Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-23 / 121. szám

Mi «»köztit a ícimaSiiidást a koreai kérdés genfi megtárgyalásában ? A külügyminiszterek genfi értekezlete A MOSZKVA (T ASZSZ), A »Pravda« J. Zsuicov és I. Plt- sevszkij genfi tudósítását közli ♦Mi okozta a fennakadást a ko­reai kérdés genfi megtárgyalá­sában« címmel. A genfi külügyminiszteri érte­kezlet — írják a tudósítók — május 22-én — több, mint egy néten át tartó félbeszakítás után — folytatja a koreai kérdés má­jus 13-án megszakadt tárgyalá­sát. Mi okozta ezt a fennaka­dást? A burzsoá sajtó még azt sem tartja szükségesnek, hogy eltitkolja: a nyugati küldöttsé­gek a május 29-re kitűzött dél­koreai nemzetgyűlési »választá­sok« eredményeire vártak. Már maga a szóbanforgó vá­lasztások »sürgős megtartásá­nak« ténye és az a makacs tö­rekvés, hogy ezeket a »válasz­tásúkat« a koreai kérdéssel kap­csolatos bármilyen genfi határo­zat hozatala előtt megtartsák, arról tanúskodik, hogy a jelen esetben az amerikai diplomácia arra irányuló legújabb mester­kedéséről van szó, hogy minden lehető módon bonyolítsa s meg­nehezítse a koreai kérdés ren­dezését. Valóban Dél-Korea kormányá­nak képviselői — akik tudvale­vőleg engedelmesen követik az amerikai küldöttség utasításait — az említett kérdésnek szen­telt május 13-i ülésen makacsul állást foglaltak az összkoreai választások ellen. Az amerikai küldöttség támogatásával nevet­séges igényt támasztottak arra, hogy választásokat csak Észak- Koreában tartsanak és hogy az ott megválasztandó 100 képvise­lőt »csatolják« a 203 délkoreai képviselőből álló délkoreai nem­zetgyűléshez. Ezt az álláspontot nemcsak a demokratikus orszá­gok képviselői, hanem több bur­zsoá állam diplomatái is képte­lennek minősítették. Ezután ter­vezeteket kezdtek előterjeszteni különböző formájú összkoreai választások megtartására. Ekkor félbeszakították a koreai kérdés1 megtárgyalását. — Ugyanakkor lapjelentések számoltak be ar­ról. hogy Dél-Koreában, a befe­jezéshez közelednek a parla­menti választások előkészületei. Világossá vált, hogy Dél- Koreában az Egyesült Államok áldásával abból a célból folya­modtak választási komédia meg­rendezéséhez, hogy befejezett tények elé állítsák a genfi ér­tekezletet. „Pravda“ tudósítóinak cikke — A választási előkészületek során folytatják a tudósítók — olyan kiáltó tények kerültek napvilágra, amelyek szembetű­nően igazolják, hogy a liszin- manistáknak semmi közük a koreai néphez, hogy Dél-Koreá­ban terrorista rendszer van. Amikor a genfi külügyminisz­teri értekezlet végre folytatja a koreai kérdés . tárgyalását, fel­tétlenül számolnia kell az el­múlt hét alatt Koreában lezaj­lott eseményekkel. Az amerikai diplomáciának újabb műveletet kell passzíváihoz könyvelnie, olyan műveletet, amelyet kalan­dorpolitikájával próbált végre­hajtani, de nyilvánvaló veresé­get szenvedett. (MTI) Li Szin Man nem ludla megszerezni az «alkolmány» módosításához szükséges kétharmados többséget LONDON (MTI) A londoni rádió jelentést közöl a délkoreai »választások« eredményéről. A jelentésből kitűnik, hogy Li Szín Man a választókra gyako­rolt terror és megfélemlítés el­lenére csupán egyszerű többsé­get szerzett és nem sikerült el­érnie az általa kívánt kéthar­mados többséget, ami szükséges lenne az »alkotmány« módosítá­sához. (MTI) Amory angol kereskedelemügyi éllamminiszter beszéde a kelet-nyugat közötti kereskedelem szükségességéről LONDON (MTI) Derrick Amc- ry kereskedelemügyi miniszté­riumi áilamminiszter az angol élelmiszeripari gépek gyárosai szövetségének ebédjén mondott beszédében kijelentette, hogy a »kormány arra biztatja az angol ipart, folytasson minden lehet­séges kereskedelmet a vasfüg­gönyön át stratégiai tilalom alá nem eső árukban.« Beszédét így folytatta: — Tárgyalásokat folytatunk más országokkal jelenlegi tilal­mi lajstrom csökkentéséről. A Szovjetunió kereskedelmi mi* nlsztere közölte velünk azoknak az áruknak a lajstromát, ame­lyeket vásárolni szeretne tőlünk és ezen a lajstromon ötmillió font értékű olyan áru szerepe', amelyet az önök iparától akar vásárolni. — ügy tudom, önök már kap­tak több idevonatkozó rende­lést és a legjobb szerencsét kí­vánom önöknek. Semmiféle földi hatalom nem kényszer! t- hetne engem arra, hogy meg­vonjam ezektől a rendelésektől a viszonylagos elsőbbséget — mondotta a miniszter. (MTI) GENF. (TASZSZ) Genfi ér­tesülések szerint a külügymi­niszterek pénteki zárt ülésén to­vább folytatták az indokínai béke helyreállításával kapcsola­tos kérdés megvitatását. Hír szerint határozott haladást ér­tek el az indokínai kérdés to­vábbi megvitatásával kapcso­latban. Az értekezlet részvevői megegyeztek abban, hogy első­sorban azokat a fokérdéseket vi­tatják meg, amelyek a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország küldöttsége által előterjesztett javaslat-terveze­tekben szerepelnek. Ilyen kérdések például: a tűz eg.yidőben történő beszüntetése egész Indokína területén, a har­coló felek csapatai elhelyezke­dési övezetének meghatározása, az új csapatok és fegyverzet In- dokínába történő bevetésének beszüntetése, a fegyverszüneti egyezmény megtartásának ellen­őrzése a semleges országok bi­zottsága részéről, a két fél kép­viselőiből álló bizottság részéről történő megfigyeléssel együtt, a genfi értekezlet részvevői által nyújtott szavatosság. Az eddigi értesülések szerint az értekezle­ten megállapodtak abban, hogy a katonai kérdések megvitatása után meg kell vizsgálni azokat a javaslatokat is, amelyek az indokínai politikai rendezést érintik. Az értekezlet részvevői meg­egyeztek abban, hogy a fentem- Iített pontokat, amelyek megvi­tatására vonatkozóan megegye­zés jött létre, ld lehet egészíteni olyan kérdésekkel, amelyeket az értekezlet részvevői vetettek fel, tekintettel arra, hogy más küldöttségek javaslatait is meg fogják vitatni. A Géniből érkező hírek sze­rint az indokínai kérdés megvi­tatásával foglalkozó legközeleb­bi ülést hétfőn, május 24-én tartják. A pénteki ülés után a genfi megfigyelőket az a remény töl­tötte el, hogy az indokínai kér­dés megvitatásának a szovjet küldöttség kezdeményezéséi’» elfogadott sorrendje hozzá fog járulni a kérdés hatásosabb megvitatásához.' * GENF. Az »MTI« genfi kikülJ doit tudósítója feltétlenül meg-^ bízható forrásból úgy értesült» hogy a külügyminiszteri érte­kezlet pénteki zártkörű tanács­kozásán, amely a genfi kon­ferencia eddigi leghosszabb ülése volt, elfogadták Molo» tovnak, a szovjet küldöttség ve­zetőiének az indokínai kérdés további megvitatásával kapcso­latos elvi javaslatát és ezzel lényeges lépést tettek az indo­kínai tűzszünet megvalósítása felé. A szombaton reggel meg­jelent svájci lapok is elismerik, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország egyes javaslataira épülő »Molo­tov-terv« elfogadása komoly mértékben elősegítheti az Indo-’ kínában folyó hadműveletek mielőbbi megszüntetését. A pénteki zárt ülés eredménye rendkívül bizakodó hangulatot keltett értekezlet! körökben; (MTI) A 'francia külügyminisztérium cáfolata a Suur-kérdéssel kapcsolatos bonni hírekrőf PÁRIZS (MTI) Az Adenauer- kormány szóvivője pénteken kijelentette, hogy Strassbourg- ban az Adenauer és Teitgen francia miniszterelnökhelyettes között megtartott tárgyalások eredményeként »elvi megegye­zés« jött létre a Saar-kérdésröl. Ezzel kapcsolatban a francia külügyminisztérium pénteken este cáfoló közleményt tett köz­zé. A cáfolat hangoztatja, »nem felel meg a valóságnak, hogy a Saar-kérdés rendezését ténynek lehet tekinteni. Az Európa- Tanács miniszteri bizottságának ülésezése alkalmából voltak megbeszélések, amelyek lehető­vé teszik majd, hogy a Saar- kérdésre vonatkozó problémá­kat pontosabban maghatározzák, E megbeszélések célja nem a kérdés rendezése volt, hanem az, hogy megkönnyítsék az erre irányuló törekvést«. Sportere Kecskeméti Honvéd—Szegedi Petőfi 3:0 (0:0) Kecskemét, 2000 néző. Vezette Bácsván. Az I. félidőben mezőnyjáték folyt a pályán. A Honvéd sok­kal több támadást vezetett, de ezekben a támadásokban nem volt semmi átütőerő. Pecsenyec- klnek és Csobainak nagyerejú távoli lövését pedig a Petőfi ka­pusa bravúrosan védte. Szünet után a Petőfi felha­gyott a védekező taktikával és mintegy 10 percen keresztül veszélyesen támadott. — Utána mindjárt a Honvéd jött fel és előbb Pecsenyecki, majd Szí vak hagy ki jó helyzetet. A 30. perc­ben Pecsenyecki 16 méterről nagy lövéssel szerezte meg a ve­zetést. (1:0) A 40. percben Pe­csenyecki szabadrúgását Hajós szépen fejeli az alsó sarokba. <1 in é nyék (2:0). Az utolsó percben Hajó» beadásából Lange állítja be a végeredményt. Kecskeméti Kinizsi—Orosházi Kinizsi 3;0 (3:0) Orosháza, 2000 néző. Vezettet Szigeti. A Kinizsi minden tagja igen jól játszott. Különösen Bitó é» Varga tűnt kl a mezőnyből. A* I. félidő 20. percéig a Kinizsi lelkesen küzdött és már 3:0-á* vezetésre tett szert. Különösen kitűnt a csatársor jobbszárnyának gyors és gólra- törő játéka. Nagy Pál is a bal­szélen jó játékkal járult hozzá a győzelemhez. Az Orosháza mezőnyben egyenrangú ellenfél volt, azonban a lelkesen küzdő kecskeméti védelmen sorra el­akadtak a támadások. A gólokat Englert (2) és Nagy lőtte. NEMZETKÖZI s* SZEMLE Kétszínű A genfi értekezleten ezen a heten zárt ülésen tárgyalták az érdekelt hatalmak az indokínai kérdést. Természetesen ezekről a megbeszélésekről a sajtó nem adhatott részletes jelentést. — Azonban a Genfben napvilágot látott hírekből kiderül, hogy mi­alatt az értekezlet hivatalos tár­gyalóasztalánál fokozott erőfe­szítéseket tettek a béketábor or­szágainak képviselői a kérdés­nek az érintett népek érdekei­nek megfelelő megoldására — a másik oldalon tovább folytatták a kulisszák mögötti megbeszélé­seket, az értekezlet aláásásár.1 irányuló mesterkedeseket. A francia küldöttség, amelyet éppen az elmúlt napokban kó- lintott súlyosan fejbe a dien- bien-phui vereség, tevékeny sze­repet vállalt ezekben a mester­kedésekben. A francia küldöttség jGenfben kétszínű játékot űz. Mint isme­retes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége felaján­lotta a francia képviselőknek, hogy lehetővé teszi a Dien Bien Phunál súlyosan megsebesült expedíció» katonák hazaszállítá­sát. A franciák azonban alighogy megkezdték, hirtelen félbeszakí­tották a sebesültek elszállítását. játék... Az »érvek« nagyon átlátszóak voltak. »A dien-bicn-phui repü­lőtér nem alkalmas leszállásra«, a »Vietminh csak a francia se­besülteket engedi haza, a viet­nami nemzetiségűeket nent«. A vietnami küldöttség szétzúzta ezeket az »érveléseket« és is­mételten kifejezte a néphadse­reg közreműködési készségét a Uien-bien-phui repülőtér helyre- állításában, ami pedig a másik »aggályt« illeti, kijelentette, a vietnami nemzetiségű sebesültek elszállítására is sor kerül. Az a tény, hogy az első szállítmány­ban nem volt vietnami nemze­tiségű sebesült, a franciákéhoz képest viszonylag esekély szá­mukkal magyarázható. De a francia küldöttség — nyilvánvalóan amerikai sugal- mazásra — a 41. számú út sem­legesítésével kapcsolatban is ha­sonló magatartást tanúsított. Az előze'es megállapodás ellenére a francia cxpedíciós légierő bom­bázta a Dien Bien Pliuból el­vezető útvonalat azzal az ürügy- gyei, hogy ezen az útvonalon »a kommunisták utánpótlást szál­lítanak a Vörös-foiyó deltájának vidékére«. Mint kiderült, a bom­bázások következtében nemcsak a néphadsereg sebesült harco­sai közül, de a francia expedi- ciós hadtest fogságba esett ka­tonái közül is többen életüket vesztették. Ki nyit ér a gyarma­tosítók számára saját katonáik élete is, ha már nem remei­nek hasznot belőlük. A sebesültek elszállítása azóta már újból megkezdődött, és ter­mészetesen nem « francia fiata­lokat esztelen háborúba hajszoló francia államférfiak »jóindula­tának«, hanem a vietnami nép­hadsereg erőfeszítéseinek ered­ményeként. A francia küldöttek a tár­gyalóasztalnál a dlen-bien-phui sebesültek körül csapott hűhó­val, provokatív javaslataikkal a tárgyalások légkörét igyekeztek megrontani, ugyanakkor a má­sik oldalon, a kulisszák mögött, tárgyalásba kezdtek az amerikai küldöttséggel az indokínai há­ború kiterjesztéséről. Mint a párizsi »Libération« írta: »A francia kormány két hét alatt másodízben kérte az Egyesült Államokat, hogv vegye fontolóra az indokínai beavat­kozást. A francia kormány kér­te, hogy erről a beavatkozásról még a genfi értekezlet eredmé­nyeinek bevárása előtt tanáes- kozzanak.« Nem kétséges, hogy az ame­rikai küldöttek készségesen be­lementek — a sajátmaguk által diktált — megbeszélésekbe és at sem vitás, hogy minden vágyuk a háború kiszélesítése. De a francia nép, a francia közvélemény a haladéktalan fegyverszünetet, az indokínai bçke megteremtését követeli. Az új agresszió kitervelő! ga/da nélkül végzik számításaikat, mert a francia nép belefáradt a hiábavaló anyagi cs vcráldoza- tokba, megundorodott ettől a szennyes háborútól. A/, amerikai-francia küliin- megbeszélések ugyanakkor új- hói felvetették a nyugati hatal­mak táborában meglévő ellenté­teket is. Churchill alsóházi nyi­latkozata, az angol lapok cikkei arról tanúskodnak, hogy a há­ború kiszélesítése a szigetor­szágban sem népszerű. Az angol küldötteket tudva­lévőén kínosan érintette, hogy a francia-amerikai megbeszélések­ről nem tájékoztatták őket. ami a sajtóból is osztatlan felhábo­rodást váltott ki. Mint a »Daily Mirror« irta. »Dulles a legsúlyo­sabb megaláztatásban részesí­tette Edent, melyet angol kül­ügyminiszter valaha elszenve­dett. Az Egyesült Államok fon­tos lépést tehet Anglia tudta nélkül. Úgy lászik, Dulles szán­dékosan mellőzte Anglia véle­ményének meghallgatását, szán­dékaival kapes.>4r.tb*n.- Chur­chill pedig értésere adta az ame­rikaiaknak, hogy Anglia nem hajlandó tárgyalni a délkelet- ázsiai védelmi szövetség tervei­ről mindaddig, amíg a genfi értekezlet végeredménye nem látszik világosan. Természetesen Anglia elutasító rr; »3 tartása az új agresszív tömbbel kapcsolatban, nem ma­gyarázható a sértődöttséggel amiatt, hogy az előkészítő meg­beszélésekből kihagyták. Anglia az amerikai tervek által egy­részt veszélyeztetve látja saját dclkeletázslai politikai és gazda­sági befolyását, számolva az ázsiai nemzetközösségi országok — elsősorban India álláspontjá­val, másrészt tisztában van az­zal, hogy egy ilyen tömb meg­alakítása a nagyobb délkelet- ázsiai országok részvétele nél­kül már eleve sikertelenségre van kárhoztatva. Az indokínai béke kilátásai Fám Van Dong és Molotov elv­társak javaslatai után jelentő­sen megjavultak. A megegyezés ellenségei azonban mindent meg­tesznek, hogy provokációkkal, huza-vonó taktikával, új agres­szív tömbök kovácsolásával meg­gátolják azt. A népek — köztük elsősorban Vietnam és Francia' ország népei — azonban éber fi­gyelemmel kísérik a béke ellen­ségeinek mesterkedéseit s mint a múltban, most is készek arra, hogy keresztülhúzzák számítá­saikat. A genfi értekezlet eddigi eseményei azt mutatták, hogy a nyugati hatalmaknak Berlinben legalábbis látszatra megőrzött »egysége« Genfben mar alapo­san megtépázódott s a laniclck- nck, (miauitoknak, dühöseknek, bedell-smitheknek és az agresz- szív tervek többi szövögetőjének — saját népeik növekvő haragja és felháborodása mellett — ez­zel is s/ámolnink kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom