Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-03 / 103. szám

* A forgalmas vasútállomás tő­szomszédságában húzódik meg szerényen a régi bútorgyár, mai »evén Bajai Épületasztalosipari (l/állalat. Az újságíró is csak elvétve lá­togat el hozzájuk, s ők meg úgy «tannak; minek hivalkodjunk, még azt hiszik, hogy... Ez azért sem fogadható el, mert van mivel jogosan büszkél­kedniük. Többek között azért ős, mert a város üzemei közül Itt tevékenykedik legjobban az l&aemi tanács. Munkásképviselet — okos határozatok E/z akkor derült ki. amikor az tfeemi tanács megalakult s már az első napokban olyan dolgokat tárgyalt, ami érdekelte a mun­kásságot; Olyan határozatokat hoztak, amelyek helyesen tük­rözték a dolgozók többségének véleményét vagy ahogy Ger­mán igazgató elvtárs mondja: az életről beszéltek, azok, akik ott­honosak benne. Ennek pádig az az oka, hogy az üzemi tanács soraiban helyet foglalnak a hivatalból választot­takon kívül olyan értelmes, szor­galmas és a köz ügyét szolgáló dolgozók, mint Bogárdi István, Shádt József, Bolnár Mihály, Ba­kos Jánosné, Zécsevics Gyula, Kollár Ignác. Éppen eaért nem lehet azon esodálkozni, hogy a kilenc ha­sonló jellegű vállalat közül a leg­alacsonyabb önköltséggel a »-bú­torgyáriak-« dolgoenak. Ezt azért ifrtuk meg, mert nem tudják a városban, de a többi üzemekben eem. Ügy gondoljuk, ezek mellett sokan kiváncsiak arra, hogyan fest az első negyedévi munka a számok tükrében. Elöljáróban ■csak annyit: jól—_ Becsült számok alapján Korán jöttünk, mert még az első negyedévi mérleg nincs kész, ezért csak becsült számok alapján, a pillanatnyi, de biz­tató helyzetet ismertük meg, amely a későbbiekben némileg változhat. A rendelkezésre álló adatok ■szerint nem érheti szó a ház ele­iét, mert az előírt önköltség csökkent, annak ellenére, hogy a vállalat még ma sem tudja, mi­lyen alap-rentabilitással kell dolgoznia. A csökkenés egy százalék, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalat dolgozóinak nyereségré­szesedése céljára máris mintegy 10 ezer forint maradt. Ügy gon­doljuk, ezzel a hírrel sok örö­met szerzünk az üzem dologzói-< nak. < Nem az ünneprontás szándé-< kával, de azt is meg kell mon-' dánunk, hogy ez az összeg gya­rapodhat és csökkenhet is. Mi< eleve elvetjük a csökkenés gon-í dolatát, s inkább azzal foglalko-S zunk, mi szükséges ahhoz, hogy, EGY SZÉP RUHA a meglévő 1Ö ezer forintot újabb i 10 ezer forinttal tetézhessék a második negyedévben. 25 ezer forint többlet-nyereségre van szükség Ennyivel kell csökkenteni az önköltséget, ami nem lesz köny- nyű dolog. Nem azért, mert ez- ldőre esik az új gépműhelyben a gépek átcsoportosítása, ami bi­zonyosan befolyásolja a munka ütemét, némileg zavarja a szer­vezett munkát. Ennek számbavétele után néz­zük meg, melyek azok a forrá­sok, amelyekből merítve növelni lehet a jelképes takarékbetétet A fával kezdenénk. Import anyag és sok kell belőle. Nem mindegy, ki és hogyan vigyáz rá, ki mennyit takarít meg. — Az anyagraktár-kezelőtől a szabászig mindenkinek van itt dolga. A számítások szerint a fánál mint­egy 15 ezer forintot lehet meg­takarítani. A hiányzó 10 ezer forintot össze lehet gyűjtögetni a segédanyagok és igazgatási költségek csökkentésével. Emel­lett nagy segítség az is, ha mindenki az általa elfoglalt* poszton azt adja, amit tőle a ki-1 fizetett bér ellenében joggal el( lehet várni. Nem a szokásos hibakeresés* jegyében, hanem baráti segítség-i ként, még úgy érezzük, szüksé­ges elmondani: a munkafegye­lemnél is van tennivaló. Ez pe-( dig olyan tartalék, amelynek ki-( aknázásával ismét súlyos ezre-, sekkel lehet növelni a nyereség-; részesedés összegét. Az előbb említettekről szó lesz) a következő üzemi tanácsülésen,) az üzemi munkásgyűlésen is. Valószínű, sokan elmondják ez-* zel kapcsolatban véleményüket,) javaslatot tesznek, bírálnak, hogy, ismét legyűrve a nehézségeket, három hónap múlva arról adja­nak számot: újabb tízezer fo-| rinttal növeltük takarékbetétün-, két. Legalább is mi erről szeret- j nénk majd akkor írni. Ez azon-, ban elsősorban nem rajtunk áll. Ven esz NAPTAR: 1058. május 3. Szombat. Névnap: Irma. Napkelte: 4 óra 25 perc. Napnyugta: 18 óra 58 perc. qcxxdooooűOüwou Újsághír: Állítólag? injekciózással irá-v nyitható a szüleien- < dő gyermek neme. — Doktor úr! Elő-1 szőr egy fiút szeret­nék! — Az idén ünnepük a Grúz 'SZSZK fővárosa, Tbiliszi fenn­állásának 1500 éves évforduló­ját. Ezzel kapcsolatban pályáza­tot hirdettek Vahtang Gorga- *szal, a város alapítója emlékmű- iművének elkészítésére. A népi mondák szerint a város említett alapítója mintegy másfél ezer 'évvel ezelőtt élt s nagyon szere­tett vadászni. Egyszer gyönyörű gímszarvast lőtt, s az állat vég­ső erőfeszítéssel egy kénes tóhoz vánszorgott, amelynek meleg vize meggyógyította sebeit. Vah­tang Gorgaszalt annyira elámí­tottá a tó csodatevő ereje, hogy körülötte kisebb települést ala­pított, amely később nagyobb várossá nőtt, — A bajai járásban is meg­alakultak több helyen a szer­vező bizottságok nyárigát és ár­mentesítő társulások megalakí­tására. Sok segítséget ad ehhez a bajai Vízügyi Igazgatóság. A műszaki berendezések javítási és építési munkáit, valamint kezdetben a fenntartási mun­kát a Vízügyi Igazgatóság vég­zi. A szervező bizottságok Sze­repűén, Sükösdön, Dávodon és Nagybaracskán alakultak meg. — A híradástechnikai Uonfe- * rencia szakcsoportjai tovább folytatják tudományos tanács­kozásukat. Csütörtökön délután a mikrohullámú technikáról, a (rádió, televízió és elektróakusz- , tikáról tartottak előadásokat a Távközlési Kutató Intézet, a 'l Beloiannisz-, az Orion- és a Te­lefongyár műszaki szakemberei. Engedd be Klennert, — kilopja házadat Klenner Lajos állami gazdasági dolgozónak az ágasegyházi Április 4 Termelőszövetkezet meg­engedte, hogy a tsz területén lakó Szabó István tanyájába beköltözzön. Klenner azonban nem bi­zonyult a le’gjobb lakótársnak: beköltözése után már a harmadik héten ellopta és jó egészségben elfogyasztotta Szabó Istvánnak a nyitott kocsi­színben levő három tyúkját, Módosíthatjuk tehát az ismert közmondást, s az »engedd be a tótot, kiver a házadból« — he­lyett nyugodtan elmondhatjuk: »Engedd be Klennert — kilopja a házadat«. A járásbíróság a szocialista együttélésnek eleget egyáltalán nem tevő Klennert — két eltartásra szoruló kisgyer­mekére való tekintettel, börtönnel nem büntette, de 600 forint megfizetésére kötelezte, AKADÁLYOZZUK MEG a tüzek keletkezését! A tavaszi melegebb időjárás beköszöntésével egyre többen keresik . fel az erdei kiránduló- helyeket. Az itt eldobott égő cigarettavég, vagy el nem oltott, magára hagyott tűz felgyújthatja a száraz fűvet, avart. Az így keletkezett tűz gyorsan kiterjedve jelentős károkat okozhat er- deinkben, ezért erdei kirándulásaink során csak olyan helyen rakjunk tüzet és csak ott dohányoz­zunk, ahol tűzkár nem keletkezhet. A szülők és a felnőttek figyelmének arra is ki kell terjednie, hogy a gyújtóeszközöket olyan helyen tartsák, hogy azt a gyermekek ne tudják magukhoz venni. Igen fontos még azt is tudni, hogy minden­kinek elsőrendű kötelessége a tüzek keletkezé­sének megakadályozására a szükséges intézkedé­seket megtenni, valamint az észlelt tüzet azon­nal jelenteni, Megyei Tűzöl tóparancsnokság KATONA ZSIGMOND cl kicikonéti DCatú-natclip. meg.aLapító(cLitcik emlékére. a Kecskeméti Állami Áruházi modelljeiből * KECSKEMÉT haladó hagyo- [mányai között nevezetes hely »illeti meg'a2ok emlékét, akik [a múlt évszázad végefolé szőlő- »telepítésekkel, valamint egyes [szőlő- és egyéb gyümölcsfajták ■nemesítése által megalapozták [Kecskemét gazdasági fejlődé­sét. A »Homok hősei«-nek nevezte [el az utókor ezeket az úttörő •munkát végző, nagy terveket [széles látókörrel végrehajtó fér­fiakat, akik a kecskeméti ho- [mokból csodálatosan szép sző- lőskerteket, gyümölcsösöket va­rázsoltak elő. ERDEI FERENC is azt Írja a -Futó homok«-ban: Kecskemé­tien a homok hősei, a nagy sző- •lőtelepítők bebizonyították, hogy [a homokon nagyszerű kerti •kultúrát lehet teremteni, s a [kisparasztság követte őket.« > Ezek között a nagynevű al- [kótók és újítók között a legki- ■váíóbbak egyike Katona Zsig- •mond — bár az ő nevét a ha- •lála óta eltelt 56 esztendő kissé [elhomályosította. ■ A CÉLUNK MOST az, hogy [ezt a homályt áttörve, felfris­sítsük Katona Zsigmond emlé­két, amire jó alkalmat szolgál­tat az a körülmény, hogy Ka­tona Zsigmond éppen 130 évvel ezelőtt, 1828, május 1-én szüle­tett. Érdekes, hogy — mint Ma­thiász János — Katona Zsig­mond sem az Alföld szülötte, s mégis szerelmese lett az Alföld­nek és lelkes munkása a homo­ki szőlő- és gyümölcskultúrá­nak. KATONA ZSIGMOND aSzat- már megye keleti részén levő Avas-hegy tövében született, Vámfalun. Gyógyszerész lett s az Arad megyei Borosjenőről 1867-ben, 39 éves korában tele­pedett át Kecskemétre, nagy­számú gyermekeinek könnyebb taníttatása céljából. Itt a régi Handteí-íéle gyógyszertárat vet­te meg, mely ma a Batthyány utcában van. A közügyekben munkálkodni kész, sokoldalú Katona csakha­mar vezető szerepet foglalt el a város társadalmában. Idetelepe- dése után még 2 év se telt el, máris elnökévé választotta az 1861-ben alakult Kecskeméti Iparegyesület, a kecskeméti ipa­rosság jelentős társadalmi szer­vezete. Ö volt a lelke és szer­vezője az 1872-bep megrende­zett, nagysikerű Kecskeméti Or­szágos Iparműtárlatnak is, mely az egész ország figyelmét Kecs­kemétre irányította. Katona Zsigmond kecskeméti letelepedésétől még 22 év telt el nagy alkotásának, a Talfája- pusztán, a nagykőrösi határ kö­zelében, a kecskémét—nagykő­rösi vasútvonal mellett létesí­tett mintaszőlőtelepének meg­alapításáig. Már 61 éves volt, amikor 1889-ben hozzáfogott a nagy szőlőtelepítéshez, mellyel nevét örökre beírta a kecske­méti szőlészet és ezzel Kecske­mét történetébe is. AZ ÜJ SZÖLÖTELEP rövide­sen országos hírnézvre tett szert. Az immunis homokatalajon a legkiválóbb szőlőfajtákat hono­sította meg Katona s bor- és csemegeszőlő-vesszőinek árjegy­zékeit az egész országban ismer- ték. NAGY ÉRDEME Katona Zsig- mondnak az is, hogy a magyar szőlészet legnagyobb mesterét: Mathiász Jánost Kecskemétre hozta. A megalapítás után még 13 — A belkereskedelmi minisz­térium legfrisebb jelentése sze­rint az év első negyedében több mint 8 százalékkal nagyobb áru­forgalmat bonyolít le a kiskeres­kedelem, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Az élelmi­szer fogyasztáson belül növeke­dett a nemesebb élelmiszerek mint pl. a hús, csokoládé, déli- gyümölcs, gyarmatáru és a vaj részaránya, örvendetes tény­ként említi meg a jelentés, hogy az idén az első negyedévben csökkent a lakosság kereslete a töményszesz iránt. A kereske­delem 1946. évi első negyedévé­hez viszonyítva mintegy óQ szá­zalékkal kevesebb rumot és pá­linkát adott el. — A legfontosabb alapanya­gokból, a legkeresettebb cikkek­ből túlteljesítette első negyed­évi tervét a könnyűipar. Terven felül adott például fonalat a pa­mutipar, több cipő felsőbőr es papír készült a tervezettnél. Közölték még a minisztérium­ban, hogy az idei új gyártmá­nyok között lesz a régóta nem kapható selyembalion és a kö­vetkező negyedévben szinteti­kus szállal erősített gyermek tréningruhákat és gyermek: nylon fehérneműeket állítana* elő. — Üj, üvegacélnak elnevezett műanyagot állítottak elő a szov­jet tudósok. Az anyagból olyan kétemeletes házakat lehet épí­teni, amelyeknek súlya mind­össze 48 tonna. Az anyag ugyan­olyan szilárd mint az acél. de súlya körülbelül egyhatoda az acélnak. Az üvegacél felhasz­nálható lesz. még autókarosszé­riák, bútorok, villamoskésziílé- kek gyártására is. Az elkövet­kezendő 12—18 hónap alatt kéí kísérleti házat építenek a Szov­jetunióban az új építőanyagból. — Szép eredménnyel fejezték be a tavaszi fásítást Tiszakécs- ken a Kossuth termelőszövet­kezet kiszistái. Vállalásukban 600 darab kis fa elültetése szere­pelt és mintegy 1300 darabot ültettek jel. A munkából példá­san vették ki részüket Szóráth Imre és Bozsovics György tsz- tagok. A íásilás után megtartott KISZ taggyűlésen 12 új taggal erősödött a szervezet, köztük nem egy egyénileg gazdálkodó tiatal kérte felvételét. — Külön leány és fiú tűzoltó- csapatot szerveztek Baján a kis- csávolyi j általános iskola úttö­rői. A csapatok tagjai rendsze­resen résztvesznek az őket pat­ronáló tűzrendészet! alosztály gyakorlatain, oktatásain. A kis­dobos és úttörő tűzoltók május­ban a tűzöl tóversenyen is részt­vesznek. évig fejlesztette tovább nagy művét Katona. Ez a 13 esztendő, Katona Zsigmond és Mathiász János 13 esztendeje, a homok aranykorának diadalmas úttörő korszaka volt. Katona Zsigmond érdemeit el­ismerte a hivatalos állam is: — több kitüntetésben részesítette. A szőlőtelep mellett 1897-ben léte­sített új vasútállomást őróla ne­vezte el Katonatelepnek. HALÁLA 1902 március 18-án következett be. Nagy részvét mellett temették el a kecskeméti református temetőben, sógora, Galambosi Kiss József szabad­sághős mellé. Jászai Mari, a legnagyobb ma­gyar tragika, 1898-ban ezeket a sorokat Irta be Katona Zsigmond katonatelepi vendégkönyvébe: — »Sok ilyen fiat adjon a jó sors hazánknak, mint e telep alapí­tója. Viruljon alkotása végtelen boldog időkig.« MIT TEHETÜNK mi ehhez? Talán csak azt, hogy ezt a to­vábbi virulást mi is őszinte szív­vel kívánjuk. ^ Ez a kívánságunk teljes mér­tékben beleillik szocializmust építő hazánk tervébe, mely a magyar s benne a homoki szőlé­szetet még fokozottabb magas­ságokba kivánja emelni. Dr. Váry István, « TIT tagja Három hónap alatt tízezer forint nyereség a Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom