Petőfi Népe, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-23 / 94. szám
4. oldal 195». április 23. csütörtök Emiről egp születő er3ő mesél őz Lit az erdő. Azazhogy lesz majd. Most még csak arasznyi dugványok ágálnak szép sorjában itt künn, Nyárlőrincen, mégis olyan hangulatban lépkedek Pintér Károly elvtárs, iskolaigazgató társaságában az egyholdas táblán, mintha fölöttem lombok susognának, s madárcsicsergés zsolozsmázná a tavaszt. Mert nagyszerű története van ennek a születő erdőnek; olyan, hogy egyszerű ■ híradás helyett oratóriumot érdemelne, magasröptűt, messze- hangzót, követésre lelkesítőt. Ügy kezdődött, hogy... Hát hogyan is? Sok szó esett már az általános iskolások politechnikai oktatásáról, arról hogy valamiféle szakmai gyakorlatra is szert tegyenek. S állhatatosan propagáljuk azt is, hogy a tízegynéhányéves tanulók a szabad idejükben minél többet kiránduljanak, lássanak, szemlélődjenek, ismerjék meg hazánkat. Igen ám, de mindez miképpen, s főleg miből valósuljon meg? Egyikhez a tanítás felülről jövő átszervezése, a másikhoz pénz kell. Amaz is hiányzik, s az utóbbiban sem bővelkednek a nyárlőrinciek. Illetve a konzervatívizmus is nagy úr még a módosabb szülőknél is, akik »én se voltam túl a falum határán, minek menj te is« érvvel ríkatták meg számtalanszor kisgyermeküket, ha kiránduláson szeretett volna részt venni. JHit Leiül itt teniü ? Először két embert izgatott a kérdés. Az említett igazgatót s i egy másik pedagógust, Bera Mártont, az úttörők csapatvezetőjét. Aztán az egész társaCihkünk nyomán dalmi ügy lett, a tanács is foglalkozott vele, s majd kiderül, hogy kik még. Kisütötték, hogy nemes kosárfűzből erdőt kellene telepíteni. Nosza. A tanács a tartalékból egy hold földet ajándékozott a központi iskolának, néhány lépésnyire mögötte, avasúti töltés mellett. A földet a Helvéciái Állami Gazdaság itteni üzemegységének a vezetője, Nyerges János 80 centi mélyen ingyen felszántatta. A kis úttörők ekkor mar izgalommal lesték a műveletet, mert tudták, az ő érdeküket szolgálja. S mert a vizenyős talajra lófogattal nem lehetett rámenni, a szántást már ők maguk kapával planírozták el. Terület már van, s a fűzdugvány sem hiányzik. A 82 éves Kremier Zoli bácsi ajándékozta meg a szükséges mennyiséggel a falu jövendő nemzedékét. És a fűz megint csak Nyerges János üzemegységvezető szaktanácsai alapján, a két pedagógus irányításával, 25—30 nebuló szorgalmával került a földbe. S hogy a dugványok felnövekedéséig is hozzon hasznot a terület, köztesként mákot és burgonyát is ültettek. Az utóbbi vetőgumóját Bera Márton ajándékozta lelkes csapatának. őddig a történet. A folytatása pedig az lesz, hogy a mák és burgonya eladásából származó pénzen a szünidőben kirándultatják az ország valamelyik tájára a legtöbb munkát végzett tanulókat. Az egyik kérdésre tehát ez a válasz. A másikra, a gyakorlati oktatásra pedig magától értetőA hírlapárus pavilonok világításáról »Esti sötétségben« címmel fényképes, rövid írást közöltünk március 8-i számunkban a kecskeméti . modern hírlapárus pavilonokba be nem vezetett villanyról: mint képünk mutatta, a modern alumíniumbódékban petróleumlámpával világítanak. Cikkünkre most a szegedi postaigazgatóság válaszolt. Szerintük a hírlapárus pavilonoknak a világítási hálózatba történő bekapcsolása országos Nem tiszta a Kaszap utca probléma, mert a teljesen fémből készült alumíniumpavilonok villanyhálózatba történő bekapcsolásával azok életveszélyessé is válhatnak. Bizonyos nehézségek megoldása után a 24 voltos feszültségre redukált áram bevezetése nyújtana megoldást, de a kecskeméti öt hírlapárus pavilonban végzendő ilyen munkára, mely összesen 20 000 forintot tenne ki, még nem akadt vállalkozó a múlt évben. Mint írják, a postaigazgatóság is a villany bevezetése mellett foglal állást. dően az,' hogy a nagyrészt mezőgazdasági munkássá leendő nyárlőrinci kisfiúk, kislányok megtanultak mákot, burgonyát vetni, erdőt telepíteni. A csapatvezető munkaegységnaplót is vezetett, s ennek alapján később is tudják, hogy ki, miképpen vette ki részét a nemes cél szolgálatából, s annak megfelelően részesül is majd a bevétel biztosította előnyökből. Nagyszerű a munkára, mégpedig a közös munkára való neyelésnek ez a módja. És a történetnek még mindig nincs vége. Mert mi lesz a fűzből, ha megnő? Kiszámították, hogy ha a vesszőt ősszel eladják, kb. 20 000 forintot kapnának crte. De akkor a gyerekek csak azt tanulják meg, hogy hogyan kell a fűzerdőt irtani. Éppen ezért az igazgató felkérte a 19-es veterán Varga Józsi, meg a barkácsoló K. Farkas Jani bácsit (aki jelenleg az iskolaudvar ütött-kopott bejáratába székelykaput remekel), tanítanák meg a kisdiákokat kosárfonásra. A kérésre igen a vá! Jüt. tanerőnél bőoiil. tehát télen az iskola pedagógusi kara, s az állami gazdaság már alig várja, hogy jó pénzért átvegye a kész kosarakat... A fűzerdő szemlátomást növekszik. S vele Nyárlörinc új nemzedéke is. Azt hiszem, kevés .erdőről lehet mesélni szebb történetet. Köszönet érte mindazoknak,’ akiket illet. Tarján István Gaoaiz az cMlöldiUi, (Pásztor Zoltán felvétele; ’s >JVVVVWXVWWWWyyWW'^VW«VW * Kitüntették a bajai József Attila Művelődési Házat A »KIVÁLÓ MŰVELŐDÉSI HAZ« kitüntető címet Bánáti Tibor elvtárs, a bajai József Attila Művelődési Ház igazgatója nemrégen vette át Benke Valéria művelődésügyi miniszter kezéből, s ez alkalommal kerestük fel, hogy nyilatkozzon lapunk számára munkájukról. — Annak ellenére hogy Baján még nem készült el az MSZMP művelődési politikája irányelveinek helyi konkretizálása — mondja Bánáti elvtárs —, munkánk e téziseknek megfelelően alakult. Elsődleges feladatunknak tekintjük a munkásosztály kulturális ellátottságának fokozását, azt, hogy részt vegyünk a tanyai -fehér foltok» felszámolásában, s a könnyű műfajokból összeállított műsorok esetén is az igényességre törekedjünk — a kulturális szemétnek nincs helye többé mái Baján! GONDUNK AZONBAN ma is akad, különösen az - üzemi Közönségszervezés tekintetében. Sok helyen, sajnos, nem látják még ennek politikai fontosságát — vezető beosztásban levők sem. A fejlődés leméréséhez szükséges egy pár adat ismertetése. Művelődési házunk 1951-ben Ili, 1956-ban 184, 1958-ban pedig 120 ismeretterjesztő előadást tartott. Látogatóink száma az elmúlt évben meghaladta a 146 ezret. Tavaly nyolc külföldi együttes 12 előadással szerepelt Baján, s 18 tanfolyamunk működik rendszeresen. Munkásakadémiánk szervezete és a tanyai dolgozók, szövetkezeti parasztság kulturális ellátásának biztosítása a művelődési ház programjában új dolog. ILYEN JELLEGŰ MŰSOR 28 alkalommal volt a művelődési házban, amelyen a résztvevők száma összesen 12 000 volt. Az elmúlt évi kiemelkedő műsor köt tartjuk' nyilván a Tátrai vonósnégyes, a szovjet esztrád együttes, u csolnoki német népi együttes és Uonthy Hanna szereplését, valamint Kocsis Albert hegedűestjét. Művészi csoportjaink száma harmonikazenekar','al bővült, s a filmművészeti kör is megerősödött. Felvidéki István Aki visszaél az emberek hiszékenységével Kecskemét, Batthyány utca 0. Az üveges konyhaajtót be- ülröl barna csomagolópapír jeli, nehogy avatlan szem tanúja egyen a konyhában folyó üzel- neknek. Kopogunk. Keskeny résnyire lyílik az ajtó. Rövid alkudozás itán beléphetünk. Az asztalon Inyűtt kártyacsomag, s Farias Istvánná — a sok hiszékeny ember Mancikája — már leveri is a t> jövendőmondó« latokat. — Szép kis gyerekük lesz, ■.edveskéim... A lapok nem havának! Azt mutatják, utazásra tan kilátás!... Váratlan pénz .11 a házhoz, amire nem is zámítanak, aranyoskáim... S 'így tovább. Csepegnek a nézes-mázos szavak, s előttünk gyre »világosabbá válik a jö- Knnrtnás szakítia télbe a kolás kislány (az egyik kecskeméti iskola növendéke) s egy negyven év körüli nő lép a szobába. Elmondják, hogy Tisza- kécskére utaznak, s nagyon sietnek. Mi udvariasan átengedjük a helyet, legalább azt is megtudjuk, milyen jövőt szán nekik a Mancika. Farkasné kiszámolja a kártyát, az asztalra teríti, s az idősebb nőnek már mondja is a jelent. — Maga asszony, de rövidesen elválik, vagy már elvált?... Ugye, így van, aranyoskám? — Elváltam — vallja be mosolyogva az asszony. — Férjhez megy! A második házassága jobb lesz mint az első. Egy gesztenyés férfi, fiatalabb mint maga, nagyon szeroti írni -rn/n? már látszik az elhatározás: »Kern érdemes tanulni, úgyis férjhez megyek.« Tíz perc telik el, s a két, jövőjére kíváncsi vendég, tíz forinttal könnyítve pénztárcáján, töprengve, de elégedetlen távo- ziic. Újból mi kerülünk sorra. — Mancika előbbi sikerén felbuzdulva, dicsekszik: — Sokan járnak hozzám. Nemcsoda, mert Farkasné — s a többi »jós« — mind »jó- szándékú«. Nem mond rosszat senkinek! A csalódott szerelmesnek udvarlót, a fiatalasszonynak jó házasságot, a gyermektelennek gyereket, a férfiaknak magasabb beosztást, s mindenkinek vénzt. utazást; egyszóval meaMikor megmondtuk neki, hogy újságírók vagyunk, meg hogy egy sző sem igaz a »jövendöléséből«, s azért jöttünk, hogy leleplezzük — nagyon ideges lett. Méltán, jnert most nyilvánosságra került, hogy milyen módon él vissza az emberek hiszékenységével. Farkasné bűnt követ el a tár- sadalom ellen, amikor közvetett módon a fiatal lányok figyelmét elvonja a tanulástól, de akkor is, amikor mások leikébe a hazugság mérgét csepegteti. Bízunk abban, hogy a hatóság Farkasnét példás módon felelősségre vonja és a Kecskeméten illegálisan működő többi »jövendőmondót« nemcsak figyelmezteti, hanem kellőképpen ellenőrzi is, hogy azok né vezethessék félre, saját gazdagodásukra az embereket. Ez azonban a dolognak csak az egyik Kecskeméten a Kaszap utcai lanítónóképző előtt van egy kis háromszögletű park, amelyet — hogy finoman mondjuk — nem levegőzésre, nem pihenésre, s nem napkúrázásra használnak az arra járó, tanyáról bejövő emberek — hanem egész másra! Ennek következtében a környékbeli udvarok egyáltalán nem nyújtanak egészséges levegőt az ottani gyermekeknek — akik pedig vannak szép számmal —, s a dolgozó felnőtteknek, akik bizony pihenő idejükben szeretnének jó, egészséges levegőt is élvezni. Nem le- ! hét kinyitni az ablakokat, a tanítónóKcpző ablakaiból a fiatal leányok nem tekinthetnek ki a kis parkra — szóval semmi sem történhetik ott, ami a park igazi rendeltetésének megfelelne. Hibáztatjuk a környék lakóit, mert saját érdekükben már végen összefoghattak volna a kis tér parkosítására, egyszerű dróttal való elkerítésére, de hibáztatjuk a városi tanács mellett- működő Községgazdálkodási Vállalatot is, hogy a Kaszap utcai állapotot meg a mai napig sem vette észre, pedig Kecskeméten köztudomás szerint egész áprilisban tisztasági hónap van! (kohl) jósnő szavait. Pillanatok alatt eltűnik a kártyacsomag, s mi egyszerű „vendégek” leszünk. — Van egypár ellenségem, fel akarnak jelenteni — suttogja felénk. Az ajtóban azonban újabb »kliensek« kívánják megtudni, mit hoz a holnap. Egy középisBólogatás a válasz. — Látják, a kártya nem hazudik. A gimnazista lánynak azt jövendöli Farkasné, hogy nem fejezi be az iskoláit, mert egy nős ember — akinek első házasságír boldogtalan — elveszi feleségül. Csepeg a mákony a fiatal lélekbe, s a kislány komoly arcán van a recept valamennyi hiszékeny ember számára. Ömaga, persze, nem hisz a sok niagacsinálta hókusz-pó- kuszban. Egy előtte a lényeg: a jövendőmondásért járó tíz forintot kifizessék! De Farkasné hiába vetette ki kányáival a mi »szerencsénket«, o maga rajtavesztett. Számára rossz üzletfelek voltunk. oldala. Társadalmi szerveinknek haJ tékonyabb felvilágosító munkát kellene végeznie a fiatalok, de az idősebbek között is, megmagyarázva azt, hogy az ilyesfajta »jövendölés« nem egyéb hazugságnál, s az erre kiadott forin-» tok csak a jósnőket gazdagít-* jak. Gémes Gábor
