Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

A Köipciili Statisztikai Hivatal jelentése Az 1950 és 1955 tavaszán végrehajtott állatszámlálás ada­tai szerint a sertésállomány öt év alatt 5.5 millióról 5.8 mil­lió darabra nőtt. A szarvas­marhaállomány öt év alatt 4.2 százalékkal csökkent. A szarvas­marhaállományon belül csök­kent a tehenek aránya. A tej­hozom nem volt kielégítő. A ló- állomány az ötéves terv idősza­kában csak kevéssé változott, a juhállomány a tervidőszak alatt 78 százalékkal —« évről-évre egyenletesen nőtt. * Az ötéves terv éveiben lénye­gesen előrehaladt a mezőgazda­ság szocialista átalakítása. 1954 végén 494 állami gazdaság és 4381 termelőszövetkezet mű­ködött. Az állami gazdaságok szántó- területe öt év alatt több, mint háromszorosára nőtt. Bár az ál­lami gazdaságok termelési ered­ményei a legtöbb területen meghaladták az országos átla­got, még nem használták ki elég­gé a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdasá­gok szerepe a lakosság és az ipar ellátásában állandóan nö­vekszik. Az állami gazdaságok árutermelése öt év alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954- ben már a begyűjtött mennyi­ség jelentős hányadát: a kenyér- gabona 19 százalékát, a rizs 49, s a tej 22.5 százalékát és a gyapjú 27.7 százalékát adták az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok állatállo- mányg öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-ben a begyűjtött vá­gómarha 23.3 százalékát, a vágó­sertés 53.6 százalékát adták az állami gazdaságok és az állami hizlaldák. Az állami gazdasá­gokban az egy tehénre eső tej­hozam 2744 literre emelkedett. Az állami gazdaságok állatte­nyésztésének gyorsabb fejleszté­sét az utóbbi években fékezte a takarmánytermelés alacsony színvonala. IV. Közlekedés — hírközlés A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelen­tős mértékben növekedtek: 1954- ben vasúton 30,3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonná­val, hajón egymillió tonnával több árut szállítottak, mint 1949- ben. A vasutak árutonnakilomé­ter teljesítménye 79.3 százalék­kal, a tehergépkocsiké 235.5 szá­zalékkal, a hajóké 104.5 szá­zalékkal nőtt a tervidőszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949- ről 1954-re 83.6 százalékkal, a repülésé 212.1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954- ben hétszerannyi utast szállítot­tak, mint 1949-ben. A tervidőszak alatt a közleke­dés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelésé­re és a postahálózat bővítésére 8.7 milliárd forintot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hi­dakat, köztük a Boráros téri Pe- tőfi-hidat, a bajai és a dunaföld- vári hidakat, a polgári tiszahi- dat, felépítették a Sztálin-hidat, és a Csehszlovák Köztársa­sággal együttműködve a komáro­mi Duna-hidat. Az ötéves terv­időszak végén befejezés előtt állt V. A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és kulturális eredmények Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökereket vert a termelő­szövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem kilencszer annyi csa­lád hatszorannyi földterületen gazdálkodott közösen, mint a tervidőszak elején. A termelőszövetkezetek jelen­tékeny része megszilárdult, lényegesen javult a munkafe­gyelem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek ered­ményeként 1954-ben a termelő- szövetkezetek csaknem 40 szá­zaléka már az országos átlagnál magasabb terméseredményeket ért el. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás ellenére több, mint 400 termelőszövetkezetben a búza termésátlaga katasztrális holdan­ként meghaladta a 9 mázsát. A közös állatállomány öt év alatt több, mint nyolcszorosára emelkedett. 1954-ben a megelő­ző évekhez képest jobban gon­dozták az állatokat. A tejhozam nem volt kielégítő, Az elmúlt öt év alatt jelentő­sen gyarapodott a termelő- szövetkezetek közös vagyona. Az egy kát. hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek öt év alatt igen jelentős beruházásokat haj­tottak végre, amelyekhez az ál­lam közel egy milliárd forint segítséget nyújtott. Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazdaságokból származó jöve­delme. Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora terüle­ten telepítettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolta meg­felelően a Horthy-korszak évei­ben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mintegy 20.000 kát. hold mezővédő erdősávot létesítettek. Megkezdődött az er­dőgazdasági munkák gépesítése. az újjáépített újpesti (Északi) ösz- szekötő vasúti híd. Uj vasút­állomások épültek, illetőleg jelentősen bővültek. Például Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Mis­kolcon, Budapest—Ferencváros­ban, Záhonyban. Az úthálózat öt év alatt 1100 kilométerrel bő­vült; elkészült többek között a Szekszárd—Pécs, a Balatonke- resztur—Nagykanizsa és Miskolc —Sátoraljaújhely közötti műút. Számos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe. A posta öt év alatt a távbe­szélő központok befogadóképes­ségét 78.2 százalékkal, — ezen- belül a főközpontokét 43 szá­zalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal növelte. A helyközi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vi­déken 44 százalékkal növeke­dett. A rádióadók teljesítőképessége a tervidőszak alatt — elsősor­ban a diúsdi és a balatonsza- badi adó üzembehelyezése révén 119 százalékkal (394 Kw-tal> nőtt. 1954-ben megindullak a kísérleti televíziós-adások. (Folytatás 2. oldalról) keztében rekordtermésű 1938. év­ben. A mezőgazdaság áruterme­lése 1954-ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban — 1931—40. évek átlagához képest >— megváltozott a növényterme­lés szerkezete: megnövekedett a munkaigényes, nagyobbrészt (pari kultúrák aránya; csökkent a külterjesebb növénytermelési ágazatok, — elsősorban a ga- bonaneműek vetésterülete. Az ötéves terv időszakában a kenyérgabona átlagtermése mint­egy 7 százalékkal volt magasabb az 1931—40-es évek átlagánál, az átlagtermés növekedése azon­ban nem pótolta a vetésterület csökkenését, (1938-ban a vetés- terület 40.9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt öt év átlagában ez az arány 35 szá­zalék körül mozgott.) Az egy fő­re jutó kenyérgabona fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938-ban. A legfontosabb takarmány- növények közül a kukorica és árpa termésmennyisége öt év át­lagában némileg meghaladta az 1931—40-es évek átlagát. A zab­termelés csökkent. Az állatállo­mány takarmányellátása az ötéves terv éveiben nem volt kielégítő. A burgonya termésátlaga öt év átlagában kát. holdanként 4.4 mázsával, (11.1 százalékkal) volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga. A cukorrépából az öt év átla­gában több, mint kétszerannyit termeltek, mint az 1931—40-es évek átlagában. A textilipari növények vetés- területe a tervidőszakban 30 szá­zalékkal emelkedett. Az olajos­növények vetésterülete csök­kent. Zöldséget 1954-ben több, mint 150 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1949- ben. A rizs vetésterülete és termés­mennyisége 1954-ben 1919-liez viszonyítva mintegy háromszo­rosára emelkedett. Az Ötéves Terv időszakában 40.000 kát. hold üzemi gyümöl­csöst, és 9300 kát. hold (ebből 1954-ben 2900 kát. hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a kiörege­dett és kipusztult szőlőtőkéket. Az ötéves terv időszakában az öntözött terület jelentősen megnövekedett: 1954-ben több, mint háromszorannyi területet öntöztek, mint 1949-ben, ezen- belül az öntözéses kertészet 9.5- szeresére növekedett. Az öntö­zött terület további nagymérvű növelését teszi lehetővé az öt­éves tervidőszakban épített Ti- szalöki Duzzasztómű és Keleti­főcsatorna. A növénytermesztés fejleszté­sét szolgálta a műtrágya felhasz­nálás növelése és a fokozódó gé­pesítés. 1954-ben a műtrágya- felhasználás mintegy 160 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben, A szocialista nagy­üzemek egy kát. holdra jutó műtrágya felhasználása az öt­éves terv végén 9-szer annyi volt, mint az egyéni gazdaságo­ké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is. 1945. év végén 312 gépállomás működött. Az egy gépállomásra jutó erőgépek száma 1950 óta 68.4 százalékkal nőtt. A gépállo­mások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt megkétszerező­dött és az egy traktorra jutó munkateljesítmény 13.3 száza­lékkal emelkedett, A növény- ápolást, a kapásnövények és szá­lastakarmányok betakarítását csak kismértékben végezték gépekkel. Az állami gazdaságokban 1954- ben már az őszi mélyszántás 98.7 százalékát, a tarlóhántás 98.9 százalékát, az aratás 68.3 százalékát, a sorközi kapálás 21.1 százalékát, a kaszálás 28.0 szá­zalékát végezték géppel. A háborús károk következté­ben csökkent állatállomány már 1950 elején elérte a háború előtti színvonalat, de a tervidő­szakban nem növekedett kielé­gítő mértékben, Az ötéves tervidőszakban ja­vult a lakosság anyagi ellátottsá­ga. Jelentősen nőtt a foglalkoz­tatottak száma: 1949-ben 100 ke­resőre 128, 1954-ben 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagkeresete. Az árutermelés és ezenbelül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az érté­ke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és válla­lati eszközökből a munkabéren és fizetésen felül részesültek. A társadalombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség, a kü­lönböző ségelyek és jutalmak, újítási díjak, munkaruha és vé­dőétel juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes, vagy kedvezményes beutalások sza­natóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvez­mények állandóan növekvő mér­téke jelentősen fokozta a lakos­ság jólétét. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az árufor­galom növekedése: a kiskereske­delem — változatlan árakon szá­mítva — 1954-ben 31 százalékkal több árut adott el, mint 1949- ben. 1954-ben a megnövekedett forgalomnak mintegy 98 szá­zalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kiskereskedelem bonyolította le, 1949-ben a szo­cialista kiskereskedelem részese­dése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az át­lagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek for­galma. A legfontosabb élelmiszerek­ből általában növekedett az egész lakosság egy főre számí­tott fogyasztása, beleértve a sa­ját termelésből származó fo­gyasztást is. 1954-ben kenyérga­bonából 8 százalékkal, cukorból 30 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több az egy fő­re eső fogyasztás, mint 1949- ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv, tea, kávé, a cukorka cs csokoládé­áruk és a cigaretták fogyasztása is. A városi lakosság sertéshús­ellátása azonban nem volt kielé­gítő. A közétkeztetés forgalma igen gyorsütemben nőtt: 1954-ben mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben már körülbelül 800.000-en vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a for­galom a ruházati cikkekből, el­sősorban cipőkből, gyermekru­házati cikkekből, kötöttárukból, selyemszövetből, stb. és a külön­böző tartós fogyasztási cikkek­ből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586.000 rádiót, 578.000 kerékpárt, 42.000 motor- kerékpárt, 476.000 tűzhelyet és sok más egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mező- gazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma is. Lakásépítkezés, kommunális ellátás. Öt év alatt több, mint 100.000 lakás cpíilt. Sok új lakás lé­tesült az új szocialista városok­ban: Sztálinvárosban, Kazinc­barcikán, Várpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az öt­éves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság magánépítke- zésci. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejártú hitellel és az építőanyagellátás nagymér­tékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság — különösen a rohamosan növek­vő számú városi lakosság — szükségletei mögött. Öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást, 400 állami gazdasá­got és ugyanennyi termelő­szövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba. Kilenc város­ban, 27 községben és bányatele­pen építettek vízmüvet, vagy kezdték meg új mű építését, öt év alatt 400.000 lakást kap­csoltak be a közműves ivóvíz- ellátásba. Fejlesztették — kü­lönösen Budapest munkáslakta- területeiben a víz- és csatorna- hálózatot Nagy mértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954-ben összesen 1157 millió utast szál­lítottak, a villamosok 44 szá­zalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal szállítottak töb­bet, mint 1949-ben. Budapesten öt év alatt 213 kilométer hosszú­ságú 29 autóbuszvonalat, három új villamosvonalat és 28 kilomé­ter hosszúságú új trolibuszvona­lat építettek. Jelentősen javul­tak a falusi közlekedési viszo­nyok: 5 év alatt 400 kilométer hosszúságú állami bekötőút épült, közel 900 községet kapcsol­tak be a távolsági autóbuszháló­zatba. VI. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelen­tősen javult a lakosság egész­ségügyi ellátottsága. 1954 végén mar a lakosság mintegy 60 szá­zaléka, 5.8 millió fő — kétmil­lióval több, mint a tervidőszak kezdetén — részesült társada­lombiztosításban. A társada'cm- biztosításban egyre inkább ré­szesült a parasztság is. A tár­sadalombiztosítási juttatások ösz- szege erősen növekedett: 1954- ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszere­se volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száni3; 10.000 lakosra az 1949, év végé» 13 orvos jutott. Az orvosok több, mint felének van szak­orvosi képesítése. Az egészségügyi Intézmények hálózatának fejlesztését szolgál­ták az öt év alatt létesített, il­letve bővített kórházak, klini­kák, szanatóriumok és szülőott­honok: köztük Budapesten a Tétényi úti új általános kórház, a Mozgásterápiái Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudomá­nyos Intézet, az Országos On­kológiai Intézet, a Tomcsánvi úti koraszülött kórház, a Korá­nyi TBC Gyógyintézet, a pest- erzsébeti TBC gyermekosztály; vidéken a pincehelyi járási kór­ház, a zalaegerszegi szülészeti nőgyógyászati pavilon. 19 úi, korszerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten (Pest- lőrincen és Kispesten), Misko!- con, Tatabányán, Ajkán. A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 száza­lékkal emelkedett. Az átlagos­nál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő- és gyermekgyógyá­szati (84 százalék), valamint a szülészet-nőgyógyászati (33 szá­zalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szakor­vosi és üzemorvosi ellátás: az egy igényjogosultra jutó szak­orvosi rendelőórák száma 1954- ben több, mint másfélszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma két és félszerese volt az 1949. évinek. öt év alatt közel 12 millió tüdőszűrővizsgálatot végeztek: 1954-ben háromszor annyit, mint 1949-ben. A TBC-halálozáí aránya közel harmadára esett: 1949-ben 10.000 lakosra 9.6, 1954- ben 3.4 TBC-halálozás jutott. Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két év­ben jelentősen javult az anya- és csecsemővédelem. 1949-ben a terhes anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954-ben már csak­nem valamennyi terhes anvál részesítették intézményes gon­dozásban. Az intézetben történ* szülések aránya az 1949. év inéi 30 százalékról 1954-ben 63 szá­zalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés in­tézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Csecsemő tanácsadá­son az ötéves tervidőszak végér. az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az ál­lam 1953-ban 73, 1954-ben 8S millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecse­mőkelengyét. Az egészségügyi viszonyok ja­vulása, a terhes nőkről történő fokozott gondoskodás következ­tében a csecsemőhalandóság öt év alatt egyharmaddal csökkent. Száz élveszülöttre 1949-ben 9 1954-ben 6, egy éven aluli el­halt jutott. Az összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év vé­gén 21.000, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezenkívül még — elsősorban a falvakban közel 7000 idénybölcsődei férő­hely is volt. Az ötéves tervidőszak folya­mán közel 900.000 dolgozó része­sült szervezett üdültetésben, 1954-ben 71 százalékkal több, mint 1949-ben. Az ötéves terv­időszak alatt indult meg a gyógyüdültetés és az éjjeli sza­natóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesz­tett egészségügyi hálózat nerr, mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyek első­sorban a társadalombiztosítás igen széles körre való kiterjesz­tése nyomán felléptek. A kór­házi osztályok egy része, vala­mint egyes szakrendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő a vi­dék orvosellátottsága: vidéken 10.000 lakosra negyedannyi or­vos jut, mint Budapesten. VII. Kulturális eredmények Jeletősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási in­tézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tan­folyamokon az ötéves terv vé­gén több, mint 1,700.000-en ta­nultak. Az ország minden részében új területi és üzemi napközi otl­iF'olytetáa a 4, oldalért)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom