Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

1959. január 11, vasárnap 3. oldal Mit láthatunk a színházban cA qA^éqipza4ávhan az évad második felében? Igazgatósági ülésen tárgyalta meg a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház vezetősége a máso­dik félévi műsorbeosztást. Né­hány változás tapasztalható ugyan az év elején kibocsátott programtervhez viszonyítva, de a módosítások inkább előnyére Kulturális fgyelő Egerek vagy emberek „dolgozzák fel* Kecskemét múltját? A várost szerencsére már nem tudták elpusztítani a visz- szavonuló német csapatok. Saj­nálatos véletlen következtében mégis elpusztult Kecskemét le­véltárának, múzeumának és könyvtárának tekintélyes anya­ga. XVI., XVII. századi feljegy­zések, tanácsi jegyzőkönyvek, török okiratok enyésztek el a koháryszentlőrinci lángokban. Jövendő történelmi regények magvai, meg nem született tu­dományos könyvek, óriási isme­rethalmaz semmisült meg pil­lanatok alatt. Sokáig úgy látszott, hogy e forrásművek elpusztulása mi­att a város múltjának 1944-ig fel nem derített titlcait örök homály fedi majd. Néhány ku­tatónak azonban eszébe jutott, hogy dr. Szabó Kálmán évtize­dekig olvasgatta a háború előtt ezeket az iratokat és a fonto­sabb tényeket gondosan kije­gyezte. Több ezer cédulából álló gyűjteménye nui is meg­van. — sajnos, szűkös lakás- helyzete miatt a padláson! A nedvesség, a por egyre több feljegyzést rág, málaszt hasz­nálhatatlanná. A közeli meg­semmisülés fenyegeti a pótol­hatatlan kéziratokat. Sürgősen, azonnal hozzá kell látni az anyag feldolgozásához. A rész­letkérdések nem ránk tartoz­nak. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága az utóbbi években többször adta tanújelét kultu­rális ügyek iránti vonzalmá­nak, áldozatkészségének. Re­méljük, hogy ezúttal is sikerül megnyugtató megoldást találni. Az idő fut és az egerek zsákmányra, jó falatra éhesen gyülelceznek a ládák körül... Cselekedjünk hát, amíg nem késő! Heltai Nándor szolgáltak a műsornak és bizo­nyára találkoznak a közönség helyeslésével is. Mire is számít­hat az évad második felében a kecskeméti közönség? Január 13-án mutatják be Fe­hér Klára: Nem vagyunk an­gyalok című vígjátékát. Utána Ábrahám Pál revűoperettje, a Viktória kerül műsorra kitűnő szereposztásban. Utoljára íebr ruár 12-én játsszák, mert 13-án lesz Schiller történelmi tragédiá­jának, a Stuart Máriának a be­mutatója. A tervektől eltérően Sardounak nem a Szókimondó asszonyság című komédiáját tű­zik műsorra, hanem egy másik, tavaly Budapesten is bemutatott művét, a Váljunk el című víg­játékot, amely nagy sikert ara­tott a fővárosban a felújítás al­kalmából. Március 20-án ünnepi esemé­nye lesz a színháznak és a kecs­keméti dolgozóknak. A közönség kívánságára a tömegesen jelent­kező reklamációk hatására, ek­kor lesz a díszbemutatója Vis- nyevszkij: Optimista tragédia c. forradalmi drámájának, mely az elmúlt budapesti színiévad leg­nagyobb prózai sikere volt. A Néphadsereg Színház ma is mű­soron tartja Visnyevszkij mű­vét. Április 7-én viszi a közön­ség elé az operettrészleg Lehár: Kecskemét Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén döntött az igazgatási osz­tály által előterjesztett új utca- elnevezésekről. Ezek szerint a Rendőrfalu új utcáit négy 1919- es mártírról neveziK el: Benke Józsefről, Bakonyi Antalról, Se­res Imréről és Szentgyörgyi Fe­rencről. Rendőrfalu régi utcáira vonatkozóan a következő elne­vezéseket választották: utcát ne­veztek el Csólcás József kecske­méti szőlőnemesítőről. három 1919-es mártírról, Joó Máriáról, Gubányi Mihályról és Németh Imréről. A Noszlopi-féle össze­esküvés kecskeméti részvevőjé­nek Vasvári Ferencnek emlékét is utcanév őrzi majd. A Csongrádi utat és a Csong­rádi utcát a Kálvin tértől a mű­kerti vasúti átjáróig ezentúl Cigányszerelem című nagyope-j rettjét, melyet Shakespeare: Ro-j meo és Júliája vált fel a műso-j ron, április 21-én. Az évadzáró: bemutató klasszikus operettfel- ■ újítás lesz. Millöcker: Koldus ■ diák című nagyoperettjével bú-! csúzik Kecskeméttől ,a Katóm: József Színház. • Nagy gondot okoz néhánj; nagyszemélyzetű darab kecske-! méti bemutatása idején a ' táj-! program összeállítása. Hogy k: tudják elégíteni a vidéki közön • ség igényeit is, abban az idő-; szakban, amikor az Optimist: I tragédia előadásai futnak a me : gyeszékhelyen, Garcia Lorca; Bernarda háza című drámájával; járja a vidéket a színház táj ■ részlege. A |kitűnő drámai mű-" vet tavaly mutatták be a fővá­ros közönségének. Néhány másfajta meglepetés is várja a közönséget a közeljö­vőben. A szegedi operatársulat január 27-én mutatja be Kecs­keméten a Puccini-évforduló tiszteletére a Bohéméletet. Feb­ruár 24-én a debreceni opera­együttes Verdi Rigolettóját hoz­za Kecskemétre. Március 2-án mutatja be a színházban új mű­sorát a megyeszékhely közönsé­gének a Magyar Állami Népi Együttes. — Cs. L. — Csongrádi útnak, a műkertí vas­úti átjárótól a tiszaugi vasútvo­nalig pedig Mártírok útjának nevezik'el, emlékezvén arra, hogy az 1919-es mártírok egy részét ezen az útvonalon szállították el megkinzásuk helyere, a szikrai Dömötör-tanyára. A Műkert szolnokihegyi számozásokat pe­dig megszüntetik, s végrehajt­ják a már régebben hozott ha­tározatot az eddigi Koháry utca nevének Móricz Zsigmondról való elnevezéséről. Pár héttel ezelőtt a Petőfi Né­pe cikket közölt arról, hogy a jelenlegi Takács István utca ne­vét tévesen állapították meg. Most a városi tanács végrehajtó bizottsága az előzőén helytele­nül elnevezett utca nevét Ta­kács Györgyre változtatta, ryvvvvAf^iVh^i^i^vvv^T*ir¥v>-'v>rMVVVvv^f«^Bri Új u!c2elnevezései Kecs&eméfea A Csongrádi utat Mártírok útjának nevezték el Az esős, havas téli napok bekö­szöntésével ugrás­szerűen megnőtt a forgalom. Mint megtudtuk, legtöb­ben az influenza elleni gyógyszereket kérik, az ultrasep- tilt, superseptilt, karilt, aspirint. A Szabadság téri mo­dem gyógyszertár­ban — ahol képünk is készült — gyor­san, udvariasan elé­gítik ki a vevők kí­vánságait, hiszen világhírű gyógyszer- iparunk megadj? ehhez a lehetőséget. Hófúvások megyénk útjain A kemény, hideg széllel érke­zett hó, különösen Dunántúlon okozott nagyobb hóakadályokat. Szombatra virradóra azonban megyénk dunamenti részén is többfelé keletkeztek hófúvások. A bajai és a kalocsai térségben még a hajnali órákban meg­szüntették a kisebb hóakadályo­kat. Nagyobb hófúvások csak a szakaszon, valamint a Budapest —Újvidéki országút Tass és Solt közötti szakaszán volt. Meg­szüntetésük a szombat délelőtti órákban még tartott. Az országutakon mindenfelé csúszós volt az úttest. Az útőrök a kora reggeli órákban a kanya­rokban és az autóbuszmegállók helyein felszórták homokkal az úttestet, Szabadszállás—kerekegyházi út­Tapasztalatcserén a kunhegyes! járásban Karpov Ferenc elvtárs, a bács­almási járási pártbizottság tit­kára nemrégiben tért vissza Szolnok megye kunhegyesi járá­sából, ahol tapasztalatcserén vett részt. Karpov elvtárs a ter­melőszövetkezetek munkáját ta­nulmányozta. Visszatérte után a járási pártbizottságon beszámolt a járás vezetőinek kunhegyesi tapasztalatairól. Elmondta a hallgatóságnak, hogy a kunhegyesi járás vezetői kitűnően ismerik a termelőszö­vetkezetek termelési eredmé­nyeit és széleskörű személyes agitációt fejtenek ki a szocia­lista mezőgazdaság átszervezése érdekében. Rendszeres családlá­togatásokat szerveznek, s elbe­szélgetnek az egyéni parasztok­kal. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kunhegyesi járásban nagy gondot fordítanak a szak­emberek képzésére. A termelő- szövetkezetekben sok helyen a brigádvezető is agronómus. A nagyobb termelőszövetkezetek­ben kiváló pénzügyi szakembe­rek végzik a könyvelés teendőit* A közös gazdaságokban elsőren­dű feladatnak tartják a párt- szervezetek erősítését. A körül­tekintő, jó munka eredménye, hogy a kunhegyesi járásban a paraszti lakosság 50—<30 száza­léka termelőszövetkezetekben dolgozik. Karpov elvtárs tájékoztatója befejező részében arról beszélt, hogy a kunhegyesi járásban a mezőgazdasági épületeket a ter­melőszövetkezeti központ kije­lölt helyén építik. Erre már a bácsalmási járásban is van' pél­da: Mélykút—öregmajorban is kijelölték a termelőszövetkezeti központ területét. HAINALHASADÁS dz uteán. mosógépet húz biciklikerekű kiskocsin egy fia­talasszony, Ráköszön a tanács­elnökre: — Látja már csak éjszakára tudtam megszerezni a masinát. De kimosok én tíz órára, ha ad­dig élek is. Ne számítson fel ne­kem egész éjszakára- kölcsöndí- j at ez, a betyár elnök a »£öld- szöv«-ben. Az elnök éppen akkor fordul ki a Vaskúti Földművesszövet­kezet kapuján. Biztosan hallot­ta, hogy »emlegetik«, mert int felénk, hogy tréfa az egész. Visszafelel a kardos menyecské­nek, aki derűs pörlekedéssel vonszolja a kiskocsit a meg-meg- billenő mosógéppel. — Modern falusi idill — mo­solyog a tanácselnök, Bácskai János — látja korszerűsödünk! Hát igen. Korszerűsödünk. A gé- meskút melletti falusi trécselés a múlté. Akinek még nincs sa­ját mosógépe, az vehet kölcsön a »íöldszövtől«, vagy ha tetszik a nőtanács szervezetétől. De két-három hétre előre jelentsék am be, mert a »motorizált« mo­sás divatozik ma Vaskúton. Mondják, csak a Kossuth‘‘Tsz- ben 46 asszonynak van saját mosógépe. Csúnyán megjárna az író, ha a régi falu, Az én falum gárdo- ayigézás kaneulatá* kutatná ma Vaskúton. A »szent« együ- gyüség, az egykor eszményinek hirdetett ártatlan tudatlanság idilljeit aligha lelné meg, JHevt {fírdalt a világ, tizennégy szabad évvel a háta- megett a mai falu radiózenés, motorkerékpár berregéstől, trak­tor dohogástól hangos főutcáján botladozó, ■ fakult idilleket szá­monként tollforgató legfeljebb saját megbolygatott falusi »vi­lágképének« képtelenségéről vi­tatkozhatna önmagával, töpreng- hetene vajon melyik a szebb: az a régi-e, vagy ez az új? De nem tudná kirekeszteni ezt az eleven zsongást az agysejtekből. Mert a falunak festőművésze van, rajzszakkör az iskolában, vadonat új mozija, könyvtára, nyári színpada (olyan, hogy akár a Margitsziget vén fái alatt is csodájára járnának)... és a ta­nácselnök elborult arccal újsá­golja, amikor betérünk hozza ér­deklődni: — Hetek óta a szó szoros ér­telmében nem hunyom le a sze­mem, annyira aggaszt a kultúr- ház sorsa. Gondolja csak meg az elvtárs, öt hónapja ki van zárva a község a kultúrából. Bizony kedves régimódi író barátom a mai falu, ez a Vas­kút, — amelynek öregjei, teme­tőben porladó alapítói hosszú­hosszú évszázadokig türelmesen várták a kultúra hajnahasadá- sát — ma már kínnal, fogcsi­korgatva vár csak öt hónapig is hogy birtokába vehesse a bőví­tésre szoruló, néhány év alatt kinőtt ruhaként szűknek ítélt művelődési házat. Nem tehetek róla, ha újra, meg újra polémizáiok a múlt­tal, de itt, Vaskúton és nagyon sokfelé a megyében nem sza­kadhat ki az ember e vita kény­szere alól. Zúdul az új minden utcasarkon és kopogtat a jövő majd minden ablakon. Persze van még itt rejtett zugokban megbújva a régiből is, a vissza­húzóból, a hátrafelé kacsingató szemléletből. Néha akaratlanul is felüti a lejét, mint itt, abban a zenebonában is kihallatszik a hangja, mely a féléve húzódó szerencsétlenül lqssú kultúrház- építkezés körül keletkezett és amelytől, lám, hetek óta nincs nyugovása Bácskai Jánosnak, a tanácselnöknek. Itt "állunk a ház előtt, mely a gondok forrása. Az utcai falon egy kőműves matat tempós moz­dulatokkal, hantról koDácsolá# hallatszik, rakják a parkettet (parkett — az évszázados dön­gölt padló helyett, amely már a lakóházakból is kiszorult). Még­pedig igen szép fajta parkettlé­ceket rakosgat a ktsz asztalosa fütyörészve, noha ahogy mond­ja, ez az első parkettázás, ami­vel életében találkozott. — Tudja a csuda, rááll a ke­zem — magyarázza. — Még a végén elmegyek parkettázónak. <Vidxím. ez a kijelentés, a munka öröme van benne és mégsem lehetünk megelégedve mindennel, ami történt. Augusz­tus közepe táján indult meg az építkezés. És egy olyan munkát, amelyet mindenki szerint a fa­luban. »rég meg kellett volna ennie a mestereknek« még min­dig nem lehet befejezni. Legfel­jebb arra futja az időjárásból, meg az időből, hogy egy sorral fehérre bemeszeljék a falakat, miután kivonul a ktsz, amely szervezetlen munkájával, nevet­séges lassúságával sehogy sem akar előrehaladni. A méretek persze így is megkapóak. Osz­lopos előcsarnok ruhatárral, pénztárfülkével fogadja a be­lépőt, A színpad rivaldafényes, alatta két túillyesztell öltöző* amely olyan kényelmes, hogyha nincs előadás, klubszobának, próbateremnek is megfelel. Kör­ben tükrök, öltözőasztalok, szép bútorok (ezt egyelőre csak a képzelet rakta a helyére — Bácskai János képzelete, tán, hogy ezzel is sürgesse a mun­kát). — Nincs jó kapcsolat a ktsz részlegei között — mondja a ta­nácselnök. — Hozott is már ha­tározatot a tanács, hogy meg­vizsgálja ezt a többé nem ki­mondottan városi, üzemi, ha­nem — ime, falusi, vaskúli problémát. Hiszen a késedelem többletkiadást is jelentett a ta­nácsnak. Fűteni is kell a ter­meket, hogy kiszáradjanak, a külső vakolást tavaszra kell ha­lasztani és a dolgozók pénzét el­fecsérelni bizony nem lehet. Ezt a felelősséget érzi a tanácselnök a falu előtt és szeretné, ha ugyanezt erezné a ktsz vezető­sége is. & tt {a/ulum utak épül­nek mindenfelé, mert a lakos­ság úgy döntött, hogy ez legyen a jövőévi községfejlesztés leg­főbb gondja. Utána fürdő követ­kezik, s ki tudja még mi más* amit egykoron csak városban lehetett megcsodálni, s ma már a közeli jövő ígéri, — itt, Vas­kúton. Csáky Lajua

Next

/
Oldalképek
Tartalom