Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
I oldal 1960. Január 1, péntek 4000 Uhuul izinnuqiakaríLá* — Tjarhina lu.ltj.tii Uonzttu rjőznioiot — 1960-kan hárontizorolóul nS- a (jfadtutulít >** Látogatás a DAY Kecskeméti Erőművében Vasúti megállót kérünk! Egy találoskérdés jut mindig az eszembe, ha Nyárlörineről Kecskemétre utazom; Se ajtaja, se ablaka, mégis sokan várnak benne. Mi az/« (A nyárlőrinci vasúti megálló.) Tizenöt éve élek Nyárlőrincen, s így összehasonlítom a mai falut a 15 év előtti NyárlörincceL Akkor még csak két utca volt beépítve, az iskola és a templom külön álltak a legelő szélén. Ma utcák, utcák után sorakoznak. A falu nagyközségé nő, s ezzel egyenes arányban nő a nyárlőrinciek igénye is. A község vasúti megállója hetipiacos napokon csak úgy feketéllik a sok utastól. Nyáron még csak kellemes a várakozás, de télen, a hidegben, ajtó, ablak nélküli váróteremben, nem valami jó dolog az ácsorgás. Ügy vélem, ha a vasút illetékesei közül valaki erre utazna, bizonyára megértené a gyorsan fejlődő község igényét. Pólyáik Ilona levelező A cifra szűr, ez az érdekes és tipikus magyar pásztorviselet, ma már lassan csak a múzeumban lesz látható (ha valaki gondol rá, hogy megmentse az utókornak), mert az életből kiszorították az újabb és modernebb ruhadarabok, a vízmentes viharkabát, mű bőrkabát stb, Leáldozott a napja a szűrszabó mesterségnek is, s az ország egyetlen és utolsó szűrposztó gyára is beszüntette a termelést. Félegyházán, a Báthory utca 4. számú házban él ennek a Ilyen az igazi magyar cifraszűr. Ezt az egyet emléknek hagyta meg magának az öreg szűr- szabó» Több mint egy éve távvezetéken szolgáltatott gőzzel végzi a különböző zöldség- és gyümölcsféleségek tartósítását a Kecskeméti Konzervgyár II, számú telepe, A szerződés, amelyet a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattal kötöttek a konzervgyár vezetői, óránként három tonna, a nyári csúcsszezonban pedig . mintegy tíz tonna gőzt biztosít a folyamatos termeléshez. Ezt a meny- nyiséget a Kecskeméti Erőműben állítják elő. Év vége lévén* ide látogattunk. számvetést készíteni. Hírt adni arról, hogy egy esztendő alatt milyen megtakarítással járt ez a nagy jelentőségű kooperáció. Beretvás Dezső elvtárs, a régi magyar mesterségnek utolsó képviselője, a 88 éves Semperger József, szűrszabó mester, ö az egyedüli, aki hazánkban ezt a mesterséget képviseli és 75 év óta ma is folytatja. Nehezen indult a társalgás, amikor meglátogattuk, de azután szívesen beszélt a régi világról, amikor még nem voltak kövezett országutak, és úttalan utakon, napokig mentek egy-egy országos vásárra. Az idős mester valamikor az egész országban hires volt kiváló portékájáról, de még ma is ismert alakja a környék országos vásárainak. Beszélt Amerikáról, ahová az 1890-es években a katonaság elől ment ki és farmokon dolgozott, majd pfdig nadrágvasalással kereste meg kenyerét. De a honvágy hazahúzta szülőföldjére. Hatvan évvel ezelőtt, 1900- ban telepedett le Félegyházán. Ismerte a kisiparosok háromféle érdekképviseletét, a céh- rendszert, az ipartestületet és a KlOSZ-t. A világot járt mester színes fonalai, szerszámai között még ott van a régi mérték: a sing, ami egy 63 cm hosszú vaspálca, pontokkal részekre osztva. Munkájában méter helyett még mindig ezt használja. A szép kort megért szűr- szabó szellemi frisseségót, jó emlékezőképességét dicsérjük, amire csendes humorral megjegyzi, hogy ő éppen 16 éves, mert kétszer 8 az 16. Egy kérését is tolmácsoljuk: szeretné, ha a pokrócot ó is beszerzési áron kaphatná, hogy a néhány szűr és saját készítésű szűr- tarisznya mellett pokrócot is árulhatna a vásáron. Tóth Miklós Kecskeméti Konzervgyár igazgatója elmondotta, hogy bár különböző technikai nehézségek miatt pontos adatokkal még nem tud szolgálni, de az együttműködés igen jelentős. A II-es telep elavult kazánháza, amellett, hogy rossz hatásfokkal dolgozott, nem tudta biztosítani a megnövekedett ,ter- melés gőzszükségletét. A kooperáció révén ez mo6t megoldódott, Futó Tibor elvtárs, a Kecskeméti Erőmű vezetője, már részletesebb adatokkal szolgált, — Erőművünk jövőjét illetően ez a megoldás igen jelentős. A gőzszolgáltatást megelőzően, csak mint az országos energiahálózat melegtartaléka szerepeltünk. Tavaly ősz óta termelő egységgé léptünk elő, A gőzszolgáltatással kapcsolt villamosengeria-termelés pedig azt eredményezte, hogy 4000 tonna jó minőségű szenet takarítottunk meg. A Kecskeméti Erőmű gazdaságos üzemeltetése ezzel elérte a jelenlegi országosan érvényben levő műszaki követelményeket. Beszélgetésünk során megtudtuk azt is, hogy az irányító szervek is felfigyeltek az ilyen kapcsolt rendszerű — gőz és energia — termelés népgazdasági előnyeire, s ennek folytán már a jövő esztendőben új feladatok megoldása élé állítják a kollektívát, Lényege ennek, a szónmegtakarítás fokozása mellett, a gazdaságos gőztermelés és szolgáltatás kiterjesztése, — Ennek a jelentős fejlesztésnek műszaki és technikai biztosítása már folyamatban van, — közölte Futó elvtárs. — A jövő termelést illetően két elgondolás volt: Jobb hatásfokú, ellennyomásos gőzturbina beállítása, vagy korszerű, úgynevezett gőzmotor beszerzése, A szakértők a turbinánál gazdaságosabb, speciális kiképzésű dugattyús gőzmotor mellett döntöttek, — Hol gyártják ezt a gépet, és miben rejlik gazdaságossága? — A kérdéses berendezés, a Spilling-íéle gőzmotor, a Német Szövetségi Köztársaságból kerül behozatalra 1960- ban. Előnye kettős. Beállításával a jelenlegi gőzszolgáltatást háromszorosára tudjuk növelni. Villamosengergia termelésünk önköltsége ugyanakkor a jelenleginél 65 százalékkal csökken. — Ahogy tájékozva vagyunk — tesszük fel az újabb Kérdést —, nyáron a konzver- gyár átveszi az óránként termelendő kilenc tonna gozmeny- nyiséget. De milyen tervek vannaK ennek az energiának téli hasznosítására? — Tekintve, hogy termelésünk többszörösére nő, elötár- gyalások folynak új ipari üzemek, névszerint a Zomancipari Müvek Kecskeméti Gyáregysége és az egyre növekvő termelésű Lakatosipari Vállalat bekapcsolására a gőzszolgáltatásba. Az említett vállalatok, munkacsarnokaik fűtésére, szociális létesítményeik gazdaságosabb üzemeltetésére es más ipari célokra fogják felhasználni az általunk termelt gőz- mennyiséget. — Mikor kerül beállításra a Spilling-íéle gőzmotor v — A tervek szerint I960 őszén a gépnek üzemelnie kell. De mi addig sem tétlenkedünk. Hégi törekvésünk, hogy a gyengébb minőségű hazai szenek nagyobb aranyoan serül-1 jenek felhasználására. Evégből hosszabb idő óta tüzelési kísérleteket végeznek dolgozóink. Tapasztalataink különösen Har- kai Ferenc kommunista művezető csoportjánál kedvezőek. Jelenleg 76 százalék jó és 24 százalék gyenge minőségű szén a felhasználási arányuk, Ügy számolunk, hogy ezt az összetételt 65 százalék jó minőségű és 35 százalék gyengébb minőségű szón felhasználására sikerül majd megváltoztatnánk. Sándor Géza Mos is, szárít isi A kisinyevíi «-Elektromasina« gyár tervezői különleges facsarószerkezettel ellátott mosógépet terveztek. A gépből kikerült mosott íuhát előzetes szárítás nélkül azonnal vasalni lehet. Az új mosógépnek más előnyei is vannak. Annyi ideig működik, ameddig a háziasszony akarja — az előre beállított idő letelte után a mosógép automatikusan leáll. Az új mosógép nagyszerűen megállta a próbát. A kisinyevi gyár a jövő évben már 2000 ilyen mosógépet ad át a kereskedelemnek. : MÉLYEBB LESZ A CSATORNA A mezei munka ugyan már elkopott, de amíg az iuo engedi, szorgalmasan folyik a jövő évek jó termésének előkészítése. Mélyítik a Csorna—Foktő közötti csatornát. A munkát a Bajai Vízügyi Igazgatóság Szamuelly Tiborról elnevezett kotrógépének dolgozói végzik. Az előkészületek kettős célt szolgálnak: Ha a csatornalisztítás befejeződött, és a foktői szivattyútelep is elkészül, a belvizek levezetése mellett az itt tárolt vizet használják majd fel a tervbevett öntözéses növénytermesztéshez. Fényképünk a Kalocsa alatti csatornaszakaszon készült a Szamuelly Tibor kotrógépről. (Felvétel: Pásztor) SZILVESZTERI KABARÉ a félegyházi toronyóráról, a vendéglői villáról, s a kecskeméti KlK-ről Nem is tudom, mikor találhatták ki az emberek a szilvesztert. De jól tették! Az év utolsó napján ugyanis az ember minden bán- tódás nélkül nyugodtan kinyithatja a száját: szidhat, akit akar, az IK-tói kezdve a KIK-ig, úgysem lesz bán- íódása —' esetleg kinevetik az emberek! Bánom is éni Akkor is megmondom most, amit akarok, mert ami a számon, az a nyelvemen: irigyek és bosszúállók az emberek! Bizony, bizony! Nemhogy örülnének hogy élnek, virulnak, karácsonykor bejglit ehetnek — még gúnyolódnak is. Félegyházán pl zsebórának nevezlek el azt az órát, amelyet a tanács majdnem 35 ezer forintos költséggel építtetett a tanacs- hazara. Ez még eddig hagyj án — de mar létrát is követel minden félegyházi lakos az 1960, évi városfejlesztési tervben, hogy ha meg akarja nézni az időt a rosszul jaró órán, felmász- nasson a tanácsháza tornyára. Ilyenek* kérem az emberek. Felmásznak mindenhová, csak azért, hogy bosszantani lehessen a másikat. Valamelyik este a Hírősben vacsorázott egy fiatal pár. A férfi a szerelmi áradozásokon túl szemtelen is lehetett, meri elővett egy zsebkést és mikor a saját késével sem tudta elmetélni a bécsi szeletet, így kiáltott; — Pincér, hozzon egy köszörűst! Azt azonban más nem tudtam megállapítani: kiét akar ta köszörültetni, i magáét, vagy i vállalatét?! Egyik kecskémét ismerősöm bosszúálló ember. Még a: ősszel kihívta a kéményseprőket, néz zék meg a kémény és csináljanak va lantit, hogy ne füstöljön, mert ha továbbra sem lelte fűteni a harm adit emeleten, romba- dönti az egész KIK kezelésben levő házat, A meghívottá« három hét rimán- kodás után kimentek, szétnéztek, kotortak és elmentek. Azóta is füstöl a kályha. Ismerősöm alig várja a« új évet köszönte kéményseprőt meri az az elszánt elhatározása, hogy szerencsemalacostul bedugja a kémény- lyukba. (viárkus) Régi magyar mesterségek Beszélgetés az utolsó szűrszabóval Semperger bácsi szorgosan dolgozik a műhelyben. Viharkabát- anyagból szabja, varr ja a juhászok mai viseletét.
