Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-04 / 2. szám
Több gondot fordítsanak tanácsaink a szabálysértési eljárások lefolytatására — A NEB legújabb vizsgálati anyaga — A szabálysértési eljárás a jogszolgáltatás legalacsonyabb foka, amely az állampolgárok széles rétegeit érinti. Fő célja a nevelés, a közösség érdekeit sértő cselekmények elkövetésétől való visszatartás. E cél elérése érdekében a bírságoló szerveknek, a tanácsoknak igen nagy körültekintéssel, a körülmények alapos mérlegelésével kell eljámiok; „Fluktuál“ az előadó, — hol marad a jogszabály? A népi ellenőrzési bizottság éppen ezért tartott vizsgálatot a szabálysértési eljárások, pénzbüntetések és pénzbírságok ügyében, amelyről jelentését már el is készítette. Megállapítja a vizsgálat, hogy az eljáró hatóságok a szabálysértési ügyek során általában betartják a törvényességet. Megállapítást nyert azonban az is, hogy a helyi tanácsok nem foglalkoznak a szabálysértési munkával kellő súllyal. Ez megmutatkozik abban is, hogy a szabálysértési előadót több esetben munkaköréhez nem tartozó feladatok elvégzésével bízzák meg. Igen nagymértékű a szabálysértési előadók személyének változása. Ez a fluktuáció azzal jár, hogy egy-egy előadónak rövid működési ideje alatt nincs módjában elsajátítani a jogszabályokat, s ez természetesen a törvényesség helyes alkalmazásának rovására megy. Hiányosságot állapított meg a vizsgálat a pénzbírságok alsó és felső határa közötti lehetőségek figyelembevételénél is. A büntetési tételek alig-alig haladják meg a törvényben előírt minimumot. A dunave- csei, kalocsai, kiskunfélegyházi járásban például csak az iskolamulasztási és engedély nélküli rádiótartási szabálysértések ügyében róttak ki nagyobb bírságot, de az élelmiszerhamisítóknak a bírságolás után is kifizetődő marad a hamisítás. Kirívó eset, hogy Kiskunmaj- sán iskolai mulasztás miatt esetenként és egységesen 60— 60 forintot szabtak ki büntetésként — egyáltalán nem véve figyelembe a szülők anyagi és családi helyzetét! Hol milyen szabálysértéseit a gyakoriak 1958-ban 9869, 1959 első félévében pedig 5001 feljelentés érkezett a szabálysértési hatóságokhoz, s ezeknek 1958-ban csak 54 százalékát. 1959-ben pedig csupán 57 százalékát fejezték be bírságolással. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a feljelentések nem megalapozottak, a megadott címek nem pontosak és sok a figyelmeztetéssel végződő ügyek száma. Érdekes a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy az egyes szabálysértés-típusok vidékenként változnak. A burgonyabogár elleni védekezés idején például a dunavecsei, és a bácsalmási járásban fordultak elő a kötelező irtás elhanyagolása miatt indított szabály- sértések nagyobb számban, városok területén pedig inkább a közegészségügyi rendeletek be nem tartása következtében ÚT A 5ZÉPSÉQ FELÉ bírságoltak meg több személyt. Nagyon érződik a szabálysértési ügyek vizsgálatánál a kampányszerűség. Nem rendszeresek az élelmiszerhamisf- tási vizsgálatok, a mérleg- és súlyellenőrzések, a növény- és állategészségügyi ellenőrzések. Egy-egy kampány idején aztán a feljelentések tömegesen érkeznek a hatóságokhoz, de utána isimét megszűnnekj Bírságbehajlás és nevelőhatás A szabálysértési bírságok behajtásának szorgalmazása nem minden tanács pénzügyi osztályánál, illetve csoportjánál mondhatók kielégítőnek. A vizsgált egységek mintegy 50 százalékánál nem fordítanak kellő gondot a behajtásokra, s így a szabálysértési birságról szóló határozat nevelő hatását veszti. Mindez oda vezet, hogy az 1958. évben megyénkben kiszabott 539 ezer forint pénzbírság összegéből mintegy 80 ezer forintot töröltek, s az 1959 első félévében kimutatott 376 ezer forintból is eddig 50 ezer forint került törlésre. Nagy a hátralék is: 1959. június 30-án a szabálysértési birság be nem hajtott összegei 242 ezer forintot tettek ki, Mindezek a tények arra vallanak, hogy a szabálysértési ügyeket községi tanácsaink nem mindenhol kezelik megfelelő komolysággal. Mint cikkünk elején írtuk, a szabálysértési bírságolás eszköz arra, hogy a közösség érdekeit sértő cselekményektől visszatartsuk a közösség ellen vétőket. Éppen ezért községi tanácsaink megszívlelhetik a NEB jelentésében elhangzottakat, (—ng—.) Kérdezz — felelek Miért segíti az állam a tsz-eket? A terméshozamok csakis a mezőgazdaság szocialista átalakításával, a nagyüzemek megteremtésével növelhetők. A szocialista ipar nyersanyagszükségletét, a külkereskedelmi árualapokat csak a korszerűen felszerelt szocialista nagyüzemek képesek előteremteni. A több, gazdaságosabb termelés pedig —■ falun és városon egyaránt — hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez. 1957-ben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek búza átlagtermése H,3 mázsa volt holdanként. Ha az egyéni termelők elérték volna ugyanezt a színvonalat, akkor 4,9 millió mázsával több búza állt volna a népgazdaság rendelkezésére. Az állami támogatás segít a tsz- ek megalapozásában, ösztönzi a tagokat a közös vagyon gyarapítására, a közös áruértékesítés fokozására. —* E támogatásnak igen fontos feltétele azonban, hogy a szövetkezetek saját erejükből is minél nagyobb mértékben gyarapítsák a közös vagyont. 1959-ben a tsz-ek saját erőből végzett beruházásainak értéke meghaladta az 500 millió forintot. Az egyéni gazdaságok felszerelésüket saját erejükből ennél sokkal lassabban képesek gyarapítani. Nagy részt ez a magyarázata annak, hogy mező- gazdasági termelésünk színvonala alacsony. Az állam segítségét Indokolja az a tény is, hogy a tsz-ek a mező- gazdaságban a szocialista fejlődést jelentik. A falu szocialista átalakulása erősíti a munkás—paraszt szövetséget, a munkásosztály hatalmát. Emellett a szocialista nagyüzemek több, olcsóbb terményt adnak az országnak, világos, hogy a városok munkássága is kedvezőbb körülmények között tud vásárolni a piacon. A termelőszövetkezeteknek adott sokoldalú állami támo* gatás tehát egész népünk felemelkedését szolgálja. «^WVWWVW^rtA/WWi. 12000 mosdóállvány 4000 hulladék gyűl tő A Kiskunhalasi Motor és Gépjavító Vállalat fém tömeg - citkik üzeme egész sor keresett lemezárut és háztartási cső-» bútort gyártott ebben az esztendőben. Legkeresetatebb cikkeik közé tartozott á mosdóállvány és a hulladéicgyűjtő. Az előbbiből 12 000 darab a» utóbbiból pedig 4 000 dara!> került az üzletekbe. Képünkön Odor Sándor az üzem egyiiít legjobb dolgozója a lemezkőr- vágógép mellett. Nagy az érdeklődés a kecskeméti szovjet Mint ismeretes, a hatalmas sikerű budapesti szovjet be- lyegkiállítás anyagát Szeged után, Kecskeméten, a Bányai Júlia Leánygimnázium dísztermében állították ki. Az ünnepélyes megnyitót Lukácsi László eivtárs, a megyei postahivatal vezetője tartotta, majd Fodor István elvtárs, a szegedi posta- igazgatóság vezetője mondott 'ünnepi beszédet. * A megnyitó iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A megjelentek az előadásból képet kaptak a Szovjetunió bélyegkiadásának fejlettségéről. Fodor elvtárs ismertette azt a hatalmas utat, amelyet a szovjet bélyegkiadás az első — 1921-ben kiadott bélyeg óta — megtett. A bélyegkiadás híven tükrözi a szocializmus építésének egyes szakaszait. Ha végigkísérjük a bélyegek útját, álékor azokról felénk tekintenek e hősi korszak építői, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek, s bályegkiállítás iránt ezek kiemelkedő alkotásai. At kapitalizmust legyőz^ munkás ti ábrázoló bélyeg éppúgy -megi található a szovjet bélyegsorozatokon, mint a győztes prole— tárforradalom vezető alakjai, az ötéves tervek alkotásai, vagy; a holdrakéta és a Lanin atom-i jégtörő. A nagy érdeklődéssel kísérti előadást követően a részvevők) megtekintették a gazdag kiállítási anyagot, amelynek sorúm örömmel állapíthatták meg, hogy a kecskeméti gyűjtők Ui értékes sorozatokat állítottál® ki, jelezve a kecskeméti 'oá-, lyeggyűjtés magas színvonalát. A nagyközönség számára csütörtökön reggel nyílt meg a szovjet bélyegkiállítás, amelypti az érdeklődők százai, gyűjtők! és nemgyűjtők egyaránt felkerestek. A gyönyörű kiállítási! teremben egyébként alkalmi postahivatal működik^ ahol magyar és szovjet bélyégsorozalo- kat vásárolhatnak a [látogatók, i M. I. j A Paiyelat vállalja a bérmosást - szervezzék meg a házfelügyelők Qjezárják-e a (iiedőktrti italboltot ? Természetes ma már, hogy a dolgozó lányok és asszonyok rendszeres látogatói a kozmetikai szalonoknak. A növekvő forgalom bizonyítéka annak, hogy a kozmetikai ápolás ma már riem hiúsági kérdés, de nem is egy szűk réteg privilégiuma. Az út a szépség felé, vagyis a jól ápoltság, üde arcbőr és frissesig a dolgozó nők mindennapi igényévé vált, Kecskeméten is alig egy hónapja nyílt meg a Fodrász Ktsz második kozmetikai szalonja a Nagykőrösi utcában, de máris annyi a látogatója, hogy a szépségápolás mesterei reggeltől estig meg sem állnak. Képünkön: munkában a két kozmetikusnő, Horváth Györgyné cs Murai Lászlóné. Akik már ott lesznek Rómában az olimpián Megyénk területén az 5Q, játékhéten részt vett fogadók szelvényei közül Kalocsán az AJ. ?16 314 számú kollektív szelvény, valamint Kiskunhalason az Y. 017 201 számú két- íasábos szelvények tulajdonosai. í-yertek jogot az 1360 éó olimpiai játékok látogatására. Felhívjuk a fenti szelvények tulajdonosait, hogy szelvényeiket január 8-ig beérkezőleg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére Budapestre juttassák el a lielyi OTP fiókon kereszt ÜL ‘ Miután félig-meddig beköszöntött a téli időjárás, csökkent a Patyolat látogatóinak száma. Somogyi Józsefné, a vállalat igazgatója azonban ez alkalommal is megszívlelendő tudnivalókra hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a holtszezon hetei módot nyújtanak a lakosságnak arra, hogy a tavaszi holmik kitisztítása még húsvét előtt megtörténjen, s így az esetleges torlódás elkerülhetővé váljon, örömmel vettük a hírt, hogy PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Ktskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Wettber Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. pártépftés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és ltézbcsl tőknél. Előfizetési dtj 1 hónapra 11 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 43r29, 27-13 I könnyíteni szándékoznak a bérházakban lakó háziasszonyok mosási gondjain is. Értjük ez alatt a december 8-i számunkban felvetett rendszeres bérmosás megvalósítását, amely többek között azzal az előnnyel járna, hogy a Patyolat emberei helyben látnának munkához — tehát a sokszor nehézkes szállítás megszűnne. Ehhez viszont szükséges felmérni az igényeket; a házfelügyelőt, illetve épületenként egy-egy háziasszonyt kijelölni a mosás megszervezésére; s egyáltalán megállapítani: nem jár-e ráfizetéssel ez a módszer. Ha a kedvező feltételek adva vannak, akkor számítani lehet arra, hogy a bérházakban lakók ruháinak mosását ezentúl a Patyolat végzi el. Végül meg kell említeni a vállalat átvevő és kiadó helyiségével kapcsolatos gondjait. Az elkorhadt padlózat és az omladozó falak kedvezőtlen körülményeket teremtenek. A városi tanács felismerte a helyzet tarthatatlanságát és úgy határozott, hogy a februári vb- ülésen — a Vendéglátóipari V. előterjesztése alapján — döntés j, hoznak az ügybeu. A határozat nyilvónvalóajn a Pa-í tyolat melletti italbolt megszüntetését írja majd elő, s így; a bolthelyiséget a vállalat rendelkezésére bocsátják. Reméljük, az intézkedés most mán véglegesen pontot tesz a vállalat helyiség-gondjaira, s ezutarv még zavartalanabbá működhetik a lakosság megelégedésére. , 1— örülhetsz... Az autóroncsokért párszáz forintot kaphatunk,.,
