Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-18 / 116. szám

CUxfijw'H djibM Világ proletárjai, egyesüljetek l MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA ni. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Ara 60 fillér 1958. MÁJUS 18. VASÁRNAP Wlityyei bíktUmfcccHtia UtcskeméicH folyik a paprika kiöltetése Kalocsa vidékén Kalocsa vidékén minden év­ben sokezer vagon fűszerpapri­kát termelnek. A környék ter­melői az idén is 6185 holdon ültetik el a hires táikultúrnö- vényt. A meleg idő beálltával mindenütt megkezdték az elő­nevelt palánták kiültetését. Na­ponta több száz holdat ültetnek be. A Sükösdi Célgazdaság és a Kalocsai Kísérleti Intézet földjein a nehéz fizikai munkát gépek váltották fel. Bátya és Fájsz környékén a fűszerpaprikán kívül majorán­nát is termelnek. A megye több mint 335 holdat kitevő majo- rannaparcelláin is folyik a telepítés. Fél 10-kor kezdődött meg szombaton a megyei békekon­ferencia Kecskeméten, a me­gyei tanács kultúrtermében. A termet zsúfolásig megtöltő bé­keküldöttek konferenciáját Ko­vács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg. Megnyitójában üdvözölte a kon­ferencián részvevő szovjet nagy- követség első titkárát, valamint a, konferenciára érkezett albán vendégeket. Majd átadta a szót Farkas József elvtársnak, a Ha­zafias Népfront megyei béke­titkárának, a konferencia elő­adójának. A beszámoló mottója Petőfi több mint 100 év előtt írt verse volt: »-Békét, békét a vi­lágnak!-« Mikor Petőfi e versét írta *— mondotta Farkas elvtárs —> az emberek még nem ismerték a békemozgalmat. Ma már más a helyzet. Létezik a világon és te­vékenyen hat a nemzetközi bé- kezmogalom. melynek ma leg­fontosabb teendője a leszerelés megvalósítása, elősegítése, s e követelésre rendezik meg ez év július 16-tól 22-ig a népek bé­kemozgalmának világtalálkozó­ját Stockholmban. Az 1957-es év eloszlatta, vagy legalábbis felhígította azt a már-már új világháborút jelző viharfelhőt, mely 1956 őszén ala­kult ki közvetlenül hazánk egén. Az elmúlt évet azonban, az eredményeket figyelembe véve, még sem jellemezhetjük egyértelmeűn az enyhülés, a gyógyulás éveként. Gondoljunk csak arra — hangoztatta Farkas elvtárs —, hogy az ENSZ ötös­bizottsága rágalmazó jelentésé­vel milyen hangulatot szított hazánk ellen, majd emlékeztet­te a konferencia részvevőit a tavaly tavaszi jordániai válság­ra, az angol imperialisták omá- ni agressziójára és arra az alattomos aknamunkára, melyet az amerikai imperializmus Szí­ria leigázása céljából folytatott. Nem véletlen hát. hanem éppen a népmilliókban élő és kifeje­zést kereső törekvés szülte meg korszakunk nagy és mozgósító jelszavát: Békét a világnak! E gondolatokkal vette kezde­tét a megyei békekonferencia, mely lapzártakor még folytatta ülését. KIVÉTELES ÁLLAPOT FRANCIAORSZÁGBAN (2. oldal) ORGONAVIRÁG ÜJ TERMÉS v (3. oldal) (4. oldal) JÓ, HA TUDJÁK... , | DR. WÁBERER KIVÍVTA J AZ IGAZSÁGOT A SZÜLÖK I FELELŐSSÉGÉRŐL | (5. oldal) I MEGY A GŐZÖS SPORT § (6, oldal) | SZIMATH KÁZMÉR ÍRÁSA f REJTVÉNYEK <7. oldal) J Megalakult a megyei műsorbizottság NÉHÁNY BÍRÁLÓ megjegy­zést már tettünk lapunk hasáb­jain színjátszó együtteseink mű­sorválasztásával kapcsolatban. Valóban sok polgári fércmű, gyerge művészi és eszmei szín­vonalú színdarab ».köszönheti-“ felbukkanását annak, hogy az ellenforradalom megvert ma­radványai — mintegy utóvéd­ként, igyekeztek behatolni kul­turális életünkbe, kiszorítani, perifériákra száműzni az em­beriség kulturális örökségének java termését, a mának szóló szocialista mondanivalót. Ez ellen csak kitartó meggyőzés­sel. s ha kell, erélyesebb harc­cal lehet fellépni. Nem mond­hatjuk azonban azt sem, hogy nem használják fel sokszor ezek a káros tendenciák a tá­jékozatlanságot, a tudatlansá­got, vagy a kulturális értékek megítélésében mutatkozó bi­zonytalanságot. EBBŐL A SZEMPONTBÓL, mind elvi, mind pedig gyakor­lati vonatkozásban jelentőség- teljesnek ígérkezik a nemrégi­ben megalakult megyei műsor­bizottság jövendő munkássága. A megyei tanács művelődési osztályának kezdeményezésére jött létre, s a feladata: helyes műsorpolitikai elvek kialakítása megyénk színjátszó mozgalmá­ban, és a rendszeres műsorta­nácsadás. Emellett a művelő­dési osztály a megye területén megrendezésre kerülő engedély­hez kötött műsorok felülvizsgá­lásának, ellenőrzésének és en­gedélyezésének jogát is erre a bizottságra ruházta. Nem ren­dezhetnek tehát megyénk terü­letén, akár hivatalos műsorszer­vező intézmények> akár öntevé­keny csoportok, műsoros előadá­sokat, rendezvényeket anélkül, hogy ne kérnék ennek a bizott­ságnak jóváhagyását, tanácsát. Kötelesek tehát bejelenteni a rendezői szervek jó előre azt a szándékukat, hogy ilyet akar­nak tartani- Meg kell határoz- niok, milyen céllal és milyen színpadi művek előadásával akarják szórakoztatni közönsé­güket. A BIZOTTSÁG már meg is tartotta első két ülését. A leg­közelebbi jövőre vonatkozóan tervet készített. E tervek közül m legjelentősebb, hogy a bizott­ság javaslatára a megyei tanács művelődési osztálya Kecskemé­ten központi műsortárat léte­sít, amelyből csekély díjazás el­lenében bármelyik önkéntes csoport kitűnő színdarabok szö­vegkönyvét veheti kölcsön. KECSKEMÉT ÉS A MEGYE öntevékeny színjátszó-mozgal­mának szervezése, fellendítése szempontjából nem jelentékte­len az a terv sem, hogy a mű­sorbizottság kezdeményezésére irodalmi színpad létesül a ránk következő színi évadban a me­gye székhelyén. Az irodalmi színpad szervezeti alapelvei még kidolgozatlanok. Egy azonban bizonyos: rendszeresen, havon­ként tartanak majd egy repre­zentatív, irodalmi igényű ren­dezvényt, s ezeken meg akar­ják szólaltatni a világirodalom és a modern magyar irodalom legjelentősebb alkotásait. A színműirodalom különböző kor­szakainak java termését pél­dául összekötő szövegként kí­sért részletekben ismertetik meg az érdeklődőkkel. A megyei műsorbizottság fel­adatai közé tartozik emellett a "színjátszó csoportvezetők fejlő­désének rendszeres támogatá­sa, elősegítése is. CS. la. Az orvos és beteg közötti kölcsönös bizalom érdekében Egyetértünk a Borsod megyei Semmeforeiss-kórháas orvosi karának nyilatkozatával Mi, a Kiskunhalas Városi Ta­nács kórházának orvosi kara, május 8-án gyűlést tartottunk. Itt elhatároztuk, hogy egyhan­gúan csatlakozunk a Borsod megyei Semmelweiss-kórház or­vosi karának nyilatkozatához. Mi is összeegyeztethetetlen­nek tartjuk a mindenkire köte­lező orvosi erkölcsi gondolkozás­sal szemben, hogy a betegektől várható anyagi, vagy egyéb jut­tatástól! a betegek hivatali ál­lásától függjön egyes betegek intézetbe való felvétele, elhe­lyezése, kivizsgálása, kezelése, gyógyszerelése és a velük való bánásmód intézeten belül, vagy azonkívül is. Kifogásoljuk, hogy a biztosí­tott betegeket jogosan megille­tő egészségügyi ellátást bármi­lyen címen, vagy formában anyagi juttatásokhoz kössék. Örömmel üdvözöljük az, egészségügyi miniszter kezde­ményezését, az orvosi rendtar­tás kiadását. Reméljük, hogy ennek következtében megszűnik az a demoralizáló állapot> me­lyet egyes orvosok visszaélése idéz elő, miközben az egész be­csületes orvostársadalmat éri támadás. Csak a demoralizáló állapot megszüntetésével térhet vissza a kölcsönös bizalom az orvos és a beteg Között, amely az eredményes gyógyító munka elengedhetetlen feltétele. Kiskunhalas, 1958. május 8. Dr. Szentmiklósi László, dr. Csetényi Artúr, dr. Mohos Ernő,- dr. Papp Dezső, dr. Stróbl Ferenc, dr. Zsigmond Ernő, dr. Cse-S tény! Artúrné, dr. Lorencz György, dr. Hangody László, dr. Ká-j das Miklós, dr. Vincze Jenő, dr. Szakály Margit és még mások. J Szerkesztőségünk úgy gondolja, hogy a Kiskunhalasi Városi j anács kórháza orvosi karának állásfoglalása széleskörű helyes-1 ssel és egyetértéssel találkozik megyénkben. Reméljük, hogy j többi egészségügyi intézmények dolgozói követik a kiskun-! hasiak példáját* Pályázati felhívás A Bács-Kiskun megyei Pártbizottság marxizmus—leninizmus esti egyetemére A Bács-Kiskun megyei Párt- bizottság felvételi pályázatot hirdet marxizmus—leninizmus esti egyetemének 1958—59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami, tömegszervezeti funkcio­náriusok, értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, jugászok, művészek pedagógusok >stb.) szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosít­sa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolya­mon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nem­zetközi és a magyar munkás­mozgalom történetét tanulják. Hetenként egyszer négyórás kötelező foglalkozást tartunk, melyen felváltva előadást hall­gatnak, vagy osztályfoglalkozá­son vesznek részt a hallgatók. A tárgyakból minden félév­ben vizsgát tesznek. A tanul­mányi eredményekről bizonyít­ványt kapnak. A bizonyítvány törvényes elismerését az 1088/1957. (XI. 21.) MT rendelet biztosítja. Ez a rendelet a marxizmus—leninizmus esti egyetemek hallgatói számára biztosítja ugyanazt a tanulmá­nyi szabadságot, amelyet az egyetemek és főiskolák esti ta­gozatainak hallgatói élveznek, Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista alapismere­teket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívülieki is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egye­tem, iskola stb. hallgatója. A pályázat az esti egyetem irodájában (Kecskemét, Hely­őrségi Tiszti Klub) beszerezhető kérdőív alapján történik. Vi­dékiek levélben is kérhetnek kérdőívet. A pályázatot 1958. június 15-ig kell beküldeni az esti egyetem irodájába. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköréről) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága marxizmus—leninizmus esti egyeteme üMzjtt&kől (ß-^g.almL <%i&dLymzcto KONDOR JÁNOS 1954-ben került a 44-es számú Autóköz­lekedési Vállalathoz, mint &sa­kocsivezető. Később forgalmi tisztviselői tanfolyamon vett részt, majd annak sikeres el­végzése után oktató tiszti be­osztást kapott. Az ellenforrada­lom után lett forgalmi osztály- vezető. Nagy része van abban, hogy á vállalatnál megszilár­dult a munkafegyelem, csök­kent az illegális fuvarok száma, javult a gépkocsik műszaki ál­lapota, s nőtt a vidéki szolgála­ti helyek száma. A becsületes dolgozók szere­tik. szakmai tudását elismerik. Rátermettségével, szervező készségével, szakmai tudásával felettes szerveinek megbecsülés sél is kivívta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom