Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek I MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA , SÍ V n'f-V XV. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ära 50 fillér I960. AUGUSZTUS 12, PÉNTEK Átlagosan 15-16 mázsás termés már biztosítható Sikerrel biztatnak a nagyhozamú búzafajta Újjáépített postahivatalt adtak át Dunavecsén és Helvécián előállításának kísérletei Népünk egyre növekedő szük­ségletei megkövetelik, a nagy­üzemi gazdálkodás pedig lehető­vé teszi a bőhozamú búzafajták termesztését. A kérdés az, hogy rendelkezünk-e olyan búzával, amely megfelel az igény és a lehetőség szempontjainak. Erről beszélgettünk Kiss Ár­páddal, a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet tu­dományos munkatársával. Tájékoztatásából megtudtuk, hogy , a magyar búzafajták csak bizonyos mértékig bírják el ! a korszerű agrotechnikai el­járások alkalmazását. Á különben kiváló minőségű Fleischmann 481. fajta megfelelő talajelőkészítéssel — mélyszán­tással, 5—6 mázsa műtrágya adagolásával — például holdan­ként 30 mázsát is megteremne. Az említett talajmunka révén azonban a 150 centire is meg­növő szára gyenge maradna, már 20—30 milliméteres esőtől meg­dőlne. Ezért nem gazdaságos 2 —4 mázsánál több műtrágyával pótolni a talaj táperejét, így azonban meg kell elégednünk a 15—16 mázsa átlagterméssel. A probléma megoldásának nyitja tehát a búza szárának megerősítése. Mivel azonban az olasz — és az utóbbi időben a termelés frontján megjelent szovjet • búzák erős szánlak és bőtermők is, kérdés, hogy nem elégséges-e ezeket a búzafajtákat minden módosítás nélkül hazánkban is termeszteni. Az olasz búzák — elsősor- { ban a San Pastore, az Auto­nómia, s a Produttore — erősszárúak, alacsonynövé- sűek (gépi aratásra tehát ki­válóan alkalmasak), korai érésüek (ami a munkatorló­dás csökkentése miatt megint csak előny), nagy termőké- pességűek. Nem bokrosodnak úgy, mint a magyar búzák, ezért holdanként 50 kilogrammal többet kell be­lőlük vetni, s a termést növelő műtrágyából 6—7 mázsát is el­bírnak, anélkül hogy megdőlne a száruk. Előnyeikkel szemben azonban gyengébb minőségűek, s nem bírják a fagyot sem úgy, mint a magyar búzák. A Baján, Kalocsán. Kiskun­halason, Kecskemét borbási ha­tárrészén — 3—5 holdas par­cellákon — idén végzett üzemi kísérletek is igazolják a fenti állítást, valamint azt, hogy az olasz búzák főként csak hazánk déli részein termeszt­hetők nagyobb kockázat nél­kül. A fagy azonban itt is megsem­misíti, vagy nagymértékben csökkenti a termést. A szovjet búzafajták — a Szkoroszpclka és a Bezosz- tája — szintén nagyobb ter- méshozamúak a magyarnál, bár nem annyira, mint az olasz búzák. Bírják viszont a fagyot, korai termésűek, a belőlük őrölt liszt jó minőségű, száruk az olasz búzákénál valamivel gyen­gébb, a magyarénál azonban erősebb. Miéta a Bajai Villamosipari Gyár jó hírét külföldön is kez­dik megismerni, egyre-másra érkeznek az olyan megrendelé­sek, melyek feladói meleg éghaj­latú országok, igényük pedig a gépek, elektromos berendezések tökéletes, de legalábbis hosszan­tartó rozsdavédelme. A gyár ve­zetősége kezdetlegesen ugyan megoldotta a galvanizálás gond­ját, házilag készített faharang­ban. Az elgondolás azonban csak ideiglenes lehetett, mivel ezek a harangok a sav hatására gyor­san elrothadtak, pótlásuk pedig elég költséges volt. Legutóbbi látogatásunkkor a faharangokat már nem találtuk munkában. Kiselejtezték őket. Két darab csehszlovák gyártmá­nyú ZAP—50 típusú galvanizáló fémharangot kapott a Bajai Villamosipari Gyár. Az új ké­szülékekkel az apróbb alkatré­szek kadmiumos bevonását vég­zik. Egy-egy harang óránkénti teljesítménye 