Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-13 / 110. szám

i 9 BACSKISKUNME6YEI Dobi István beszéde a Ter­melőszövetkezeti Tanács ülé­sén. — A madarast Dózsa tsz harca a begyűjtés sikeréért. — Miért halad vontatottan a munka a mélykúti gépállo­máson­AZ MDP ISÁCSKISKEYNIEGÍYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 110. szám 4rn SO fillér 1952. május 13, kedd Uj győzelmek fele a kéke frontján Vasárnap délelőtt zászlódiszbp öltözött a Diósgyőri Kohászati Üzemek hatalmas gyártelepe. Diósgyőr do.gőzöl és velük az ország népe, az alkotómunka újabb diadalát ünnepelték. — Elkészült ötéves tervünk egyik büszkesége a diósgyőri óriás­kohó, amely már vasat ad szo­cializmust é-pitő hazánknak. A kohőavatási ünnepségen megjelent Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának tagja, államminiszter, a Nép­— Az új nagyolvasztó felépí­tése és üzembehelyezése, mely­nek alkalmából ma itt ösz- szegyüitünk — kezdte beszédét Gerő Ernő elvtárs —, orszá­gunk szocialista iparosításának, nehéziparunk fejlesztésének fon­tos állomás Az új, hatalmas, korszerű nag olvasztó, amely a mai nappal népi demokráciánk működő üzeme, nk sorába lép, ötéves népgazdasági tervünk szülötte. Erősíti országunkban a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. Erősíti a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály, a népi demokrácia államhatalmát. — Az új nagyolvasztó elv­tarsak, nyers vas termelés Unket több mint egyharmaddal fogja megnövelni. Több nyersvas — több acél! Több acél pedig — több gép, több traktor, iöbb kombájn, löbb kerékpár, motor- kerékpár, gépkocsi, mozdony, több ipari és mezőgazdasági felszerelés, több szállítóeszköz, több fogyasztási jószág, jobb és szebb élet s erősebb ország! — Az új nagyolvasztó tehát, a mi viszonyaink között, a népi demokrácia viszonyai között, békemü, népünk újabb hozzá­járulása saját országunk fel- emelkedéséhez, s egyben a béke szent ügyéhez is. A Szovjetunió segítsége és dolgozóink hősies munkája — Eívtársak! Olyan kis országban, mint Magyarország, nem mindennapos dolog új, korszerű nagyolvasztó építése és üzembehelyezése. Magyar- országon utoljára 14 évvel ez­előtt, 1938-ban helyeztek üzem­be új nagyolvasztót. Azt itt, Diósgyőrben 1933-ban kezd­ték építeni és mintegy hat esztendeig építették. Mi vi­szont ezt a nagyolvasztót, amelyet nem lehet ösz- szehasonlítani a régiekkel, mert azok eltörpülnek mellette, nyolc és fél hónap alatt építet­tük fel s helyeztük üzembe — Mi telte lehetővé, hogy ilyen bonyolult, nagyméretű, számunkra teljesen szokatlan építkezést ilyen hallatlanul rö­vid idő alatt megvalósítot­tunk? — Lehelövé tette mindenek­előtt a baráti Szovjetunió és sz-mélyesen Sztálin elvtárs nagyszerű, önzetlen, közvetlen támogatása! Az új nagyolvasztó terveinek nagyobb részét a Szovjetuniótól kaptuk. A Szov­jetunió szállította, a nagy- olvasztó legfeleiösebb, legbo­nyolultabb felszerelését is. Ter­vezőink, mérnökeink, techniku­saink, művezetőink, sztahano­vistáink a Szovjetunióban gya­korlatban ismerhették meg az ilyen bonyolult, önműködő fel­szereléssel ellátott nagyolvasztó szerkezeiét és működését. A Szovjetunió ezen túlmenően néhány nagyszerű szakembe­rét is elküldte hozzánk segíteni az új nagyolvasztó létrehozásá­ban, s ezek az elvtánsak fá­radságot és :döt°nem kímélve adták át gazdag tudásukat és tapasztalatukat a ml dolgozóink­nak; velük együtt küzdöttek, harcoltak az új nagyolvasztóért; s velük, a dolgozókkal együtt, győztek! — Az új nagyolvasztó gyors felépítését lehetővé tette továb­bá, munkásaink, technikusaink, mérnökeink, dolgozóink oda­adó, hősies munkája! Es ami­kor hősiességről beszélek; elv­társak, ez nem túlzás, nem frá­zis! Ezt a nagyolvasztót való­ban csakis hősies, önfeláldozó munkával lehetett nyolc és fel hónap alatt felépíteni. Nemcsak lit Miskolc- Diósgyőrben, hanem Budapesten és az ország más városaiban a dolgozók tízezrei derekasan küzdöttek azért, hogy a mü sikerüljön. Es az egész ország, egész népünk lélekzet visszafojt va követte a kohó épi'ésének egyes szaka­szait. Mikor ezt a nagyolvasz­tót a mi munkásaink és mér­nökeink építették, tudva-tudták: maguknak építenek! Építették nappal és éjjel! Építették hóban, fagyban, esőben, jegcs szélben és tikkasztó napsütésben! A munkássággal kés a késben — Építették 26—27 méter mélységben és 68 méter szédítő magasságban. Es az építés fo­lyamán, amikor a lehetetlent kellett lehetővé tenni, merész kezdeményezések, bátor újí­tások születtek! De nemcsak merész kezdeményezések, bátor újítások, hanem új, a régieknél keményebb, öntudatosabb, har­cosabb, hazájukat még forrób­ban szerető emberek is kiková- csolődíak. Külön ki kell emelni; hogy a munkássággal kéz a kézben, fáradiságot nem ismer­A háborúra uszító ameri­kai imperialisták és nyugati csatlósaik nyugtalanul figye­lik az imperialistaellenes tá- bornak. a hatalmas Szovjet­unió által vezetett béketábor' nak egyre növekvő ere­jét. Kezdik megérteni, hogy a háborús uszítok táborának nines és nem is lehet olyan hatalmas, világot átfogó jel­lege, mint a Szovjetunió ve­zette béketábornak. Az impe­rialista hatalmak országai­ban egyre erőteljesebben mu­tatkoznak azok a jelek, ame­lyek a kapitalizmus válságá­nak erősödését bizonyítják- Ezekben az országokban a munkásosztály egyre kemé­nyebben száll szembe a hábo­rú erőivel és harcra mozgó­sítja a dolgozó lakosság szé­les tömegeit. A gyarmatok elnyomott népei sem nézik tétlenül az évszázadok óta folyó kímé­letlen kizsákmányolást. Har­cuk rémülettel tölti el a gyarmati uraikat, ezért ural­muk fenntartására semmiféle bűncselekménytől, semmifé­le aljasságtól nem riadnak vissza. A betolakodó impe­rialista gyarmatosítók ellen felkel a gyarmatok népe. Az egyre megújuló elnyomás mind keményebb és kemé­nyebb harcot követel tőlük- A gyarmatok kizsákmányolt munkásosztálya a dicsőséges Októberi Szocialista Forra­dalom tanulságain okulva ■győződött meg róla; bogy a végső győzelem az ő kezé­ben van. Amikor Kína ki­zsákmányolt népei lerázták magukról a külső és belső el­lenséget, ez a meggyőződé­sük még jobban megerősö­dött és azóta még elszántabb harcra, még kérlelhetetlenebb ellenállásra lelkesítette őket. A kis koreai nép csodálatos erejű ellenállása a gyarmati népek szemét is végleg fel­nyitotta és egyben lerántotta a hályogot azoknak a kétel­kedőknek a szeméről is. akik­ben még megmaradt a biza­lomnak egy szikrája az im­perialista hatalmak iránt. Ma már minden civilizált ember ismeri az ENSZ zász­laja alatt harcoló agresszióé csapatok és a balktériumtá" homokok alávaló gaztetteit, s hiába próbálják az ameri­kai imperialisták tagadni vadállati gazságukat a té­nyek minden szónál ékesebb bizonyítékot nyújtanak. A baktériumbáború alkal­mazásáért az összes agresz- sziós hatalmak felelősek. Módszereket maguk is az amerikai imperialistáktól les­ték el. A francia gyarmatosí­tók Napalm-bombákat ..ve«z­nek igénybe a. vietnami nép ellen és tábornokuk. akik lelkiismeretét 90 ezer mada* gaszlkári hazafi pusztulása terheli, a legszörnyűbb erő­szakot alkalmazza Tunisz­ban. Az imperialisták a vi­lág minden táján tűzzel- vassal hallgatásra akarják kényszeríteni a népeket, de az nem sikerül nekik. Nap- ról-napra mélyül az ellentét az imperialista országok és a gyarmati népek között. De a kapitalista országok prole­tárjai is keményen néznek farkasszemet kizsákmányo- tóikkal: belső ellenségeikkel és a világszerte erősödő sztrájkmozgalmak megmu­tatják a nemzetközi proleta­riátus hatalmas erejét. Ilyen körülmények között óriási jelentőségük vau Sztálin elv­társ megállapításainak a ka­pitalista országokban élő munkások és a Szovjetunió munkásosztálya helyzetének gyökeres különbségéről. cMíg a kapitalista társa­dalomban — állapította meg Sztálin elvtárs — a munkás idegen és tőle távolálló tu­lajdonnak, vagy valósággal fegyháznak tekinti a gyárat, a szovjet viszonyok kö'-ött a munkás a gyárat már nem tekinti fegyháznak. hanem hozzá közelálló, testéből, vé­réből való dolognak tekinti, amelynek fejlesztése és ja­vítása létérdeke.” A Szovjetunió, a népi de­mokratikus országok felsza­badult munkásosztálya dicső­ség és becsület dolgának tart­ja a munkát. Egyre hatalma­sabb munkagyőzelmekkel bi­zonyítja be békeakaratát és nemzetközi szolidaritását. Az amerikai imperialisták hiába próbálják bedugni a fülüket az olyan hírek elől, mint a Szovjetunióban végrehajtott legutóbbi árleszállítás —1947 óta sorrendben az ötödik — a világ elnyomott népei szere­tettel; büszkeséggel és az imperialista elnyomókkal szemben érzett egyre elszán­tabb gyűlölettel hallgatják ezeket a híreket. Amíg a nyu­gati államokban a haditer­melés szakadatlan növekedé­sével egy id őben a békés cé­lokat szolgáló termelés erő­sen csökken, addig a Szovjet­unió a kommunizmus építke­zéseinek hatalmas távlataival bizonyítja békés céljait és készségét.’ hogy békésen együttéljep a világ különböző politikai és gazdasági rend­szereivel. A legutóbb meg­rendezett moszkvai nemzet­közi gazdasági értekezlet nagy sikere és egyre erősödő külföldi visszhangja is ezt bizonyítja. A tények szemléltetően bi­zonyítják. hogy két ellenté­tes politika áll egymással szemben. Egyfelől a háború, a pusztítás politikája: melyet az imperialista tábor folytat, másfelől a béke védelmének politikája, melyet a nagy Szovjetunió vezette béketábor folytat, az a tábor, amelynek csodálatraméltó sikereit min­den nép örömmel üdvözli. Az imperialista államok, a gyar­matok népe a kommunizmus építésének minden újabb győzelmét a béke győzelmé­nek látja. A népi demokra­tikus országok szocializmus felé tett minden lépése is a bé. ke győzelmét jelenti a világ minden dolgozója előtt. Ámde erőfeszítések, egyre megújuló muukasikerek nél­kül nincs győzelem a béke frontján sem. Megyénk dol­gozóinak tisztában kell len­niük azzal, hogy a hatalmas és egyre erősödő béketábor magyar frontszakaszának ka­tonái. A béke frontján har­coló bácskiskunmegyei dol­gozóknak világosan kell lát- niok. hogy a soronlévő gaz­dasági feladatok megoldása a béke erősödését szolgálja. Ha tehát megyénk dolgozó parasztsága maradéktalanul elvégzi a tavaszi mezőgazda- sági munkákat, behozza az el­maradást és fegyelmezetten készülődik a nyári még ko­molyabb munkaszakaszra, akkor a vietnami, a koreai, az indiai, a tuniszi és a világ többi kizsákmányolt prole­tárjának hitét és győzelmi­akaratát erősíti meg. Ha a mezőgazdaság. a tavaszi munkák területén idejében végzünk el mindent, akkor nem történhetik meg áz. hogy a nyári munkák idején szét­forgácsoljuk erőinket. Min­den jól elkészített terv, min­den sikeresen megoldott fel­adat most. a megyei béketa­lálkozó előtt különösen, a leg­szorosabb összefüggésben van a béke ügyével, a dolgozó tö­megek világméretű békehar­cával. Felayatták öíéyes tervünk büszkeségét a diósgyőri nagyolvasztót Gerő Ernő elvtárs államminiszter ünnepi beszéde a kohőavatási ünnepségen gazdasági Tanács elnöke, Hónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, va­lamim az MDP Politikai Bizott­ságának és Központi Vezetősé­gének több tagja, jelen volt a kormány számos tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Harmati Sán­dor, az MDP borsodmegyei bi­zottságának titkára mondott megnyitó beszédet majd Gerő Ernő emelkedett szólásra. Több nyersvas — több acél

Next

/
Oldalképek
Tartalom