Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
1980. január 24, vasárnap % öMal Sokszáz vagonnal több élelmiszer került felvásárlásra 1959-ben mint annak előtte Az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási kirendeltsége — úgy is mint a megyei felvásárlási operatív bizottság titkársága «— értékelte az elmúlt évi felvásárlási tervek végrehajtását, amiről Magony Imre elvtárs, a kirendeltség vezetője — s az operatív bizottság titkára — a következőképpen nyilatkozott. Vágóállatból, állati termékekből, valamint gyümölcsfélékből 1959-ben lényegesen nagyobb mennyiséget vásároltak fel az állam illetékes szervei. mint 1958-ban. Hízósertésből például 355, baromfiból 80 vagonnal, tojásból 7 és félmillió darabbal, tejből 16 ezer hektoliterrel, a gyümölcsfajták közül meggyből 110, barackból 1500 vagonnal több a felvásárolt mennyiség, mint az azelőtti esztendőben. Az átadott áru nemcsak mennyiségben, de minőségben is jobb volt, amit bizonyít, hogy 1958-hoz viszonyítva — főként gyümölcsből és zöldségfélékből — többet exportálhattak. A nevezett cikkekből az elmúlt évi tervet jelentős mértékben túlteljesítették: sertésből például 107,6, vágómarhából 109,6, tojásból pedig 102,6 százalékkal vásárolták fel az előírt mennyiséget. Dicséretet érdemel az Állat- forgalmi Vállalat, mert teljesítette múlt évi felvásárlási tervét, s mind a hízlalási szerződések megkötésénél, mind az áruátvételnél, valamint a tsz-ek alapanyaggal való ellátásánál jól szervezte meg a munkáját. Javult a MÉK és a földművesszövetkezetek átNagyüzemi gazdaságban ma már úgyszólván nélkülözhetetlen a telefon. Hiszen van olyan nap, amikor a vezetőinek többször is érintkezésbe kell lépniük a felsőbb szervekkel, a vállalatokkal, intézményekkel. Az ezerholdas Borbási Vörös Csillag Tsz-ben is így van. Már működése óta. kellett volna, kellene nagyon is, hogy távbeszélője legyen. Különösen most, hogy a környező egyéni gazdálkodók tömegesen lépnek a tsz-be, eddig mintegy száz fővel növelték a tagság számát, s kétezer holddal a gazdaság területét. A szövetkezet vezetői régebb idő óta kérték is a postát, bogy a gazdaságba vezesse be a telefont, — ám valahányszor elutasításban volt részük, ezzel az indoklással: »nincs elég vonal«, vagy: »a vonalak le vannak terhelve.« Így aztán az elnöknek vagy a 'tsz más vezetőjének mindahányszor be kellett kocsiznia a tizennégy kilométerre fekvő megyeszékhelyre (oda-vissza tehát huszonnyolc kilométert téve meg) olyan halaszthatatlan ügyek elintézése végett, amelyeket különben néhányperces telefonbeszélgetéssel is el lehetett volna intézni. És ezt kell tcnniök a jövőben is, ha a posta még mindig makacsul elzárkózik az immár báromezerholdra növekedett szövetkezet jogos igényének a kielégítése elől. A posta számára sem lehet azonban közömbös a nagyüzemi gazdaság minél zökkenü- mentesebb irányítása, működése, — teljesítenie kell tehát az évek óta megismételt kérést. A Vörös Csillag Tsz vezetői szerint legjobb megoldás volna, ha a szocialista szektor új központjától három kilométerre evő kisfái tangazdaságtól létesítenének egy vonalat, amelynek az építkezési költségeit egyébként fedezi a szövetkezet. Reméljük: a posta ezúttal feladja eddigi álláspontját. T. I. vételi munkája is, bár a termeltetési szerződések megkötésénél és a felvásárlás lebonyolításában több helyütt akadt még kifogásolni való. A terményfélékből (kenyér- és takarmánygabona, kukorica), borból és burgonyából nem sikerült a tervezett mennyiséget felvásárolni. Megjegyezzük, hogy a kenyérgabonánál, a kukoricánál és a burgonyánál nem termélési kiesés, hanem spekulációs tartalékolás okozta a lemaradást. Borból bár több mint 600 ezer hektolitert vásároltak fel, azért nem tudták teljesíteni a tervet, mert azt az első termésbecslés alapján állapították meg, azután viszont zöldrothadás és más szőlőbetegségek csökkentették a termést. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek is jelentős mértékben kivették részüket az árutermelésből; hízott sertésből például 4000 darabbal, kenyér- gabonából 667, takarmánygabonából pedig 172 vagonnal adtak át többet az államnak mint 1958-ban. X. I. HAJNALBAN — írd alá, apu. az intőt, vagy úgy kezdek sírni, hogy anyu felébredjen. „Heringelc*1 a körpult mögött, aaagy mikor, oldják meg. az OTP-kelt/iiég. ügyéi ? Kecskemét egyik legforgalmasabb intézménye az Országos Takarékpénztár Szabadság téren levő megyei fiókja, ötvenegy alkalmazottjuk, napi átlagban 350—400 ügyféllel foglalkozik* Innen történik emellett a megye területén működő 16 OTF-fiók irányítása is. A felelősségteljes munkát végző dolgozók rendelkezésére azonban, hosszú Idő óta nem áll több hely, mint hétkor a hosszúlejáratú kölcsönök Igénylőinek a száma is napról napra nő. A jelenlegi helyzetet összegezve tehát, azt kell írnunk, hogy ennek az ügynek a rendezése nem tűn halasztást. Van-e lehetőség a megoldásra? Igen, van! De arra a kér» désre, hogy mikor lesz a tervből valóság, a városi tanács illetékeseitől sem kaptunk pontos választ. Az Állami BizUyen zsúfoltság mellett nem beszélhetünk a nyugodt munkakörülmények biztosításáról. ven négyzetméter, mivel a pénzintézet másik részét az Állami Biztosító használja. Köztudomású, hogy mind a takarékbetétek, mind pedig a hitelkérelmek bizalmas ügyek. Senki sem szereti ilyenfajta tárgyalásainál a fültanúkat. Kormányunk ezért is szavatolta törvényileg a takarékbetétek titkosságát. Az OTP jelenlegi zsúfoltsága azonban egyre érezhetőbben gátolja a lakosság gyors és pontos kiszolgálását, hiszen a dolgozók úgy vannak, mint a heringek, egymástól jóformán még mozogni sem tudnak. De a helyiségkérdés megoldását más is sürgeti. Az egyre növekvő forgalom, valamint a munka meggyorsítása érdekében szükségessé vált központi gépkönyvelés kiterjesztése. Ugyanaktosító elhelyezését, s ezzel a® OTP igényének kielégítését illetően, több lehetőség merült már fel. Az érdembeni intézkedés, ennek ellenére, mindmáig halasztást szenved, Aa OTP, de a mi megítélésünk szerint is legjárhatóob útnak látszik, az Állami Biztosító átköltöztetése a Rákóczi út 20. szám alatti épületbe. Ez a megoldás kettős célt szolgálna. Egyrészt semmiképpen sem helyes, hogy a fejlődő, szépülő, egyre inkább modernizálódó Kecskemét főútvonalán, egy tágas, parkettás helyiségben mezőgazdasági kisgépeket raktározzon a földművesszövetkezet. Ha keresnek, találnak erre megfelelő helyet másutt is. Másrészt, mivel a kérdéses helyiség régebben is pénzintézeti épület volt, jogilag is indokolt, az ügynek ilyen rendezése. BECSÜLET A Csávolyi Aranykalász Tsz vezetősége a zárszámadásra készülődve, két tagját elküldte Sü- kösdre, hogy a Pap- rikaíaldolgozó Vállalattól elhozzák a tsz paprákajáxandó- ságát Vuity Kálmán és Heller János — a szövetkezet két tagja — befogták a lovakat, s gondolták: legalább szánkóznak egyet. Odame- net nem is volt 6emmi baj* Felpakolták a 70 kiló paprikát, de hogy hogy nem, visszafelé egy zsák lepoty- tyant a szánról, s ezt csak akikor vették észre, amikor már hazaérteit. Bezzeg lett nagy riadalom, még aludni sem tudtak azon az éjjelen. Másnap hajnalban keltek, s az elveszett paprika keresésére indultak. Már nem találták, s lógó orral, nagy- búsan érkeztek visz- sza a szövetkezetbe —- készen arra, hogy a kárt megfizessék. Egy darabig még ugratták őket, de aztán nagy megkönnyebbülésükre elárulták nekik azt, hogy az elveszett paprika már a szövetkezetben van. — Köszönjék Engler Antal ’ bácsinak, a szövetkezet csőszének, aki korahajnali kőrútjakor megtalálta, s becsületesen beszállította a termelőszövetkezetbe, Olatábk a növény uéihUni a közöt gazdaiáyban IV. X növényvédelem további fejlesztése igdn fontos feladat, s kormányzatunk Jelentős mértékű támogatást nyújt ehhez is a termelő- szövetkezeteknek. X nagyüzemi növényvédő gépek vásárlásához, a saját erőből fede- cett vételár kiegészítéseképpen 12 év alatt visszafizetendő hitelt kapnak a tsz~ek. Az újonnan, alakult, valamint a területileg jelentősen ímegnöveke- dett termelőszövetkezeteknek a növényvédelmi munkák díjából az ilső évben 40, a második évben 20 é/ázalékot elengednek. » termelőszövetkezetek, melyek a növényvédelmi rendszabályoknak eleget tesznek és a kártevőktől mentes terményt, vagy terméket állítanak elő, az általuk vásárolt és felhasznált növényvédő szerek árából (a rézgálic kivételével) 30 százalékos visszatérítést kapnak. A rendelet biztosítja azt Ls, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a szántóföldi növény- termesztéshez, valamint a szőlő-, gyümölcs- cs a zöldségtermesztés- nez, vagy a legelőgazdálkodáshoz nagy tételben vásárolnak növényvédőszert, azért csupán nagykereskedelmi árat kell fizetniük, (Fuly tatjuk.) X t Bővül az önkéntes tűzoltóparancsnokok feladatköre A járás tűzvédelmének zavartalan biztosításáért a szocialista szektorok önkéntes tűzoltóparancsnokai részére megtartott eligazításon elhatározták, hogy a párthatározatnak megfelelően a rájuk bízott területükön a rendszeresített létszámot biztosítják, a területfelelősi hálózatot kiépítik és az új vezetőségválasztó közgyűléseket megszervezik. A városi tanács -két legyet ütne egy csapásra«, ha ezt a megoldást szorgalmazná. — A Pénzügyminisztérium biztosítaná a városképbe illő, modern portálok kialakításának költségeit. Tovább szépülne ezzel a Rákóczi út és megoldódna az OTP megyei fiókjának helyiségügye is. gándor oéM Nem egykori iskolámat, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumát akarom bántani, amikor leírom, hogy a sok jóindulatú és tudós tanár között bizony volt ott olyan is, aki nem jó szemmel figyelte az 1930-as évek végén ideig-óráig valamivel jobb sorba került munkás- és parasztszülőle vágyát, — fiuk taníttatását. Közéjük tartozott X. Y. is, akit mi közvetlen. — de nagyon kifejező — módon csak »Deszkanyakú« néven emlegettünk. Deszkanyakú kéjjel »szúrta ki« magának ünnepnapokon a bocskairuha nélkül érkezőket és rájuk ri- valt, miközben nyakán kidülledtek az erek: — Mi az apád? Utcaseprő? Nincs bocs- kairuhád? — Mire a fiú megszeppenten vallotta be, hogy nincs. „Mi az i— Menj akkor te is utcát seperni! Nem szükséges mindenkinek gimnáziumba járni! Deszkanyakú — most már tudom — lecsúszott arisztokrata család fia volt. Annál jobban védte osztálya érdekeit, minél inkább nem részesült annak kiváltságaiból. Ez jutott múltkor eszembe, mikor megyénk egyik általános iskolájának hatodik osztályában — az én korombeli második gimnáziumban — megkérdeztük a gyerekektől: tudják-e, mivel keresi apjuk, anyjuk a kenyeret? Meglepő tájékozatlanságról vallottak a feleletek. Teljes pontossággal kevesen tudták megmondani: »állattenyésztési brigádvezető apád?" a tsz-ben«, vagy »elő- munkás a MÁV-nál«, vagy »termeltetési osztályvezető a MÉK- nél«. Válaszaik ilyen, és ehhez hasonló általánosságokban mozogtak: »Hivatalba jár«, »paraszt«, »gyárban dolgozik«. Bevezettük a politechnikai oktatást; iskolarendszerünket úgy alakítottuk át, — itt- ott már az európai kultúra alapját képező latinos műveltség megismerésének rovására is —, hogy az életre neveljen. De nem feledkezünk-e meg — szülők, tanárok — valamiről? A gyerek példaképe az apa. ö a »nagy«, az »erős«, ő az, akitől a gyerek ellesi munkakedvét, munkastílusát, hivatásszeretetét. Űh, a Deszkanyakú jól tudta: miért nem látja szívesen a gimnázium padjaiban a nép fiait. Az akkori társadalmi rend alapjait, a kiváltságokat, a tudás egyeduralmát féltette tőlük, — s joggal! Az ő nevelőmunkája tehát teljes összhangban volt az úri fiúk szüleinek családi nevelésével. S mi ne teremtenénk meg ezt az összhangot az iskolai nevelés, és a munkás-paraszt tanulók otthoni nevelése között? Az iskola —• a politechnikai nevelés bevezetésével — már megkezdte. A szülőkön van a sor, hogy fiuk előtt ezentúl a »nagy«, az »erős« kiváltságos jelzők mellett elnyerjék »a legjobb esztergályos az üzemben«, »a legjobban képzett brigádvezető a tsz- ben«, s a »legokosabb osztályvezető« címet is. (—ng.^-) TELEFONIT a Borbási Yörös Csillag Tsz-be!
