Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-20 / 196. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG DP rjTtïTTBlW, MÉG <Jjeit auqiLSzhu 20: c/fíkóim(utíjiin k iinn&pe ! X. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM Ára SO fillér 1955 AUG. 20. SZOMBAT Ma, amikor alkotmányunk törvénybeiktatásának hatodik évfordulóját ünnepli az ország, a hála, az öröm és a jogos büszkeség érzése tölti el minden hazáját, népét szerető magyar állampolgárt. A hála érzése száll mindenekelőtt millió és millió magyar szívéből hős felszabadítónk, az emberiség békeharcának zászlóvivője, a Szovjetunió felé, amely minden eredményeinknek, továbbhaladásunknak forrása és támasza. Az öröm és jogos büszkeség afelett, hogy a ielszabadulást követő rövid idő alatt dolgozó népünk, munkás- osztályunk és pártunk vezetésével megszilárdította országunk függetlenségét és minden ellenséges törekvéssel szemben biztosította a népi demokratikus rendszer fejlődését. Hat évvel ezelőtt, amikor pártunk vezetésével, milliók közreműködésével országgyűlésünk megalkotta, törvénybeiktatta a dolgozó nép alkotmányát — hazánk fejlődésének új szakaszába tépett. E szakaszban erősödött, megszilárdult a dolgozó nép hatalma, létrejöttek e néphatalom helyi szervei, a tanácsok, végre- ! 'jlottuk első ötéves tervünket, melynek nyomán fejlődött nehéziparunk, elindult dolgozó parasztságunk a jólét, a kultúra, a felemelkedés — a kollektív gazdálkodás útján. Miért tekinti öntudatos dolgozó népünk olyan nagyjelentőségűnek alkotmányát, állami és társadalmi életünk alaptörvényét? Azért, mert jól tudja, hogy az nemcsak kifejezi, hanem törvénybefoglalja és az állam ereiével védelmezi mindenekelőtt a dolgozó nép hatalmát, mindenféle belső és külső ellenséggel ■szemben. Azért, mert az állami szervek szervezeti és működési elveinek meghatározásával, széleskörű demokrácia biztosításával erősíti a dolgozók számára legelőnyösebb társadalmi rendet, amely hatalmas lépésekkel viszi előre országunkat a gazdasági, és kulturális felemelkedés — a szocializmus építésének útján. Az alkotmányban biztosított héphatalom, a népgazdaság tervszerű fejlesztése, az állampolgárokról való gondoskodás és az állampolgárok kötelezettségének érvényesítése, az eltelt esztendők alatt jelentősen megváltoztatta megyénk társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális arculatát is. Ipari üzemeink fejlődésével flőtt az ipari munkásság számaránya, politikai befolyása, dolgozó parasztságunk pedig egyre nagyobb arányokban lép a termelőszövetkezeti útra. Csak ez- évben több, mint 2000 egyéni ■gazdálkodó választotta a szövetkezeti formát, 19 új tsz alakult és 49 előkészítő bizottság működik. A munkásosztály mind nagyobb segítséget nyújt mezőgazdaságunknak. Jövőre már gépállomásaink több, mint 1000 traktorral és 150 kombájnnal biztosítják — elsősorban tsz- einkben — a mezőgazdasági termelés növelését. Alkotmányunk biztosítja a Î munkához való jogot minden* Hat éves alkotmányunk DALLOS FERENC, a Megyei Tanács VB-elnöke Irta; állampolgár számára. Megyénkben is ennek nyomán megszűnt a munkanélküliség, mindenki megtalálja képességeinek megfelelő munkakörét. Javult megyénk lakosságának gazdasági helyzete. Kereskedelmi forgalmunk évről-évre hatalmas arányban növekszik. Az ipar gondoskodik arról, hogy a lakosságot ellássa ruházattal és egyéb szükségleti cikkekkel. Kereskedelmi forgalmunk csupán a falun néhány év alatt csaknem kétszeresére növekedett. Ez év második negyedében 20 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le szövetkezeti boltjaink, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Javult megyénkben az egészségügy és a szociális ellátottság is. Az orvosi ellátottság olyan rétegekre is kiterjedt, amelyek korábban legminimálisabb igényüket sem tudták kielégíteni. A csecsemőhalálozás, 1930-hoz viszonyítva, egyharmadára csökkent. Számos lakás építése mellett, a kormány és a megyei szervek erőfeszítései nyomán egyre inkább enyhül a lakásínség. Jelentős változás következett be kulturális téren. Megyénkben 233 népkönyvtár működik, s csupán ez év első felében a kikölcsönzött könyvek száma meghaladja a 600.000-et. Kormányunk és megyei szerveink gondoskodnak a falu kulturális életének fellendítéséről kultúr- otthonok létesítésével is. Jelenleg 74 községi kultúrotthon és hat járási kultúrház működik. Állandóan fejlesztjük moziüzemeinket is. Megyénkben összesen 119 mozi működik, melyek látogatottsága évről-évre nő. 1954-ben csaknem ötmillió ember látogatta meg a megye mozielőadásait. Régi elmaradottságát számolja fel a megye, amikor sorra kigyúlad a villany községeinkben. Az elmúlt évek alatt 24 községet villamosítottunk és emellett 10.000 új lakást kapcsoltunk be a villanyhálózatba. Egész gazdasági és kulturális életünk továbbfejlesztése szempontjából alapvető, hogy alkotmányunk egyik legfontosabb tételét, az állampolgári jogok mellett, a kötelességek biztosítását is ne csupán formai kinyilatkoztatásnak tekintsük, hanem azok anyagi megvalósítására is törekedjünk. A korábbi években, különösen 1953 júniusától megyénkben is számosán egyoldalúan az állampolgári jogok érvényesítését helyezték előtérbe, ugyanakkor megfeledkeztek az állampolgárok alkotmányban előírt kötelességeiről. Sőt, úgy magyarázták, mintha a kötelezettségek megkövetelése sértené az állampolgárokról való gondoskodást. Ennek a tarthatatlan és nyilvánvalóan ellenséges törekvésnek nem egy pártós tanácsfunkcionárius is felült, holott mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlanok, egy dolog két oldala és ennek egysége a szocialista társadalomban megbonthatatlan; a kötelességek teljesítése előfeltétele hazánk fejlődésének, ezen keresztül az állampolgári jogok érvényesítésének, Több lakás, iskola, olcsóbb és jobb áru, több és olcsóbb élelem — jólét, kulturális élet csak úgy biztosítható, ha az állampolgárok teljesítik kötelezettségüket, megtartják a törvényeket, megőrzik a munkafegyelmet, védelmezik a közvagyont; erőik, tudásuk latbavetésével dolgoznak, termelnek és teljesíAsztalos Sándor : SZABAD ÉLETÜNK TÖRVÉNYE (RÉSZLET) A Törvényt hirdesd énekem, az Alkotmányról szólalj, s hogy Alkotmányunk mit jelent, azt zendítsd tiszta szóval! Hát mit is jelent? — kérditek, — hát mit vegyünk először? a sorrend ugyan nem mindegy, de úgy is jó, ahogy feltör mindenkiből, ami neki aranynál kincsebb kincse, nem engem kell hát kérdeni: Elsőnek azt tekintse! Jelenti már e nagy határt, jelenti már e földet, jelenti már szabad Hazánk, síkságod, hegyed, völgyed. Minden vetést, minden növényt fát, bokrot, szép virágot, zsíros mezőt és ösztönért, mindent, amit csak látok: a volt nagy-úri földeket Vasban, vagy mindegy hol vu., de azt is ám, ahol anyám még cseléd volt Szabolcsban! Minden ugart, mely már miénk, amely már mind a népé, mely szálló madarát, vizét nekünk frissíti széppé. Jelenti már mézes barack gyümölcsét Kecskemétnek, s mindent, amit csak, hegyoldalak és dombok száza érlelt: Búzát, rozsot és tengerit, árpát, vagy bíbor-meggyet, Hevesnek izzó földjeit, hol dinnyék hengerednek. Figyelj a földre hát, s figyelj: a földben megbújt ércre, a szénre is — és nézd, a vas ömlik a kemencébe, is nézd, ezer kis szikra közt gördül a földbe vissza: már traktorokként mennydörög, hogy népünk gazdagítsa, hogy feltörje a Hortobágy meddő száz délibábját, hogy rizs teremjen, s esőzőnk húzzon szivárványpárát, erdő legyen, vetés legyen futóhomokban, sziken, s a ménesben frissen-élesen sok vemhes kancánk nyerítsen hogy rozsdaszínű és erős és himbálózva járó, súlyos tőgyű teheneink táplálja jó kaszáló, hogy tervszerűen felnevelt hömpölygő birkanyájak gyapjúval az ötéves Terv megszőjje új ruhádat, hogy városban, falun, tanyán dongjanak villanydrótok, hogy fény legyen — s erős Hazám Így lehess művelt, boldog! Alkotmányunk jelenti hát e nagy határt, e földet, jelenti hát szabad Hazánk síkságod, hegyed, völgyed, de legelőbb jelenti azt, hogy nincs olyan erő, nincsen olyan gyilkos szándék, orkán, jégeső, nincsen olyan dörgő ágyú, nincsen szélvihar s nincsen olyan acélszárnyú vad, mi vészt akar, amelyiktől úgy ne védnénk, mint az oroszlán földed, vized s földed v.iéhét, szép, szabad Hazám! tik állam iránti kötelességüket a termelés terén éppúgy, mint az adófizetés és a beadás terén. Párt és állami szerveinknek ezirányban magasabb szintű, szélesebb körű tudatosító, felvilágosító munkát kell végezniük, és szembe kell szállniok minden olyan törekvéssel, amelyek a jogok és kötelességek különválasztására irányulnak. Nem úgy, mint pl. Szánk község vezetői, akik a község villamosítását, új kút építését és híd megjavításál szorgalmazták a megyei tanácsnál, de ugyanakkor az elmúlt évi adóhátralékuk 2,100.000 forint, sertéshátralékuk közel 40C mázsa, gabonahátralékuk 23 vagon, borhátralékuk 175 hektó. Alkotmányunk ez egyik legfontosabb alaptételének, az állampolgári jogok és kötelezettségek egységének érvényesítése terén az utóbbi időben már jelentős eredményeket értünk el; Ez évben — különösen a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata óta — egészségesen növekedett vállalataink termelése. A minisztériumi ipar a tavalyi év II. negyedévi teljesítéséhez viszonyítva, az idén 117.5 százalékra teljesítette tervét. A tanácsi.ipar ugyanilyen viszonylatban 116.3 százalékra. A 100 forint összbérre jutó termelési érték több, mint 6 százalékkal nőtt ez év második negyedében. Mindez bizonyítja, hogy a népjólét emelése érdekében |ipari vállalataink tűlteljesítet- |ték termelési terveiket és ugyaniakkor olcsóbban termeltek, mint *az elmúlt évben. Jelentős eredményeket értünk el az állam- polgári fegyelem megszilárdítása, kiszélesítése terén is. Idei I. félévi adóbevételi tervünket pl. 108.5 százalékra teljesítettük. Megnőtt az önkéntes adófizetők száma. Vállalataink nyereség- többletéből és az adófizetés teljesítése után járó adóprémiumból jelentős kulturális, szociális beruházásokat eszközölhetünk a lakosság számára. Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája nyomán nagyszerű termés- eredményeket értünk el gabonából, bőséges termést ígérnek szőlőink, gyümölcsöseink, hasonlóképpen őszi kapásaink is. Megyénk lakossága, ipari munkásságunk, tsz és egyéni dolgozó parasztságunk, alkotó értelmiségünk, párt és állami szerveink dolgozói méltón készültek fel egész hazánk mai nagy ünnepére. Alkotmányunk évfordulóját gazdag betakarítás, a bőséges szüret, a növekvő gazdasági jólét jegyében ünnepeljük. Mindez annak köszönhető, hogy szorgalmas népünk az üzemekben csakúgy, mint a szántóföldeken, ereje, tudása legjavát adja, állandóan növeli a termelés színvonalát, teljesíti állam iránt; kötelességét, hogy párt és állam' szerveink féltve őrködnek ai alkotmány minden pontjának betartásán. Ezzel járulunk hozzá országunk gazdasági erejének növeléséhez, népi összefogásunk további megszilárdításához, bé- enk védelmezéséhezj
