Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése (folytatás a 3. oldalról) honokat és óvodákat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai in­tézmények száma 1954-ben ezer­rel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intéz­mények hálózata: Miskolcon ne­hézipari egyetem, Veszprémben vegyipari egyetem épült. — 'Budapesten jelentősen bővült a műszaki egyetem és újjáépült a •Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, Gödöllőn ag­rártudományi egyetem létesült. Valamennyi oktatási intéz­ményben nagymértékben emel­kedett a tanulók száma. 1954. év végén az óvodáskorú gyermekeknek mintegy egyne­gyede részesült óvodai ellátás­ban, számuk húsz százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt közel 430.000-en végezték el az általános iskola VIII. osztályát; 1954-ben számuk 50 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1954. évben — szemben az 1950. évi 11.000-rel, több, mint 26.000- ren vizsgáztak a dolgozók álta­lános iskolai tanfolyamain. Az 1954/55. tanév elején 162 ezer tanuló járt középiskolába, 73 százalékkal több, mint az 1949—50. tanévben, öt év alatt több, mint 100.000 tanuló tett érettségi vizsgát. A középisko­lák esti tagozatain tanulók szá­ma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tanévében 47.500 hallgató irat­kozott be egyetemekre és főis­kolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937/38-ban. 1954-ben 8000 dol­gozó vett részt egyetemi és fő­iskolai levelező oktatásban. Az ötéves tervidőszak alatt több, mint 27.000 — nagyrészt mun­kások és dolgozó parasztok gyer­mekei — szereztek egyetemi, fő­iskolai diplomát; ezek közül 6800 mérnök, 4000 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos főiskolai ta­nulók közel 28 százaléka, az egyetemi s középiskolai hallgatók mintegy fele diákotthonban la­kik. Az 1954/55. tanév elején a nappali tagozatos egyetemi hall­gatók 84 százaléka részesült ösz­töndíjban. A különböző szaktanfolyamo­kon az elmúlt öt év alatt 1 mil­lió 187.000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Ipari ta­nulóképzés útján mintegy 113 ezer fiatal szerzett szakmunkás­képesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dol­gozók magasfokú intézményes képzése: 1954-ben több, mint ez­ren vettek részt aspirantúrán és a tervidőszak végéig 829 tudo­mányos dolgozó szerezte meg a "•tudományok kandidátusa-«, 297 pedig a "-tudományok doktora« fokozatot. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és a mű­vészet terén szerzett kiváló ér­demeikért öt év alatt 464-en ré­szesültek Kossuth-díjban, 50 dol­gozó nyerte el a »Szocialista Munka Hőse« megtisztelő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kormánykitüntetést. A tervidőszak végére 66.000 dol­gozó rendelkezett sztahanovista oklevéllel és 32.000 fő »kiváló dolgozó« jelvénnyel. Az öt év alatt több, mint 73 ezer művet adtak ki 262 millió példányban, ebből 91 millió volt a könyvek példányszáma. 1954- ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki, mint 1949- ben, a példányszám 39 százalék­kal nőtt. Különösen az ifjúsági és az ismeretterjesztő művek példányszáma emelkedett. 1954. évben összesen 546 mil­lió példányban jelentek meg időszaki sajtótermékek, ebből a napilapok példányszáma 375 millió, az 1949, évinek másfél- szerese. Evről-évre emelkedett a szín­ház-, mozilátogatók és rádióelő­fizetők száma. 1954-ben köze! két és félszer annyian voltak színházban és moziban, mint 1949-ben. Még nagyobb arány­ban növekedett az opera és a hangversenyek látogatóinak szá­ma. A rádióelőfizetők száma öt év alatt mintegy 730.000-rel gya­rapodott és az 1954. év végén túlhaladta az 1,270.000-et. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését: elő­fizetőinek száma az ötéves terv­időszak végén már negyedmil­lió volt. Jelentősen fejlődött a film­gyártás. öt év alatt 32 játékfil­met, 25 kis játékfilmet és 737 híradó-, dokument- és egyéb kisfilmet gyártottak; Nagymértékben javult a falusi lakosság kulturális helyzete: a vidéki mozik száma 1954 végén közel kettőezerrel volt több, mint az ötéves terv kezdetén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1900 területi kul­túrotthon és 4000 területi könyv­tár működött. Jelentősen támogatta az ál­lam a sportfejlesztést is. Az öt­éves tervidőszak alatt épült fel a közel 100.000 fő befogadóké­pességű Népstadion, emellett az ország egész területén számos sportlétesítményt építettek fel, vagy építettek újjá, 1954 végén négyezer sportkör működött, közel félmillió taggal. Az 1952. évi olimpián elért 16 egyéni és csapatbajnokság — 42 arany­érem — mellett a magyar spor­Varso szebb lesz mint valaha! Hétszáz évig épült Varsó. A barbár hitleri kezek néhány hónap alatt tönkretették. A város egyetlen térne.j volt. A fi ital néni hatalom hitt a nép erejében és képességében. A Minisztertanács első ülésén elhangzott a döntés: Varsót újjáépítjük! Ma Varsó már nem rokkant város, lüktet benne az élet. Baloldali képen; Hitler zsoldosai »munkája« nyomán romok maradta«. Jobboldalon; a Krakovvi Príednieszcie úton Kopernikus ennek. műve újból elfoglalta régi helyét. Mögötte látható a szépülő, épülő Varsó egyik Új lakóháza, iskoláján ma már több, mint 30 ezer fiatal tanul 1945 óta, tizen­egy mozi, négy kultúrház, 8 mú­zeum, 580 kultúrterem, egész sor könyvtár készült el. Varsónak ma már több a színháza, mint a háború előtt. A Visztula partján sétálva, a prágai oldalon hatalmas föld­kotrógépeket látunk. Ezekkel a gépekkel dolgoznak a nagy sportstadion építői. A 70 ezer személyt befogadó stadionban zajlanak majd le ez év nyarán az V. Világifjúsági Találkozó sporteseményei. A stadion épí­tői messzemenően felhasználják a budapesti Népstadion építői­nek tapasztalatait. Nagy élmény az Óváros láto­gatása. Gondos munkát végez­tek itt a restaurálok. Az elbű­völően szép Öváros nagy része már úgy áll, ahogy a XVII. szá­zadban építették. A renaissance- paloták új életre varázsolják azt, amit a hitleri barbárok szadista módon leromboltak: a történe­lem élő folytonosságát. A házak minden kis cirádájának újrafa­Friedrich Schiller 1759—1805. Másfél századdal ezelőtt, vi­rágzó férfikora delén, alkotó­ereje teljében halt meg a sza­badság, a humánum legnagyobb német költője: Friedrich Schil­ler. Goethével együtt a világ számára 6 a »németek felső fia«, akinek életműve az emberi szel­lem fényes teljesítményei között ékeskedik. A XDÜrtembergi operettherceg országocskájában született, ott élte ifjúságát «a német nyomorú­ság« legsötétebb idején. Látta a gazdasági romlás mélypontján vergődő fejedelemség romlottsá­gát, pazarló, léha életét, az ud­varoncok szolgalelkű aljasságát, a jogfosztást, a kicsinyes és önző kalmárszellem elhatalmasodását, a nép elnyomását. Mint »a fény századának« fia, mint felvilágo­sult polgár, fellázad e »nyomorí­tó hatalmak« ellen és nyíltan hadat üzen az akkori német tár­sadalomnak, Életműve, — versek, drámák, tanulmányok — kora elnyomott, s ezért minden elnyomottal együttérző polgárságának vá­gyait, céljait, követeléseit fe­jezte ki, A forradalom előtt ma­gát a forradalmi változási, utána pedig a forradalom eredményei­nek megvalósítását írta zászla­jára. A haladó emberiség ma is sajátjának tekinti halhatatlan remekműveit, amelyek közül mi, kecskemétiek, az »Ármány és szerelem« tavalyi, felejthetetlen színházi előadására emlékezhe­tünk. Eszméi ma is haragra gyúj­tanak mindenféle zsarnokság és elnyomás ellen. Mondanivalójá­nak időszerűségét napirenden tartja az a küzdelem, amelyet a haladás és a béke hívei a demokratikus német egység meg­teremtéséért folytatnak. Min­den mai németnek szívébe vág­nak szavai: Testvérek népe, egy nemzet lessünk, baj és veszély nem választ el soha. És mlndannyiónkhoa szól intése: Ne hagyd cserben hazádnak szent ügyét! Azért volt nagy, mert az em­bert a szabadságra és humánum­ra nevelte. Ezért lett a »néme­tek felső fia« és az emberiség közkincse. Es ezért méltó az emlékezetünkre. Nánási Miklósi tolók öt év alatt 32 világbaj­nokságot és 16 európabajnok- ságot nyertek. Az első ötéves terv időszaká­ban elért nagyarányú fejlődés következtében átalakult a nép­gazdaság szerkezete: a terme­lésben túlsúlyra jutott a szocia­lista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság ve­zető ága lett. Az ötéves tervidő­szakban létesített nagy beruhá­zások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán és 1956. év elején helyezik üzembe, bizto­sítják a termelőerők gyorsütemű fejlődését. Mindez megteremtet­te a további lehetőségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődje­nek, jelentős támogatást adja­nak a mezőgazdaság termelő­erőinek fejlesztéséhez, elősegít­sék a mezőgazdaság szocialista átalakítását és tovább emel­kedjék a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségletei kielégí­tésének színvonala. Budapest, 1955 május 7; Központi Statisztikai Hivatal /ARSÓ SZEBB LESZ, MINT VALAHA! rágásához volt itt szív, erőfeszí­tés és türelem. Sok minden épült s épül Var­sóban, de a háború pusztításai­nak nyomai még mindig látha­tók. Tíz év alatt nem sikerült még teljesen begyógyítani min­den sebet. Sok százezer dolgozó költözött be új lakásba, de még sokan vannak, akik szűk lakás- viszonyok között élnek. A la­káshelyzet megjavítása azonban tervszerűen folyik. Az idén to­vábbi 25 ezer lakószoba készül el. A tervek értelmében a lakás- építkezések üteme évről-évre gyorsul és ennek következtében egyre több ember számára oldó­dik meg az élet egyik legégetőbb kérdése. A béke győzedelmeskedik a háború felett Mostanában világszerte meg­emlékeztek a lengyel főváros újjászületésének tizedik évfor­dulójáról. Sok emberben felve­tődött a kérdés: hogyan küzdöt- ték le a varsóiak a tengernyi nehézséget, íjnily módot vált le­hetővé, hogy a lengyed főváros újjáéledjen romjaiból? A biza­kodás és a jövőbe vetett hit erőt adott a varsóiaknak a nagy­szerű tettekhez. A Lengyel Egye­sült Munkáspárt vezetésével si­került előrehaladni a felfelé ívelő úton. A testvéri Szovjet­unió a felsziabadulás első pilla­natától kezdve önzetlenül segí­tette a sokat szenvedett várost és lakosait. Varsó újjáépítése jelképpé vált. A varsóiak pél­dája azt bizonyítja, hogy a bé- kés alkotó munka úrrá tud lenni a háború pusztításai fe­lett, az életakarat győzedelmes­kedik a halál felett. Mi, magyarok őszintén örü­lünk lengyel barátaink eredmé­nyeinek. A sok évszázados len­gyel—magyar barátság új tarta­lommal telítődött meg. Egyre mélyülnek gazdasági és kultu­rális kapcsolataink, a két or­szág mindinkább megismeri egy­mást. Büszkék vagyunk arra* hogy a Szovjetunió vezette béke­táborban egymás mellett váll­vetve küzd a lengyel és a ma­gyar nép. A Visztula sellője A lengyel főváros utcáit és tereit járva gyakran találkozik az ember kardos, pajzsos sellő oronaba öntött, vagy kőbe vé­sett alakjával, amely hűen tük­rözi Varsó címerét. A címer tör­ténetéről a következőket regéli a XII. századiból fennmaradt le­genda. lerista barbárok vittek véghez, nem ismer Varsó történelme. A német fasiszták a »felperzseit föld- elvükhöz híven szadista kegyetlenséggel pusztították a várost, gyilkolták lakosait, ra­bolták értékes műkincseit. Az épületek 85 százaléka rombadölt. Séta a mai Varsóban Egy fiatal leány és egy fiú ér­kezett hajdan arra a területre, ahol ma Varsó fekszik. Más-más irányból jöttek és itt találkoz­tak, ahol a nagy lapályból a Visztula felett kiemelkedik a Skarpa-domb. Warsz a fiú és Szawa a leány leültek a Visz­tula partján, azon tűnődtek, va­jon itt maradjanak-e. Ekkor fé­nyes sellő emelkedett ki a ha­bokból és emberi hangon szó­lott: »Telepedjetek itt le, épít­setek magatoknak házat és le­gyenek gyermekeitek!« Warsz és Szawa nevekből keletkezett Warszawa, Varsó lengyel ne­ve. A lengyel főváros hétszázesz­tendős története folyamán sok katasztrófát ért át. Olyan pusz­tulást azonban, amilyent a hit­1945 januárjában az angol hír- ügynökség azt jelentette a len­gyel fővárosból: Varsó, mint vá­ros, megszűnt létezni. A párt és a népi kormány és azok a varsóiak, akik átvészel­ték a borzalmas tragédiát, ezek­ben a napokban úgy döntöttek, hogy fel kell építeni a várost, Varsó szebb lesz, mint hajdan. Varsóban megindult az épít­kezés. Tíz év alatt több, mint 220 ezer lakószobát kaptak a lengyel főváros dolgozói. Meg­indult a termelés az új személy- autógyárban, két nagy ruhagyár­ban, egy hatalmas nyomdaipari kombinátban és sok más új üzemben. A lengyel főváros tizenhat fő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom