Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-31 / 177. szám

Gazdaságos termelés n a Kecskeméti Gépgyárban I í

és a nyereség problémái

Nem újkeletű problémáról van szó. Az októberi eseményeket megelőzően is a gazdaságos termelés, a nyereség kérdése volt a gazdasági és politikai vezetők legfontosabb feladata az üzemekben. Éppen ezért ennek vizsgálata nemcsak a Kecskeméti Gépgyár vezetőinek, hanem a megye összes üzemei vezetőinek elsőrendű feladata, sőt hivatásszerű kötelessége.

tij feladat, újszerű munkavégzés

Tételezzük fel, hogy az államosítás óta a szocialista gazdálkodás s gazdaságvezetésben szerzett tapasztalatainkkal helyesen tudjuk felmérni az üzemek termelőkapacitását és ennek megfelelően a gyártási profil és eszközgazdálkodás ismeretében reális vállalati terveket készítettünk az 1957-es évben. Űj feladat is jelentkezett az újszerű rentabilitás mérése és az abszolút béralapmérés bevezetésével. Lényegében az új módszer sem követel a dolgozóktól és a vezetéstől újszerű munkavégzést, kizárólag azt célozza, hogy a tervezés pillanatától kezdődően, a termelési fázisokon keresztül egészen a tervíeladat befejezéséig, a gyártmány, készáruraktárba való helyezéséig, a tervfegyelem minden területen maximálisan be legyen tartva.

Ha helyesen mértük fel a szükségleteket és ennek alapján a tervutasításoknak megfelelően készítettük el a vállalati tervet, a termelés vezetésére, a gazdasági és pénzügyi vezetőkre hárul a feladat, hogy a munkásokkal megteremtsék azt a kollektív szellemet, amely biztosítja a technológiai munkafegyelem betartásán keresztül a gazdaságos termelés alapfeltételeit.

Meg kell mondani, hogy nehezebb feladat az üzemekben a szakmunkás és nemszakmunkás munkavállalókkal — közös erőfeszítéssel — a tervet úgy végrehajtani, hogy az anyag, a rezsi és bérköltségek a termelés minden időszakában, a tervnek megfelelően alakuljanak, a tervezett költségszinteket ne lépje túl az üzem egyetlen egy gyártmány előállításánál sem.

A műszaki vezetők és a dolgozók személyes kapcsolatáról

A végrehajtásnak sok olyan területe van, ahol a vezetés hozzáértésétől, rugalmasságától és az egész üzem kollektív szellemétől függ a termelés sikere, vagy sikertelensége. Legfonto sabbnak tartom a vezetés mód szereiből a műszaki vezetők és a dolgozók személyes kapcsola tát, amely egyedül biztosítja az a legfontosabb tényt, hogy mindenegyes munkás ismerje tervfeladatát és a gyártmány előállításához szükséges összes technológiai ismereteket. Feltétlenü szükséges, hogy minden dolgozo Ismerje azoknak az anyagoknak az értékét, amelyekkel dolgozik ismerje a gyártmányhoz felhasználható anyag- és bérnormákat mert csak így tudja megbecsülni a felhasznált anyagot és így mozgósíthatók a dolgozók tényleges anyagtakarékosságra.

Ha a mi vállalatunk költség- alakulását vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy bár ismerjük a szocialista gazdálkodás összes alaptörvényeit, mégis előfordulnak olyan hibák, hogy a közvetett és közvetlen anyagköltségeknél túllépjük az előirányzatot, mert nem történik meg a következetes ellenőrzés napról napra. A munkavállalók nem érzik még olyan mértékben magukénak a gyárat, mint amilyen mértékben ez szükséges lenne:ahhoz, hogy ralóban megérdemeltté váljon az tv végén a többletnyereségből kifizetésre kerülő egy-kétheti, zagy akár az egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés.

foglalkozással, az ellenőrzés élő- vétételével elérhető a terven felüli nyereség minden vállalatnál, ha megvalósítjuk a termelés naponta történő ellenőrzését. Ehhez a munkához azonban már kevés csak a gazdaságvezetők, műszaki vezetők munkája, ebből a munkából ki kell, hogy vegye a részét minden üzemben

— a Kecskeméti Gépgyárban is

— mind a párt-, mind a szak- szervezet és a KISZ-szervezet, de velük együtt minden becsületes dolgozó. A módszerek és eszközök közül az utóbbi időben kissé elhanyagoltuk a munkaversenyt és az újítást. Azt is meg kell mondani, hogy az előző időkben kialakított munkaverseny módszere nem volt célravezető, csak látszateredményeket produkált, nem segítette elő a gazdaságos termelést vállalati szinten és nem járult hozzá az önköltség tényleges csökkentéséhez. Ezen okulva, vállalatunknál új alapokra helyeztük a munkaversenyt és műhelyszinten abszolút mérőszámok felhasználásával, adminisztráció növelése nélkül oldottuk meg a verseny feltételeit, melyek során született eredmények vagy eredménytelenségek, ténylegesen befolyásolják az önköltség alakulását. A^ gyártmányainkhoz felhasznált közvetlen és követett anyag 1000 Ft termelési értékre eső norma- és gyakorlat szerinti forintösszeg betartását vállalták üzemrészeink verseny ie.adatul. Ezt havonta vizsgálj ük és így lehetőség nyílik a műszaki vezetés részére a beavatkozásra azokon a területeken, ahol a költségek elszaladtak. Belekapcsolódott ebbe a munkába a KISZ-szervezetünk is. Fiataljaink exportbrigádokat alakítottak, sőt az egyik öntödei műszakunkat KISZ-műszakká nyilvánították és versenyre hívták ki anyag- és rezsiköltségek megtakarítása tekintetében a másik műszakot.

Az új verseny és munkamódszer élővétételét biztosítja a pártellenőrzés, mert beszámoltatja a műszaki és felelős gazdasági vezetőket a termelés alakulásáról, a gyártási költségek helyzetéről.

Bár az I. és II. negyedévben is nyereséges volt vállalatunk, mégis meg kellett állapítani, hogy a költségek felhasználása területén súlyos lazaságok állnak fenn, amelyek kiküszöbölése a vezetőkkel együtt mindenegyes dolgozónak lelkiismeret- beni kötelessége és az év végi

nyereségrészesedést figyelembe

véve, elsőrendű anyagi érdeke.

Kiváncsiak vagyunk más üzemek munkamódszereire

De, mert nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai kérdés is a vállalatok és az egész népgazdaság termelésének gazdaságossá tétele, szeretnénk ismerni a város és a megye többi vállalatainak munkamódszerét, amellyel a gazdaságos termelés és a nagyobb nyereség elérése érdekében harcol. Helyesnek tartanám e két célkitűzés elérése érdekében egy munkaverseny megindítását, ahol a verseny feltételei a vállalat által elért gazdasági eredmény, a tervezett nyereség, illetve nyereségtöbblet elérése lenne a verseny célkitűzése. Tudjuk, hogy a verseny gazdája a szakszervezet a párt irányításával és ellenőrzésével, ezt a versenymozgalmat a II. félévben a legrövidebb időn belül megindítja.

Szabó Lajos főmérnök

sem mintaiáda

iiacia *

— Az a Rédei azt csinál, amit akar. Ha gondol egyet, csökkenti afc árakat, ha baliáb- bal kel fel, akkor megemeli —

kiabálta egy éltesebb parasztasszony egészen belevörösöd- ve a méregbe. Éppen arra jártunk és akaratlanul is meghallottuk a menyecske panaszát.

Rédei Sándor, az átvevő nem hallotta a kiabálást, mert el volt foglalva a méréssel. Az asszony egyébként is elég távolt volt tőle, körülbelül a sor közepén elégedetlenkedett. — Egész gyűrű vette körül, van idő ilyenkor a trécselésre, mert néhány óra is eltelik, míg rájuk kerül a sor. Egész hosz- szú kocsisor állt az átvevő telep előtt, tengersok barackot hoztak a termelők.

— Pedig úgy örültünk — hallottuk az egyik sorbaállótól —, hogy itt Helvécia—Matkón is állítottak fel ilyen átvevő helyet. Nem kell kilométereket kocsikáznunk Helvéciára, vagy Kecskemétre, hogy eladjuk a barackot. Csak az átvétellel nem vagyunk megelégedve. Pofára megy itt az egész.

Közelebb mentünk a mérleghez, figyelve a »pofákat«, hogy valóban aszerint minősítik-e a barackot. Néhány percig álltunk csak ott. de bizony

volt mit hallgatni. Voltak, akik bőven üzengettek a szenteknek, beleszőve az üzenetekbe az átvevő oldalági rokonait

is. Természetesen az átvevőnek volt igaza szerintünk is« mert volt, aki összekeverte a kis szemet a nagy szemekkel, a zöld barackot az érettel és ügy hányta ládákba. Ismeretes, hogy ipari célra csak nem folyós, érett barackot vesznek át. Egyesek bizony apró, zöld barackkal keverték össze az érettet. Ez természetesen nem vehető át. Ilyenkor káromkodva emelték le a mérlegről, félreültek és nekiálltak válogatni. Igaz, sokan jól válogatták az árut. Dinnyés Péternek E. I.-nek minősítették a barackját.

Megtudtuk, hogy nem változtak az árak. Erre azonban csak akkor jöttek rá a termelők, amikor kifizették őket. A sor végén azonban nem tudták ezt és egymást ijesztgették, mondván: ismét csökkent az exportbarack ára.

Mindez azért volt. mert nem voltak kifüggesztve az árak, a termelők tájékozatlanok voltak.

Sok kellemetlenségtől szabadult volna meg az átvevő, ha eleget tesz az előírásoknak, illetve a termelők kívánságának. —ő—r

OGY ÍGÉR A SÁRF

Séta az izsáki szulősker lekben

FÜRGE SZÉL sikálja hol

lanyhábban, hol gorombábban az égen úszkáló felhőfoszlányokat s ezen a napon teremtett izsáki szőlősembert nem lehet a háza- táján találni. Vagy a szőlejében szorgoskodik, hogy a terített aljú fák alól felmentse a lerázott, érett barackot, s beáztassa a gá- licot a délutáni permetezéshez, — vagy a gyümölcsátvevő helyen örvendezik komájával együtt, hogy nemcsak rosszat, de jót is tett azért a szél. A fán maradt barack szebb, jobban fejlődött s lám, máris magasabb árat fizetnek érte..,

DEÁKÉKNÁL, a Hunyadi

utcában is csak a néni őrzi a házat, azt is amúgy félszemmel, mert közben, ráértében lekacs- csozgatja a párszáz öl szőlő nyurgára szaladt hajtásait. Szép ez a

sárfehér ültetés, mint a festmény, tőkéire fürtöt aggatni sem lehetne többet. Deák néni büszkén hárítgatja szét a nagy, egészséges leveleket: kilós súlyt nyomnak máris a duzzadó, lassan enyhe sárgába sápadó zöld szemek fürtjei...

— A Vadasban is van egy kis- hold sárfehér, abban dolgozik most az uram — mondja. — Két esztendeje 54 hektót szüreteltünk arról... az idén sem lesz kevesebb, hacsak az idő meg nem pocskolja még... A javát persze szőlőnek adjuk el, ha a tavalyi ár megmarad, nem lehet panaszunk, a többit bornak szűrjük...

i..— Ez a baj, kérem! Ezért mondják sokan, hogy a sárfehérnek gyenge a bora! — állítja jónéhány portával arrébb Mihala Lajos, az állami gazdaság

Biztos alapokon a munkaverseny)

Következetes és naponta tör-j

lénő felvilágosító munkával, a| —----------------------------do

lgozókkal való egyénenkéntit Most nem csupán olyan

Helyesen döntött elmúlt szombati taggyűlésén az orgoványi községi pártszervezet. Ügy határoztak, hogy a most alakuló nőtanács vezetőségébe javasolják a pártonkívüli Virág Józsefet és Cs. Szabó Pálnét is.

Miért érdemes ezt a látszólag apró kérdést megemlíteni? Azért, mert nem csupán Or- goványon akadnak, kik szentségtörésnek tekintik, ha társadalmi vezető tisztségbe párton- kívülit is beválasztanak. Ezen a taggyűlésen is ellenezte egy elvtársnő a vezetőség helyes javaslatát. Arra hivatkozott, hogy a kommunisták a legmegbízhatóbbak; ha van kommunista, miért tegyünk oda pártonkí- vülit.

Helyes-e ez az érv? Látszólag helyes. Igaz, hogy az öntudatos kommunisták látják legjobban a tennivalókat, a feladatok megoldásának kulcsát. De vajon a kommunisták megoldhatnak-e egymaguk- ban minden feladatot?

VMziiloiii, bizainmt szül

kis dolgokról van szó, mint egy nőtanács munkája, hanem a helyi tanács, az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, a kultúra fejlesztéséről is és még sok másról szó van, amit összegezve a szocializmus építésének szoktunk nevezni. Elegendő-e egyedül a kommunisták erőfeszítése ehhez? Háromszázezer ember nem végezheti el tízmillió munkáját. Igen ám — mondják a vitatkozók —. de a kommunisták feladata, hogy vezessenek.

De vajon vezetni csak úgy lehet, ha tisztán kommunistákból áll a vezetőség? — Bizony nem. Általában nem így van. Kivétel persze a pártszervezet, amely csak párttagokból áll, ott nyilvánvaló, hogy a vezetők is párttagok. De a nőmozgalom — pártonkívüli lányok, asszonyok tömegmozgalmai

A részvevők túlnyomó többsége pártonkívüli, hiba és igazságtalanság lenne, ha a vezetőségben ennek ellenére csak párttagok lennének.

Nem arról van szó, persze, amit a reakció előszeretettel hangoztat, hogy pártonkívüli érdekeit csak pártonkívüli képviselheti. Ez közönséges hazugság, hiszen amint a párt az egész dolgozó nép egyetemes érdekeiért küzd, ugyanígy az egyes párttagok, az egyes kommunisták, egyben a pártonkívüli dolgozók érdekeiért is munkálkodnak. Ennél a vitánál látnunk kell, arról is szó van. hogy érvényt szerezzünk az országos pártértekezlet határozatának, amely kimondja, hogy párttisztség kivételével minden vezetőposztot betölthetnek az arra alkalmas pártonkívü- liek is. Márpedig Or- goványon éppen ilyen,

alkalmas asszonyokat javasoltak a nőtanács vezetőségébe. Virágné már régóta tevékenykedik a szülői munka- közösségben és Cs. Szabó Pálné sem méltatlan a tisztségre. Egy 12 holdas újgazda felesége, akit a túlhajtások idején »kulákká« minősítettek. Erkölcsi jóvátételt is jelent tehál most feleségének a nőmozgalom vezetőségébe való beválasztása. Hozzá kell még tenni, hogy a taggyűlés által javasolt vezetőségben e két asszonyon kívül párttagok is vannak, akik elég képzettek ahhoz, hogy a párt politikáját elfogadtassák, megértessék asszonytársaikkal.

Tehát helyesen döntöttek az orgoványi elvtársak. A bizalom — bizalmat szül. s döntésük minden bizonnyal elősegíti majd, hogy a nők körében tovább növekedjék a párt iránti bizalom, több leány és asszony megismerje és megértse pártunk törekvéseit.-Pl—

dolgozója. Ű ugyan lakatos ember lévén, főfoglalkozásra nem szőlősgazda, de szőleje van. 1922 óta lakik itt. »bennszülött« izsá- kinak érzi magát s jól megismerte a sáríehért is... — Én még a háború előtt 11.7 fokos sárfehér bort adtam el. aki itta, esküdözött, hogy ez rizling. Persze, nem volt előre leszedve a szépe, az egész termést elszűrtem. Akármelyik fajtánál gyenge a bor, ha a javát kiválogatják, s csak a savanyú, apró fürtökből lesz a bor.

DE ABBAN Lajos bácsival ia

megegyezünk, hogy jobb haszon szőlőnek eladni a sáríehért, hiszen keresett exportcikk, jó aa ára, jól szállítható..; De ő olvasott ember is, s a fejét csóválja: — Jó a sárfehér, kitűnő, de vannak jobb csemegeíajták is... úgy hallottam, néhányat most erősen el akarnak szaporítani a megyében. Csakhát itt Izsákon, nehezen megy majd) Nézze, az ember azt csinálja szívesen, amiből több pénzt lát. A saszla, ha megfeszül is a gazdája, nem ad többet 20—25 mázsánál, a jól munkált sárfehérnél meg nem ritkaság a 90—100 mázsás termés sem. És az a fe- neség, hogy tavaly a sárfehérért, a saszláért, vagy más csemegeszőlőért is ugyanazt azárat fizették itt... akkor pedig már csak a többhöz áll az ember.., Az állami gazdaságban sem rugaszkodtak el a reménységben a szakemberek, amikor azt szá- mítgatják, hogy 120—140 vagon szőlőt lehet exportálni, olyan szépek a pászták. 25 mázsát terveztek holdanként. 35 mázsára számítanak a szőlők mostani állapota szerint, de a munkások némelyike azt mondja: lesz az átlagban 40-en felül is.:: Nem is csoda: nyár kezdete óta szinte szünet nélkül üzemben vannak a permetező- és porozógépek.;.

A SZORGALMAS emberek s

a kéken viruló szőlők megtették a maguk kötelességét a széles izsáki határban. Amazok nem sajnálták a munkát. — emezek szépséges kövér fürtökkel ígérik á bő szüretet. Most már csak az időjáráson a sor, hogy jégesővel, bajjal, kárral el ne her- vassza ezeket a harsogó reményeket!. ; i

fi. K,