Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

(Válasz az alaasák Iztvdhjeúw SZABO ISTVÁN, KISKOROS, Külterületi házhelyeket kiala­kítani nem szabad, kivéve azokat a külterületi településeket, ame­lyek területén külön hatósági intézkedés folytán a lakóház-épít­kezések engedélyezhetők. Az állami tulajdonban lévő házhely juttatási ára négyszögölenként: községekben 4—6, városokban 6—10 forint, attól függően, hogy közművesített, közművesítetlen területen, illetve, hogy a település központjához közelebb vagy távolabb fekszik. Ha a telek körülményei azt indokolják, — kivé­teles esetben — magasabb összegű vételárat is megállapíthat a város (község) gazdálkodási szén7. * SZAKMARI MIHÁLY, KECSKEMÉT. Ha az Ürgésben van már vezetékes rádió, abban az esetben semmi akadálya nincs annak, hogy azok, akik erre igényt tartanak, megkaphassák. Az igényléseket a megyei postahivatal rádióosztályához kell eljut­tatni. Amennyiben még egyáltalán nincs vezetékes rádió, az igény­lőket össze kell írni és a névsort egy kérvénnyel együtt el kell juttatni a Szegedi Postaigazgatóság vezetékes rádiócsoportjához, itt bírálják felül, hogy a kérelem — miután nagyobb beruházást igényel — teljesíthető-e. * HÚS LAJOS, DUNAPATAJ. A borbeadási kötelezettséget elő kell írni annak a termelőnek, akinek összes, bármely községben lévő szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri, vagy meghaladja (a 400 négyszögöles határ megállapításánál külön kell számítani a saját és bérelt, külön a tartalékszőlőt). Azoknak a termelőknek, akiknek szőlőterülete az 1954., illetve 1955. évi gazdalajstrom sze­rint 400 négyszögölnél vagy ennél nagyobb volt, akkor is, ha ez­­időszerint 400 négyszögölnél kisebb szőlőterületen gazdálkodnak, a borbeadási kötelezettséget elő kell írni. Miért szaporodnak a tűzesetek? Tatnap reggel tűm wait T'élegyháaán Febrt ár 18-án reggel Kiskun­félegyházán a 13-as számú ve­gyesboltban (Október 23 utca 37. szám) vigyázatlanságból tűz ütött ki. A boltkezelő a petró­leum tartály bői a kályhái tűz fel­élesztésére petróleumot öntött a parázsra. A petróleum gázai fel­robbantották a kályhát és az el­­csöpögtetett petróleum a padlón tüzet fogott A tűzoltóknak si­került a tüzet eloltani, de a vi­gyázatlanság 600—700 forint ér­tékű kárt okozott.-A Kecskeméti Gyógyszertár Vállalat ideiglenes garázsában a gépkocsivezető vi­gyázatlanságából felrobbant a forrasztólámpa. A robbanás kö­vetkeztében a garázsban tűz tá­madt, különböző anyagok elég­tek. A kecskeméti Cifrapalota padlásán vigyázatlanságból ki­gyulladt a víztartály deszkabur­kolata. Madaras községben pe­dig (Sztálin ú. 42.) a kémény gyulladt ki az erős tüzelés kö­vetkeztében. A kéménytűz át­csapott a kémény mellett tárolt kukoricaszárra is. A tűz elham­vasztotta a mennyezet egyrészét. SZABÓ JÁNOS NÉ, TALFÄJA. Házilag is lehet hajat színezni, bár ez nem a legtanácsosabb. A haj szőkítéséhez a 33 százalékos Hidrogén-peroxidból két és fél grammot fel kell hígítani, majd hozzá kell tenni egy nagy kávéskanálnyi porsampont. Ezt jól ki kell keverni, majd a mosatlan hajra egy pálcára csavart vatta­tamponnal felkenjük. Utána tiszta vízzel leöblítjük a hajat és jó­­minőségű szappannal vagy porsamponnal megmossuk. Az erede­tileg is szőke hajat kamillateás vízzel mosva is lehet világosítani. Ez egyáltalán nem ártalmas, széppé, fényessé teszi a hajat. * KAPA» KATALIN, KECSKEMÉT. A házirend szabály ren­­lelet értelmében a háztulajdonosok, házkezelők — ahol nincs, a lakók közösen — kötelesek a házingatlan utcai frontját állandóan tisztán tartani, a gyalogjárdát naponta seperni, télen a havat el­takarítani, ólmoseső esetén a gyalogjárdát a szükségnek megfe­lelően naponta többször is felszórni. A házingatlan udvarát, vala­mint a közösen használt helyiségeket is a lakók kötelesek rendben­­‘'•rtani. 0 ÁRVÁI ERZSÉBET, ÖREGCSERTŐ. A járás legtöbb községé­ben működik szabás-varrás tanfolyam, melyet az MNDSZ szer­vezett. A Béke TSZ fiataljainak azonban nem kell más községbe átjárni, mert öregcsertőn Rózsás elvtársnő megkezdte a tanfolyam szervezését, mely rövid időn belül munkához kezd. Ezek a példák igazolják, hogy a tüzek legtöbb esetben vigyá­zatlanságból keletkeznek. Ezért ' megyénk tűzrendészeti osztály-' parancsnoksága felhívja a lakos- j ság figyelmét arra, hogy a fűtés- i nél a legnagyobb gondossággal j jár janak el. Lakóházakban, köz- 1 épületekben, irodákban, stb. a fűtőberendezések füstelvezető csövei, kéményei közelében egy méter távolságon belül ne he­lyezzenek el semmiféle tüzelő-, j vagy más gyúlékony anyagot. A ! begyújtásnál ne használjunk pet- ' róleumot, benzint és óvakodjunk a tüzelőberendezések túlfűtésé­től. Ne hagyjuk felügyelet nél- ! kül a tüzelőberendezéseket és ezek mellett a gyermekeket. A garázsok, üzemek vezetői 1 gondoskodjanak arról, hogy nyílt 1 lánggal, hegesztő apparátussal a dolgozók ne melegítsék a tűz- j és robbanásveszélyes folyadékok tartályait, csövezeteit. A szabad­ban tárolt gépkocsik indítására pedig ne használjunk nyílt tüzet. NAGY IMRE, LAKITELEK. A kötelező tűzbiztosítás hatálya nem terjed ki a lakóépületekben található házingóságokra (bútor, ruha, fehérnemű, ágynemű, stb.) azonban ezekre is köthető ön­kéntes tűzbiztosítás az Állami Biztosító járási felügyelőség útján, MEGNYÍLT a MÉH-Vállalat haszon vas telepe. — Kecskemét, Mária krt 18. Lemezek, gömbvasak, laposvasak, abroncsok, szalagacél, stb. nagy választékban, raktáron, 157 TÈJLI ÖRÖMÖK Iskolásaink készülnek a hócsatára Az igaz szeretet nevében... 2 öregasszony a tűzhely mellett ült és csendesen bóbiskolt. Feje néha. oldalra billent, aztán felsőtestével csak dőlt, dőlt a tűzhely felé. Olykor riadtan felkapta fejét, körülnézett, majd újra szunyókálni kezdett. Nem tud már az ilyen munkában ellörődött nyolcvan esztendős öregasszony ébren maradni. Csak aludna mindig. Előtte a kis Jutka, aki most tizenkét esztendős, kukoricát morzsol éppen, közben jókat kuncog ma­gában, Mulattatja őt nagyon a nagyany­ja bóbiskolása. — Tisztára úgy tesz, mint a kiscsibék — gondolja és kuncog tovább. István az istállóból jött be éppen és olyan gondterhelten ült le az asztalhoz, mint egy családapa. Hát ami igaz, az igaz. Még csak tizenhat esztendős és az ö nyakában van minden gond. Ö a csa­lád feje és a tíz hold bizony sok gondot okoz még egy felnőtt embernek is, hát még ennek a süvölvény legénykének... Haj, haj, de nehéz is az árvák élete. Nincs ennek a két gyereknek se apja, se anyja és a nagyanyjuk is úgyszólván tehetetlen már. Az anyjuk még a múlt évben halt meg, az apjuk pedig annál is régebben. Még 1944-ben, a háború idején. A kis Jutka például nem is emlékszik az apjára. Nagyon kicsi gyer­mek volt ő akkor. Hiszen most is olyan csöpp még... Tompái Istvánnak, ennek a 16 eszten­dős tízholdas gazdának megvan tehát a maga gondja. Most, hogy bejött is le­ült az asztalhoz, úgy nézett körül, olyan fáradtan, mint talán valamikor az édes­apja. Erre gondplt az öregasszony, mikor kinyitotta a szemét. .— Jaj fiam. Adom már az ételt, mert éhes lehetsz nagyon — mondta az öreg­asszony, aztán felállt. Csakhogy ebben % liorban szédülős már az ember. Meg is tántorodott. A kis Jutka uarott fel. hogy majd ő enni ad Istvánnak. Ügyes leány s úgy sürög-forog már, mint egy háziasszony. István enni kezdett, közben arra gondolt, hogy nem jól van ez így sehogysem. Nem bír ö ezzel a földdel egyedül, dehát mit tegyen? ettenetesen elhagyatottnak érzi magát és leginkább arra gondol kétségbeesetten, hogy mi is lesz hát a kicsi húgával? Igaz, eldolgozgat itthon, de már most ez legyen a sorsa? Mások iskolába járnak, tanulnak, tervezgetnek, de a kicsi Jutka nem tervezgethet sem­mit és 6 sem ígérhet neki semmit. Nagyanyó meg csak betegeskedik mind­untalan és ez is gond. Jutkának itthon kell lennie, ápolni kell valakinek az öregasszonyt. így telnek Tompái István napjai im­már egy esztendeje és egyre csak sóhajt, hogy nehéz az élet. Úgy hitte, nem tö­rődik velük senki, nem gondol rájuk senki. Pedig hát tévedett. Meri Török B. Gergely, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke minden reggel utána néz, amikor a termelőszövetkezet központja előtt el­hajtja birkáit. — Beszélek én ezzel a gyerekkel — határozta el magát az elnök. Egy regge­len, amiltor látta, hogy közeledik már István a birkákkal, kilépett az irodá­ból és odaszólt a gyereknek: — Beszédem volna veled, te István — mondta. — Velem? Aztán miért? — hökkent meg a gyerek. — Most csak végezd a dolgodat, aztán estére gyere el az irodába — válaszolt az elnök, közben barátságosan a gyerek vállára telte a kezét. Meg is veregette a gyerek vállát naav szeretettel. Tslván egész napon át azon töp­­rengett, hogy mit is akarhat tőle a Petőfi elnöke. Ismeri öt régen, hiszen barátja volt az apjának is, és anyja halála óla is érdeklődött, hogy vannak, mint vannak. Ez azonban va­lami más lehet. — Tán csak nem a kis Jutkát akarják örökbe? — villant az eszébe. Meri Jutkát nagyon szerelik, mindig érdek­lődlek utána. Hát ha erről lesz szó, ak­kor hiába töltik az időt, mert ő a kis húgát nem adja. Belé is hasadna szíve és akkor még árvább lenne. Hiszen úgy megszokták egymást, meg aztán az anyjuk is arra nevelte őket, hogy sze­ressék, becsüljék egymást. Este aztán, hogy hazahajtotta a bírákat és a többi jószágot is ellátta, ment az elnökhöz. — Megjöttem, Gergely bátyám — mondta, amikor belépett. — Ülj csak Le, fiam — szólt szívesen az elnök. István leült és kissé zavartan nézett körűt az irodában, mert voltuk benn mások is. Istvánt az zavarta leg­inkább, hogy a jelenlévők valamennyien úgy nézték őt, mintha kicsi gyermek lenne és magukhoz akarnák őt ölelni. Várakozón nézett Török B- Gergelyre. — Édes fiam, azért hivattalak, hogy megbeszéljünk veled egyet-mást. Látjuk ml, hogy nagyon nehéz a sorsotok így árván, egyedül s nagyanyátok is öregecs­­ke már. Annyira, hogy bármelyik pilla­natban ő is itt hagyhat benneteket. Ak­kor aztán senkitek se lesz — beszélt az elnök. A jelenlévők csak bólogattak, hogy úgy igaz az, ahogy az elnök mond­ja. István meg csak nézett jobbra-balra és könny szökkent a szemébe. Csak­ugyan, hiszen nagyanyó is meghalhat. Mi lesz akkor velük? — Mi itt a tagsággal sokat beszélget■> tünk rólatok — folytatta az elnök. — Arra gondoltunk, hogy közöttünk lenne a helyetek mindkettőtöknek. Gondoskod­nánk rólatok,'a kis Jutkát is felnevel­nénk. Egyszóval a mi gyerekeink lenné­tek, na... így, mindnyájunké, a közö­sé... — fejezte be Török B. Gergely Tompái István nagyokat nyelt és köny­­nyein át nézte az embereket, akik azért jöttek ide ezen az estén, hogy maguk­hoz öleljék a kis húgát és öt magát. Hogy örökbefogadják okét, ne legyenek többé magukra hagyatva. Itt volt oz öreg Szabó Lajos is, a termelőszövetke­zet legidősebb tagja. Hetvenkét esztendős juhász. Ö gondozza a közös birkáit. Most megszólalt.: — Ládd-e édes fiam, én már lassan kiöregszem a munkából. Tudom, hogy szerelsz bírkákluil bajlódni. A helyembe léphetnél, juhász lehetnél a közösben — mondta csendesen. — A kis húgodra sem lenne gondod, mi gondoskodnánk a neveléséről, meg aztán neked is jobb dolgod lenne. Ta­nulhatnál, olvashatnál — szólt közbe egy fiatal is, Kákony Gizella. István csak nézte ezeket az embereket és nem tudott, mii felelni. Érezte, az emberekből feléje áradó nagy, nagy szeretetet és csak a fejével intett, hogy rendben van. — Akkor én most tagja lennék a kö­zösnek? — kérdezte könnyeit nyelve. — Ha te is úgy akarod, fiam — felel­te Török B. Gergely, az elnök. __ A karom — mondta határozottan a ** gyerek és érezte, hogy nincs többé egyedül ebben a világban. Egy nagy család ölelte magához és fogad­ta be húgával együtt a két árvát, hogy otthonra leljenek és igaz szeretettel igaz embert neveljenek belőlük. Fonyó János. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom