Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-29 / 307. szám

A francia nemzetgyűlés folytatja a nyugatnémet felfegyverzési vitái A pénteki elutasító szavazat óta az amerikai és angol agresz- szív erők és franciaországi tá­mogatóik a durva nyomás és a megfélemlítés minden eszközét felvonultatták, hogy biztosítsák az amerikai politika számára a többséget. Mozgalmas politikai csatározások után hétfőn dél­után három órakor lázas izga­lom közepette megkezdődött a párizsi megállapodások vitája. 17.40 percig, vagyis a vita felfüg­gesztéséig a szónokok egymást követték a szónoki emelvényen. A szünet után Mendes-France mondott beszédet. A miniszter- elnök minden eszközt megraga­dott arra, hogy az egyezmények ratifikálásával szembehelyezke­dő képviselőket rábírja*» nyu­gat-német felfegyverzés megsza­vazására. A beszédet követő vita után Palewski képviselő, majd Lous- taunau-Lacau képviselők indo­kolták meg módosító javaslatu­kat. Ezután 22.30 perckor megkez­dődött a bizalmi szavazás a pá­rizsi egyezmények második és harmadik cikkelyével kapcsolat­ban. A bizalmi szavazás a követke­ző sorrendben történik: 1. Szavazni kell Nyugat-Né- metországnak az Északatlanti Szövetségbe való bevonásáról. 2. Döntés alá bocsátják a ki- egészítő záradékok és jegyző­könyvek egész sorát. 3. Szőnyegre kerül Caston Pa- lewski képviselőnek az a kiegé­szítő indítványa, hogy valameny- nyi párizsi szerződés ratifikációs okmányát egyidőben helyezzék letétbe. 4. A kormány kéri, hogy ves­sék el Loustaunau-Lacau képvi­selőnek azt a javaslatát, hogy a. párizsi egyezmények valamennyi részvevője jegyzőkönyvben vál­lalja az egyezmények betartását. 5. Végül a kormány kéri, hogy utasítsák el Gaston Paletvskinek egy másik javaslatát, amelynek értelmében a párizsi szerződé­sek alkalmazását 1955 december 1-ig fel kell függeszteni, hogy addig is tárgyalásokat lehessen folytatni a Szovjetunióval a né­met kérdés békés rendezéséről. Hírügynökségi jelentés szerint Mendes-í'rance az első szava­zásnál megkapta a bizalmat, Egyszerre szavaztak a párizsi egyezmény 2. és 3. cikkelye fö­lött. (Ez a két cikkely egyébként azonos a bizalmi szavazásra ke­rülő — előbb közölt — 1, és 2. ponttal.) A nemzetgyűlés, megadva a bizalmat a kormánynak, 289 sza­vazattal — 251 ellenében, jóvá­hagyta Németország belépését az Északatlanti Szövetségbe. A szavazás-sorozat az éjszakai ülés folyamán folytatódott. Élüzem címmel tüntetnek ki 20 állami gazdaságot A III. negyedévi termelési tervek teljesítése, az őszi rnun- kaversenyben elért eredmé­nyek, valamint a dolgozókról történő gondoskodás figyelem- bevételével az Állami Gazdasá­gok Minisztériuma és a ME- DOSZ elnöksége 20 állami gaz­Mendes-l rance a párizsi egyesíti é lire U h e I kapcsolatban szerdán délután ismét felveti a bizalmi kérdést PÂRIZS (MTI) A francia nemzetgyűlésnek a hajnali órák­ba nyúló ülésén a miniszterel­nök felkérte a nemzetgyűlést, hogy még az éjszaka folyamán tartson újabb ülést, amelynek napirendjén »egy törvényjavas­lat előterjesztése és megvitatá­sa« szerepel. Erre azért volt szükség, mert a külügyi bizott­ság a pénteken elvetett első cik­kely második olvasásban való negvitatását elutasította. A nemzetgyűlés általános vi- ájának szünetében a külügyi jizottság foglalkozott a szóban- orgó »új« törvényjavaslattal, amely más szavakkal megismétli a párizsi egyezményeknek pén- lekon elutasított és Nyugat- Németország újrafelíegyverzésé- ről, valamint a Nyugati Unióba váló bekapcsolódásáról szóló el­ső cikkelyét. A külügyi bizott­ság az új szövegezésben előter­jesztett első cikkelyt 18 szava­zattal 17 ellenében — négy tar­tózkodással — jóváhagyta, A nemzetgyűlés ülésének foly­tatásakor a külügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy a bi­zottság' az első cikkely új válto­zatát elfogadta. Ezután a kor­mány felvetette a bizalmi kér­dést a ratifikációs törvényjavas- let első cikkelyére, továbbá min­den módosító indítványra, vala­mint kiegészítő cikkelyre nézve, így tehát a francia nemzetgyű­lésnek szerdán délután 16 óra­kor (magyar idő szerint) két bi­zalmi kérdésről kell szavaznia. Először az átdolgozott első cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kérdésről, utána pedig valamennyi, közöttük a nemzet- gyűlés által eddig jóváhagyott cikkellyel kapcsolatban felvetett bizalmi kérdésről* daságot tüntet ki élüzem cím­mel. Élüzem lesz a Sáribesnyői, a Bögötei, a Körösi, a Héki, a Vá­rosföldi, a Tompái, a Bácsalmá­si, az Alagi, az örménykúti, a Dombegyházi, a Bolyi, a Bahar- ci, az Alsópéli, a Sinateiepi, a Perjéspusztai, a Barabási, az Alsótekeresi, a Badacsonyi, a Soproni és a Lakipusztai Állami Gazdaság. Az élüzem címet el­ért gazdaságok dolgozói pénzju­talomban részesülnek. Az élüzem címmel járó ván­dorzászlókat és pénzjutalmakat december 29-én ünnepélyesen adják át az állami gazdaságok­ban. (MTI) KÉT OKA ALATT SORSOL­JAK KI A HARMADIK BÉKE­KÖLCSÖN NYEREMÉNYEIT Szombathelyen december hó 30-án a Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolását két óra alatt bonyolítják le. A sorsolás technikájának megváltoztatásá­val a kötvénytulajdonosok ugyanannyi nyereményhez jut­nak, mint a többi, négy napig tartó húzásokon. A legutóbbi sorsoláson négy nap alatt 189 ezer 712 kötvényszámot húztak ki 57,596.050 forint értékű nye­reménnyel és törlesztéssel, most pedig 187.850 kötvényszámot sorsolnak 59,613.400 forint ér­tékű nyereménnyel. (MTI) December utolsó hetét mu- atja a naptár. Nemsokára be­köszönt az új év. Ezekben a na­pokban a mi megyénkben is el­készíti minden gazda a maga ;vi számadását. Ki fejben, ki papíron, mérleget készít egyéves munkájának eredményeiről. — Ilyen számadás alkalmával fo­rintokban is le lehet mérni, ki­nek mennyit jövedelmezett gaz­dasága. Emellett azonban le le­het mérni azt is, hogy — kinek milyen segítséget nyújtott az ál­lam gazdasága megerősítéséhez, jövedelme növeléséhez. Számot illik adni ellenben ar­ról is, hogy az egyes gazda mit adott az állam segítségének he- .yébe — teljesítette-e alkotmá­nyos állampolgári kötelezettsé­gét. Mert hiszen az állam is gazda, egy egész ország — a mi nazánk gazdája, és a kormány is készít évvégi számvetést, hi­szen nem kis gond előteremteni többmillió ember, egy egész or­szág mindennapi élelmiszer­szükségletét. Ahhoz azonban, hogy államunk mindezt biztosí­tani tudja a dolgozó millióknak, a kenyeret, húst, zsírt, tejet, stb. valahonnan elő kell teremtenie. Kormányunknak tehát, hogy ezt megtehesse, rendelkeznie kell a közellátás kielégítéséhez feltét­len szükséges élelmiszerkészle­tekkel. Ennek pedig egyik alap- ;a és forrása a begyűjtés. Miként a gazda családjá­val szemben, úgy a nép állama is csak akkor teljesítheti az or­szág millióival szemben köteles­ségét, — ha nem üres a kam­rája; ha van miből adnia; ha azok a termelők, akik ma még SZÁMADÁS ÉS KÖTELESSÉG adósai a nép államának, a haza becsületes polgáraihoz híven, most az év végén leróják állam iránti tartozásukat. Emellett munkásosztályunk, az ország bérből és fizetésből élő dolgozói joggal várják el, hogy megyénk honpolgárainak nagy többségét kitevő dolgozó parasztok necsak részesüljenek a közjóból, és mindazon közszükségleti cikkek­ből, melyeket az iparban dolgo­zók gyártottak, hanem járulja­nak is hozzá beadási kötelezett­ségeik maradéktalan teljesítésé­vel. Mert gondoljunk csak visz- sza egy kissé, ha már a száma­dásról van szó. Egészen biztos, hogy ami­kor megyénk dolgozó parasztjai átolvasták pártunk és kormá­nyunk múlt évben megjelent határozatát a mezőgazdaság fej­lesztéséről, — különös gonddal húzták alá azt a részt, amely: a falu jobb iparcikkel való el­látásáról szólt. Biztos, hogy pár­tunknak és kormányunknak ez a határozata még azoknak a dolgozó parasztoknak is megdo­bogtatta a szívét, akik bizalmat­lanok, vagy igen hajlamosak voltak a kétkedésre. És mit mu­tat a gyakorlat, mit mutat ez az éV. Megyénk dolgozó paraszt­sága évek óta nem vásárolt any- nyit, mint ebben az egy eszten­dőben. Vásároltak, de nemcsak azért, mert szövetségesünk, a munkásosztály ellátta az üzlete­ket. iöldművesszövetkezeteket vásárolni való ipari áruval — hanem vásároltak azért is, mert volt miből vásárolniok. Eredmé­nyes, gazdag volt az esztendő. A föld gazdagon fizetett a ve- rejtékes munkáért. Gazdagon fi­zetett azért is, mert a szorgos munka mellett államunk annyi és olyan segítséget nyújtott s dolgozó parasztok gazdaságának megerősítéséhez, mint eddig so­ha. Egy év nem nagy idő, és mégis mennyivel más lett me­gyénk dolgozó parasztjainak élete — mennyi minden meg­valósult, ami könnyebbé tesz; munkájukat, szebbé, jobbá, vi­dámabbá dolgos életüket. A párt és a kormány nap-nap után egyre fokozódó támogatást nyújt a mezőgazdasági termelés növeléséhez. De ahhoz, hogy mindazt, amit az állam beter­vezett, a parasztság megkapja — neki is részt kell vállalnia a terhekből, beadási kötelezettsé­ge pontos teljesítésével. Me­gyénkben sokan, nagyon sokan vannak, akiknek nyugodt a lel­kiismeretük. Miért? Mert meg­értették és megtették, amit a haza kért tőlük. Eleget tettek beadási kötelezettségeiknek, és most már emelt fővel néznek a munkások szemébe: »Kaptunk, de adtunk is.« Napjainkban nagy nem­zeti feladatok végrehajtására, a népjólét további emelésére ko- vácsolódik mind egységesebbé az ország dolgozó népe. A nem­zeti jobblét növelésének érdeké­ben a terv és állami fegyelem Meghezdedött a Kémet Kommunista Pari kongresszusa HAMBURG (ADN). Hamburg­ban 1954. december. 28-án meg­kezdődött a Német Kommunista Párt kongresszusa. Az elnökség soraiban a Német Kommunista Párt vezető tagjain kívül he­lyet foglalnak a Németország Szocialista Egységpúrtja, vala­mint a külföldi testvérpártok képviselői is. Hosszantartó taps üdvözölte Hermann Matern és August Fröhlich, Németország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottsága képviselőit, va­lamint Rosa Thaelmann bevá­lasztását az elnökségbe. A párt vezetősége nevében Vilii Mohn tartott , beszámolót. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlete Németország Kommunista Pártja kongresszusához NÉMETORSZÁG KOMMUNISTA PARTJA KONGRESSZUS ANAK, Hamburg.' Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Vezetősége cs dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük Németország Kommunista Pártja kongresszusának. Az egész magyar nép feszült figyelemmel, mély rokonszenv- vel és őszinte együttérzéssel kíséri a német ncp legjobbjainak hősies harcát az európai népek békéjét és biztonságát fenyegető német militarizmus feltámasztása ellen. Nap, mint nap a magyar dolgozók tömegei sokezer gyűlésen emelik fel tiltakozó szavukat a német imperializmus feltámasztása, német tcstvérpártunk üldözése, vezetőinek, a demokratikus Németországért harcoló német hazafiak­nak meghurcolása, bebörtönzése ellen. Meg vagyunk győződve róla, hogy kongresszusuk a német munkásmozgalom internacionalista hagyományainak harcos szel­lemében hozzá fog járulni a nemet militarizmus feltámasztása elleni sikeres harchoz, a munkásegység megteremtéséhez, a nem­zeti egység kivívásához. Tudjuk, hogy csak az egységes, demok­ratikus, békeszerető Németország biztosíthatja a háborúktól oly sokat szenvedett német és európai népek haladását, békés jövőjét. Igaz szívből kívánjuk, hogy kongresszusuk segítse a német népet nagy történelmi feladata sikeres megvalósításához. Forró kommunista üdvözlettel a MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Sza üuLooevs etty DCeeikeméieii A Bács-Kiskun megyei Ta­nács VB. Népművelési Osztálya és Oktatási Osztálya, valamint a TTIT Bács-Kiskun megyei Szer­vezete, Petőfi Sándor születésé­nek 131. évfordulója alkalmával 1955. évi január hó 2-án Petőfi költeményeiből szavalóversenyt hirdet. Egy kötelező és egy szabadon választott vers bemu­tatásával kell a részvevőknek tudásukat megmutatniok. Az ifjúsági verseny az úttö­rők, a középiskolák első, máso­dik osztályos tanulói számára indul. Kötelező vers: Petőfi Sándor; »Szülőföldemen«. A felnőtt korosztály versenyé­ben a középiskolák III., IV. osz­tályos növendékei, valamint az üzemek, vállalatok dolgozó,, néphadseregünk tagjai vehetnek részt. Kötelező vers: Petőfi: A XIX. század költői. Ifjúsági csoport: I. díj 100 Ft, II. díj 75 Ft, III. díj 50 Ft és egy-egy Petőfi kötet, IV., V. díj Petőfi kötet. Felnőtt csoport: I. díj 200 Ft, II. díj 150 Ft, III. díj 100 Ft és egy-egy Petőfi kötet, IV., V. díj Petőfi kötet. A szavalóverseny időpontja: 1955. évi január 2., délelőtt 10 óra. Helye: Megyei Tanács kul­túrterme, Beloiannisz-tér 2. betartására, az állammal szem­beni kötelezettségek teljesítésé­re nagyobb szükség van, mint ezelőtt bármikor volt. Megyénk­ben azonban sokan vannak olya­nok, akikhez nem jutott el a türelmes, felvilágosító, nevelő szó, s így nem ismerték fel, hogy a beadás amellett, hogy ál­lampolgári kötelezettségük, egy­ben személyes érdekük is. Ezek a gazdák szem elől tévesztik az ország, s benne a saját érdekei­ket. Csak a mára gondolnak és szeretik húzni-halasztani köte­lezettségeik teljesítését. Van­nak azonban olyan gazdák is megyénkben, akik akaratukon kívül, valami természeti csapás, rossz termés, vagy egyéb ok következtében nem tudják tel­jesíteni beadásukat egyes ter­ményekből. A kormány ezeknek a hátralé­kos gazdáknak nemrég segítsé­gükre sietett. Módot és lehető­séget kíván nyújtani arra, hogy az egyébként becsületes, de va­lamilyen okból hátralékos gaz­dák elkerülhessék a beadás nem- teljesítéséből adódó, elkerülhe­tetlen zaklatást; a beadási kö­telezettségek 10 százalékos fel­emelését; a helyszíni elszámol­tatást, valamint az ezzel együtt­járó erkölcsi szégyent a falu színe előtt. A begyűjtési miniszter utasítást adott ki az ezévi be­adási hátralékok megkönnyíté­sére. Ez a rendelet széleskörű lehetőséget nyújt minden hátra­lékos gazda számára, hogy pó­tolják mulasztásaikat és tör- lesszék állam iránti adósságu­kat. A rendelet ugyanis lehető­vé teszi, hogy a zsír- és sertés­beadási kötelezettség levételével minden más beadási hátraléku­kat teljesíthetik tetszésszerinti, beadásra alkalmas terménnyel, — kivéve a szarvasmarhát, ami­vel semilyen beadást nem lehet helyettesíteni. Ha vágómarhára is kötelezve van a hátralékos gazda, akkor a beadásból fenn­maradó súllyal teljesítheti az egyéb termékekből meglévő hát­ralékát is, ha azokból terméski­esés miatt nem rendelkezik ele­gendő készlettel. Ez a kedvezmény különösen a Duna menti járások dolgozó pa­rasztjainak jelent sokat, de könnyítést minden hátralékos gazdának. Ilyen lehetőség még nem volt. Ezért személyes érde­ke minden hátralékos gazdának, hogy éljen e rendelkezés adta lehetőséggel, annál is inkább, mert ez a rendelkezés csak erre az évre vonatkozik, csak ezévi tartozás törlesztését teszi lehe­tővé, a jövő évit már nem, Pár nap, és itt az új év, Pár nap, és új tervekkel, jobb kedvvel és nagyobb lendülettel haladunk majd tovább a irépjóJ lét emelése, a júniusi úton, me­lyet megyénk minden dolgozó parasztja helyesel s helyeslését most kifejezi azzal, hogy nem kezűi adóssággal az új évet, hogy él a beadási helyettesítés széleskörű lehetőségével, — még az új év beköszöntése előtt ren- 'dezi állam iránti tartozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom