Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-11 / 215. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG beeimmmmESEM BM znmn IX. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM /|rrt SO fillér 1954. SZEPT. 11. SZOMBAT Mezőgazdaságunk nagy seregszemléje Augusztus 11. Ugyanolyan egyszerű, szürke nap, mint a hét, a hónap többi hétköznapja. Különlegességét vagy ünnepi voltát nem jelzi piros színnyomás a naptaron sem. De mégseip olyan, mint a többi. Ezen a napon sokan kerekednek fel a falvakból, hogy ellátogassanak vendégeket váró fővárosunkba, ahol’ezen a napon nyitják meg mezőgazdaságunk nagyszerű seregszemléjét — a mezőgazdasági kiállítást. Ünnep ez: mezőgazdaságunk ünnepe! Rendeztek már azelőtt is mezőgazdasági kiállításokat. De ez a mostani kiállítás mégis egészen mas, mint a régiek, a felszabadulás előttiek voltait. Ez a kiállítás már nem a nagybirtokosok és a hasznotteső tőkések üzletkötésének nagy lehetősége, hanem a tőkések és földbirtokosok jármától felszabadult népünk ünnepe, amely bemutatja most mindazt, amelyet a felszabadulás óta alkotott, hozott létre a mezőgazdaság egész területén. Ezen a kiállításon megszemlélhető mindaz, amit ötéves tervünk időszakában eddig alkottunk. Mezőgazdaságunk egésze, a növénytermelés minden ága, a gyümölcstermelés és szőlőművelés, a kertészet és zöldségtermelés, az erdészet, az állattenyésztés és halászat, külön a gépesítés összefüggő nagy kérdése, valamint a tudományos munka eredményei eddig soha nem látott arányokban jelent meg a kiállításon. A kiállítás mezőgazdaságunk fellendülésének már kivívott alapjait, a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat óta eltelt nyolc hónap eredményeit, mint a mezőgazdaság felvirágzásának biztató és lelkesítő tényeit is mutatja már. A Tiszamellék és Dunántúl, a Nyírség és Drávamellék mezőgazdasági területein elért nagyszerű eredmények mellett a kiállításon megyénk a Duna—Tisza közének déli részét, Bácskát képviselő és a kiállításon részvevő állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink eredményeivel is büszkélkedhetünk. A dávodi Szabadság termelőszövetkezet nagy fejlődésnek indult, országszerte ismert, híres bácskai fekete (berksiri) sertéstenyészetének legszebb példányaival vesz részt a kiállításon. A fajszi Vörös Csillag termelőszövetkezet kiállított paprikája méltán bizonyítja ennek a múlt években elhanyagolt, és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése óta ismét fellendült sajátos termelési kultúránknak nagyszerű eredményeit. — Méltán képviseli fejlődésnek indult szőlő- és gyümölcskultúránk termékeit is Józsa Ferenc 7 holdas kecskeméti dolgozó paraszt által termesztett és kiállított kecskeméti barack, valamint a kiállítás bcrpavilonjában mért bácsmegyei homokérlelte szőlőtermésünk tüzes borfajtái is. Mezőgazdaságunknak e kiállításon megmutatkozó impozáns eredményeit méltán támasztják alá a magyar mezőgazdasági tudomány szemléltetett nagyszerű eredményei is. Ez a kiállítás már olyan nagyszerű magyar mezőgazdasági tudományt mutat be, amely a legnehezebb termelési kérdéseink megoldása útján döntő lépéseket tett, és a további fellendülést biztosító eredményeket vívott már eddig is ki. A nagy, országosméretű tudományos eredmények mellett például gondoljunk csak a mi megyénkben lévő mezőgazdasági kutatóintézeteinknek a homoki területek növénykultúrájának megjavításában, vagy a szőlőkultúránk fejlesztésében és fellendítésében eddig elért nagyszerű eredményeire, amely máris nagyszerű távlatokat nyit megyénkben Is a homoki talajművelés megjavítására, új, nemesített, bőven termő vetőmagfajták elterjesztésére, híres borvidékeink szőlőállományának további feljavítására, új csemegeszőlőfajták termesztésére. A kiállítás nagy méretei, a kiállított növényféleségek, állatok, gépek sokrétű gazdagsága ékesen mutatja, hogy milyen hatalmas termelési tapasztalatokkal rendelkezik mezőgazdaságunk. E tapasztalatok közkinccsé tételét, kiaknázásának, elterjesztésének lehetőségeit szolgálják a kiállításon rendezett előadások és tapasztalatcserék is. A kiállítás időtartama alatt az ország legkiválóbb szakemberei és a termelés élenjárói kongresszusokon és tapasztalatcseréken vitatják meg a mezőgazdaság további fellendítése szempontjából fontos termelési kérdéseket. Többek között ez alkalommal megrendezésre kerülő burgonyatermelők tapasztalatcseréjén elmondja tapasztalatait Gubacsi Kálmán fülöpszállási 5 holdas dolgozó paraszt is, aki évek óta kimagasló eredményeket ért el a burgonytermelésben és a múlt évben is kát. holdanként 160 mázsás burgonyatermést ért el. Mindaz, amelyet a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat mint elérendő célt s megoldandó feladatot szabott meg, mint eleven erő, mint e feladat megvalósulásának fényeiként jelent meg most a kiállításon és teszi érthetőbbé és követhetőbbé a fellendülés útját a szocialista szektorokban és egyéni parasztgazdaságokban egyaránt, A kiállítás méretei és gazdagsága méltán kelti fel egész népünk érdeklődését a mezőgazdaság iránt, amelynek további fejlődése, életszínvonalunk további emelkedésének alapja. S e kiállítás méltó bizonyítéka, biztosítéka ennek a további íeílődépnék is, .; -A moszkvai építészeti kiállításon bemutatták a téglaszállilás komplex- csoportos, keretnélküli módszerét. Termelőszövetkezeteink a megerősödés útján A mélykúti Alkotmány tsz fejlődése A MÉLYKÚTI Alkotmány tsz 1952 augusztus 18-án alakult 11 családdal 106 kataszteri hold földön. Az alakulás ideje arra a mostoha esztendőre esett, amikor a fagy és aszály rántott ki minden jövedelmet a kis- és középparasztok zsebéből. Vetőmag és takarmány nélkül, egy tehénnel és hat lóval kezdtünk gazdálkodni. Két hónap alatt a taglétszám 30-ra, a terület pedig 230 holdra növekedett. A község kulákjai is mindent elkövettek, hogy gátolják a kis csoport fejlődését. Egyesek még a szövetkezetbe is befurakodtak. 1953 tavaszán az egyik közgyűlésen nyolc kulákot zártunk ki. A júniusi kormányprogramm megjelenése után igyekeztek a becsületes tsz-tagokat is félrevezetni, de végső tervük nem sikerült. A harcos tagok megvédtek a gazdaságot. A MÁSODIK gazdasági évben 175 saját és 62 hold bérelt földön gazdálkodtunk. Ez év tavaszán öt új belépővel is növekedett a taglétszám. Minden igyekezetünkkel azon voltunk, hogy gyakorlatilag bebizonyítsuk a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Például búzából 9, árpából 10.5, zabból 11 mázsás átlagtermést értünk el. Kapásokból is szép termésre számítunk. FEJLŐDÉSÜNKET tükrözi az építkezés. Öröm tölti el a jószággondozókat, amikor arra gondolnak, hogy szeptember hó 15-én a tsz minden istállójában motornyomású vízvezeték lesz. A víztorony és vízvezeték építését saját erőnkből biztosítjuk, ami terven felül 30.000 forint beruházást jelent. Ugyancsak saját erőnkből építünk egy 20 méter hosszú kocsiszint 20.000 forint értékben. Egy kívülálló szakiparos segítségével 1 darab 10 férőhelyes' sertésfiaztatót, 1 darab 30 férőhelyes tehénistállót, valamint 2 darab 100 köbméteres silótartályt építünk, de ezeket már állami kölcsönből. A TAGOK ALTAI, szerzett 7000 munkaegységből 5500-at a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, 1500-at pedig az építkezésekre fordítottunk. Az építkezés részben csökkenti az idei jövedelmet, de biztosak vagyunk abban, hogy boldog jövőnk szilárd alapjait rakjuk le. Hiszen építkezés nélkül az állatállomány fejlesztését sem tudnánk biztosítani. ELŐLEGKÉNT 3 kg. búzát, féi kg. árpát, fél kg. burgonyái és ezenkívül 5.50 forint készpénzt és 3 forint értékben különböző természetbeni javakat osztottunk munkaegységenként. Riegel Péter harmadmagával dolgozik a tsz-ben. Csupán csak előlegként 24 mázsa búzát vitt haza. Gyetvai Ferenc már ezidáig 450 munkaegységet szerzett, amire 14 mázsa búzaelőleget kapott. Komoly munkát végeznek az asszonyok is. Például a 68 éves Bényei Andrásné 150 munkaegységet teljesített. BÍZUNK ABBAN, hogy Dragity Károly 12 holdas középparasztot, aki augusztus 20-án lépett közénk három családjával, még sok becsületes paraszttársa követni fogja eredményeink láttán. Tüske Katalin könyvelő. Jegyzetek a kiskunfélegyházi járásból A kiskunfélegyházi Táncsics termelőszövetkezetben a kapások területét egyénekre felbontották. Ennek meg is van az eredménye, a tagok igyekeztek jól megművelni a rájuk bízott területet. Csányi János egy hold burgonyaterületen kétszerannyi termést ért el, mint amennyit terveztek. Ezért 6 mázsa burgonyát kapott prémiumként. Radeczki Ferenc is túlteljesítette a tervet, ezért 2 mázsa burgonyát kapott prémiumként. * Az elmúlt napokban Kiskunfélegyháza város termelőszövetkezeteibe kilenc család lépett be. A Vörös Október termelőszövetkezetbe 3 család, a Leninbe 4 család és a Haladásba 2 család. A Lenin és a Vörös Október termelőszövetkezetben zár-A tagok szorgalmának eredményei A madarasi Dózsa termelőszövetkezet megalakulása óta öt év telt el. Ez idő alatt a terület, amelyen gazdálkodnak 290 holdról 660 holdra emelkedett. Hasonló mértékben növekedett állatállományuk is. Szorgalmas tagjai vannak a Dózsának. Az idén 20.400 munkaegységet fordítottak földjeik megmunkálására, állatállományuk gondozására. A szövetkezetben az egy főre jutó munkaegység átlagosan: 245. Balázs Józsefnek azonban ennél jóval több, 563 munkaegysége van. Az asszonyok is kiveszik részüket a munkából. A nők közül kiemelkedik Dzabkó Anna, aki jóval több, mint 200 munkaegységet teljesített már. Az idén, bár alacsony volt a kalászosok átlagtermése, mégis jobb eredményt értek el, mint az egyéniek. A szövetkezet tagjai meg vannak elégedve az eddigi részesedésükkel, hiszen Balázs József 14 mázsa búzát, 1.12 mázsa árpát szállított haza, készpénzben pedig 4447 forintot kapott előlegként. A szövetkezet példát mutat az állam iránti kötelezettség teljesítésében is. Sertésbeadási tervüket már az első negyedévben egész évre teljesítették. A szövetkezet kukoricabeadását ezért 96 mázsával mérsékelték. Kukoricabeadásukat hízottsertésben akarják teljesíteni. Egészévi tojás- és baromfibeadásuknak is eleget tettek. Most is lázas munka folyik a szövetkezetben, végzik a vetőmagtisztítást, a bognár- és kovácsműhelyben javítják fogataikat, épül a sertésfiaztató, a 150 juh befogadására alkalmas juhhodály; Az átteleltetéshez azonban kevés takarmányról gondoskodtak. Igaz, hogy termett széna, bőséggel lesz kukoricaszár is, a csalarnádé és muhar szintén jelentős készletet biztosít, de ez még mindig kevés lesz. Több silótakarmányról kellene gondoskodni, mert az eddig silózott 100 köbméter takarmány az állatállományhoz viszonyítva bizony kevés. számadás után számos belépőre számítanak. Meg kell említeni azt is, hogy a Felszabadulás termelőszövetkezetből két családot kizártak, mégpedig Sánta Béla és Sánta Kálmán családját. A kizárás oka az, hogy nem vették ki részüket a munkából. Amikor a termelőszövetkezet vezetősége cs tagjai az aratás sikeres befejezéséért küzdöttek, addig Sántáék a piacra és halászni jártak. Ezért a közgyűlés egyhangúan kimondta, hogy október elsejével keressenek maguknak más helyet, mert a Felszabadulás termelőszövetkezet tagjai csak szorgalmas, jól dolgozó embereket tűrnek meg maguk közt. * A Harcos termelőszövetkezet versenyre hívta a város összes termelőszövetkezeteit. A versenypontok között szerepel, hogy 6 hold burgonyájukat szeptember 15-ig kiválogatva betakarítják. 10 hold ősziárpájukat szeptember 18-ig, 80 hold rozsukat amelyből 12 holdat keresztsorosan vetnek, szeptember 20-ig elvetik. 30 hold kukoricájukat október 15-ig letakarítják és a szárat is elszállítják a földről, hogy a traktor folyamatosan tudja végezni a munkát. A napraforgót hasonlóképpen betakarítják október 15-ig. Október hó 20-ig a cukorrépát is felszedik, levelét összegyűjtik és silózzák. Nyolc hold takarmányrépát október 25-ig felszednek, elvermelnek és a leveleket szinten silózzák. A Harcos termelőszövetkezet ezt a versenyfelhívást a helyi adottságok figyelembevételével tette. A rozsvetéshez hozzá is fogott cs szeptember 6-ig 12 holdat elvetettek. * Van egy probléma, amelyet szeretnénk, ha sürgősen elintézne a járási, illetve megyei tanács. Az igényelt minőségi ősziárpa- és rozsvetőmagot minél előbb küldjék meg, mert ha to% ábbra is késlekednek vele, akadályozzák az őszi munkák sikerét, Hideg János levelező, Kiskunfélegyháza.
