Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
>M****M« «WMfetw I 19 59. december 29t vasárnap IMIIÉI ILIKÉINK: A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA BIZSU-VÁROS Így nevezik a csehszlovákiai Jablonecet, amelynek lakossága két évszázada foglalkozik üvegnyakláncok, brossok készítésével. Itt az ékszerművészet apáról fiúra szálló hagyomány. Ma is harmincezren foglalkoznak ezzel a munkával a városban és környékén — jórészt háziipar-szerűen. A kétszáz éves jubileum alkalmából most kiállítást rendeztek Jablonecen. A látogatók megszemlélhetik a női csecsebecsék ezeréves fejlődéséről szóló kiállítást, s a mai divatot is: az alumíniummal befuttatott üveggyöngy ékeket, műanyag ékszereket. — Megjegyezzük: a magyar nők állal viselt bizsuk nagy többsége Jabloneceből származik, A nőtanács gyűlésén léptekbeatsz-be (Községi tudósítónktól.) Az elmúlt napokban ülést tartott a jakabszállási nőtanács, amelyre meghívták a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökét is, fi álló István elv- társat. Ezen az ülésen a jakabszállási asszonyok a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről tanácskoztak és egyöntetű volt az a vélemény, hogy nagyüzemileg sokkal több árucikket tudunk termelni, amely anyagiakra nézve előnyös a jakabszállási gazdáknak is. Az értekezleten több jakabszállási asszony, így Kiss Józsefnél Peregi Pálné, Kurucz Istvánná és Györgyi Jánosné bejelentette, hogy kéri felvételét az tíj Éllet Termelőszövetkezetbe. Az új tagok a tavasz- szal már közösen dolgoznak a még boldogabb holnapért. A hozzászólók valamenyien elismerték a közös gazdálkodás előnyeit, s több asszony hozzászólásában kérte a tanácsot, hogy létesítsen 1960-ban napközi otthont, hogy elhelyezhessék — míg ők munkába járnak — gyermekeiket. «útjavítás ügyében kérünk segítséget A Voelker telep VII. u. 12-es számú ház sarkán közkérésre még 1953 őszén létesítettek egy kutat, mert a környék lakói vizet csak a Talfáji közből, vagy a Dárdai telepről szerezhettek. örültünk ennek a kútnak — a múlt hónap közepéig. Akkor azonban megtörtént a baj: elromlott a kút, Javították is egy ideig, majd leszerelték összes tartozékait. Hiába kértük az illetékeseket, eddig nem segítettek a több mint 40 családot érintő panaszos ügyünkön. A Petőfi Népétől kérünk segítséget* A Voelker telepi lakók nevében tizennégy aláírás. Lókupecek alkonya Ahol Rózsa Sándor raboskodott Lovakkal üzérkedő gazdák bűnügyében hozott ítéletet a közelmúltban a kiskőrösi járás- bíróság. Sztakó József, Béres Ferenc s ifjú Béres Imre csen- gődkulléri gazdák 1958 őszétől renszerésén foglalkoztak lovak vásárlásával és cserélgetésével. Sztankó József például rövid idő alatt öt lovat vásárolt, amelyeken aztán hamar túladott. A három gazda kezén a lovak szinte naponként cseréltek gazdáit, kisebb-nagyóbb összegű nyereséget hozva számukra. A bíróság mindhárom vádlottat bűnösnek mondotta ki árdrágító üzérkedés bűntettében és ezért a büntetett előéletű Sztakó Józsefet háromhó- napi végrehajtandó, Béres Ferencet ötbpnapi felfüggesztett és ifjú Béres Józsefet pedig 3 hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte. Mondhassuk, kívánhassuk, láthassuk Hányszor, de hányszor hallhatjuk (és nem hallhassuk) a fenti szavakat! Lépten-nyomon megütik fülünket, s úgy bor- zong tőle hátunk, mintha íogcsikorgatást hallanánk... Némely nyelvtani helytelenség úgy rohan végig az országon, mint az influenza. Az influenza elébe lehet ugyan állam, — sőt kell is, — felvilágosító szóval, kalmopirinnel, a citromfogyasztás népszerűsítésével, de az influenza addig influenza-járvány, amíg ki nem dühöngi magát. Emlékezhetünk arra a zsargonra, amely évekkel előbb még az iskolás gyermekek mondatait is kellemetlenné tette. Az »élére állítjuk a kérdést«, a "ki lesz tárgyalva«, s az »elbeszélgetés« csak úgy hemzsegett kifejezéseink között, irtunk ellene cikkeket, a rádió is, a Ludas Matyi is gúnyolta, ahol csak tudta, s c szójárások — azt gondoltuk — már-már bevonultak közhasznú és közkeletű kifejezéseink közé, bármilyen kellemetlenek is azok. Hallhatsz ma mégis, kedves Olvasó e kifejezések közül oly gyakran egyet is? — Nem. Az egészséges nyelv — mint víz az olajat — kilöki magából előbb-utóbb a belé nem való kifejezéseket, szókapcsolásokat, ragokat és határozószókat, s maholnap még a »kultúr« szónak az unos-untalan való használata is a múlté lesz. i > Mindennek előrebocsátásával kérünk minden olvasónkat: különböztessék meg a »hatjuk«-tól a »hassuk«-at! Mit is jelent a »mondhassuk«? — Azt, hogy — például — »kérjük a közönség figyelmét, hogy elmondhassuk hozzászólásunkat« (tehát legyen módunk elmondani). Viszont mit jelent a »mondhatjuk«? Azt, hogy — például — »már elmondhatjuk hozzászólásunkat«. (Tehát már van módunk elmondani azt). Ugyanígy elemezhetnénk a »kívánhassuk« és »kívánhatjuk«, meg a »láthassuk« és »láthatjuk« igei alak különbségét is. A »kívánhassuk« például azt fejezi ki: szeretnénk, ha olyan helyzetben volnánk, hogy megkívánhassunk valamit; a »kívánhatjuk« pedig azt, hogy már meg is kívánhatjuk azt a valamit; tehát módunkban van már megkívánni. Látjuk, milyen nagy a különbség? Éppen ezért vagyunk benne bizonyosak, hogy rövid, de heveny fertőzés után megszűnik ennek a Két igealaknak a járványszerűen terjedő helytelen használata is. (—ng—) PETŐFI N£PE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. I Szerkeszti a szerkesztő bizottság. {Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: {Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 [Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet- [ hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 Talán emlékeznek még olvasóink, hogy a nyár ele jen cuoenf a rovatunkban mutattuk be megyénk egyik legszebb műemlékéta a félegyházi Kiskun Múzeumot. Akkori képünkön a Múzeum utcai, homlokzati része volt látható. Azonban, —. mint ákkon is írtuk — az udvarban van egy másik egyemeletes épület is: a kiskun kerület hajdan rettegett »tömlöce«. Ezt ábrázolj» most készült képűnk. A földalatti pincék, siralomház, börtöncellák ma börtőomá-* zeummá átalakítva szemléltetik a régi világ büntető és kiűzőt eszközeit. Az ország legteljesebb börtönmúeuma van ebben sm épületben, s külön érdekességként említjük meg, hogy cgyidetgy Rózsa Sándor is raboskodott itt. Ünnep előtt a kecskeméti piacon Már csak néhány nap választ él bennünket a karácsonyi ünnepektől, s ez napról napra egyre inkább kitűnik a kecskeméti piac felszökő forgalmából, bőséges árufelhozaítalából is, Hetipiaci napokon nemcsiak a város üzleteit rohamozzák meg a vásárlók, — nagy a forgalom a földművesszövetkezet 23-as számú piaci boltjában is. Cs. Nagy József boltvezető alig győzi kielégíteni a vevők sokféle kívánságát. Nyitás után egy-két órával már öt darab kályha, két telepes rádió, három férfiöltöny, három műbőrkabát és több, apróbb áruféleség talált gazdára. A bolt napi bevétele eléri a 20—22 ezer forintot. Sok vásárlót vonzanak a külön területen árusított hazai és import fenyőfák is. Három nap alatt csupán fenyőfából 22 ezer forint volt a bevétel, fl naponta 1000 méter fenyő ta» Iái gazdára. Sok család már az ünnepéé» előtt mgtervezi az ünnepi ét-» rendet, s megkezdi a szükséges élelmiszerek beszerzését, éj legutóbbi hetipiacon e tekintet» ben is nagy volt a választék* hiszen 578 pár baromfiból választhattak a vásárlók, több* mint 4 ezer tojást kínáltak az eladóik, s a felhozatal! listán szerepéi 544 liter tej, 112 liter tejföl, 362 (kiló tehéntúró. A) baromfipiacot többezer vásárló) kereste fel, s örömmel láttuk, bőséges árukészlet közül válogathattak az állami kereskedelem standjain is. A földmű- vesszövetkezet 4, számú árudája is több mázsányi friss vá- gottbaromfival, füstölt és felvágott készítményekkel várta a közönséget. (Kehi) Hőre a talajvíz ellen a kecskeméti új szálloda építésénél Nap nap után sokan állnak meg az új kecskeméti szálloda építkezése mellett és érdeklődve nézik az ott folyó munkát. Van mit nézni, mert olyan műveleteket is végeznek, amit az eddigi építkezéseknél még nem alkalmaztak. A szálloda lépcsőházának, liftaknájának és kazánházának alapozását 150 centiméterrel a jelenlegi talajvízszint alatt kell kezdeni. Már a tervezők is számollak ezzel, s azért választották az alapozásra a tél elejét, mert nyáron a vízszint egy méterrel még magasabb. A talajvíz elszívatását azelőtt úgy oldották meg, hogy az építkezés helyét körülvették ásott, beton- gyűrűs kutakkal, s azokból a vizet állandóan szivattyúzták. ami által a vízszint csökkent. A jelenlegi alapozás érdekessége az, hogy új módszerrel, az úgynevezett vacuumos megoldással végzik a talajvízszint süllyesztését. Ennek lényege: az építkezés színhelye körül egy comb vastagságú, úgynevezett központi vascsövet fektettek le. Ebből 120 centiméterenként vékonyabb vascsövek ágaznak le 6 méter mélységbe. A csövek vége perforált és szitaszövettel van ellátva. A központi főcsővezetéket egy gépházba vezették be. amely éjjel-nappal szivattyúzza a vizet. Ezt állandóan kell végezni, ezért — elővigyázatosságból — áramszünet esetére saját áramfejlesztőt állítottak Ue, mellyel tovább folytathatják a szivaty- tyúzást. Miután megfelelő szintre süly- lyesztették a talajvizet, megkezdték a földkiemelést, az alapozást előkészítő és szigetelő munkálatokat. Amikor ez elkészül, akkor kezdik majd az alaptesteket le- helyezni, ezután pedig olyan terhelést építenek rá, hogy még az emelkedő talajvízszint se nyomhassa fel az alapozást. Mig ezzel a munkálatokkal el nem készülnek, addig a szivaty- tyúzást is állandóan folytatják. Az új .talajvízszint-süllyesztési módszerről még csak any- nyit, hogy az sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mint a régi. — N. ü. — i
