Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDPBXCSKtSKUNAMÍQYEl PARTBJZOTTSAGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ára SO fillér 1055 MÄJUS 8. VASÄBNAP A MAI SZÁMBAN: Varsó szebb lesz, mint valaha. — Csehszlovákia felszabadulásának tizedik évfordulója. — A begyűjtési hét után tovább emelkedik a tojásbegyűjtés Tasson. — Hogyan lehetne olcsóbban termelni. — A tavaszi mező- gazdasági munka befejezéséért. V ______________________) S ztálingrádtól Berlinig 1342 november 19-én reggel 7 óra 30 perckor megkezdődött a Szovjet Hadsereg nagy történelmi támadásának tüzérségi előkészítése Sztálingrád alatt. Több mint háromezer különböző kaliberű szovjet löveg és aknavető halálthozó tüzet zúdított a fasiszta ellenség védelmi állásaira. Két-háram óra múlva az ellenséges védelemben réseket ütöttek és a szovjet gyalogság, harckocsik és lovasság, a háború istene, a tüzérség és a Sztálini Sólymok támogatása mellett — támadásba lendült. A történelmi sztálingrádi csata huszonkét német hadosztály teljes megsemmisülésével végződött. 300 ezer német katona körül- zárása és megsemmisítése Sztálingrádban, — ez volt a Nagy Honvédő Háború fordulópontja. Azóta az egész világ szabadságszerető népeinek szemében Sztálingrád lett az állhatatosság, ön- feláldozás és a cselekvő haza- szeretet ragyogó szimbóluma. A szovjet hazafiak a Volga partján vetették el a szabadság színes virágát, amelyet a Vörös Hadsereg elvitt Európa összes elnyomott népeinek. A sztálingrádi csata a hitleri hadsereg alkonya volt. S ahogy az alkonyt követi az éjszaka, úgy követték űzve földjükről a németeket a Szovjet Hadsereg újabb és újabb csapásai. A Szovjet Hadsereg a nagy Sztálin vezetésével ellentámadásba ment át, s az 1943-as év gyökeres változást hozott a második világháború történetében. Abban az évben a megszállt területnek mintegy kétharmada került vissza a szovjet népek nagy és szabad családjához. — Az 1944-es év pedig a döntő győzelmek esztendeje volt a Nagy Honvédő Háború történetében. A Szovjet Hadsereg tíz megsemmisítő csapást mért a német fasisztáiéra, melyeket a történelem aranykönyvébe a sztálini tíz csapás elnevezés alatt jegyeztek be. A leningrádi csata; A Bug- folyó menti ütközet; Az odesz- s/.ai és krimi hadműveletek; A finn csapatok széjjelzúzása Kariba térségében; A Minszk alatti ötödik csapás, és Nyugat-Ukrajna felszabadítása győzelmek sorozatát jelzik. E csapások súlya alatt a barbár ellenség kénytelen volt a legtöbb helyen a szovjet határokon túlra visszavonulni. De a Szovjet Hadsereg sztálini felszabadító küldetését még nem fejezte be. Nem állhatott «äs nem is állt le határainál, hiszen a szovjet emberek milliói szenvedtek a nyugat-európai koncentrációs táborokban, és Európa népeire még a fasiszta elnyomás nehezedett. A csapások ezért folytatódtak. S eredményükként felszabadult Lengyelország, Románia és Bulgária. Az ismert 9. csapás Magyar- országot szabadította fel és vezette ki a háborúból. A 10. csapás eredményeként a Szovjet Hadsereg teljesítette Sztálin elvtárs parancsait: Megtisztította a szovjet földet, és felszabadítva Európa népeit, saját barlangjába űzte vissza a fasiszta fenevadat. 1955 április 16-án hajnali 4 órakor, két és fél évvel a sztálingrádi ellentámadás után megkezdődött a csapások-csapása — a berlini csata. 22.000 ágyú és aknavető nyitotta meg tüzét Berlinnél a német védelmi állásokra. Négyezer szovjet repülőgép bombázta a fasisztákat, és 4000 harckocsi támadása után, — végső rohamra indult a hős szovjet gyalogság. Május 2-án Berlint elfoglalta a Szovjet Hadsereg. Május 8-án a hitleri Németország feltétel nélkül kapitulált. A véres hitlerista rablóállam megszűnt létezni. Legyőzte a zseniális hadvezér; Sztálin generálisszimusz vezetése alatt harcoló Szovjet Hadsereg. Sztálingrádtól — Berlinig. A világtörténelem bár csak tíz éves, de legnagyobb és legfigyelmeztetőbb jelképe ez a két szó: Nép még nem járt be a történelem folyamán olyan győzelmes utat, mint a lenini—sztálini kommunista párt vezette szovjet nép. Hadsereg nem tett meg még olyan dicsőségekben s győzelmekben gazdag hadiutat, mint a Sztálin vezette Szovjet Hadsereg. Napjainkban azonban, tíz évvel a világtörténelmi jelentőségű győzelem után újból viharfelhők keringenek a béke éltető, boldogító napja körül. Tiz éve, hogy a német fasizmus, amelynek vezetői világuralmi terveket szövögettek, méltó helyre, a történelem szemétdombjára került. Mégis vannak, akik nem tanultak ebből a történelmi leckéből. Az amerikai uralkodó körök vezetésével több kapitalista ország népellenes kormánya Európa réme, a tíz éve széjjelzúzott nemet fasizmus feltámasztásán mesterkedik. Vannak, akik Hitler nyomdokain akarnak járni. Az imperialisták nem számolnak a valósággal, ^ népek békeakaratával, a békemozgalom egész világot átfogó erejével. Pedig számolhatnának és okulhatnának a történelem tapasztalataiból, hiszen a hitlerista Németország szétzúzása azt bizonyítja, hogy a szovjet állammal szemben, de a szocializmust építő demokratikus tábor országaival szemben sem lehet sikeres az »erőszak politikája«. Az egyszerű becsületes emberek, bárhol élnek is, liera akarnak háborút. A mi karunk nagy hajtó ereje a népek béketörekvése. A tíz éves győzelem fényénél pedig mint annyi évben, most iS megismételjük: Bízunk erőnkben, mert a Szovjetunió vezette béke- és a demokrácia tábora ina is képes olyan választ adni az ellene támadó hatalmaknak, mint a hős szovjet nép tíz évvel ezelőtt, A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—1954-ben, az első ötéves terv időszakában Az első ötéves terv időszakában — a hároméves terv eredményeire támaszkodva — a munkásosztály, az egész dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelő erőinek gyorsütemű fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén. üt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megázilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950—1954 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem összehasonlítható árakon számítva 1949-ről 1954-re — az előzetes számítások szerint több, mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra. Elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló- és forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon. Az állóalapok értéke öt év alatt közel harminc százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: — hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 04 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdonviszonyok is: — a szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemi építőiparban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántó- területének mintegy egyharma- dán folyt nagyüzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista (állami és szövetkezeti) szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 81 százalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság; a kereső népesség száma öt év alatt közel 400.000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőtt több területen munkaerőhiány volt. Megváltoztak az osztályviszonyok : az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztály súlya: 1954-ben 326.000-rel, 34.5 I százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949-ben. A kisárutermelők száma öt év alatt 428.000-rel (22.3) százalékkal csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1,040.000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több, mint 300 ezerrel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatásban, különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak száma. Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben —■ a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakosság-39 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több, mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme. öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészség- ügyi és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadások összege 1.3 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedett, azaz megháromszorozódott. Ezenbelül a nyugdíjak, járadékok összege négyszeresére emelkedett. Bővül t az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett a kórházi ágyak és a rendelőmté- zetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozutt ki a kulturális forradalom. Öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli -szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és foJ lyóiratok kiadása, a mozi- és színházlátogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek* amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképpen » korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. öt év alatt az ezer lakosra jutó élveszületések szarna 11.7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3.5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egyharmaddal — ezer lakosra számítva 9.2-ről 12-re nőtt. Az 1950—1954 közötti időszakban az , ország lakossága 460.000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9,750.000 főt. A termelőerők gyarsütemfl fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés; n. Ipar — építőipar Az ötéves tervidőszak alatt a szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — különösen gyorsan fejlődött a nehézipar. Az összes beruházásokból 46,7 százalékot, öt év alatt összesen 31.2 milliárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen belül 27.3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz üzemet lényegesen bővítettek* korszerűsítettek. Az űj ipari üzemek többsége vidéken létesült. Ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954- ben 48 százaléka dolgozott Budapesten. Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A i<öny- nyű- és élelmiszeripar termelése 1954-ben 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalát. Az építőipar termelése öt év alatt 169 százalékkal emelkedett. (Folytatás a 8. oldalaiig
