Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

val megfelelőén nagyszámú könnyű- és élelmiszeripari üzemet — különösen gyapot* ipari kombinátot, müselyear gyárat* «elvem-, konfekció- ipart** kötszövött*. bőr* és lábbeliipari-, cukoripari*, olajsajtoló-. , zöldségszárító-, cuk* rabzipari*. tea*, konzerv-, ser l'őző-* borászati*, húsipari-, halipari-, vajipari* és sajtipa- n üzemet építsen1955 végére, 1950 hez viszo* nyílva a gyapotszövet-terme- lés kapacitását növelje körül* beiül 32 százalékkal: a marost termelésé:, 4.7 szeresere, a lábbeit termelését 34 százalékkal. a porcukor üzemek kapacitását 25 százalékkal, a cukor finomít ván v üzemekét

70 százalékkal, a teaüzemekét 60 százalékkal, az olajosmagvakat feldolgozó olajsajtoló üzemekét 2.5* szeresére, a zöld- segszárífó üzemekét 3-5 szeresére, a hal*, zöldség- és pulp- lionzervüzemek termelését 40 százalékkal, n. hűtőkapacitást és a halfagyasztó hűtőhajok kapacitását 70 százalékkal, a húsfeldolgozó kombinátokéi 40 százalékkal, az állati zsjr.r dókét feldolgozó üzemekét 35 százalékkal, a sa.itüzemek kapacitását kétszeresére, a tej* koiizerv üzemekét 2.0-ezeri‘se* te, a tej por üzeme két kétszeresébe a telje« tejtermékeket készítő üzemekét <50 százalékkal növelje.

Vezesse be széles körben az élelmiszer* ea ipari áruk ter melési és feldolgozási folya- mutaituik automatizálását és gépesítését.

Nagy munkát kell végezni a hnlleuvésztés terén, hogy a halállomány gyarapodjék, különösen a mesterséges tavak-' harc

A Litván Szovjet Szociális-' ta Köztársaságban körülbelül 3.9-kze résére, a Lett Szovjet Sz(*cla ista Köztársaságban 80 százalékkal, az Észt Szovjet Szocialista. Köztársaságban 35 százalékkal növeljék öt esztendő alatt a halászzsákmányt Ezekben a köztársaságokban bővítsék ki a már működő h«lfoldolgozó üzemeket és építsenek ólakatBiztosítsák a közszükségleti élelmiszer és Iparcikkek minőségének és választékának további megjavítását, javítsák meg az élelmiszeráruk csomagolását és kiszerelését.

1 £ Növeljék a helyiipari vállalatok és ipari szövetkezetek ipari termelésének mennyiségét öt esztendő alatt körű belül 00 százalékkal. Elsősorban a tömegfogyasztási cikkek, háztartási és gazdasági cikkek, helyi építőanyagok termelését kell növelni, jelentékenyen m"~ kell javítani a termékek minőségét. Fejleszteni kell a szövetséges köztársaságok raját nyersanyag; bázisát a helyi ipar és az Ipari szövetkezetek számára* Meg kell javítani a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló helyiipari és ipari szövetkezetek munkáját. A helyi

szovjeteknek meg kell erősíteniük a helvi ipar és az ipari szövetkezetek irányításút,

1/k A meglévő építőszervek megszilárdításának és kiszélesítésének alapján tovább kell fejleszteni az építőipart. új építkezési szervezeteket kell létesíteni a nagyarányú építkezések körzeteiben. Meg kell szilárdítani a nehézipari üzemépítési minisztérium építési szervezeteit, amelyek vas- és fémkohászati üzemeket építenek, különösen a keleti körzetekben. Meg keli szilárdítani a villamos erőmüvek minisztériumának és a kőolajipari minisztériumnak építési szervezeteit,Movábbá a gépgyártó iizemépítési mi nisztérium építési szervezeteit, melyek energetikai és kohászati felszerelés, kőolajipari, nagy és különleges szerszám* gépipati, nehéz kovácsoló sajtológépgyártó. ome.ő- és «szállítóberendezéseket gyúrtó üzemek, valamint hajógyárak építését intézik. Széles körben be keil vezetni az építés nagy ipari módszereit.

Legalább kétszeresére keli növelni a vasszerkezeteket gyártó üzemek kapacitását. (Szükséges mennyiség*1 nagyüzemet kell építeni e.őregyár tolt vasbetonszerkezetek gyártására. Ki kell bővíteni a meglévő természetes kö-, ka vies- és homok- és nagyobb darabos köveket termelő bá nyakat, továbbá ú.i. telje«on gépesített bányákat kell létesíteni. Teljessé kell tenni a?, alapvető építési munkálatok gépesítését és biztosítani kell az átmenetet az egyes folyamatok gépesítéséről az építés teljes gépesítésére. Öt. esztendő alatt az ekszkavátor-par- kot körülbelül kettő és félszeresére. a szkréper- ö buldózerparkot. három-négyszeresére keb növelni.

Javítsa meg az építési tervezést, csökkentse a tervezés időtartamát és idejekorán lássa el az építőipait tervekkel és költségvetésekkel* széléé körben vezessék be a tv pustervezést. A tervező szer vezetőket szilárdítsa mt'g szakképzett káderekkel,

1 H Az ipar minden áSaza J * * tában biztosítsa#a ter mêlés minőségének megjavi tását. Bővítőé és javítsa meg a választékot, növelje a népgazdaság szükségleteinek meg fefelőau a őzükében lévő termékek termelését.

Bátran vezesse be a modern követelményeknek megfelelő áll a mi szabványokat.

18.

A népgazdaság növekvő nyersanyag- és fűtőanyag- szükségletének kielégítése érdekében biztosítsa a természeti kincsek, a hasznos á, váuyok, — elsősorban a színes- és i-it ka férnek, kokszolható szenek, az alumínium- nyersanyag, a kőolaj, a gazdag vasércek és egyéb ipari nyersanyagok felkutatását.

II. X mezőgazdaság területén

. A mezőgazdaság teriile1 * tűn a fő feladat továbbra is valamennyi mezőgazda, sági növény termésének növelése. a társadalmi tulajdonban lévő állatállomány növelése, hozamának jelentős emelésével együtt, a földművelés és az állattenyésztés ossz- és árutermelésének fokozása a kolhozok társadalmi gazdaságának további megszilárdításával és, fejlesztésével, a szov- bozok és mezőgazdasági gépállomások munkájának megjavításával. az élenjáró mezőgazdasági technika és agro- kuftúra bevezetésének alapján *

A földművelésnek még termelékenyebbé és magasabb színvonalúvá kell válnia, fejleszteni kell a füvek termeié* sót, helyes vetésforgókat kell alkalmazni, emelni kell az ipari éj takarmánynövényekkel, zöldségfélékkel éj burgonya' val bevetett terület arányát.

9 A mezőgazdasági cikkek

~J' termelését öt év alatt a következő arauvban kell emelni; a gabona összteriuóaersd- ményét 40—50 százalékkal — ebből a búzáét 55—65 százalékkal — a nyersgyapotét 55— 65 százalékkal, a ro.-.tlenét 40- 50 százalékkal, a cukorrépáét 6ü—70 százalékkal, a burg - nyáót 40—45 százalékkal, a napraforgóét 50—80 százalékkal, a szőlőét 55—60 százalékkal, a dohányét 65—70 száza lókkal- a zöld faj-tealevélét körülbelül 75 százalékkal.

Növelni kell a maglen. s szója, a földi mogyoró es egyéb olajos növények termelését,

80—90 százalékkal növelni kell a takarmányfélék terme lését. A széna termelését 80— 90 «zúzalékkal, a gumósnövé nyeltét három-négyszeresére, a «ilóshövénvekét kétszeresé re kelj eme'ni.

Q A gabonafélék hektáron- kénti terméseredménye1 a következő arányban kell nö vetni: Dél-Ukra.inábau ée

Észak-Kaükázuában 20—22

mázsára, az öntözött földeken 30—34 máz«ára> a Volga vidé kén 14—18 mázsara. a kozép- oroszorszáSi fekeljpföld vidékeken 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem feketeföld övezetben 17—19 mázsára: az. Urai, Szibéria és Bszakkelet-Kazalr sztáu körzeteiben 15—16 mázsára* öntözött földeken 24— 20 mázsára: a Kaukázuson túli vidékeken 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30— 34 mázsára; a. rizs termés eredményét az elárasztott földeken hektáronként 40—50 mázsára kell emelni.

A gyapot terméseredményét hektáronként a következő arányban kell emelni: Közép Ázsiában és Dél-Kazahsztám ban 20—27 mázsára, a Kaukázuson túli körzetekben 25—27 máz«ára, és az európai rész déli körzeteiben az elárasztott földeken 11—13 mázsára, az el nem árasztott iö.deken 5—7 mázsára hektáronként. A rostién terméseredményét a nem feketeföld-övezetben négy és fél-öt mázsára, az Ural-vi'dé- kéu és (Szibériában hektáron ként 4—5 mázsára kell emelni,

A cukorrépa terméseredményét Ukrajnában, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztár «asúgbau és Észak Kaukázus ban 255—265 mázsára, a kö zéporoszorazúgi feketeföld \4 (léken 200—210 mázsára, Kö zép Azsia és Kazahsztán köt zetelben 400—425 múzsára bek táronként.

A burgonya terméseredmé nyét a nem l'eketeföld övezet ben 155—175 mázsára, a középoroszországi feketoföid-vi- déken 140—160 mázsára* a déli vidéken és az Észak-lvauká Zu« körzeteiben 135—155 múzsára, az Ural és Szibéria körzeteiben 125—145 mázsára hektáronként.

A napraforgó termésered ménvét az Ukrán Szovjet, Szocialista Köztársaság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság és K-szak-Kauká zu** körzeteiben 17—20 mázsa ra. a középoroszországi fekete- föld-vidéken 14.5—16.5 mázsa ra, a Volga-vidéken 10—12 mázsára kell emelni kektá coliként.

Növelje a zöldségfélék, a burgonya és az állattenyésztési termékek termelései Moszkva, Leuingrád, az Urai a Douyeomedeuee, a lvuz nyeck-medence, valamint más ipari központok és nagyvárosok vidékén, létesítsen burgonya- és zöldségtermelő, valamint állattenyésztő bázisokat az új ipari vidékeken.

A szesz- és keményítő', va lamint sziruoüzemek övezeteiben öt esztendő alatt körülbelül 50 százalékkal növelje a burgonyatermelést, a konzerv és zöldségszárító üzemek övezeteiben pedig kétszeresére a zökBégtermeléjt.

Üt esztendő alatt körülbelül 70 százalékkal növelje a kolhozok gyümölcsöseinek, 50 százalékkal szőlőskertjeinek. 60 százalékkal teaültetvényeinek és négy és félszeresére citrom', valamint naraucsiíl tetvényeinek területét.

A Üt esztendő ala'tt a kö. * vetkező arányban növelje az ál la f ten vesztés hozamát! a bús- és szalounaterme- lést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 45—50 százalékkal, a gyapjútermelést körülbelül 2-~ 2 és félszeresére, a tojástermelést (a kolhozokban é« szov hozókban) öt-hétszeresére.

A szarvasmarhaállományt az egész mezőgazdaságban 18 20 százalékkal — ebből a ko| hozok ezarvasmarhaáilomá- n.vát 36—38 százalékkal, tehénállományát pedig körül- lidül kétszeresére növelje. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60 *»2 százalékkal a kolhozokét 75—80 százalékká) növelje. Az egész mezőgazda ság sertésállományát 45*—50

százalékkal* a kolhozokét 85 — 90 százalékkal, a kolhozok ha romfiúllománvat 3—3 és fél szeresére, az egész mezőgazdaság lóálloinánvát 10—12 szu zalékkal, a kolhozokét 14—10 százalékkai növelje.

Biztosítsa a Litván, a Leli és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a nakyhoza* nui állattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha, továbbá a sertéstenyésztés további fejlesztését.

Egy-egy tehén te.ihozamát a fekeiei’Öld-üvezeteii kívül eső kolhozokban 1800—2000 kS ra. a középső feketeföld-övezetben 1700—2000, a déli és vol» gUmenti területeken 1000—1900 Szibériában, az Uraiban és északkeléi'Kazahsztánban 1500 —1700* '.Közép-Ázsinban 700— 900. a Kaukázuson túl 900—- 1100 kg-r-a emelje.

A gyapjúnyírás eredményét a dói* és északkaukázusi kolhozokban egy-egy fittomgyapja« juhtól 52—5.8 kg ra. egy- egy féil'inomgyapjas jubtól 4.2—4.8 kg-ra emelje, a középső feketefüldöyezetbeu egy- egy finomSyapjas juhtól 4.2—

5.00 kgra és egy-egy félfinom- gyap.ias juhtól 4.0—4-2 kg-ra. a Volga mentén egy egy fi- uomgy.ap.ia« juhtól 4-0—5.4, egy-egy félfiuouigyapjas juh tói 3-9—4 5. Szibériában eSy- egy finomgyap.ias jubtól 4.3— 4.9 és egy-egy félfinomgyap* jns juhtól 3 8—4-2 kgra emelje.

C Biztosítani kell xíj. ma* gasnbb terméshozamé gabonaneműok. nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukortartalmú cükorrépafélék, magas olajtartalmú napraforgói el ék termelésének bevezetését* valamint. Ti i mezőgazda.' sági növényfajták létrehozását az öntözéses földeken való (emelés céljából. Javítani kell a kolhozokban és szovhozok- ban a mezőgazdasági növényfajták vetőmagtermesztését.

T» Biztosítani kell a mező védő erdősávok létesítésére irányuló munkák k» szélesítését a sztyeppes és er dős sztyepnés területeken, me. zögnzdasági. vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését, gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítését a városok és ipari központok körül, a folyók, a csatornák éo a víztárolók partián.

Az ötéves terv idején legalább 2 5 millió hektáron védő erdősávokat kell ültetni a kolhozokban és a szovhozok- ban és kb- 2 5 millió hektár területen állami erdőségeket kell ültetni.

'7 Biztosítani kell minden

4 * öntözött é« mocsaras területek leesapoláea útján nyert földterület magas termelékenységű fe. használását,

Biztosítani kel], hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözőcsatornák helyett az ideiglenes öntözőcsatornákat alkalmazó új öntözőéi rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző* és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vízierőm*1 villamos- energiájának ielhasZuálási területén és a Leninről éjiévé- zett VTo!ga-Don hajózható csa torna övezetében, meg kei! kezdeni az öntöző- ús vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vízierőmü, a turkmén főc-utorna a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezeté nen.

El kell végezni az előkészítő munkálatokat a kulundini sztyeppe földjeinek öntözésé re s vízellátására hivatott öntözőrendszerek építéséhez- — Folytatni kell az öntözőrendszerek építésének munkáját a középső feketeföld-övezetben. a Kora-BraksZini alföldöu, a Szir Darja*. a Zeravsapa és a Kaska-Darja folyók völgyé ben. a középső fergánaj öve' cetben, Kubánvban a jegurliki rendszer építését és a esul

nagycsatorna építését. Az öt’ éve* időszak alatt 30—35 sza- íaiékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a ezovhozokbaii 30* 35-000 tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasználását.

Moesárlecsapoiási munkálatokat kell végezni a B.jelo- ruez, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a polesz.iai síkságon)! a Litván, Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, az OSZSZSZK nyugati és központi vidékein, a Bar»- bini síkságon és más területeken. Az 1951—1955. évi időszak a'-att 40—45 százalékkal keli növelni a mocsarak lecsapó- láea által nvert földek területét.

p A kolhozok és szovhozok

ü' szarvasmarha állományú, xiak tejhozom.emelése szempont, jából különösen fontos az intem zfvstsb állattenyésztési rendszer; az állatok istállózásának további bevezetése az egyes területek sa. játságainak figyelembevételével.

A juhtenyésztés további fejlesztése érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna vízellátási övezeteiben, A Kaspi-tenger menti a földön, a Nogaj-sztyeppén és a turkmér. főcsatorna övezetében dús le. gelöket kell létesíteni. A vízellátó létesítmények üzembehe. lyezésével egyidejűleg gondos, kodnl kell a legelők vízellátása, ról, hogy az említett területeken így kövér legelők létesüljenek a legnagyobb juhnyájak szá. mára is.

A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözömü- vek és az artézi vizek felhasználásával magas terméshozamú szénakaszálókat és legelőket kell létesíteni, hogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajtsák át.

9 Be kell fejezni a kolhozok- • ban a nagy mezei munkák gépesítését, nagymértékben gépesíteni kell a munkaigényes feladatokat az állattenyésztésben, a zöldségtermelésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel. és lerakásában, az öntözés, a mo. csaras területek lecsapolása és új területek müvelhetövé tétele terén.

1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gabona- neműek, ipari növények és takarmánynövények szántásában és vetésében 90—95 százalékot, a gabonanemüek és a napraforgó kombájnokkal váló aratásban 80—90 százalékot, a cukorrépa, szedésben 90—95 százalékot, a nyersgyapot gyapotszedögépek- kel való aratásában 60—-7u százalékot, a hoszürostú len vetésében és betakarításában 80—90 százalékot, a burgonya vetésében sorközi megművelésében és szedésében 65—60 szá.- zalékot, a szénakaszálásban és a sílózásban 70—80 százalékot.

Biztosítani kell a gép- és traktorállomások munkájának további javítását, ki kell szélesíteni tevékenységüket a fáradságos munkafolyamatok gépesítése terén, a kolhozok termelő, munkájának valamennyi ágában Fokozni keH a gép- és traktor, állomások felelősségét í mező gazdasági növényfajták és ai állattenyésztés hozamára vonal - kotó tervek teljesítéséért.

Az ötéves terv végére kb 50 százalékkal növelni kel! a gép- és traktorállomások traktoráUo. mányának teljesítőképességét, különösen mezőgazdasági növényfajták sorközi megműveléséhez szükséges gépeket vontató sormüvelö traktorokét. Az ötéves terv alatt biztosítani kell a traktorok napi teljesítményé, nek kb. 50 százalékos emelését. Be kell fejezni a gazdaságosába Diesel-motoros traktorok bevezetését.

A Litván, a Lett és az JÉszl Szovjet Szocialista Köztársaság.