Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-30 / 204. szám

4. oldal 1960. augusztus 30. kedd Nagy az érdeklődés az orosz nyelvtanfolyamok iránt OCéfielt a inrái életéfuH Az őszi vetésre készülnek A Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei titkárságának tájékoztatója szerint augusztus 15-e óta megyeszerte folyik az orosz nyelvtanfolyamok szerve­zése. Egy-két helyről már ered­ményről számolnak be a jelen­tének. Kecskeméten a Duna— Tisza közi Kísérleti Intézet me­zőgazdasági szakemberei közül tizenöten, a Zománcipari Művek mű­szaki tisztviselői közül pedig tizenketten jelentkeztek szakmai nyelvtanfolyamra. A megyei könyvtár munkatár­sai is szerveznek orosz nyelv­tanfolyamot, hogy eredetiben olvashassák a legújabban iheg- jelent szovjet szépirodalmi mü­veket, illetve irodalomtörténeti vonatkozású tanulmányokat. Kiskunfélegyházán, a jó fel- világosító munka alapján több mint hat orosz nyelvű szakkört szerveznek a városi művelődési ház keretében. Az eddigi tapasztalatok szerint az orosz nyelvtanfolyamok iránt nagy érdeklődés mutatkozik az általános és középiskolai tanulók szülei körében is. A számukra tervezett tanfolya­mok szervezésébe a szülői mun­kaközösséget vonják be. Elsősor­ban olyan szülők részére indít­sanak nyelvtanfolyamokat, akik­nek gyermekei az ősszel az ál­talános iskola ötödik osztályá­ban kezdik tanulni az orosz nyelvet. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistái a szervezés­nél különös figyelmet fordítsa­nak aZ idén végzett középisko­lai tanulókra, akik az iskola be­Ülö kalauz Kecskeméten A Kecskeméti Városi Autó­buszüzemi Vállalat, követve a budapesti példát, szeptember hó 1-ével a 4-es autóbusz útvona­lán bevezeti az ülő jegykezelői rendszert. A vállalat vezetői, pártszerve­zete és szakszervezete kérik az utazóközönséget, hogy az új módszer mielőbbi meghonoso­dása érdekében a lehető leg­messzebbmenőkig támogassák a vállalat dolgozóit, tartsák be a forgalmi irányítók rendelkezé­seit. Amint a vágóhíd vezetői el­mondották, 1960-ban a mellék­üzemágak évi termelési értéke eléri a vágóhíd termelési érté­két. Szemeth'zlaló látvány volt, amint a hatalmas csarnokban a sertések a futószalagra akaszt­va, százszámra gördültek tova. Még talán annyit, hogy az itt feldolgozott sertések soványak ís igen apró növésűek voltak. Amint elmondották, nem is ér­demes őket tovább nevelni, mi­vel akkor igen megdrágult vol­na tartásuk, másrészt pedig e yidék éghajlata meleg és a ser­tések ezt nem nagyon kedvelik. Amikor mi október közepén az üzemben voltunk, akkor is 28 fok meleg volt és egész jól esett megállni a hatalmas hűtőház ajtaja előtt. I átogatás egy népi kommunában Ahány látogatás, annyi látni­való, annyi élmény. Hagyjuk most el a várost és látogas­sunk meg egy népi kommu­nát. Idehaza is sokat hallot­tunk a kommunákról, azonban mégis nagyon keveset tudtunk rólpk. Mivel az út poros volt, megkaptuk az ilyen esetben elmaradhatatlan száibekötő ken­fejezése után különböző munka­körben vállaltak állást. Szá­mukra, tekintve iskolai előta­nulmányukat, társalgási tanfolyamokat szerveznek. A nyelvtanfolyamok vezeté­sére a legjobb általános és kö­zépiskolai tanárokat kérjék fel, akik képesek egy meghatározott idő alatt a hallgatók beszédkéz­ségének kialakítására. Társalgó tanfolyamok vezetésére orosz anyanyelvű élvtársakat, például: volt ösztöndíjasok feleségeit kérjük fel. A szakosított tanfolyamok ve­zetésével a Szovjetunióban vég­dőket és ily módon kellően fel­szerelve, rekkenő hőségben ne­kivágtunk, hogy megtekintsük a Jün-mun járás egyik népi kommunáját. Itt a járási pártbizottság tit­kára adott rövid ismertetőt a járásról. Elmondotta, az övék nagyon kis járás, »csak« 280 ezer lakosa van. A járás terü­letén összesen 7 népi kommu­na működik. Ezt megelőzően a járásban 281 termelőszövet­kezet volt. 1958-ban a parasz­tokat már nem elégítették ki a tsz-ek és elsősorban a ter­melőerők fokozottabb fejlesz­tése érdekében a kommunák megalakítását kérték. Így jöt­tek azután létre a termelőszö­vetkezetekből 1958. szeptembe­rében a népi kommunáik. A megalakulás után az ered­mény minden tekintetben gyor­san mutatkozott. Vegyük pél­dául a sokat emlegetett népi kohók mozgalmát. A járás kommunái 60 ezer embert mozgósítottak erre a munkára és még az ércet is maguk bá­nyászták. Ennek eredménye­ként 7 hónap alatt 200 tonna nyersvasat és 20 tonna acélt termeltek. Amint a titkár elv­társ elmondotta, a foglalkoz­zék szakembereket bízzák meg, akik a megfelelő szakmai szö­vegek megértéséhez segítik a szakosított tanfolyamok hallga­tóit. Az orosz nyelv tanulása fon­tos tényező népeink barátságá­nak további elmélyítésében. Elmondhatjuk, hogy a szovjet emberek által felbocsátott szput- nyikok nemcsak a Föld légtö­megét törték át, hanem áttörték a Szovjetunió életerő} és mun­kájáról alkotott előítéletek és hazugságok tömegét is. Az orosz nyelv elsajátításával mind töb­ben és többen akarnak közelebb férni a szovjet sikerek, ered­mények megértéséhez. B. S. tatott munkaerők számához vi­szonyítva az eredmény nem magas, mégis óriási jelentőség­gel bírt ez a mozgalom. Ab­ban az időben ugyanis a meg­növekedett vas- és acélszük­ségleteket az állami nagyipar nem tudta kielégíteni és így a kommunák saját maguk te­remtették elő számukra a va­sat és acélt. Ma már a nagy­ipar több vasat tud adni, s így sok kis kohó . tüze. kialudt. Feladatukat elvégezték, meg­szűntek, illetve a gazdaságosan termelőket központosították és most kevesebb munkaerővel, nagyobb kapacitással termel­nek. A csatornarendszer kiépítése és a vízgazdálkodás terén is nagy fejlődést értek el. Egy év alatt egy 410 ezer köbmé­ter ürtartalmű víztárolót épí­tettek, s így a járás négyötöd részét ellátták:.víz2el. A vetés- terület növekedése mellett* je­lentősen nőttek a termésátla­gok is. 1958-ban pl. búzából 1 mun 90 kg, 1959-ben pedig 110 kg volt az átlagtermés. (1 kh. = 8.5 mun.) A babtermés át­laga 1 év alatt 50 kg-ról 100 kg-ra nőtt. E járás területén elsősorban rizs, gyapot, búza és zöldségfélék termesztésével foglalkoznak. A járási pártlitkár tájékoz­tatója után a kommuna szim­patikus elnöke emelkedett szó­lásra és ismertette velünk a legfontosabb adatokat. Kom­Ülést tartott a járási v. b. A dunavecsei járási párt-vég- rehaj tóbizottság augusztus 29-én, hétfőn ülést tartott. Az érte­kezleten a járási tanács v. b. tevékenységéről, kádermunká­járól, a KISZ-oktatás előkészí­téséről és a járási könyvtár működéséről tanácskoztak. Erősödik a hartai Béke Tsz A hartai Béke Tsz tagjai nagy figyelmet fordítanak a takar­mánytermesztésre és a jószág­állomány gyarapítására. Az el­múlt napokban 64 anyakocát, 42 növendékmarhát és 160 da­rab 45—50 kilogrammos süldőt vásároltak. Az állatállomány gyarapodását lehetővé tette, hogy a régi 70 hold lucernáju­kat ez év tavaszán 150 hold fő- vetésűvel és 150 hold fel ül veté­sűvel egészítették ki. Értekezlet az agitáció tapasztalatairól A járási pártbizottság ágit. prop. osztályának brigádjai a közelmúltban 10 termelőszövet­kezetben: a kunszentmiklósi Hunyadi és Kiskunság, a hartai Lenin és Béke, a solti Szikra és Kossuth, a dunavecsei Virágzó, a szalkszentmártoni Békéért, a tassi Petőfi és a kunadacsi Kossuth Tsz-ekben vizsgálták meg az agitációs tevékenységet. A brigádok tapasztalatait a közel jövőben pártalapszerve- zeti titkári értekezleten ismer­tetik és megvitatták az agitá­ciós munka további feladatait. Előkészülefek a pártoktatásra o járásban befejeződött a pártoktatás propagandistáinak kiválogatása. A pártszervezetek most a tanfolyamok hallgatóit szervezik. Az előzetes tervek szerint az idén több gazdaság- politikai, valamint marxizmus— lerinizmus kérdései tanfolya­mot indítanak és minden köz­ségben megszervezik a tömeg- propaganda előadásokat js az időszerű elméleti kérdésekről. munájuk 56 ezer mu földön gazdálkodik. 1958 szeptembe­rében alakult és 40 ezer tagja van, közte 8900 család, tehát egy család átlagban 4—5 tagú. Egyébként a kínai családok elég népesek és itt kell meg­említeni azt is, hogy Kína egyes területén a népsűrűség igen magas. Néhol eléri négy­zetkilométerenként a 900 lel­ket is. Ezért minden talpalat­nyi területet megművelnek és igen belterjes gazdálkodást folytatnak. Ez a kommuna a területén működő 39 termelőszövetkezet­ből jött létre és ezeket a volt tsz-eket termelő brigádoknak nevezik, melyek a kommuna egy-egy egységét képezik. Sok érdekeset tudtunk meg. 1958 végén a kommuna tagjai­nak évi jövedelme hatszor volt magasabb a felszabadulás előt­tinél. A kommuna tagjainak háztáji földje mindössze 50 négyszögöl, melyen elssőorban zöldségféléket termelnek. Igen jelentős az a fejlődés, melyet a kommuna a megalakulás óta eltelt egy év alatt elért. 1959- ben 20 ezer mu földjüket el­öntött az árvíz. Ottjártunk ide­jén már 85 napja nem volt eső, száz éve nem emlékeztek ilyen szárazságra. 1944-ben 59 napig tartó szárazság volt és akkor a lakosság nagyrésze más területre vándorolt, vagy koldussá lett, (Folytatjuk) A Solti Gépállomás traktorai megkezdték az őszi vetések ta­lajelőkészítését. Augusztus 2?- ig a solti Kossuth és Rákóczi Tsz-ekben 300—300, az Egyet­értésben 150, a Szikrában pedig 400 holdon végezték el a vető- szántást. Az Egyetértés Tsz eddig 25 holdon takarmányke­veréket, 20 holdon spenótot és 25 holdon somkórót vetett. Tanévnyitó előtt Augusztus 27-én,- szombaton a járási értekezleten vettek részt az iskolák igazgatói. A tanács­kozáson az iskolai oktatás fel­adatairól Szemerédi István já­rási tanulmányi felügyelő, az iskolán kívüli oktatásról pedig Szvitkovics András járási nép­művelési felügyelő tartott,, elő­adást. Szeptember 1-ig befejezik a cséplést A kunadacsi Kossuth és a kunszentmiklósi Kunbábony Tsz-ek kivételével a kunszent- nnklósi gépállomás körzetében befejeződött a cséplés. A gép­állomás 29 cséplőgépe augusz­tus 20-ig több mint 8200 tonna gatcnát csépelt el. A traktoro­kat, most a nyári mélyszántás elvégzésére állítják át. Augusz­tus 22-e óta 18 kormostraktor két műszakban dolgozik. Megvizsgálják a kullúrházakat A járási párt-, tanács és kul­turális szervezetek képviselői­ből alakult munkacsoport szeptember 1-e és 15-e között valamennyi községben megvizs­gálja a kultúrház tevékenysé­gét, programját és javaslatai­val elősegíti, hogy a kultúrhá- zak a termelőszövetkezetek kul­turális központjaivá váljanak. t Uj gyógyszertárat építenek Kunszentmiklóson egymillió forintos költséggel új, modern, egyemeletes gyógyszertárat épí­tenek. Az építőipari vállalat a napokban megkezdte az építő­anyagok helyszínre szállítását. Hamarosan az építkezés is megindul. Összevont párttaggyűlés Dunavecsén Dunavecsén a község párt- alapszervezetei augusztus 26-án összevont taggyűlésen tárgyal­ták meg a KISZ-kongresszus előkészítésének feladatait. Az értekezleten a KISZ-fiatalok is részt vettek. A taggjőilésen Fekete László KISZ-titkár tar­tott előadást. Felszólalt többek között Dér László, a községi pártbizottság titkára és Varga József, a járási KISZ-bizottság titkára is. Üiiáválaszfották a KISZ-vezetőséget A dunavecsei járásban Sza­badszálláson zajlott le az első KTSZ-vezetőségválasztó taggyű­lés. A jól sikerült rendezvé­nyen részt vett és felszólalt Varga József, a KISZ járás’ bizottságának titkára is. Zöldséges boltot nyitod a termelőszövetkezet Augusztus 23-án nyílt mei Dunavecsén a Virágzó Tsz zöld séges boltja. Az üzletben diny nyet, uborkát, burgónvát, zölc paprikát, paradicsomot és mí zöldségfélét árusítanak — jóv: olcsóbban, mint a helyi piaco Uj oktatási eszközök Készülnek a kristályszerkezetű modellek a Taneszközök Gyárában. Az üzem az idén új, eddig az iskolában még nem használt oktatási eszközöket gyárt. A politechnikai oktatás céljára két munkahelyes gyalupad, valamint új vízilurbina- modeli sorozatgyártását kezdték el. Az atomfizikai oktatás­hoz Van-de-Graaíf-féle szalaggenerátort és kristályszerke­zetű modelleket készítenek. GYÓNI LAJOS: (24) ^Klüfte RH

Next

/
Oldalképek
Tartalom