Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

*. oldal 1958. november 13, csütörtök A gyakorlati életre nevelünk Országgyűlési képviselj elöltj eink Az elmúlt években több is­kolában próbálkoztunk a mű­szaki gyakorlati oktatás meg­valósításával. A kísérletező ta­nárok elmélyülő munkát nem végezhettek, mert elég idő, gyakorlat és tapasztalat nem állott rendelkezésükre. A kísér­leteink és megfigyeléseink ered­ményei még így is terméke­nyek. Bács-Kiskun megyében a kí­sérleti iskolákban egyes nö­vénytermesztési üzemágaknak szakmunkás gyakorlati és el­méleti készségeinek anyagát is tanítjuk. A kecskeméti Katona József Gimnázium I./b. osztá­lyában gyümölcs- és szőlőter­mesztési szakmunkás ismerete­ket tanítunk. Helyesebb volna a gimnáziumban csak gyümölcs­vagy csak szőlőtermesztés. E kettő Bács-Kiskun ban össze­forrt a termelésben, ezért ta­nítjuk együtt. A mezőgazdasági technikumok a technikusok ré­szére a valamennyi kapcsolódó üzemágakban jártasságot, illet­ve ismeretanyagot, adnak tanu­lóiknak. Ezen indulva némely szakember a gimnáziumokban hasonlóan gondolja tanítani a kertészeti szakismereteket. Ez a módszer nem válik be, mert a tanulók szellemi igé­nyét az enciklopédikusán taní­tott ismeretek a gimnáziumok­ban nem elégítik ki. Ezért a gimnáziumban elég egy tizeimig ismeretanyaga de azt a többi tárgy szellemi színvonalának megfelelően el­mélyülve szükséges tanítani: heti két elméleti órában, két délutáni szakköri gyakorlati órában és háromhetes kötelező nyári gyakorlaton, vagyis ter­melőt munkán. A bajai Tóth Kálmán Leány­gimnáziumban a virág- és dísz­kertész, a kiskunfélegyházi Pe­tőfi Sándor Gimnáziumban a zöldségtermesztő, a Móra Ferenc Gimnázium I. reál osztályában a tejgazdász szakmunkás isme­retanyagát tanítják. A kiskun­félegyházi leánygimnáziumban három éven át szabnak-varrnak a lányok. A negyedik évben a háztartás elektromos gépeit is­merik meg és elsajátítják azok egyszerű szerelő-javító mun káit is. A nagy üzemek szakmunká­sainak ismeretanyaga elég sok kapcsolatos gépnek szerkezetét, kezelését, továbbá több ener­giát szolgáltató (villamos) gép­nek megismerését is tartalmaz­za. A növénytermesztési és kertészeti ismeretanyagban emel­lett elég sok az állattanhoz kap­csolódó védekező eljárás és ál­lattenyésztési szemlélet is. Kapcsolatokat és módosítá­sokat eredményez a matemati­ka, a fizika, a kémia, a bioló­gia és a földrajz tárgyaiban. A tanulók szorgalmasabbjai a negyedik év végére az általuk tanult szakmunkás ismeretek birtokosai lehetnek, amit az értesítőben jelölt tárgyi osztályzatok visz- szatükröznek. A szülőknek kí­vánsága, hogy fiaik szakmun­kás vizsgát is tegyenek. Ez ter­mészetesen az illetékes minisz­teri tárca, illetve pártunk állás- foglalásától is függ. Mi a leg­messzebbmenő tapintattal és körültekintéssel jártunk el a szakszerű oktatás végrehajtá­sában. Minden esetben a szak­minisztérium vidéki mezőgazda- sági mérnök-pedagógusait kér­tük fel a tárgy elméleti és gya­korlati tanítására. Kérem az illetékeseket, hogy ezen kísérleti iskolákban vég­zett tanulók egyetemi felvéte­lénél érvényesítsék az elvet, ezen tanulókat — akik a szak­munkás ismeretanyaggal ren­delkeznek — elsősorban vegyék fel az egyetemre az általa ta-| nult vagy rokon szakra. Szerény véleményem szerinti hazai viszonylatunkban minden» más út az ifjúságunknak, aj szocializmus építésének ártal-l mára van a mezőgazdasági po-t ütechnikai képzésben. A for-l ma helytelen megválasztása a| kontárkodáshoz, a termelékeny-! ség mennyiségi s minőségi rom-| lásához vezet. Ajánlanám né-| mely iparágnak megvizsgálását! hasonló műszaki gyakorlati ok-f tatás bevezetésére. Kristóf András középiskolai biológus | szakfelügyelő I PANKOVICS JÓZSEFNÉ Baján született, 1919-ben. Ap­ja kubikos volt. 1945-ben hat hold földet kapott, amellyel ké­sőbb belépett a tsz-be. Panko- vicS elvtársup korán megismer­kedett a munkával. Egészen fiatalon kefült bp a bajai téglagyárba, s ott dolgozott, míg férjhez nem ment. 1944-ben lépett be a Magyar Kommu­nista Pártba. 1948 óta vezeti megyénk nőrsozgalmát. 1949-tól 1953-ig országgyűlési képviselő is volt. Szülővárosának lakossá­ga most újra országgyűlési kép­viselőnek jelölte. ....................................... He tényegyháza 14 esztendeje EZEKBEN a napokban He- tényegyházán is, akárcsak me­gyénk többi községében, nép­nevelők járják a határt, cso­portos megbeszélésekre gyűl­nek össze az emberek, hogy a legnagyobb országos esemény, a választás előtt visszatekintse­nek egy nép, vagy akár eg.y kis falu évek óta megtett fejlődé­sére, eredményeire. Van miről beszélni, van mit felsorolni, hi­szen a felszabadulás óta a leg­kisebb községek is nagyot fej­lődtek országunkban. A HETÉNYEGYHÁZIAK is összegyűjtötték az erre vonat­kozó adatokat, s ime itt van­nak a legfőbb eredmények: 1952-ben alakult meg a tanács a községben, s ebben az évben kapott bekötő kövesutat a falu egészen az állomásig. 1953-ban gyógyszertár épült, villamosítot­ták a községet, 300 000 forintos beruházással új négytantermes iskoját avattak. Az idén még egy tanteremmel, s nevelői la­kással bővült az iskolahálózat Külsőnyírben 308 000 forintos beruházásból. S két újabb ne­Tanácstagjelöltek a kecskeméti járásban a járási tanács elnökhelyettese, dr. Kiss Ágoston községi orvos, dr. Hegedűs Sándor főállator­vos, Sinka György rendőr. LÁSZLÓFALVA: Miklós An­tal főhadnagy, Farkas János is­kolaigazgató, Kiss Imre agronó- mus. NYÁRLÖRINC: Deák István dolgozó paraszt, Bozóii István járási osztályvezető. ORGOVANY: Nagy Márk dol­gozó paraszt, Havas András rendőrszázados, Hajma Lajosné tsz-tag. TISZAKÉCSKE: Horn Károly FJK igazgatósági elnök. Kalla Pálné háztartásbeli. Debreceni Károly TITÁSZ körzeti vezető, Horváth Pál iskolaigazgató, Ti- szavári Dezsőné tanácsi dolgozó, Máté Ignácné, a Hazafias Nép­front járási titkára, Andó Já­nos üzemi munkás, Kozma Mi­hály tsz-elnök. VÁROSFÖLD: Simon József dolgozó paraszt, Vízhányó Já­nos tsz-elnök, Vörös Vilmos, az MSZMP járási titkára, Illés Béla honvéd szds. velői lakás is épült 290 000 fo­rintos költséggel. 70 000 forintos beruházással bekapcsolták a villanyhálózatba az állomáshoz vezető utat, s az elmúlt év óta autóbuszjárat köti össze a gyor­san fejlődő kis falut a várossal. A parasztság termékeinek érté­kesítését könnyíti meg a köz­séget Budapesttel közvetlen összekötő darabárus teherautó­járat. ÉPÜL A FALU, s ezt nem­csak a számokból látni, hanem abból is, hogy a régen még csak képzelt főutcán ma már új há­zak épülnek, új házhelyek ke­rülnek kiosztásra. A lakosság kérésére az elmúlt évben 37 házhelyet osztott szét a tanács* s az idén újabb házhelyeket je­löltek ki. Az elkövetkező évek fejlődését pedig a község há­roméves terve mutatja. Az első évben a mdst épülő kultúrház- ban otthonra találnak a falu szórakozni, művelődni vágyó fiataljai, öregjei. BETONOZNI akarják a Kos­suth Lajos utcát, új temetőt nyitnak, korszerűsítik az isko­lák kútjait, s ki győzné még felsorolni azt a sok-sok tervet, amelynek a megvalósításában nemcsak a vezetők, hanem a falu minden egyes lakója jog­gal bízik, hiszen amit eddig valóra váltóit a népi hatalom, az mindannyiuk javát szolgálja. Hegjelent az új telefonkönyv i. gy kicsit a telefonköny- vet mindenki a magáé­nak tekinti és éppen ezért meg­jelenésekor rendszerint a hír­lapi »kis színes« hírek cél­pontja szokott lenni: örülünk neki, de a megszületéséről szóló tudósítással egyidejűleg kiteregetik az összes hibáit. Nos, én is ilyen kritikus, mondhatnám rosszindulatú kri­tikus szemmel vettem kézbe Bács-Kiskun megye új távbe­szélő névsorát. Vitriolba már­tott toliam azonban sietve el kellett dobnom. Hiába keres­tem ugyanis a beavatottak né­mi kárörömével pl. a nyomdát a »Bácsmegyei« címszónál, mert sajnos, a »Nyomda« alatt ta­láltam meg ezúttal. Nem kell már a »Bíróságot« »Megyei« címszónál, a MÁV-ot a »Vasút<* szavaknál keresnünk. És helyet kaptak benne — végre — a becenevek is, amelyekről tulaj­donképpen nem is tudjuk, mit jelentenek, mégis sejtjük, hogy a DÁV a villannyal kapcsola­tos, kedves ismerősünk az IBUSZ, az OFOTÉRT, a RAVEL is a helyére került és sajnál­juk, hogy a szépen hangzó SERNEVÁL és BARNEVÁL el­tűnt közülilk. A szegedi Postaigazgatóságot köszönet illeti meg a közönség részéről ezért a múlt évinél 20 oldallal nagyobb Bács me­gyei telefonkönyvért, amelyet ha kézbeveszünk, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson derék vonalépítő postásaink egy évi hatalmas munkája. Különlegessége az új telefon­könyvnek az is, hogy a KIS­KER Vállalat boltjainak nem­csak a számukat, hanem ne­vüket is feltünteti, mert bár­mily meghitten hangzott a fia­talember ajkáról: Mancika, hatkor várom a KISKER 36-os árudájában« — mégis jobb, hogy most már ki van írva a nagyközönség által ismert név is. Bocsánat, egy kis útbaigazí­tás mégis csak kell az új te­lefonkönyvhöz: a kecskeméti Kedves Cukrászdánál és a Ka- kuk vendéglőnél vigyázni kell, mert azokgt a »Szálloda« cím­szónál találjuk. Kováls Andor A konyhakerti növények megbetegedése ellen Szovjet tudósok a mezőgazdaságért A moszkvai egyetem pro* fesszorai új antibiotikumot ál­lítottak elő, amelynek mikro­organizmusát szibériai talajból vonják ki. Az új vegyület ne­ve: griziofulvin. Sajátossága, hogy megakadályozza a ká­poszta, paradicsom és több más növény betegségét. Az út szovjet készítmény azonban je­lentősen különbözik az eddig ismert hasonló külföldi gyárt­mányoktól, — A griziofulvin ugyanis fokozza a növények növekedési képességeit, vagyis emeli a terméshozamot. A kül­földi készítmények a növények ’(növekedésére semmiféle hatást A legszebb ötvösmunkák Magyarországon az Állami FenzveroDcn Keszumcs. arany, ™ ■ és drágakővel díszített darabok ma már világszerte ismertek — Első kép: bo8 gramm súlyú, drágakövekkel díszített aranykehely. — Második kép: aranyozott, 1010 gr súlyú zenclo zongora. ÁGASEGYHÁZA: Herczeg Gáborné, a nőtanács járási tit­kára, Dudás Józsefné háztartás­beli. BALLÓSZÖG: János Mihály- né iskolaigazgató, Buruczkal János tanácsi dolgozó. BUGAC: Havasi László, a já­rási tanács titkára, Tajti Jó­zsef dolgozó paraszt, Fehér Lászlóné háztartásbeli, Horváth Béla dolgozó paraszt. FÜLÖPHÁZA: Gulyás György­ié tanácsi dolgozó. HELVÉCIA: Major Sándor skolaigazgató, Körmendi Györgyné háztartásbeli, Dobosi József dolgozó paraszt; HETÉN YEGYHÁZA: Nádas András pincevezető, Nagy lat­rán agronómus. IZSÁK: Dömötör István tsz-1 :ag, Illés István tanácsi dolgozó,i Borsodi Miklós, az ÁG főagro-( lóm Visa, Takaró László dolgozó jaraszt, Einhoffcr József ÁGI izomegységvezető, Posvánc*< László, a járási tanács elnöke. JAKAB5ZÁLLÁS: Pólyák Mi- vály dolgozó paraszt, Jakab' Istvánná tsz-tag. ( KEREKEGYHÁZA: Száraz, Elemér, a járási tanács osztály-, .'czetője. Mészáros István ÁMG- pagronómus, Nagy Sándor pin-( levezető, Gaál Margit védőnő. , KUNBARACS: Bogár István( skolaigazgató. LADÁNYBENE: Gondos Imrei rendőr. ( LAJOSMIZSE: Cserháti Osz-( vár járásbíró, Tiszavölgyi Fe- ■enc tsz-elnök, özv. Fózer Be-l áné földművesszövetkezeti dol-( «ózó, Soltész Ferenc tanácsi; iolgozó, Bujdosó Mátyás dolgo- -ó paraszt, Podmaniczki Béla!, skolaigazgató, Kecskeméti Mi-( íály tsz-tag, Kaspár Adolf, a. árási pártbizottság munkatársa.) LAKITELEK; Kriston Ferenc/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom