Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
cr.5 <1+ K""- Világ proletárjai, egyesüljelek! MAGYAR SZOCIALISTA MUN KÄS PART B A'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 269. SZÁM Ára 60 fillér 1959. NOV. 15, VASÁRNAP Mindazok, a-kifc figyelemmel kísérték az október 30—31-én lezajlott megyei pártértekezlet tanácskozását, meggyőződhettek arról, hogy megyénk vezető pártfóruma milyen nagyfokú politikai hozzáértéssel, felelősséggel mérlegelte politikai és gazdasági helyzetünket, a kulturális kérdéseket, a pártszervezetek tevékenységét, és a Központi Bizottság irányelveinek figyelembe vételével határozta meg a szocializmus építésének tennivalóit. Az út, amelyet a megyei pártértekezlet kijelölt, töretlen folytatása eddigi jól bevált politikánknak, amely egyértelműen élvezte a tömegek helyeslését és támogatását. Módosításokra, lényegbe vágó változtatásokra éppen ezért nem volt szükség. A tömegekkel való együttes cselekvés az emberek lelkes közreműködése olyan betonalap volt, amelyre szilárdan építhettünk és építünk a jövőben is. A párt és a tömegek viszonyának helyes alakulása volt a legnagyobb emelője a március 6-1 határozat valóraváltá- sának, a munkaverseny fellendülésének, a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó mozgalomnak. Ennek nyomán már november első felében számos üzem, közte a Kiskunhalasi Eaárukészítö Vállalat, a Kiskunfélegyházi Gépgyár és a Kecskeméti Konzervgyár éves tervének teljesítéséről adott bírt. A párt és a pártonkívüli tömegek összefogása tehát olyan hatalmas, legyőzhetetlen erő, amellyel képletesen szólva hegyeket lehet elmozdítani. Ez volt sikereink alapja a múltban és ez lesz a jövőben is. Előre megmondhatjuk, olyau mértékben baladhatunk előre, amilyen mértékben sikerül a pártonkívüli dolgozókkal megtartani és erősíteni a barátság szálait, megtalálni a módot az együttes cselekvésre. A megyei pártértekezlet útmutatásainak szocialista építőmunkánk továbbfolytatásának központi kérdése, a dolgozók lelkesedésének, munkalendületének megőrzése, a párttagok és pártonkivüliek összefogásának erősítése. Mostanában gyakran szóba kerül pártszervezeteinkben a munkastílus továbbjavítása, az új munkastílus kialakítása. Nem szükséges nagyon mesz- szire menni ennek kutatásában. A munkamódszer ugyanis elválaszthatatlan a párt politikájától. A kettő között szoros összefüggés, kölcsönhatás van. Politikánk most helyes és ezzel nem fér össze a belv telep munkastílus, sem a A második idei zenés bemutató a kecskeméti színházban Érdekházasság Kedves, vidám, mai tárgyú, zenés vígjátékot — vagy ahogy a színlap mondja jazz-operettet mutatott be pénteken este a Kecskeméti Katona József Színház. Csizmarek Mátyás ötletes, mai témájú, nagyon is aktuális mondanivalójú szövege és Csatiak Béla könnyen megtanulható, lendületes muzsikája, de nem utolsósorban az ötletekben gazdag rendezés, a jó színészi játék nagy sikert hozott. Gyakran csattant fel a nyílt- színi taps, s mindenki elismerte, hogy kellemes háromórás szórakozást ad az Érdekházasság, melyet színházunk néhány napos megszakítással a hónap végéig játszik. Különösen Galambos Erzsi, Fonyó József, Komlós József és Perlaky István játékán mulatott sokat a közönség. Amint a műsorfüzet Is mutatja. novemberben még egy bemutatóra kerül sor. Max Frisch: ... és a holtak újra énekelnek című drámáját tűzte műsorra a színház. Ez lesz a darab magyarországi ősbemutatója. 2 650 000 forint gépi beruházás A termelőszövetkezeti mozgalom erősödése, valamint á kormány nagyarányú építési programjának végrehajtása komoly feladatok elé állította a Kecskeméti Épüleftlakatosápari Vállalatot is. Az üzem vállalta, hogy év végéig 13 500 000 forint értékű épületvasszerke- zetet ad terven felül a népgazdaságnak. Felajánlásuk és a jövő évi nagy feladatok teljesítése érdeliében az Építésügyi Minisztérium jelentős segítséget nyújt a Lakatosipari Vállalatnak. Határozat született, hogy 90 méter hosszú és 24 méter széles új szerelőcsarnokukat 1960 február végéra be kell fejezni. A 7 600 000 forintos létesítmény mellett a fizikai munka megkönnyítése, valamint a termelékenység emelése érdekében az idén 2 650 000 forint értékű forgácsoló, fúró, lemezvágó és több más megmunkáló gép érkezett az üzembe. Képünkön Bodor Gáspár már az egyik idén érkezett, nagy teljesítményű Rádiói fúrógéppel dolgozik. Ugyanakkora területen jóval nagyobb termés A mezőgazdasági nagyüzemek termelési fölénye Tiszakécskén Megyénk egyik legnagyobb községében, Tiszakécskén is — akárcsak másutt — -plasztikusan- kidomborodik a különbség a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek és a kisparaszti gazdaságok idei termés- eredményei között. S természetesen, az előbbiek javára. A termelést befolyásoló természeti tényezők, az időjárás, s átlagban a földterületek talajminősége is azonosnak vehetők, nyilvánvaló tehát, hogy a szocialista szektorok fejlettebb termelési viszonyaik következtében maguk mögött hagyták az egyéni gazdaságokat. Ám adjuk át a -szót« a statisztikának, a megcáfolhatatlan tényeknek. A község határában működő Űjbögi Állami Gazdaság 244 holdon. termesztett szőlőből 7508 — átlag 30,77 — hektoliter mustot préselt, amelynek 20,5 volt a cukorfoka: a három termelőszövetkezet, a Szabadság, Május 1-e és a Kossuth átlaga 8 holdon 26 hektoliter, 20 cukorfokkal; az egyéniek viszont 2080 holdon 18 hektolitert, 18,5 cukorfokos átlagot értek el. A nagyüzemi gazdaságok tehát nemcsak mennyiségben, de minőségben is jobb eredményt mutathatnak fel a szőlőtermesztésben mint az egyéniek. Az 50 holdon termesztett almából az állami gazdaság 90, a Kossuth Tsz 8 holdon 40, a kisparaszti gazdaságok pedig összesen 1500 holdon csak 20 kilogramm termést szedtek le egy-egy termőfaegységről. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a termelőszövetkezetben egy má400 000 MOZAIKLAP A megyében folyó állami építkezések, valamint a nagyszámú kislakásépltők igényeinek kielégítésére 400 000 mozaiklap készült eddig a Kecskeméti Kőipari Vállalat cement üzemében. A vállalat nagy korongcsiszoló gépén két műszakban 3000 darab mozaiklapot csiszolnak. zsa alma előállítási költség® 112, az egyénieknél viszont át-, lag 270 forint, a nagyüzem* termelés rentabilitása, fölény® még szembetűnőbb, A gabonafélék termesztésé-« vei is -megugrottak« a szó-, cialista szektorok, Búzából* rozsból és árpából 11, 9,7, illőt-« ve 13,7 mázsát takarított be az állami gazdaság egy-egy holdról, a három tsz együttes, átlaga ugyanezekből a terményekből 12, 10 és 14, az egyéni termelőknél azonban csak 8,2, 6,1, illetve 8,5 mázsa. Kukoricából az állami gazdaság 100 holdon 18, a tsz-ek ennél nagyobb területen 14, az egyéniek pedig 10,5 mázsa' átlag- eredményt értek el. A Szabadság Termelőszövetkezet átlaga több mint száz holdon 30 mázsa, s jóllehet, a kisparaszti gazdaságok 3 és félezer holdon ugyanolyan jó minőségű földön termesztették a kukoricát, meg sem közelítik a szövetkezet eredményét! Tiszakécske mezőgazdasági nagyüzemei a fejlettebb agrotechnikai módszerek, a gépek alkalmazásának, a szakszerűbben végzett munkának köszönhetik elsőségüket, valamint annak a lehetőségnek, hogy a különböző növényféleségeket az. azoknak megfelelő talajú földterületeken termeszthetik. Az egyéni gazdaságok ezek« kel a lehetőségekkel csak részben vagy egyáltalán nem rendelkezhetne]!. S mert a szocialista szektorok terméseredményei évről évre fokozatosan | növekszenek, míg a kisparaszti gazdaságoké csaknem ugyanazok, mint voltak évekkel ezelőtt is, nyilvánvaló, hogy a jövő esztendőkben mindig nagyobb és nagyobb lesz a különbség a kétfajta ■ gazdálkodási forma termelékenysége jövedelmezősége között. T. L parancsolgatás, sem a feladatok elhanyagolása. Az új munkastílus elsősorban azt jelenti — és valójában ez nem Is új —, hogy a párt a tömegekkel együtt cselekszik, azokat helyesen vezeti a szocialista építés feladatainak elvégzésére. A megyei pártértekezlet világos útmutatása nyomán a vezetők most ismerik a tennivalókat. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. Arra van szükség, hogy a tömegek is tudjanak ezekről a határozatokról. Helyesen járt el a kiskunhalasi városi pártbizottság, amikor a pártértekezlet után már november 3-án tanácskozást hívott össze a megyei pártértekezlet határozataiból adódó tennivalók megbeszélésére. Gyorsan látott munkához a kecskeméti városi pártbizottság is. Az üzemi pártszervezeteik munkájának támogatására munkacsoportokat küldött az üzemekbe. A városi pártbizottság brigádja a helyszínen a technikai lehetőségek jobb kihasználására, a termelékenység növelésére tesz többek között javaslatot az üzem vezetőinek, és fellép az olyan helytelen törekvések ellen, amely néhány üzemben abban nyilvánul meg, hogy a kongresszusi vállalást a munkáslétszám túlzott növelésével akarja megvalósítani. A megyei pártértekezlet után más városokban és járásokban is tapasztalható a pártmunka felélénkülése. A kalocsai járási pártbizottság a tsz-ek gazdálkodásának megjavításához és a jövő évi terv- készítéshez nyújt hatékony segítséget. Olyan feladatokat jelölt meg a megyei pártértekezlet, amelyek végrehajtása sehol nem tűr késlekedést és nap mint nap igen sok tennivalót ad pártszervezeteinknek. Ezek a nagyszerű célkitűzések sem maguktól valósulnak meg. Végrehajtásuk azon múlik, milyen mértékben sikerül azokat megismertetni, elfogadtatni a pártonkívüli dolgozókkal. Keveset tenni és nagy eredményt várni, bármilyen jó is egy határozat, nem más, mint önámítás. Nem elégedhetnek meg tehát pártszervezeteink azzal, hogy jó a megyei pártértekezlet határozata, hogy helyes a párt politikája és az majd önmagától befolyásolja az embereket. Ott a helyszínen kell mindent megtenni, hogy a dolgozók Ismerjék ezeket a határozatokat és velük együtt munkálkodjanak azok vaíóraváltásán. N. J. A megyei pártértekezlet útmutatása nyomán
