Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-28 / 50. szám
Az olvasás a számok tükrében A bácsalmási járási könyvtár vezetői nagyszerű statisztikai kimutatást készítettek mind a saját, mind pedig a másik »függetlenített« könyvtár, a mélykúti, és a járás összes »letéti« könyvtárának elmúlt esztendei forgalmáról. A számok a többi között tükrözik a könyvállomány növekedését, s a könyvtári tagok, valamint az olvasásra kivett művek számának változását az azelőtti évekéhez képest. A statisztikai számhalmaz általában unalmas »olvasmány«, ha az ember azonban már két, de inkább három adatot összehasonlít, érdekes következtetéseket vonhat le a különbségekből. A szóbanforgó kimutatásból megtudhatjuk például, hogy amíg az egész járás könyvtári könyveinek száma 1955-ben 17 263 darab volt, 1956-ban ez a szám 23 947-re, tavaly pedig 27 213- ra ugrott. Látható, hogy a könyvállomány növekedése 1957- ben csökkent az előző évihez képest. Ugyanez tapasztalható magának a járási könyvtárnak a könyvállományával kapcsolatban is: itt 6265, 9267, illetve 11 100 a három esztendő egyik-cgyiké| ben a könyvek száma. A szapo- I rodás ütemének lanyhulását a tanács pénzbeli támogatásának a csökkenése idézte elő, ez pedig az ellenforradalom okozta károknak tudható be. Az egész járás könyvtári tagjainak a száma 1956-ban 5092 volt, tavaly már 5213, vagyis az összlakosság mintegy 11 százaléka. Ha c két számadathoz hozzávetjük, hogy a járási székhelyen, Bácsalmáson, a tavalyelőtti 1422 könyvtári olvasó helyett 1957-ben már csak 1252-en iratkoztak be (a mélykútiakkal ellentétben, akiknél 915-ről 1002- re növekedett a könyvtári tagok száma), akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy — míg a járási székhelyen csökkent — a falvak lakói között növekedett az olvasók száma. Ügy volna örvendetes, ha általános növekedésről árulkodnának a számok! A legszorgalmasabb olvasók a 14 éven aluli fiatalok, a gyerekek. Bácsalmáson például 1956-ban 587-en, tavaly eggyel kevesebben, 586-an voltak a könyvtár beiratkozott olvasói; Mélykút itt is megelőzte a járás székhelyét, mert 481-ről 1957W JE R. T <U> Egyik megyénkbe!! gyermek- otthon igazgatója szokatlan panasszal kereste fel szerkesztőségünket: az otthon alkalmazásában állott — most nyugdíjazott — idős asszony, aki még az otthon épületében lakik — beteges hajlamú. Tettenérték egyik tanítványuk elcsábításán, akit emiatt más városba Kellett helyezni. A panasz súlyosbodik azzal, hogy az öregasszony fia is ott lakik, akit nem egyszer kellett figyelmeztetni, hogy ne uszítsa a gyerekeket a nevelők ellen, s aki ugyancsak betegesen szekszuális hajlamú. Nem vállalkozhatunk arra, hogy részletesen leírjuk: kit, hol, mikor környékezett meg. Ez nem a mi dolgunk. Amit megállapíthatunk róla: piperkőemódra öltözik, este fiúkkal mutatkozik, s lakására késő éjjel jár haza. Beteges cselekedeteit jól tudja álcázni — ezzel kapcsolatban nn is csak tanúk neveire hivatkozhatnánk —, de nem tudta felesége előtt, akitől éppen ezért alig kéthónapos házasság után különvált. Feltűnő következményekkel jár ez a betegség. Óhatatlanul kisebbségi, elnyomottság-érzést kelt az egyénben, s ezt rekompenzálandó — minél idősebb, annál erőszakosabb eszközökkel akar helyet dúrni magának a társadalomban. Akinek nincs más eszköze — mert tettereje, bátorsága, energiája nincs a jóra —, annak az ármánykodás is megfelelő eszköz, hogy nevet és nélkülözhetetlenséget biztosítson magának a társadalomban. Az általunk említett ember — nevezzük B. J.-nek — munkahelyén sem a legmegbecsültebb ember. Ügy teszi »hasznossá« magát, hogy »tud valamit az igazgatóról«. Házasságát is azért kötötte, hogy »lakáshoz jusson«, s most a legrútabb rágalmakat szórja feleségére és annak családjára. Az erkölcsi lehetetlenné tevés mellett nem veti meg a gazdasági és politikai dehonesztálást sem. Sok emberrel érintkezik, s ki tudja, miatta hány jól indult barátság bomlott szét, s hány — különben egymásnak megfelelő ember nézi pletykái miatt gyanakvó és ellenséges szemmel cgymásl ? Saját érdekei biztosítása céljából erejét arra használja fel, hogy megtudja: kit, hol, mikor kompromittálhat. Órákon át. bír leskelődni egy-egy ablak alatt, hogy valamit megtudjon az illető családról^ Módszere a behálőzásra a — megtévesztés. Ezt is olyan művészien tudja véghezvinni, hogy a legravaszabb intellektüellek sem láthatnak idejében kártyái mögé, csak mikor megtörtént a baj: behalózásuk, megrágamia- zásuk. Akkor, — jóllehet bezárják ajtajukat az eddig barátnak vélt B. J. előtt — már késő: ők is belekerültek B. J. hálójába, s az zsaroiássar és fenyegetéssel cselekedeteiket is irányíthatja. S ennek az embernek ma is nagy hatalma van szülővárosd- han. Nem hivatali, nem szolgálati hatalma, — hanem ennél számottevőbb hatalom. Hatalom a gj anakvás, féltés, irigység, szerétét, gyűlölet, s más, — emberi vonatkozásokat meghatározó érzelmek irányítására. Oda irányítja pletykalóvedékct, ahol áldozatát a legsúlyosabban megsebezheti. Ez a hatalom pedig gyakorlati erővé válik, amit legjobban mutat az, hogy mint misztikus erőtől tartanak tőle az emberek: az ügy vizsgálata folyamán azok is, akik — mások szerint — tanúi voltak egy-egy jellemző jelenetnek —, csak feltevésekre, hallomásokra merik építeni véleményüket —, nehogy belekerüljenek ebbe a bűnös hálóba, mely — úgy gondolják — nekik is vesztüket okozná. Az elmúlt napokban tanúi voltunk egy notórius tolvaj letartóztatásának. Italra kellett neki a lopással és csalással szerzett pénz. Sírt, ígérkezett, fogad- kozott: »kifizetem a kárt...« Míg mi sajnáltuk j— az ebben a munkában gyakorlott — rendőrtiszt részvétlenül intézte el ügyét. A letartóztatási parancs kiállítása közben cigaretta mellől vetette oda a tolvajnak: »Tudja, hogy itt nem segít a sírás...« Ha a tolvajjal .ilyen egészséges könyörtelenséggel jár el a társadalom, miért volna elnéző az ilyen fertőző bűnössel szemben, aki nemhogy gyermekotthonbeli lakónak veszélyes, de állandó rothasztó, züllesztő tevékenységével a társadalmat is bomlasztja? (—ng—) Köszönetnyilvánítás. Mindazon szerető rokonoknak, jó barátoknak cs ismerősöknek, akik felejthetetlen férjem, . dr. Labanca Ferenc ravatalára koszorút, vagy virágot helyeztek, továbbá a Katolikus Egyházi Énekkarnak és a megjelent nagy számú kedves gyászolóknak ezúton mondok hálás köszönetét, özv. dr. Labancz . Ferencné. 3485 ben már 535-re nőtt a gyermek-; olvasók száma. Ami viszont meghökkentő: mind a két helységben néhány fővel kevesebb értelmiségi iratkozott a könyvtárba az elmúlt esztendőben, mint az azelőttiben! Bácsalmáson jelenleg 52, Mcly- kúton pedig 48 az értelmiségi könyvtári tagok száma. Még egy adat: egy-egy főre nagyjából 25 könyv jutott az elmúlt évben, ami éppen nem rossz eredmény, de valójában akkor volna jó, ha a járás összlakosságának nemcsak a tizedrészére, hanem az egészére vonatkozna. Tennivaló akad tehát éppen elég az olvasómozgalom fellendítése tekintetében! T. I. Csoportvezetői tanfolyam a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén menyekről, befőtt- és szugátké- szítésről, ízekről, jamokról, készételekről és húsokról. A csoportvezetői tanfolyam első előadását, amelyen 65 dolgozó vett részt, Domonkos János elvtárs, telepvezető főmérnök szerdán tartotta. A továbbiakban a konzervgyártás egy-egy területéről, a mérnök, művezető és gyártásvezető-gárda ismert szakemberei, így Veres József, Faragó Ferenc, Szabó Imre, Buries Ok- táv, Bajzák és Migléczi Béla, Horváth György, valamint; Gulyás és Kuthy István elvtársak tartanak majd érdekes előadásokat. A népes tanfolyam hallgatói május 14-én vizsgáznak, ;°íXxxxxxxxxxxxx>rxx,í^rxxxxxxxxxxxxxx:ocxxxxxAXofxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: A nyári szezonra való felkészülés nemcsak abból áll a konzervgyárakban, hogy pótolják a munkaeszközöket, rendbehozzák a gépi felszereléseket, hiszen a termelés lelke a szakmáját értő, dolgozó ember. Ez késztette a Kecskeméti Konzervgyár II. telepének vezetőit arra, hogy csoportvezetői tanfolyamot szervezzenek. A közel háromhónapos tanfolyam tematikájában számtan, fizika, kémia, géptan és adminisztrációs alapfogalmak, valamint higiéniai tudnivalók szerepelnek, mint főbb tantárgyak. A részvevők a felsoroltak mellett órákat hallgatnak majd a szárítmányok- ról, zöldségkonzervekről, sűrítSzülésznői lakás és orvosi rendelő Zsanán — Minden forintot a legsürgősebb helyre! — ezzel a jelszóval készült el Zsanaeresztőn, a lakosság gazdag javaslatai alapján, a községfejlesztési terv. A tanácsülés legfontosabb feladatként szabta meg a szülésznői lakás és az orvosi rendelő felépítését. A község 15 km-re van Kiskunhalastól, s mivel szülésznő nincs, a vajúdó asszonyok sokszor súlyos körülmények között kerültek a kórházba. A szülésznői lakás felépítésével — amelyre 52 000 forintot fordít a község — ez a probléma megoldódik. De sok egyébbel gyarapodik, szépül ez az új község. Régi átka a vidéknek a vadvíz, s most a csatornák bővítésére 30 000 forintot használnak fel, a lakosság pedig ugyanennyi értékű társadalmi munkával járul hozza a munkákhoz. Ebben az évben kerítést kap az iskola, kultúrház épül 220 000 forint ráfordítással és 10 000 forint értékű társadalmi munkával; hídmérleget állítanak fel, átalakítják a tanács kezelésében levő Mária-malmot, a 16-os dűlőben utat javítanak. A községi könyvtár bővítésére 5000, a KISZ és az úttörők támogatására összesen 3000 forintot szavazott meg a tanácsülés. (Szűcs Károly) 17/ boti nyílik J í noshal mán A Jánoshalmi Földművesszövetkezet a község lakóinak régi kívánságát váltja valóra azzal, hogy a volt 6-os vegyesbolt helyén rövidesen két műszakos fű- szer-csemegeboltot létesít. Jánoshalma lakosainak zöme földműveléssel foglalkozik s a napnak nagy hányadát a földeken tölti el. Napközben munkában vannak, így vásárlásaikat leginkább csak a reggeli, vagy az esti órákban tudják elvégezni. A most megnyíló kétműszakos bolt megoldja ezt a gondot, mert reggel 6 órától este 9-ig a vásárlók rendelkezésére áll. — Az új bolt — mondja Újvári Géza, a kiskereskedelmi üzemág vezetője — nemcsak hogy jó szolgálatot tesz majd a lakosságnak, de fövárosias jellegével emeli majd a szocialista kereskedelem színvonalát is. Korszerű, elektromos hűtőberendezéssel látják el, hogy a nyári nagy melegben is biztosítani tudják a nagy keresletnek örvendő felvágott húsáru minőségét. A szövetkezet igazgatóságának tervében szerepel még az év első felében egy papírT, írószer-, könyvesbolt létesítése is. Még több szaküzlet is létesülhetne, ha a községi tanács meg tudná oldani a község szívében levő, boltoknak való, most azonban irodáknak, műhelyeknek 20 durab sertés egy pártáról Kisszálláson naponta 20—30 gazda várakozik az Állatforgalmi Vállalat megbízottjára, hogy sertéshizlalási szerződést kössön. Mi sem bizonyítja jobban, hogy elégedettek az árpolitikával s jövedelmezőnek tartják a hizlalást, mint az, hogy 11 nap alatt 252 darab állatra kötöttek szerződést az egyénileg dolgozó parasztok; a többi között Gavlik István 7 holdas gazda kereken 20 süldőre szezűdötti. használt épületek átadását a földmű vessző vetkezetnek. (Lusztig József) Köszönt jiik Sin Sánaornét Az asszonyszív csodálatos me- legéből nemcsak a szűkebb családnak jut, de elfér benne egy egész közösség szeretetre rászoruló népe is. Ügy mondják: az öregség a második .gyermekkor s ha ez így van, akkor a kiskun- halasi elmegyenge öregek szociális otthonában kétszeresen szükség van a szeretet, a gondoskodás melegére. Sín Sándorné, az otthon vezetője megteremtette ezt a légkört. Hároméves gyakorlata, hozzáértése lélekkel párosul; az otthonban kifogástalan a tisztaság, az öregek ellátása. Sirt Sándorné jó munkáját nemcsali a helyi s megyei, de az országos szervek is ismerik, méltatják » az e munkaterületen dolgozók közül országosan is az elsők között emlegetik. Ili százalék hozzájárulást S5«ra*tn<< üteg a halasi tanácstagság A napokban zárt tanácsülésen ismertette a halasi városi végrehajtó bizottság a kisgyűlé- sek százain már megvitatott városfejlesztési tervet. A tanácstagság 18 százalékban szavazta meg az idei fejlesztési hozzájárulás mértékét, megállapítva, hogy a tervezett nagyarányú beruházások megvalósításához legalább ennyi szükséges. A kmáb- bi tanácsülésen alakult bízott« ság meghatározta sürgősség szempontjából a költségvetés sorrendjét s a munka eszerint folyik. A tanácsülés többek között 25 000 forintot ajánlott meg a könyvtár fejlesztésére, ameny« nyiben az városi könyvtárrá alakul. > Így dolgoznak a rémi kommunisták A rémi pártszervezet a hosszú téli hónapokat a tömegkapcsolat kiszélesítésére és megszilárdítására használta fel. A párt- szervezet 30 tagja a tömegszervezetekben és a dolgozó parasztság között rendszeres agitációt végez, s ennek sikerét eredmények sora bizonyítja. A község február 15-ig 108 százalékra teljesítette az első negyedévi adóbevételi tervét. Minden héten szakmai előadást tartanak a gazdáknak, segítettek a vetőmag beszerzésében és 450 mázsa műtrágya már a raktárban várja a munkák megindulását. A pártszervezet öt tagja a termelőszövetkezeteket patronálja, s azokba 14 olyan új tag lépett be, aki az ellenforradalom idején hagyta el a közöst. Különös gondja van a pártszervezetnek az ifjúsági mozgalom fellendítésére. A legjobb elvtársakat bízták meg a KISZ szervezésével, patronálásával. A szervezetbe két hónap alatt 50 fiatal tömörült, s a farsangban már saját kultúrműsorral szórakoztatta a lakosságot. Titkos gépszemle“ a Kisszállást Gépállomáson Február 18-án a járási tanács értesítette a Kisszállási Községi Tanács vezetőit, hogy a másnap tartandó gépállomási gépszemlén képviseljék a járási mezőgazdasági osztályt is. A tanács elnöke meg is állapodott a gépállomás igazgatójával, hogy a szemle megkezdése előtt telefonon értesítik a tanácsot. A szemle napjának reggelén az érdeklődésre azt a választ kaptuk a gépállomástól, hogy a szemle délutánra marad. Délután 2 órakor a tanácselnök úiabb érdeklődésre azt a mralepő választ leapt a a gépállomástól, hogy a szemle délelőtt 11 órakor már be is fejeződött. Feltesszük a kérdést, s az illetékesektől választ várunk erre: helyesen cselekedett-e a gépállomás vezetősége? Mi ügy hisszük: nem közömbös a tanácsnak, hogy a gépállomás hogyan készült fel a tavaszi munkákra s erről tájékoztatást kaptunk volna a gépszemlén, ha ilyen furcsa módon el nem titkolják előlünk, M. h
