Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-16 / 296. szám

J858. december 18, kedd í. oldal A kecskéi kenyérgyárban mosaíygésak az arcok EZ ÉVBEN adták át a forga­lomnak az ókécskei régi malom helyén a 130 ezer forint költ­séggel átalakított és jelenleg megyénk egyik legmodernebb sütőüzemét. — Vezetője Háló Lajos, néhány évvel ezelőtt még magániparos volt és az ő pék­műhelyébe költözött először a Sütőipari Vállálat tiszakécskei telepe, majd onnan kerülték át ebbe a. modern üzembe. Első utunk a sütőkonyhába vezet, ahol két hatalmas iker- kemencéből éppen most szedi ki Tóth István és Terecskei József a még forró, gyönyörű, pillés vekniket. Innen kerekes vaskosarakba kerülnek, s pár perc múlva már rakják is fel a kinn várakozó kocsira. Jól szervezte meg a kereskedelem az átvételt, mert a kemencéből rögtön az eladó pultra kerül a kenyér. És ami ez előtt történik, ar­ról is néhány szót. A MÁSIK TEREMBEN a tészta elkészítésével ismerke­dünk meg. Mindent gépesítettek ebben az új üzemrészben. A hatalmas dagasztógép lapátjai kiküszöbölik a fárasztó fizikai munkát. Található itt lisztszi- tóló, feladogató és kiflikészítő gép is, Ügyesen oldották meg a dagasztáshoz és a kovászkészí­téshez szükséges melegvíz elő­állítását; a vizet egy célszerűen felszerelt tartályban közvetle­nül a kemence melegíti. Sőt a fürdőszobákba is innen jut a melegvíz, mert ennek a kis üzemnek külön női és férfi öl­tözői és fürdőszobái is vannak. A kemencék fűtése olajjal történik. Egy húsz hektoliteres, földbe ágyazott - tartályból vá­kuumszívással kerül a tüzelő­anyag a kazánba. A kazán éj­jel-nappal üzemben van. Rend és tisztás ti g jellemzi ezt a sütőüzemet. Kü­lön úton jut be a liszt a rak­tárba, más útcfri hordják ki a kész kenyeret. A FALON egy versenyfelhí­vás és egy kimutatás található, amely azt mutatja, hogy a kees keméti telep megelőzte a tisza­kécskeit, de olyan bizakodás is hallható, hogy az év végére ta­lán majd megelőzik verseny­társukat. Kedves, barátságos kollektíva dolgozik itt együtt. Csupa mo­soly az , egész napfényes üzem. Egyébként a tiszakécskeiek az­zal küldtek ide, hogy nézzem meg a kenyérgyárukat, ízleljem meg süteményüket. Megtettem. Amikor a friss süteményt ro­pogtattam, nem tudtam azt mondani, hogy a kecskeméti jobb. Kovács Andor MAR PESTEN VAN... címmel kép és szöveg jelent meg a 'Petőfi Népe szombaK számában, A képről és a szö­vegből megtudtam, hogy a köz­kedveltségnek örvendő banán megérkeztt az ünnepekre Bu­dapestre, egyenesen Ecuadorból. Hogy miért éppen Ecuadorból, amely tudvalévőén Pesttől leg­kevesebb 15 000 kilométerre van, és miért nem dél-európai or­szágból, ezt egyelőre nem tu­dom. Erre csak a külkereske­delmi szervek adhatnak felvilá­gosítást, ha tudnak... Mindezt azért említem meg, mert csak a nagy távolsággal ÚJ IRÁNYZAT A NÖVÉNYVÉDELEMBEN: AZ ÉLETKÖZÖSSÉGI KUTATÁS Több olvasónk érdeklődött már, hogy a legújabb növény- védelmi kutatási módok min alapszanak. A kérdésekkel kap­csolatban Szűcs Józsefet, a Tas- si Növényvédő Állomás labo­ratórium-vezetőjét kerestük fel, aki a következő tájékoztatást adta: — A modern növényvédelem három új, korszerű tudomány­ág kereteiben azonos cél érde­kében tevékenykedik. Az első az előrejelzés, melynek lénye­ge, hogy a növények tenyész- időszakában a kutatók figyelik és számolják a fellépő rovar- kártevőket és az időjárás ala­kulásából a kártevők számará­nyából következtetnek a jövő évi várható elszaporodásukra. Az adatok alapján előre tudják jelezni, hogy hol, milyen mér­tékben kell felkészülni a véde­kezésre. Ez eredményesebbé, tervszerűbbé teszi a növényvé­delmet. — A másik tudományág a tö­meges elszaporodás okait, azok törvényszerűségeit kutatja és a kártevőket a környezetükkel együtt szemléli. Arra igyekszik választ adni, hogy egyik évben miért szaporodnak el egyes ro­varok és betegségek olyan hi­hetetlen mértékben, a másik év­ben miért nem. Hova tűnnek a rovarok és betegségek, mi­vel magyarázható ez a válto­zás? — A harmadik kutatási mód abból a felismerésből indul ki, hogy a kártevők és betegségek az ember által mesterségesen Ide érdemes elmenni idén tovább tökéletesítették, oltott tej itatásá­val és különféle antibiotikumos készítmények hozzáadásával. Ilymódon elkerülik a hurutos megbetegedéseket és jobb súlygyarapodást értek el. Azonkívül a borjak felnevelésének kilogram­monkénti önköltségét az előző évi 24 forintról 16,70 forintra csökkentették. A gazdaság üzemi pártszervezete igen nagy figyelmet fordít a dolgozók politikai és szak­mai ismeretének gyarapítására, a termelés párt­ellenőrzésére és a párttagok példamutatásának érvényesítésére. Marxizmus—leninizmus kérdé­sei és időszerű kérdések című pártoktatási tan­folyamokat indítottak és kezdeményezésükre megszervezték a növénytermelési, állattenyész­tési és gépesítési technikus-képző tanfolyamo­kat is. Ezeken a tanfolyamokon a gazdaságnak 140 dolgozója tanul. A pártszervezet tagjai közül egyébként öt­nek van agronómusi végzettsége. Örömmel új­ságolja a párttitkár elvtárs, hogy a párttagok között nincs olyan, aki gazdasági munkáját ha­nyagul látná el. Jól dolgozó viszont annál több van. Elmondotta, hogy Borbás Mária 8 éve ser­téstenyésztő és olyan malacokat nevelt, amelye­ket az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutattak. Az üzemi pártszervezet taggyűlésein több alkalommal megvitatták a termelési tervek tel­jesítésének helyzetét, beszámoltatták a gazda­ság vezetőit, igazgatóját és főagronórrtusát a gazdasági kérdésekről, megbírálták a munka- szervezés hiányosságait és meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Tevékenyen közreműködnek a gazdaság kommunistái a tanyai lakosok között folyó po­litikai munkában is. A választások idején a pártszervezet 52 népnevelője kereste lel rendsze­resen a tanyai lakosokat baráti beszélgetés cél­jából. Ennek során 100—120 családot látogattak meg a népnevelők, a pártszervezet vezetői pedig több kisgyűlést tartottak. Jelenleg arra törekszenek, hogy azt a jó kap­csolatot, amely a választások időszakában kiala­kult a pártszervezet és a tanyán lakó egyénileg dolgozók között, a jövőben is megőrizzék és még inkább megszilárdítsák. Ennek érdekében el­határozták, hogy a tél folyamán is ellátogatnak a tanyákra, kisgyüléseket tartanak, és ismer­tetik a termelőszövetkezetek, valamint az álla­mi gazdaság eredményeit, azonkívül a gazdaság megtekintésére is meghívják az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat, valamint a terme­lőszövetkezetek tagjait. Rövid látogatásunk alkalmával szép ered­ményekkel és helyes törekvésekkel ismerked­tünk meg a gazdaságban és azok helyszíni tanul­mányozását minden érdeklődőnek bátran ajánljuk. N. J. Győri Mária, a Bácsalmási Állami Gazclasag dolgozója a mesterséges borjúnevelőben ebédet ad a kis jószágoknak. A Bácsalmási Állami Gazdaság eredményei­ről és üzemi pártszervezetének munkájáról Ka- nyó József párttitkár, Kazincz Mihály, a gazda­ság igazgatója és Pavisa Ernő iőagronómus tá­jékoztatott bennünket. Búzából 13,1, őszi árpából 15,3 mázsas ter­mést értek el majdnem másfélezer holdnyi ve­tésterületen, — a termelőszövetkezetek 7 és fél és az egyéni gazdák 6 mázsás termésátlagával szemben. _ Magas terméseredményeink titka a he­lyes agrotechnikai eljárások alkalmazásában, a jó talajelőkészítésben és az időbeni vetésben található — magyarázza az agrónómus. Meg tudtuk, hogy ez évben is október 20-ig végeztek az őszi vetésekkel, november végéig pedig az őszi mélyszántást is befejezték. Szán­tóterületük egynegyed részét istállótrágyázták és minden hold szántóra 230 kiló műtrágyát biz­tosítottak.­Tudományos módszereket alkalmazna* az állattenyésztésben is. Már régebben bevezették a borjak itatásos nevelését. Ezt az eljárást az készített növényállományban tár­sulási keretekbe verődnek ösz- sze. Nem a tér, a terület azo­nossága hozza őket össze, ha­nem a táplálkozási forma, az életközösség. — Ez utóbbi a modem nö­vényvédelmi irányzat. Alapclve, hogy az egyoldalú vegyi véde­kezés a természetben kialakuló élőlény társulásokat megbontja, az úgynevezett biológiai egyen­súly felborul, és egyes kártevők vagy más élő szervezetek nagy mértékben elszaporodnak. Azt kutatja például ez az irányzat, hogy a gazdasági növények ká­ros, hasznos, közömbös rovar­világának milyenek a táplálko­zási, szaporodási kapcsolatai Vizsgálja, hogy miért alakul­nak ki ilyen rovartársulások és azok hogyan rendeződnek azo­nos növényállományban. — Az úgynevezett élőközös­ségi kutatás kidolgozása a nem­zetközileg is ismert magyar ku­tatónak, dr. Szelényi Gusztáv­nak a nevéhez fűződik — fejezte be tájékoztatását Szűcs József. ***»»m*mtti«mm*«Hmm**»»***H — Rövidesen felavatják a vi­lág egyik leghosszabb csator­náját, a türkméniai Kara-Kum csatornának első részlegét. Az új csatorna által szállított víz­zel mintegy 100 ezer hektár ter­méketlen földet tesznek termő­vé. magyarázható, hogy egy da­rab, kb. 10 dekás banán »cse­kély« 5 forintba kerül. Én még életemben nem et­tem banánt, de emlékezetem szerint mindig vágyódtam utá­na, mert úgy képzeltem, hogy az valami nagyon finom déli­gyümölcs lehet. Ebben a meg­győződésemben éltem a tegnapi napig, mígnem az a bizonyos nagy csalódás nem ért. Ezen a napon történt ugyanis, hogy fe­leségem Pesten járt és az egyik körúti csemcgeboltban összeta­lálkozott a banánnal. Vett is két darabot 10 forintért, és nagy örömmel hozta haza, hogy majd a szűk családi körben el­fogyasztjuk. Este volt már, amikor meg­érkeztem, s az asztalra tette a két banánt. Az öröm, amit be­lőlem és leányomból kiváltott, leírhatatlan volt. Végre itt vau a banán, megfogható közelség­ben! Elsőnek a kislány ocsú­dott fel az öröm okozta der­medtségből, kézbekapta a gyü­mölcsöt és ha az anyja nem kapja el a kezét, hát bele is harap, úgy ahogy volt, hajas­tól. No de nem tartott már so­káig, amíg az egyik banán, megfosztva héjától, újra a gye­rek kezébe került. Az első falat után egy grimasz, majd élénk köpködés (a kifeje­zésért bocsánat) következett. Először haragudni akartam ezért, de amikor magam is megkóstoltam, őszintén szólva — megértettem és nem sok kel­lett ahhoz, hogy kövessem leá­nyom rossz példáját. így zajlott le nálunk a ba­nánkóstoló. De egy kérdés még mindig nyitva maradt. Ugyan­ilyen rossz-e a közelebbi vidék­ről származó banán, mint az ecuadori? Ha igen, akkor velem együtt a kedves olvasó is legjobban teszi, ha megmarad a jó ma­gyar jonathán, vagy más »kö­zönséges«, olcsó alma mcilett. Ilyen tanulsággal végződött életem első közvetlen találko­zása a banánnal. Mezeid István Egy képeslap ( nak sűrűn szökik könny a sze- mébe, mert az alig öt éves csöppség feltétlenül hisz abban, amit apukája mondott, s min­den este beteszi a sütőbe an­nak vacsora részét, hogy meleg legyen, mire visszajön. Hiszen azért ment el messzire, mint a királyfi a mesében, hogy sok pénzt keressen neki. (Csakhogy az apa nem me­^ sebeit királyfi, még csak nem is erős ember. Nyár volt, amikor az a másik elcsalta. De a nyárból tél lett. A röpke örömök, lobogó lángolások ilyenkor már nem melegítenek. A délibáb-szerelem a nyárral együtt tovatűnt, talán nem is volt. Ki tudja, esetleg a férfi is visszafordulna már, ha nem szégyelné a történteket. Az asz- szony éppen ezen a lelki aka­dályon akarja átsegíteni a ka­rácsonyi képeslappal. Lehet ilyen esetben közöm­bösnek maradni? Nem! Szabály ide, szabály oda, a mintadarab lekerül a tábláról, s az asszony­kának uralkodnia kell magánt hogy ne remegjen a keze, ami­kor a lapot megcímezi, s a szo­kásos üdvözlőszavak mellé ezt is odaírja: karácsonyra vissza­vár feleséged, kicsi lányod. Reméljük, így is lesz. Nem­csak a postás találja meg a címzettet, az apa is visszatalál családjához. Tr- Sándor Géza — tleszédes tekintetű, csinos fiatalasszony szemlélődik a kecskeméti pályaudvari pos­tahivatalban. Karácsonyi lapo­kat nézeget, s az egyiken meg­akad a szeme, A kép egy szé­pen díszített fenyőfát ábrázol, előtte hosszú szőke hajú kis­lány játszik a babájával. A nő ragaszkodik a képhez. Minden áron azt akarja . megvásárolni, de nem adják, mert mintada­rab, a sorozat már elfogyott be­lőle. Az asszonykát láthatóan bántja az eset. Felhagy az al­kudozással, vásárlás nélkül tá­vozik. A postás kisasszony fur- csálódva néz utána. Hogy lehet így ragaszkodni egy képeslap­hoz? Másnap megtudta, A fiatal- asszony visszajött. Mellette bá­jos, kis szőke lányka lépkedett, szakasztott olyan, mint a ké­pen játszó. Végigjárták az egész várost, de ennek a képeslapnak a párját nem találták. Az anya könyörgőre fogta a dolgot. Most az egyszer tegyenek kivételt: adják el a fényképet. Külön- váltan élő férjének szeretné el­küldeni. Ö hiszi, hogy a kislá­nyukhoz ilyen meglepően ha­sonló karácsonyi képeslap visz- \szahívja párját a családhoz. ; Az apa — ha el is ment — szereti kislányát. Szöszikéjük ! pedig egyenesen rajong az ap­jáért. A férfi azért is búcsúzott |úgy tőle, hogy dolgozni megy, '.teave el a vacsoráját. Az anya­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom