Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat. A gyáriparba és az építőiparba öt év alatt kb. 500.000 új munkás és alkalmazott került. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több, mint 70 százaléka 500-nál több munkást foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott. A munka termelékenysége 1949-től 1954-ig a gyáriparban 46.6 százalékkal, az építőiparban 47.4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növekedését 63 százalékban a munkáslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén érte el az ipar. A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibon takozÓQmun- kaverseny és az élenjáró munkamódszerekkel dolgozó sokezer sztahanovista. Az ötéves tervidőszakbein gyors ütemben fejlődtek az egyes iparágak. A széntermelés 1949-ről 1954re közel megkétszereződött: az 1949. évi 11.8 millió tonnával szemben 1954-ben már 22.0 millió tonnát termeltek. A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt 3.5 milliárd forintot, a nehézipari beruházásúk 12.8 százalékát fordították. öt év alatt 33 új aknát helyeztek üzembe. Az új termelő- egységek az ország széntermelésének mintegy ötödrészét adják. Több új korszerű szénosztályozó is épült, többek között Oroszlányon, Dudaran, Komlón, Balinkán. Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gépesítése. A csákányozást egyre inkább a gépi fejtőkalapács váltotta fel és a robbantás előkészítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A legutóbbi években több, mint ezer munkahelyi szállítógép üzembe he. y e- zése révén a kitermelt szénnek már mintegy felét gépekkel szállították, míg 1950 előtt a munkahelyi szállításnak csak egynegyedét végezték géppel. Nem volt kielégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gépesítése. A szénbányászat gyorsütemű fejlesztése ellenére az ötéves tervidőszak második felében időnként szénellátási nehézségek léptek fel. A sok szenet fogyasztó iparágak (kohászat, építőanyagipar, vagy ipar, stb.) termelése gyorsabb ütemben emelkedett, mint a széntermelés. A nehézséget fokozta, hogy a termelt szén minősége nem volt kielégítő: a széntermelés — a szénvagyon megoszlása által indokolt arányon túlmenően egyre Inkább az alacsonyabb fűtőértékű barnaszenek és a lignit felé tolódott el. A kőolaj termelése 1954-ben 711.000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több, mint i 949-ben. 1954-ben közel 300 olajkúttal több működött, mint 1949-ben. 1951-ben nyitották meg a nagylengyel! olaj mezőt. A villamosenergiaíermelés öt év alatt közel megkétszereződött: 1954-ben 4.8 milliárd KW vülamosenergiát termeltek, az 1949. évi 2.5 milliárd KW-val szemben. A villamos erőművek teljesítőképessége 1954. évben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Üzembehelyezték többek között az újjáépített Mátravidéki Erőművet, s a teljesen újonnan épített November 7 és a Sztálin Vasmű erőművet. Az ötéves terv alatt összesen 19 új villamosenergia termelőegység kezdte meg működését. A villamosítás további fokozását biztosítják az ötéves tervidőszakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tiszaiöki Vízierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955-ben üzembehelyeznek. az erőművek teljesítőképességének fokozása nem biztosította teljes mértékben a gyors ütemben növekvő energiaszükséglet kielégítését, ezért a meglévő erőművek nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosenergia elosztás sem volt elég tervszerű, ezért egyes időszakokban energiakorlátozásokra volt szükség. A villamos- energia ellátásban fellépő zavarokat sikeresen küszöbölte ki az ipari energiagazdálkodás 1954 februárjában bevezetett új rendszere; a »menetrend szerinti gazdálkodás«. A vaskohászat termelése 1954- ben 118 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az ötéves terv utolsó évében acél-nyersvasból 419.000 tonnával (105 százalékkal), martinacélból 508.000 tonnával 65 százalékkal, elektroacélból 124.000 tonnával, 157 százalékkal, hengereltacélból 348.000 tonnával, 74 százalékkal termeltek többet, mint 1949-ben. Jelentősen bővült a vaskohászat teljesítőképessége: üzembehelyezték Csepelen az új csőgyárat, a Lenin Kohászati Művek 700 köbméteres »Béke« kohóját, a Sztálin Vasmű nagykohóját és két martinkemencé- jét bővítették a Lőrinci Hengerműveknek. Az ötéves tervidőszakban épült fel a Lenin Kohászati Művek 1955 első negyedében üzembehelyezett középhengersora. Az ötéves tervidőszak alatt létesített új beruházások és a meglévő termelőberendezések átépítése nagymértékben emelte a vaskohászat műszaki színvonalát, növelte a kohók fajlagos teljesítményét, fokozta a kohászat gazdaságosságát. A hengerművek — elsősorban a finom lemezsorok — teljesítő- képességének növekedése nem tartott lépést a fokozódó szükségletekkel s a termelés sem volt eléggé programszerű. Jelentősen fejlődött a színes fém kohászat legfontosabb alapanyagát termelő bauxitbányászat. Az 1954. évi bauxitterme- lés 700.000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949. évi termelést. 1952-ben állították üzembe a halimbai bauxitbánya devecseri üzemét. Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában új telepeket nyitottak meg. Az új telepek termelése az 1954. évi bauxittermelésnek több, mint felét szolgáltatta. Gyors ütemben nőtt a bauxit- feldolgozás, a timföldtermelés 1949-ről 1954-re 101.000 tonnával, 330 százalékkal, az alumi- niumtermelés 18.400 tonnával (127 százalékkal) emelkedett. Az aluminiumfélgyártmányok termelése közel megnégyszereződött. A vegyipar termelése 1954-ben 1949. évhez képest csaknem háromszorosára emelkedett. — 1954-ben a szerves-vegyipar 161.7 százalékkal, a gumiipar 188.3 százalékkal, a gyógyszeripar 451.8 százalékkal termed többet, mint 1949-ben. 1954-ben 64 százalékkal több műtrágyát — ezen belül 90 százalékkal több foszformütrágyát — 122 százalékkal több kénsavat, 42 százalékkal több maró- nátront, négyszer annyi amlin- festéket, tízszer annyi DDT növényvédő hatóanyagot termelt a vegyipar, mint 1949-ben. A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását és számos — korábban importált — gyógyszert termelt olyan meny- nyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fedezése me.leít exportra is jutott. Az ötéves tervidőszak alatt új korszerű vegyigyárak létesültek, köztük a Tiszamenti Vegy’mű- vek, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Veszprómmegyei Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Aszfaltgyár. Az elsősorban hazai nyersanyagokat felhasználó szénfeldolgozó vegyipar és a műanyag- gyártás nem fejlődött kellő mértékben. Nem volt kielégítő a műtrágyatermelés fejlesztése sem. ds az ötéves tervidőszakban épített kazincbarcikai új műtrágyagyár és a Péti Nitrogénművek új műtrágya üzeme — melyeket 1955-ben helyeznek üzembe — biztosítják a műtrágya- termelés nagyfokú növelését. Az ötéves tervidőszakban a gépipar — az ipar vezető ága lett. Míg 1949-ben a gyáripar termelésének csak 19 százalékát adta, addig 1954-ben ez az arány közel 28 százalékra emelkedett. 1954-ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A gépipar fontosabb termékei közül 1954-ben 103 százalékkal több csúcsesztergapadot, 138 százalékkal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergépkocsit, 553 százalékkal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, 50 százalékkal több 15 lóerő-egységre számított traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártottak, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszakban a gépipar számos új gyártmány előállítását kezdte meg. így többek között: új bányagépek (F. 4. fejtő-rakodógép, Sz. 153. rakodógép, forgókalapácsos réselőgép, villamos kézi szénfúrógép, végtelen köteles szállítógép, stb.), újtípusú szerszámgépek (univerzális esztergapad, sugárfúrógép, egyetemes körköszörű, stb.), villamosipari cikkek (nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok, korszerű hangrögzítő berendezések, stb.), új mező- gazdasági gépek (arató-cséplőgépek, lánctalpas Diesel-traktor, függesztett kultivátor, fejőgép, stb.), új építőipari gépek (dumper, hordozható betonkeverőgép, stb.), közlekedési eszközök (újtípusú elektromos mozdony, trolibusz, háromtengelyes terepjáró gépkocsi, farmotoros autóbusz, háromrészes »Hargita« motorvonat, stb.) gyártása indult meg. A gépiparban öt év alatt számos új vállalat kezdte meg működését, köztük a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, a Gyujtógyertya- gyár, a Sztálinvárosi Gépgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Préslégszerszám- gyár, Mechanikai Mérőműszerek gyár, a Ganz Árammérőgyár és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára. Ezenkívül jelentős bővítéseket és korszerűsítéseket hajtottak végre. Többek között lényegesen bővítették a Ganz Vagon és Gépgyárat, a Gheorghiu Dej Hajógyárat, a Vörös Csillag Traktorgyár új dumperszereldé- vel és öntőcsarnokkal, az EMAG két kombájnszerelő csarnokkal, az RM Művek új kerékpárcsar- nokkal bővült. A Csepel Autógyárat átépítették és korszerűsítették. A tervidőszak végén közvetlen befejezése előtt állt a Soroksári Vasöntöde. A gépipar gyorsütemű fejlesztése lehetővé tette az egész ipar s ezen belül élsősorban a nehézipar mind több új és korszerűbb géppel való ellátását, az építőipar és a mezőgazdaság növekvő mértékű gépesítését, a közlekedés fejlesztését, az export- szállítások növelését, valamint a honvédelem megerősítését. Az elért eredmények ellenére nem fejlődtek kielégítő mértékben a gépiparnak azon ágai, amelyek a könnyű- és élelmiszeripart és főként a mezőgazdaságot voltak hivatva ellátni gépekkel, munkaeszközökkel. Az építőanyagipar termelése 1954-ben 1949. évhez kénest több, mint két és félszeresére növekedett. A cementtermelés mintegy kétszeresére emelkedett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. Felépült a Mályi Téglagyár, továbbá a Hejőcsabai Cement- ős Mészmű, az Uzsai Kőbánya, három új épületelemgyár. Megindult a bővített Dorogi Mészmű próbaüzemeltetése. Az építöanyagipar műszaki színvonala is növekedett: 1954- ben a nyerstéglamennyiség több mint felét villamosított berendezéssel állították elő, a tég'.a- szárításnak pedig mintegy 20 százalékát korszerű műszárítóban végezték. Az 1954-ben termelt téglamennyiségnek már több, mint 70 százalékát a lényegesen magasabb termelékenységű gyorségetéssel állították elő. Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar. Az egész építőipar termelése 1954-ben 169 százalékkal, ezen belül az állami építőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949-ben. Az állami építőiparban — lényegében az elmúlt öt év alatt — indult meg a korszerű nagyüzemi termelési eljárások bevezetése. 1954. év végén az állami építőiparnak csak a fontosabb gépekből több, mint 120 ezer lóerőt képviselő géppark állott rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erőkifejtést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 300 földmunkagép alkalmazásával 1954-ben a földmunkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgéppel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverövel a munkák 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépesítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 kes- kenynyomtávú mozdony, motoros és villamos targoncák segítették elő. Az építőipar gyorsabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott építési elemek, 1954-ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244.000 köbméter üzemileg előregyártott szerkezetet használtak fel az építkezéseken. Az építőipar a fokozódó gépesítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket. Nem mindig volt kifogástalan az építkezések minősége sem. Az építőipar lemaradt a lakásépítkezések korszerűsítésével, a lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkálatok elhúzódnák. A könnyűipar termelése 1954- ben kétszerese volt az 1949. évinek. 1954-ben 59 millió négyzetméter pamutszövettel, 3.5 millió négyzetméter selyemszövettel, 10 millió négyzetméter len-, kenderszövettel, 7.7 millió pár pamutharisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949-ben. A ruházati ipar termelése több, mint négy és félszeresére emelkedett. Az utóbbi években jelentősen bővült a könnyűipari cikkek választéka és javult a termékek minősége. Megindult a nylonból készült női harisnya, a perion felhasználásával gyártott férfi- és gyermekharisnyák termelése, stb. Az ötéves tervidőszak során kezdték meg működésüket a Szegedi Textilművek és a Kaposvári Textilművek. Jelentősen bővült öt év alatt a Kőbányai és a Lőrinci Fonógyár teljesítő- képessége is. Az országban a fonóorsók száma öt év alatt több mint 100.000-rel növekedett, A len- és kenderipari termelés növelésére üzembehelyezték a Sarkadi Kendergyárat és a Mi- kosdpusztai Lenüzemet. Több új ruhagyár — köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapesten, — megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját. Az ötéves tervidőszakban kezdte meg működését az ország első szalmacellulózegyára Szolnokon. Az élelmiszeripar mintegy 170 százalékkal termelt többet 1954- ben, mint 1949-ben. A fejlődés — elsősorban a mezőgazdasági termelés ingadozása következtében — nem volt egyenletes. 1954-ben az élelmiszeripar 101 ezer tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyümölcskonzer- vet, négyszerannyi cukorkát, csokoládéárut és több, mint négyszer annyi sört termelt, mint 1949-ben. Az élelmiszeripar fejlesztésére létesítették a debreceni, győri, kecskeméti, szegedi hűtőipari üzemeket, Zalaegerszegen, Debrecenben, Szolnokon új korszerű tejfeldolgozó üzemek létesültök- öt év alatt a tejfeldolgozó üzemek teljesítőképessége több, mint 37 százalékai nőtt. 1950 óta 10 kenyérgyár, illetve nagyobb »ütőüzem létesült, többek között Sztálinvárosban, Komlón, Veszprémben, Özdon. A könnyűipar és az élelmiszeripar termelésének növekedésében jelentős szerepet játszottak a helyi ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek. • Az ipar fejlődése az ötéves tervidőszakban — az elért igen jelentős eredrhények mellett — nem volt minden tekintetben zavartalan. A munka termelékenysége a gyáriparban az ötéves terv elpő éveiben igen gyors ütemben nőtt, a növekedés üteme később lassult, sőt 1954-ben a termelékenység közel 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt megfelelő az anyaggal és a* energiával való takarékosság, ezért az anyagfelhasználás az indokolt mértéken felül nőtt. A termelékenység nem kielégítő emelkedése, valamint az anyag- takarékosság hiánya következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent ázz előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett. Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőképpen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre. A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő gépek és felszerelés felújítására, rendszeres karbantartására. Az ötéves tervidőszakban —■ elsősorban a régebbi üzemekben — nem fejlődött kellőképpen az ipar műszaki színvonala, A gépesítés, az automatizálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem volt kielégítő, m. Mezőgazdasá g A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére — jelentős ösz- szegeket fordítottak, öt év alatt 9.2 milliárd forint, az összes beruházások 13.8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13.200 traktort, 2200 aratócséplőgépefc (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12.000 traktorekét, 4900 traktorosvetőgépet, 3600 kévekötő- aratógépet és több tízezer más kisebb mezőgazdasági gépet kapott a mezejgazdaság. öt év alatt több, mint 150.000 kát. holdat tettek öntözh^töve, mintegy 360.000 holdat erdősítettek és fásítottak. A mezőgazdasági termelés növekedése — a jelentős beruházás ellenére — nem elégítette ld a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasztott növekvő igényeit. A termelperök fejlesztése megteremtette : a mezőgazdaság szocialista átalakításának anyagi alapját. 1954-ben az ország szántóterületének egyharmads tartozott a szocialista-szektorhoz. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt jelentősen fejlődtek* A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés növekedésében. Az új szocialista nagyüzemek egy része kezdeti nehézségekkel küzdött. A túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelőén a gépesítés és fejlett e.grotecnika eredményeit, s s mezőgazdasági termelés még túlságosan nagy mértékben függött az időjárástól. A mezőgazdaság növényi és állati termékekből együttesen 1954-ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949-ben, megközelítőleg any- nyit, mint a jó időjárás követiFolytatát) a 3. oldalon.)
