszereplő: Gyólay Viktória és Juhász Pál nagyon szépen kidolgozott énekes teljesítménye, lendületes színészi munkája. Még néhány, szót a rendezésről, amely aprólékosan kidolgozott és színvonalasan megvalósított koncepciót vitt színpadra. Hagyománytisztelő és újító ez az elképzelés egyszerre. Felhasználja a darabnak azokat a lehetőségeit. amelyek az erőltetett- ség nélküli modernizálásra lehetőséget nyújtanak. Ez elsősorban Jacobi invenciózus, briliáns és a már a modern tánczenei elemeket is felcsillantó muzsikája. Szokoly helyesen mérlegelte a szituációk színpadi hatását, hőfokát, helyét az egész darabban, és aszerint járt el. Kitűnő segítőtársa volt minden szereplőnek és emellett jutott ideje saját alakításának mértéktartó megformálására is. Nagyszerűen hozta az együttes a rendkívül bonyolult finálékat. Hangulatilag jól aláfestette az operett lírikus részeit. (Úgy látszik, ezek avulnak el legkorábban, már most is kissé porosnak hatottak.) A helyes ritmusváltások hullámzása, a jelenetek részletekig való kidolgozottsága, a szép látványosság, a zene értékeinek megmutatására való törekvés (Bizony a zenekar kicsi, el sem tudjuk képzelni, hogyan lehet ezzel Cikkünk nyomán Csak hálózatbővítés esetén... „Kevés az egy telefon” — írtuk meg szeptember 18-i számunkban a MEZÖSZÖV Vállalat panaszát. A Szegedi Posta- igazgatóság most érkezett levele alapján közöljük, hogy a posta műszaki akadályok miatt nem tud újabb távbeszélőállomást felszerelni a vállalatnál, s erről a MEZÖSZÖV ügyintézőjét már korábban is értesítette. Az új állomás felszerelése csak hálózatbővítés esetén lehetséges, erre viszont hitelkerete a Szegedi Postaigazgatóságnak jelenleg nincs. Tízmillió forinttal nagyobb forgalom Érdekes képet mutat a kiskunhalasi járás kereskedelmi forgalmának alakulása. 1959. három negyedévének forgalmát összehasonlítva az idei év kilenc hónapjáéval, a növekedés megközelíti a 10 millió forintot. Az idén ugyanis majdnem 75 millió forint értékű árut vásárolt a járás lakossága a múlt évi 65 millióval szemben. A forgalom növekedése egyes községekben különösen szembetűnő: Jánoshalmán 16, Kelebián 11, Borotán 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kereskedelmi egységek szaporítása és korszerűsítése tovább növeli majd a vásárlási kedvet. Kisszálláson a mozi elkészültével cukrászdát és büfét nyit a földművesszövetkezet; Borotán jövőre kisvendéglő* Zsanaeresztőn korszerű bolt, Kelebián háztartási- és vegyes- cikk-bolt épül, Jánoshalmán pedig egy állandó jellegű zöldség- és gyümölcsbolt felállítását tervezik. Jó a kukoricatermés! A járási tanács legutóbbi ülésén a mezőgazdasági osztály jelentése alapján megtárgyalták a betakarítás és az őszi vetések helyzetét. A felmérések szerint kukoricából a tavalyinál jobb: átlagosan 20—22 mázsás a csövestermés holdanként. A termelőszövetkezetek lelkiismeretesen igyekeznek a gazdag termést biztonságba helyezni: a borotai Pirosalma Tsz például saját építőbrigádjával most épített fel egy szerfás rendszerű ku- koricagórét. A járás termelőszövetkezetei a íővetés mellett 2000 holdon termesztettek tarlóvetésű silókukoricát. Ezzel elérték, hogy számosállatonként mindenütt biztosítani tudják a 10 köbméter silótakarmányt. A jó kukoricatermés lehetővé teszi a sertéshizlalás növelését. Alapanyag van hozzá: az Állatforgalmi Vállalat nemrég végzett felmérése szerint a járás tsz-ei az év végére közel 5 ezer darab befogásra alkalmas süldővel rendelkeznek. Új vezetőség a tompái művelődési otthonban Mint községi tudósítónk írja: Tompán megvizsgálták a művelődési otthon munkáját. Az itt működő művelődési tanács élére s egyben a művelődési otthon igazgatójává Csányi Gyula tanárt választották. A vezetésben Sugár Béla, Szabó Dénes, Szűcs Ibolya, dr. Balogh Istvánná nevelők is helyet kaptak, valamint Gere Sándor KISZ-titkár és Crenkovics Józsefné, a föld- művesszövetkezet könyvelője. Az újjáalakult bizottság értékes programot dolgozott ki a község művelődési helyzetének fellendítésére. Ülésezett az állatorvosi csoport A Hazafias Népfront járási bizottságán belül működő áll- latorvosi csoport a napokban értekezletet tartott. A tanácskozáson résztvettek a termelőszövetkezetek állattenyésztési brigádvezetői is. Az értekezlet résztvevői Söregi Andornak, a Népfront járási elnöksége tagjának vitaindító előadása alapján megtárgyalta a járás nagyüzemi baromfitenyésztése kialakításának és a sertésállomány fejlesztésének feladatait. Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Takács András (anyja neve: Horváth Magdolna), Rauscher Edit (Bozsó Erzsébet). Nagy- Pál Sándor (Schaffer Katalin), Csányi Franciska (Csernák Erzsébet), Kis László (R úszkál Erzsébet), Simon Mária (Balasi Mária), Pesti Jolán (Kovács Jolán), Fodor Terézia (Vancsik Terézia), Nagy-Czirok Ilona (Molnár Ilona), Lórik Katalin (Gusztos Katalin), Wagner Klára (Schliska Klára), Magyar Magdolna (Molnár Margit), András Éva (Paska Erzsébet), Lehóczki Katalin (Vecsernyés Etelka), Simon Károly (Rácz Margit), Győrfi Rózsa (Rózsa Jolán), Kukucska Zalán (Nagy Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács Imre és Hídvégi Anna, Tóth Béla és László Eszter, Mózer János és Darányi Margit, Budai József és Egri Rozália, Király Balázs és Garas Katalin, Kovács Dezső és Csányi Mária, Szente János Sándor és Váczi Ilona, Gáspár Imre és Bezsenyi Margit, Urmös Balázs és Nagy-Sarkadi Irén, Fodor Benő és Kosa Vilma, Borbíró József és Kocsis Éva, Kis Sándor és Lehócki Judit, Futó Antal József és Tanács Mária. MEGHALTAK: Szűcs László 2 hó* napos, Rohoska Jánosné Engler Mán ria 79 éves, Nagy-Czirok Balázs 54 éves, Tegzes Károlyné Szondi Jolán 77 éves, Faddi András 68 éves, Wei- dinger Imre 58 éves. Nemes Judit 1 hónapos, Bédi Balázsné Dóczi Zsuzsánna 70 éves, Acs Vincéné Frányek Mária 75 éves, Garas Dezső Lajos 55 éves, Kovács Mihály 26 éves, Kertmegi Lajos 62 éves* Bagóczki Menyhért 44 éves korában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok esküdt ellensége a könnyűzenének, sőt, a táncdal- énekeseknek sem. Ezt bebizonyítandó, a hétfőn este megtartott „Szeretni kell” című táncdalestre megváltottam a jegyet. Jóleső érzéssel ültem be a nézőtérre. Horváth Jenő zeneszerző régi melódiáin elandalodva eszembe jutott tűnő ifjúságom. Kabos László humoros magánszámait hangos nevetéssel kísértem, egyszóval úgy viselkedtem, mint ahogyan az egy jólnevelt, átlagnézőhöz illik. Egy ideig. Történt azonban későbbiek során, hogy a műsorközlő ünnepé„Szecettoi Ulti..." lyes hangsúllyal bejelentette: — következik Németh Lehel! Amit ezután tapasztaltam, az minden képzeletet felülmúlt. A nézőtér egy része percről percre erőteljesebben tombolt, — minden kétséget kizáróan a gyönyörűségtől. Németh Lehel énekelt, a hallgatóság közül többen extázisba estek. Lábdobogás, hangos kiabálás, időnként egy-egy sikoly remeg- tette meg a termet. Félve néztem körül és már-már attól tartottam, hogy tömeghisztériával állok szemben. Ám a földszinten hozzám hasonló meghökkent emberek tekintetét szép számmal sikerült elfognom, melyek szintén érthetetlenséget tükröztek e nem várt „forró siker” láttán. Hogyan reagált erre az enyhén szólva túlzott tetszésnyilvánításra a táncdalénekes? A dal szövegét híven tolmácsolva így énekelt: — föléin borulsz Te, Te, — majd „művészi alázattal” és a nagy tehetségekhez illő „szerénységgel” az erkélyre mutatva így: folytatta: — és ti mindnyájan, az egész erkély! E tévhit Németh Lehelben azért ébredhetett, mert jelenlevő if- jaink egy csoportjának viselkedéséből következtetett. Nem tette helyesen. A jó ízlésű kecskeméti közönség szívesen hallgatta a jól előadott táncdalokat, de nem borul egyetemlegesen az előadóművész elé. Sőt* szerencsére sokan vannak és mind többen lesznek, akik egy jó Shakespeare-előadást, vagy egy színvonalas hangversenyt szívesebben tapsolnak meg. m á.