20 kilogramm, más­szóval 2000-től 20 000 darab apró csavar, alátét stb. tökéletes rozs­damentesítése. — Képünkön: munkában a harsngkezelők: Ulakity Andrásné és Novák Vilmosné. ­Hazánk középső és északi ré­szein termeszthetők ered­ménnyel. A magyar búzanemesítőknek tehát azt a feladatot kell meg- oldaniok, hogy olyan, búzát »ál­lítsanak elő-«, amely az említett fajtáknak a hazánk éghajlati és talaj adottságaihoz viszonyított legjobb tulajdonságaival rendel­kezik. Győrffy Barna már 1950-ben bebizonyította, hogy az olasz bú­zák nagy állóképessége keresz­tezés útján átvihető a magyar búzákba. Nyomdokain haladva kezdte meg Kiss Árpád is 1952-ben a kísérleteit, de ezzel a munkával 1957 óta Kecskeméten foglalko­zik intenzívebben, ö variálta a kísérletet, mégpedig: előbb rozs- zsal keresztezte a magyar búzák közül leggyengébb szárú Fleisch­mann 481-et, s az így nyert hib­ridet „házasította össze” olasz búzával. A búza-rozs hibrid aránylag beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket, Augusztus 10-én, szerdán újjá­épített postahivatalt adtak át a forgalomnak Dunavecsén és Hel­vécián. A helvéciai postahivatalt — amelyet 300 ezer forintos költ­séggel alakítottak át és bőví­tettek — Simovics Mihály, a Posta- és Közlekedésügyi Mi­nisztérium Vezérigazgatóságának képviselője adta át Győri Fe- rencné hivatalvezetőnek. Simo­vics elvtárs rövid beszédében áttekintette a magyar posta fel- szabadulás utáni fejlődését és méltatta társadalmi, politikai, valamint gazdasági életünkben betöltött szerepét. Hangsúlyoz­ta, hogy az igazgatóság anyagi eszközeihez mérten mindenütt megfelelő munkakörülményeket igyekszik teremteni a postás dolgozóknak. Beszédet mondott az ünnep­ségen Fodor István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője is. Ar­ra kérte az új épületet birtokba vevő dolgozókat, hogy politikai és szakmai műveltségük állandó gyarapításával tartsanak lépést az egyre növekvő igényekkel. Ügy lássák el feladataikat a jö­vőben is a hivatal dolgozó^ hogy azzal a község lakossága és az igazgatóság is meg legyen elégedve. Az épület átadása után Győri Ferencné ismertette a hivatal működésének jellemző adatait s annak tükrében mutatta meg a község nagyarányú kulturális fejlődését. A helvéciai hivatal a felszabadulás előtt fiókposta­ként működött. Akkor mindösz- sze két dolgozó látta el a ten­nivalókat, ma nyolcán dolgoz­nak a postán. A fejlődés mére­teit mutatja hogy 10 évvel ez­előtt még csak 29, ma 604 rá­dióelőfizetőt tartanak nyilván. Megnőtt a sajtó olvasóinak szá­ma is. Naponta több mint 200 Petőfi Népét vásárolnak a köz­ségben én ebből 155-öt előfize­tésre. A késő esti órákig tartó ün­nepségen részt vett Bontó Ti­bor a Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium Posta Vezérigazga­tóságának helyettes vezetője, és jelen voltak a helyi párt és ta­nács képviselői. w»vs(Vwvvwvwv»<wwwyww^ Bővítik az állatáüománT! a tassi Petőfi Tsz-ben csak a szár magasságát kell 15— 20 centiméterrel csökkenteni. Egyik-másik keresztezéssel sike­rült 69—73—81—90 cm szárma­gasságot elérni, s a magyar búza szárazságtűrését is átörökíteni Olasz vagy szovjet búzával kell még keresztezni a hibridet, s — a nemesítő szavaival élve — re­ménykeltő ez a kísérlet. Az első olyan hibrid, amelyet az olasz Freccia-val keresztezett, már ugyanolyan korán termő, mint az olasz búzák, s erősebb szárú, mint a Fleischmann 481. A hibrid azonban örökölte az olasz búza gyenge fagyállóságát. Ez utóbbi tulajdonságán kell még javítani. Végezetül: Kiss Airpád véle­ménye szerint 4—5 év múlva sikerül az igényeknek megfelelő búzakombinációt előállítahi. T. I, A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága már ko­rábban határozatot hozott tár­sadalmi ösztöndíj létesítésére. Az alapító határozat tanácsülési elfogadása, illetve megállapítása előtt a v. b. elrendelte, hogy a pénzügyi osztály mérje fel az ösztöndíjra irányuló szükség­lete t. A pénzügyi osztály a leg­utóbbi vb-ülésen számolt be a felmérés eredményéről, amely szerint a tanács irányítása alá tartozó vállalatok közül ez idő szerint egy sem kíván társadal­mi ösztöndíjat létesíteni, a ta­nács szakosztályai közül viszoni az ipari és műszaki osztály egy építészmérnök, a mezőgazdasági osztály egy agronómus és egy mezőgazdasági számviteli szak­ember, a pénzügyi osztály egy közgazdász taníttatására java­sol társadalmi ösztöndíjat léte­síteni. A tanácsi szakosztályok­nál létesítendő társadalmi ösz­töndíjak összege évi 24 ezer fo­rint, amit a tanácsi érdekeltség terhére kívánnak biztosítani. Ebben az évben igen jó volt a búzatermés a tassi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A San-Pas- tore olasz búzafajta átlagban 28 mázsás termést adott holdan­ként. A termelőszövetkezet ve­zetősége úgy határozott, hogy jövőre 24 kát. holdon egy öntö­zéses kísérleti parcellát létesít, ahol szintén olasz búzát vetnek majd. Szeretnék elérni ezen a kísérleti parcellán a 30—35 má­zsás búzatermést. Jövőre a nem öntözéses területen — 150 kát. holdon — vetnek olasz búzát, amelynek a talajelőkészítési munkálatait a tsz tagjai már megkezdték. Befejeződött a ter­melőszövetkezetben a 30 kát. A végrehajtó bizottság a pénz­ügyi osztály javaslatát jóvá­hagyta s úgy határozott, hogy az ösztöndíjak odaítélésére tár­sadalmi ösztöndíj bizottságot hoz létre. A több mint hatezer holdas íiszakécskei Szabadság Tsz-ben a pártoló tagok is részt vesznek a közös munkában. A területi­leg többszörösére növekedett szövetkezeti gazdaságban bőven van tennivaló. A 350 holdas ker­tészetben a jelenlegi 180 mun­káskéznél is többet tudnának foglalkoztatni. A bognár- és ko­vácsműhelyben Is szakavatott dolgozókra van szükség. Ezekből a kezdeti nehézségek­ből segítik ki a szövetkezetét a pártoló tagok, amelyek többsége üzemekben, vállalatoknál dolgo­holdnyi len nyűvése, amit gépek végeztek el és egy 30 tagú asz- szonybrigád kötözött kévékbe. Ugyancsak asszonyok dolgoznak a 40 holdnyi cukorrépa negyed­szeri kapálásán, amely előre lát­hatólag holdanként 2U0 mázsa» termést ad majd. A tassi Petőfi Termelőszövet­kezet vezetősége nagy gondot fordít az állatállomány további növelésére. A 130 szarvasmar­hához újabb harmincötöt vásá­roltak, s úgy tervezik, hogy a szaporulatot felnevelik, amiből kiegészítik a törzsállományt. Hasonlóképpen bővül a sertés- állományuk is. A napokban a 30 anyakoca mellé újabb 88 da­rab érkezett, amelyet bankhitel­ből és saját erőből szereztek be. A kocaállomány gyarapításával sikerül elérniök, hogy az elkö­vetkezendő években a hízó­anyagot már saját maguk bizto­sítják. A termelőszövetkezet tagjai is elégedettek, mert min­den hónap 10-én munkaegység- előleget kapnák, ily módon átla­gosan havonta 600 forintot ke­resnek. zik. Jelenleg több mint 60 pár­toló tag vesz részt a munkában. Egy részük munka után, többen szabadságuk ideje alatt segíte­nek a termelőszövetkezet nekj Madarász Lajos postás a fele­ségével dolgozik a konyhakerté­szetben. A helyi permetezőgép- gyár szakmunkásai rendszere­sen, majdnem mindennap a szövetkezet kovácsműhelyében segítkeznek. A szövetkezet vezetősége a pártoló tagok munkáját is mun­kaegységben értékeli. 24 ezer forintos társadalmi ösztöndíjat létesített a Kecskeméti Városi Tanács A pártoló tagok is részt vesznek a közös munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom