Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-14 / 111. szám
Milyen segítséget nyújt az „Anyag- és Adatszolgáltatás44 a propaganda munka teriitetén A pártoktatás ideológiai színvonalának és politikai tartalmának elmélyítése egyik legdöntőbb feladata a propagandistának. Ezt a feladatot csakis akkor tudja megoldani, ka nem elégszik meg az egyes útmutatókban kiadott, anyaggal, hanem figyelmét kiterjeszti az útmutatókban közölt kőtelező, valamint javasolt irodalom mellett egyéb tanulmányokra is. Néhány tapasztalatot szeretnék itt ismertetni, amelyet a Pártkiadványok hasznosítása terén szereztem akkor, amikor a propaganda-szeminárium soron lévő kérdéseivel foglalkoztunk. így pl., amikor a szocialista iparosítás eredményeit tárgyaltuk, megvitattuk azokat az erőket, amelyek lehetővé teszik a válságmentes gazdasági élet kibontakozását. Nagyon helyes volt, hogy ^ rávilágítottunk arra, hogy milyen helyzetben élnek a dolgozók Amerikában. Ennél a kérdésnél hasznos volt tanulmányozni az ,,Anyagás Adaíszolgáltatás” 1951. októberi számában Amerika gazdasági helyzetéről megjelent gazdasági tanulmányt, amely konkrét adatokkal , mutatja be, hogy miért romlik állandóan a dolgozók helyzete az USA-ban. Vagy ugyancsak az „Anyag- és Adat&zolgáltatás”-ban a gazdaság1 vezetők feladatairól megjelent cikk (1951. okt.) arra világított rá, hogy milyen öntudatosan építik ki a népi demokráciákban mindenütt a helyes munkaszervezést a gazdasági irányítás. E folyóirat novemberi számában jelent meg egy cikk az iparpolitika különbségéről a kapitalizmusban és a szocializmusban H. Mine elvtárs tollából és a cikk ismertetése alkalmat nyújtott arra, hogy a hallgatók világméretekben lássák meg a szocializmus erőit, a párt hatalmas jelentőségét, a munkásosztály harcának győzelmes útját, a marxizmus- lemnizmus elméletének cselekvő erejét, ,,A marxizmus-leninizmus tanítása a háború és béke kérdéséről. A nemzetközi helyzet alakulása a második világháború után” című anyaggal most foglalkozik a propaganda-szeminárium. Ezen a téren hatalmas anyag áll rendelkezésünkre. A pártkiadvá- nyokbói ezeket ds fel tudjuk használni, mint ahogy részben már fel is használtuk. Tanulságos külön is rámutatni, hogy az „Anyag- és Adatszolgáltatás” 1952. áprilisi száma milyen jól feltárja a jelenlegi nemzetközi helyzet alakulását; mint pl. Sztálin elvtárs válasza amerikai !apszerkesztök kérdéseire, vagy D. Melnyikov: Mi is az a „keretszerződés?” és B. Ponomar- jov: A gazdaság militarizálása és a proletáriátus elnyomorodá- 8a a tőkés országokban című cikkek megmutatják a Szovjetunió békés építömunkáját és a® imperialista országok tervét, hogy milyen eszközökkel akarják a világot kettészakítani és kirobbantani a harmadik vüág- báborút. Folytatni lehetne még azoknak a tanulmányoknak számát, amelyeket közvedenül. bevonhatunk a pártoktatás eszmei színvonalának emelése érdekében, de példának tatán ez is elég. És, hogy est megtehessük mindenekelőtt az szükséges, hogy mielőbb magunk olvassuk el őket, jegyen meg bennünk az az öntudat amely sohasem zárkózik el az igaz eredmények köztesétől. sohasem rejti véka alá a párt szervező, nevelő, irányító munkája következtében elért eredményeket, hanem azokat úgy tudatosítja, hogy ugyanak. kor a hatadjselUnes tábor rothadtságát, gazdasági rendszerének tarthatatlanságát is megismerteti. A módszer, amelynek segítségével közelebb hozzuk a hallgatóinkat a tárgyalt anyag problémáihoz, akkor a legjobb, ha mindjárt közvetlenül szervesen az anyaghoz kapcsoljuk a hozzao;va- so't cikket, tehát konkrétan hívjuk fel rá a figyelmet, de sokat segít az is, ha egy mondatot, vagy esetleg részletet felolvasunk, bár ez sok időt vesz igénybe. Még az is nagyon előnyösnek bizonyult hogy egy elvtárs egészen röviden beszámol a cikkről, ehhez azonban előzetesen kelj megbeszélni a tárgyat és a vonatkozó cikket. A Za Szocitialiszticsku Ju- goszláviju.' a* jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja arról ír. hogy Jugoszláviában 1951- ben igen sok közszükségleti cikket gyártó üzemet leáll!" toltak és a munkások tízezrei! bocsátották el. A ..Ljud" ska Pravica“ című titóista lap is beismeri, hogy Szlové. niában a munkanélküliek száma az elmúlt év augusztusához viszonyítva szeptemberben 29, októberben 46> no" vemberben pedig 81 százalékkal emelkedett. Titóék elsősorban az idő" Mélykúton mindenki ismeri Bálint András famíliáját. TJgy ismerik őket, mini a falu kíméletlen kizaá'kmányo" lóit. akik minden tevékenységükkel kárt akarnak okozni a dolgőzó népnek és visz. sza akarják forgatni az idő kerekét. Bálint Andrásnak a fia sem különb. Ha beletekintünk a tanács nyilvántartásaiba. azt láthatjuk, hogy még a multévi hízott sertés sei is hátralékban van. Az ideit sem teljesítette. A múlt évben feljelentés is volt ellene. A cselédei, illetve napszámosai az eltagadott munkabért követelték rajta. Tavaly 20 mázsa kukoricát dugtak el a szár alá, akkor, ■amikor arról «írtak, hogy nincsen termésük, nem tudják teljesíteni a beadást. Va. iamikor igen nagy szavuk volt a község életében. A mélykúti 168 kulák nagyrészük esküdt vagy képviselő- testületi tag volt. Ök irányi- tották a község politikáját. A Hortby-féle képviselő- választások idején Bálint Andrásék, meg a többiek a kormánypárt-jelölt ( főkortesei voltak. A templomdombon. a Szentháromság-szobor tövében tartották a képviselőjelöltek a prograiumbeszé- det. A kulákok az első sorok, ban pöffeszkedtek a díszemelvényen és elégedetten nézték, hogy a választások napján hogyan terelik be a csendőrök a falu szegényeit a csendőrlaktanya udvarára, nehogy szavazatukkal zavar, ják az úri rend képviselő- választásainak „tisztaságát’*. Ilyenkor megszaporodtak ;a kakastollasok a községben és a kulákok utasításaira sü. rűu jelentek meg a szegények házaiban, hogy megismertessék őket az. urak országának rendjével. A bírók is a kulákok közül kerültek ki. Pásztor Gábor a híró, meg Tokodi Sátr Természetesen nem ez íz egyetlen eszköze annak, hogy a kérdéseket közelebb hozzuk a hallgatóinkhoz. Ezek mellett nagyon hasznosnak bizonyult a történelmi adatokkal alátámasztott érvelés, amelyeket a kiadványokban, vagy éppen a levéltárakban találtunk meg; vagy a filmek és a szépirodalom értékelés», amely eievenné, élövé tudja tenni az anyag megismerését, ezen keresztül a marxizmus- lenlnlzmus még teljesebb győzelmét, a burzsoá gondolkodás maradványainak felszámolását, békénk megvédését, munkánk öntudatát, a Szovjetunió iránti Szeretet elmélyülését, pártunk politikájának helyes követését. Komoróczy György, középfokú prop. szem, vezető. sebbeket és a beteg munkásokat bocsátják el, tehát azokat, akik a kegyetlen kizsákmányolás. a súlyos munkakörülmények folytán vesztették el munkaerejüket,' vagy akik védőberendezések hiánya miatt balesetek áldozatai lettek- Szlovéniában körülbelül ötvenezer, Horvátországban pedig mintegy háromszázezer baleset történik évente. Hivatalos adatok szerint 1948-ban körülbelül kétezázhúszezer napszámos volt Jugoszláviában. Ez a szám a titóista rabló politika küvetkezlébon jelentősen megnőtt. dór az esküdt, ez a két miu- deure elszánt kizsákmányoló szabta meg a cselédbéreket, a napszámot. Horváth Mihály, aki ma -a községi tanács begyűjtési nyilvántartója, mondta el, hogy a múltban egyszer Tokodinál csépelt. Tokodinak nem nagyon fűlött a foga a munkabérek kifizetéséhez. Egy kis ingyen munkát szeretett volna belőlük kicsikarni. Megígérte egy reggel, hogy pálinkát ad a munkásoknak, ha behordják a súlyos gabonás zsákokat a hombárba. Délelőtt 10-re körülbelül 40 mázsát be is szállítottak a vállukon, a végén Tokodi egyszerűen letagadta az ígéretét, Bálint Andrásék, Pásztor Gáborék. Tokodiék, meg a többi kulákok ma már nem tudnak a mélykúti dolgozók nyakán élősk°dni, megváltoztatták módszereiket. Ma a kétéves állattenyésztési terv. a begyűjtés saabotálásával igyekeznek ártani dolgozó népünk államának. Barcsák József né tígy igyekezett kijátszani csak a legutóbb a törvényt, hogy vágási engedélyt kért és a megengedettnél kisebb sii'döt vágott le. Ezzel igyekezeti gátolni állattenyésztésünk fejlődését. Bálint András tudatosan szabotálja a mezőgazdasági munkákat. Többek között nem metszette meg a szőlőjét sem. A mélykúti dolgozók előtt egyre vi. lúgosabbá válik, hogy a kulák a falu kizsákmányolója- — aki a múltban az urak politikáját, az elnyomás politikáját helyeselte; — ma sem gondolkodik másként. Ma is az a célja, hogy visszahozza azt a régi világot, amelyben kakastollas csend- őrök, «zéltemos. politikusok képviselték a kulák mellett a törvényes a rend erőit Mély" kútorn Eg-yrc nag-yobb méreteket ölt a munkanélküliség- Jugoszláviában Szabotál a kulák Mélykúton is Szociális gondoskodás — Tito-módon Titóék szeretnek a műn. kásérdekek védelmezőinek szerepében tetszelegni. Ugyanakkor minden útón-módón fosztogatják a dolgozókat. Nemrégiben például azzal örvendeztették meg a napi tíz órát dolgozó építömunkásokat, hogy csak nyolcórai munkabérüket fizették ki. A titóista profithajsza áldozata az a 80 inas is, akit a Belgrad melletti Cteukarica- hajógyár vezetősége már évek óta kíméletlenül kizsákmányolt; most pedig — tanulmányaik befejezése előtt — az utcára tett. Ezek az ifjak kenyérhéjra éhesen gondolkoznak azon, hová vezet a „szakmunkásképzés” titóista rendszere. A siralmas közegészségügyi és munkabiztonsági viszonyok következtében a szerencsétlenségek és halálesetek száma gyorsan növekszik a jugoszláv munkások között. Szlovéniában 1951-ben 45 ezer szerencsétlenséget foglaltak jegyzőkönyvbe. Horvátországban fődig ipari szerencsétlenségek következtében 400 ezer munkanap ment veszendőbe, A titóista vehetőket tehát nemcsak embertelenné teszi a lelkiismeretlen profithajsza ; hanem korlátolttá, rövidlátóvá is. TRYGVE LIE Az amerikai főparancsnokság, amikor a baktériumfegyvert bevetette a koreai nép ellen, gyors hatásra számított. Az idei év elején a vezérkari főnökök egyesült csoportjának elnöke; Bradley azt ígérte a szenátus bi. zotlságában, hogy Koreában rövidesen megváltozik a helyzet az Egyesült AUamok javára, mert új rendszabályokat léptetnek életbe. Ma már világos, hogy Bradley a mintegy három héttel később Koreában és Kínában bevetett baktériumfegyverre gon. doit. A pestis- és kolerabaciilusok azonban, nem hozták meg az amerikaiaknak a kívánt győzelmet, •/Ilyen körülmények között felvetődött az új fegyvernem hatékonyabb ellenőrzésének kérdése, az a probléma: hogy a légi gengszterek által ledobott baktériumbombák hatását szeretnék ismerni az agressziós haderők. Tüzérségi, vagy légitámadás esetén, egyszerű a dolog. Meg kel! figyelni a becsapódásokat. De hogyan ellenőrizzék a baktériumbombák hatását? A frontokon átdobott kémek nem nagy sikerrel működtek. A koreai és kínai hazafiak egymásután kerítették őket kézre. S itt lép előtérbe Trygve Lie úr személye, aki megoldotta Kolombusz tojását. Az ENSZ állítólagos főtitkára ugyanis azzal a javaslattal fordult a koreai kormányhoz, nyújtson segítséget az ENSZ ' mellett müködö „Egészségügyi Kérdések Világszervezetének” a járványok ellen megindítandó harcában. Korea népi demokratikus kormánya azonnal elutasította ezt a javaslatot. Világos, hogy miért. Először is azért, mert Eszak-Korea és Kína területén az amerikai intervenciósok ösz- szes erőfeszítései ellenére sincs járvány, másodszor pedig azért, mert a koreai és kínai nép nem is akar járványt. Világosan látják, hogy az ,, Egészségügyi Kérdések Világszervezetének” működése Koreában maga is felérne egy járvánnyal Az ENSZ eddigi működése, Trygve Die úr készséges segítsége már régen megtanította a koreai népet arra, hogy mit higy- jen el ennsk az agressziós vezető po'.lttkusniaK. Annál inkább indokolt volt Trygve Lie úr javaslatának visszautasítása, mert az úgynevezett „Egészségügyi Világszervezet” igazgatója, a kanadai Brooke Cheesholm 1949. őszén lelkesen magasztalta a baktériumfegyver kiváló előnyeit. Egyetlen nép sem bízhat Trygve Lie-ben, aki megrögzötten és állandóan vét az ENSZ alapszabályzatának 100. pontja ellen, amely a következőképpen hangzik: „A főtitkárnak és a titkárság személyzetének, köíe- iességének teljesítésekor nem szabad semmilyen kormánytól, sem a szervezeten kívülálló hatóságtól utasítást kérnie és kapnia.” Ez azt jelenti, hogy az ENSZ főtitkárának nem szabad az amerikai kormány, majd az At. tanti Szövetség cinkosává válnia. A valóságban Trygve Lie készségesen teljesíti az amerikai kormánykörök minden rendelkezését és az Atlanti Szövetség szervezőinek érdekében jár el. Az ENSZ alapszabályzatának megtartásán kellene őrködnie, de ehelyett támogatja a szabályzat minden olyan megsértéséi, amely az. USA-ból indul ki. Az USA kívánsága szierint törvényellenes balkáni és koreai bizottságok, ülésszakok közötti bizottságok alakulnak és mindezekhez Trygve Lie engedelmes sen nyújt segédkezet. örömmel fogadja azt, hogy az amerikai agresszív tömb nap mint nap megszegi az alapszabályától. Amikor az Atlanti Szövetség létrejött Trygve Lie szolgálatkészen kijelentette: ,.Egyesek az& tartják, hogy én ellenzem ezt a paktumot, de ezeknek nincs igazuk.” Trygve Lie törvénytelenül foglalja el az ENSZ főtitkári pozícióját is. 1950, óta ugyanis megszűnt teljha'almú intézkedési joga. Az amerikai küidő - tek számolva a szovjet küldöttség ellenzésével, meghiúsították az új főtitkári választást, keresztülvitték, hogy három évre meghosszabbítsák Trygve Lie megbízását. A koreai agresszió megindulása után Tt ygvo Lie közreműködésével nyíltan a háború eszközévé vált az ENSZ. Maga a főtitkár is szervezte a tagállamok bevonását az amerikai intervenciósok megsegítésébe, Ujjongott örömében, hogy Koreában az amerikai rablók az ENSZ zászlaja alatt hadakoznak. Minél rosszabbul állt aa amerikai tábornokok szénája a koreai fronton, annál inkább buzgö.kodott Trygve Lie, hogy segítséget nyújtson a megvert int eívenciósoknak Ez év januárjának vége óta az amerikai főparancsnokság baktériumháborút folytat Korea és Kína népei ellen. Trygve Lie ennek a szörnyű gaztettnek is bűnrészesévé tette az ENSZ-t* Emellett a szerecsen-mosdatás sikertelen módszerével; próbálja, hófehérre mosni az amerikai hal ál t ábornokokat és a többit baktérium-lovagokat. Miöst vöröskereszt eseknek álcázott kő» meket akar küldeni Kínába »s ÉSZak-Koreáfca a baktériumfegyver hatásfokának megállapítása céljából. Csak, hogy az amerikai baktérium-gengsz'ereken kívül a koreai nép is nagyon jól tudja, hogy a Svájci Vöröskereszt amerikai pénzen fenntartott szervezet és tudja azt is, hogy a Vöröskereszt főm egbízo ttja bizonyos Otto Lechner nevű kiváló szakértő, aki a második világháború idején ..felülvizsgálta” Hitlerik kon» centrációs táborait és megállapította a foglyok „tökéletes jólétét”. Trygve Lienek kudarcot vallott az a kísérlete, hogy vö- rösberesztes kémeket küldjön a koreai hadszíntérre. Kudarcokba fulladt a baktériumháború, az amerikaiak egész koreai és kínai kalandja A népek azonban ném bocsátják meg az amerikai intervenciósoknak és cinkosuknak, Trygve Lienek a Kínában és Koreában elkövetett alávaló gaztetteket
