Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM Ara 60 fillér I960. JAN. 24, VASÁRNAP * flpostag és Bácsalmás termelőszövetkezeti község A dunavecsci járásban űrnél alakult egy termelőszövetkeze­ti község. Apostagon a dolgo­zó parasztok zöme a nagyüze­mi gazdálkodás útját válasz­totta. Az utóbbi időben 4 ezer katasztrális holddal léptek be a szövetkezetbe, ebből ezer katasztrális hold a szőlő. Bács­almáson néhány nap alatt majdnem kétszázan gyarapí­tották a termelőszövetkezetek taglétszámát. Két új szövetke­zet is alakult, az Aranykalász és a Haladás. Bácsalmás is termelőszövetkezeti község lett Kádár János elvtárs beszédet mondott a kecskeméti pártnapon «.apunk előző számában már hírt adtunk ar­ról, hogy pénteken délelőtt Kecskemétre érke­zett Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Sándor József elvtárs, a Központi Bizottság tagja. Kádár elvtárs a délelőtt folyamán a me­gyei pártbizottság épületében tárgyalást folyta­tott a megye vezetőivel. A tárgyaláson részt vet­tek Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára, Putics József és Erdős! József elvtársak, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, dr. Varga Jenő elv­társ, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Borsodi György elvtárs, a me­gyei pártbizottság pért- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője, dr. Szalóki László elvtárs, al­ezredes, a megyei rendőrkapitányság vezetője, Borszéki Lajos elvtárs, a KISZ megyei titkára, Vörös Vilmos elvtárs, a kecskeméti járási párt- bizottság titkára és Weither Dániel elvtárs, a Petőfi Népe felelős szerloesztője. Kádár János elvtárs és kísérete még a dél­előtt során ellátogatott a Helvéciái Állami Gaz­daságba, ahol Petőfi Sándor, a gazdaság igaz­gatója üdvözölte a Központi Bizottság első tit­kárát és rövid tájékoztatást adott a gazdaság életéről. Kádár elvtárs közvetlen és szívélyes be­szélgetést folytatott a gazdaság dolgozóival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméti Városi Bizottsága délután 3 órakor pártnapot rendezett a Városi Moziban. Mikor Kádár elv­társ megérkezett, a pártnap hallgatósága fel­állva köszöntötte. A megyeszékhely dolgozói nagy érdeklődéssel tekintettek Kádár elvtárs beszéde elé, amelyet az is bizonyít, hogy a me­gyei pártiskolán és a szakszervezet helyiségé­ben elhelyezett hangszórókon és az utcán nagy tömeg hallgatta végig a beszédet. Bevezetésképpen Molnár Frigyes elvtárs üd­vözölte a pártnap részvevőit, majd átadta a szót Kádár János elvtársnak. Kádár János elvtárs előadói beszédet mondja. Mellette Sándor József elvtárs. Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Elvtársak! Elvtársnők! Barátóim! Mindenekelőtt köszönöm a baráti üdvözletét. Pártnapi elő­adóként jöttem Kecskemétre és örülök, hogy sor került erre a találkozóra. Ezután elmondotta, hogy a kongresszus idején Hrus­csov elvtárs nem tudott el­jönni és megkérte őt, ha a vá­rosba érkezik, adja át szívből jövő üdvözletét. (Hosszantartó taps.) — Ez az előzménye a mi ta­lálkozónknak. Most rátérek a kongresszusunkkal kapcsolatos kérdésekre. Központi Bizottsá­gunk, tapasztalatunk szerint, egész párttagságunk, sőt a párt­tagságon túl a dolgozó tömegek is, amelyek rokonszenveznek partunk célkitűzéseivel, a szo­cializmus ügye mellett vannak, s úgy értékelték a mi párt- kongresszusunkat, hogy az be­töltötte hivatását. Értékelte a múlt tapasztalatait, érékelte a jelen helyzetet, számbavette a feladatokat, számbavette az erőket, amelyek a feladatok megoldására rendelkezésünkre állnak. Számbavette azokat a tényezőket is, amelyek felada­taink megvalósítása útján az akadályt képezik. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy a kongresszus elvégezte a mun­káját. rossz, odaírja a régi Központi Bizottság számiáljára. .— és mindazt ami jó, azt meg odaírjuk az új Központi Bizottság számlájára. Lehet, hogy ez lett volna a könnyebb, bizonyos tekintetben, de nekünk nem szabad ezt az utat járni. A kongresszusról szólva ta­lán ez az első, amit e város kommunistáinak, a megye kom­munistáinak figyelmébe ajánl­hatok és nem is csak a kom­munistáknak. A múlt hibáinak forrása egy viszonylag nem nagy esoport személyes hibáiban van, de a múlt hibáira mi ne alkalmazzuk azt a mód­szert, hogy azt teljesen át­adjuk valakinek, mások­nak, mi pedig bebeszéljük magunknak, hogy hibátla­nok vagyunk s mindig mindent jól tudunk. Ha mi így vizsgálnánk a múlt hi­báit, elég igazságtalanok vol­nánk, másrészt ez magában hordozná annak a veszélyét, hogy hasonló hibákat köve­tünk el. A személyi kultusz káros a pórira, a népre Ha a személyi kultuszról van szó, vagy a dogmalizmusról, vagy arról a revizionizmus- ról, ami a személyi kultusz időszakában jutott ievegőhöz, nőtt naggyá és olyan halálos veszéllyé, amely megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, — akkor egy kommunista szá­mára az a helyes, hogy ha el­ítéli azokat, akik e hibák ki­indulópontját jelentették. De gondol arra is, hogy egy kicsit mi mindnyájan benne voltunk ebben a hibában. Ha erre nem gondol egy felelős kommunista, nem tud megszabadulni a saját hibáitól. Ezért beszéltünk mi nyíltan olyan kényesnek látszó kérdésről is, amiről úgy ítél­tünk, hogy kell róla beszólni. Nem akarok megismételni mindent, amiről a kongresszu­son szó volt. De a személyi kultusszal kapcsolatban is sze­retném felhívni a figyelmüket egy dologra. A személyi kul­tusz nagy veszélyt jelent a párt számára. Eltorzítja a párt ideo­lógiáját, a marizmus—leniniz- mus elveit, eltorzítja a párt politikáját. Károsan hat ki a szocializmus építésére, károsan hat ki az ország fejlődésére, az emberek életére. ­A személyi kultusznál-; azon­ban egy bizonyos fajta — idé­zőjelben mondom — »előnye« is van. Ha valamilyen nehéz, komplikált kérdéssel találkozott az ember — egy kicsit törte a fejét, hogy miről is van itt szó, hogyan lehetne ezt megoldani, aztán, ha nem nagyon igazo­dott el rajta, nagy gondot nem csinált belőle: ott van Rákosi Mátyás, törje ő a fejét, ő oko­sabb nálam! (Derültség.) Ebből végső fokon az jött ki, hogy mi tízezren, meg tízezrein törtük is kicsit a fejünket, rrs '~­Meg kell egyébként mondani, elvtársaim, hogy a mi kong­resszusunk a Központi Bizott­ság számára nem volt könnyű kongresszus. A pért harcának egy olyan időszakát kellett ér­tékelnie, amely nehéz és küz­delmes időszak volt. Olyan idő­szakot kellett értékelni, amely időszak alatt a párt kudarcokat is elszenvedett, gyengült is, erősödött is, sikereket is ara­tott. Okultunk o hibákból Volt itt más kérdés is. Ha a tni Központi Bizottságunk lel- kiismeretlenül fogja fel saját feladatát, akkor megtehette volna azt, hogy mindazt, ami A pártnap elnöksége részről megelégedtünk azzal, hogy tapsoltunk és az egész komplikációt átadtuk es ezzel a dolog el volt intézve. S ez nem volt jó. Nem árt ezen gondolkozni. Most a mi pártunk jobban dolgozik, mint korábban. Most nem olyan helyzet van a Köz­ponti Bizottságban: elég az, hogy két vagy három ember foglalkozik a kérdéssel. Most arra van szükség, hogy a Köz­ponti Bizottság minden tagja foglalkozzon a kérdésekkel. Eb­ből a sokoldalú vizsgálatból, a beható vitából, a felelősségtel­jes állásfoglalásból születik meg a helyes döntés. Mi sohasem tekinthetjük úgy a dolgot — legyen szó a világ legokosabb embe­réről —, hogy annak az ítélőképessége pótolhatná sok ember ítélőképességét. Nem pótolhatja. A mi pártunkban most az is jó, hogy a Központi Bizottság sincs egyedül, hanem ott van a párttagság. Nagyon jó és na­gyon „helyes, hogy párttagsá­gunk á saját kérdéseit felelősen kezeli, azt sokoldalúan mérle­geli, vizsgálja, a megfelelő ál­láspontot kialakítja, megfelelő elhatározásra jut és azután jön a végrehajtás. Ezt azért említem fel, mert ez a mi jövőbeli munkánknak is a legelső és legfontosabb fel­adata. Nem élhet egyetlen egy alapszervezeti tag sem abban a tudatban, hogy »nem fontos, hogy én értsem, nem fontos, hogy én törjem rajtó a fejem, ott van az én vezetőségem és ha az se, akkor majd a járási bizottság, vagy majd a megyei bizottság és végül a Központi Bizottság«. Ez most már idejét­múlt, nem helyes nézet. Ez nem segít. Ebben a varosban is vannak üzemek, vannak parasztok, szö­vetkezetiek, egyénük., állami gazdaságok is a közelben. Ki tud arra a milliónyi kérdésre helyes választ adni, ami itt Kecskeméten és itt Bács me­(Folyíataji a 2. oldalon J

Next

/
Oldalképek
Tartalom