Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-09 / 58. szám

t

BÁ CSKISKUNMEG YEI

NÉPUJSÁG

Éljen Rákosi elvtárs erőben és egészségben, pártunk további vezetésére, dolgozó népünk javára !

vaum

AZ MDP BACSKISKUNMEGTEI PÁRTBIZOTTSÁG A A AK LAPJA

V1L évfolyam, 58. szám.

4»>n SO lillár

1952. március 9, vasárnap

Hatvan éves Rákosi elvtárs, a magyar nép szeretett vezére

Qj!rszágunk, megyénk üzemeinek és varosainak, falvainak és tanyáinak minden dolgozója forró szeretet- cet, a szocializmus építésé" ben étért új győzelmen sorozatával ünnepli ma népünk szeretett vezérét: a hatvan- esztendős Rákosi elvtártat.

Hatvan esztendő nem sok idő a történelemben, de ennek a hatvan esztendőnek hős küzdelmeit aranybetűkkel fog- laíja magában a magyar történelem- Ez a hatvan esztendő a legszebb tankönyv dolgozó népünk számára, amelyből megtanulhatja mindazt, ami ereny, ami hűség, ami szerecet, ami önzetlen-ég, ami szerénység a néppel szemben, de megtanulhatja azt is, ami gyűlölet, ami kénelhetellen- ség, ami hecytáUás és elszántság az ellenséggel szemben. Ez a hőéi küzdelmekkel teli hatvan esztendő annak a története, hogy hogyan vált Rákosi élvtárs pártunk vezérévé» a nagy Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványává, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legkiválóbb élharcosává, az annyi szenvedést átélt magyar nép atyjává, felemelkedésének vezérlő csillagává.

Százszorosán és ezerszeresen méltóbb mindnyájunk tiszteletére és forró szeretőiére az, aki életének minden percében a dolgozók ügyét szolgálta> aki életének minden percében a fasizmus sötét éveiben is oly hősié-en küzdött a magyar nép szabadságáért, aki életének minden percében harcol ma is dolgozóink szebb és boldogabb jövőjéért, a szocializmus győzelméért, a kommunizmus diadaláért.

Rákosi elvtárs élete sok szenvedéssel és hősi küzdelemmel teli hatvan esztendő. De mennyi alkotásokkal telt hatvan esztendő. Rákosi elvtárs ott volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a megszületett Szovjet hatalom első hónapjaiban. Ott állt pártunk bölcsőjénél. Egyik legkiválóbb vezetője, legbátrabb harcosa volt a magyar történelem fényes napjainak, a magyar Tanácsköztársaságnak, kiváló nagy harcosa volt * nemzetközi munkásmozgalomnak, a III. Kommunista intemacionálénak, testvérpártok hrvác'ának, forradalmak zászlóvivőjének. Neve eggyé forrt a Kommunista Párt dicső harcaival, eggyé forrt a magyar nép évtizedes harcával, sorsával.

1924-ben Rákosi elvtárs hazatért az elnyomott Magyar országra, hogy ismét magasra emelje a magyar proletá. yiátus forradalmának sárba*

xí

tiport zászlaját. Hazatért, hogy hitet, reményt öntsön a magyar elnyomott millióknak fasizmus eáeni harcába, hogy megteremtse azt a pártot, amely tartalmat tud adni a munlcásosztály harcának. Rákosi elvtárs megteremtette a pártot, hitet, erőt, önbizalmat adott a nyomorban és elnyomásban szenvedő milliók harcának.

A magyar elnyomott millióknak ügye 1945-ben győzőimet aratott. Sztálin elvtárs és hős fiai szétverték, pozdorjává zúzták a magyar nép nyakát szorító fasiszta jármot. Ennek a harcnak volt hős katonája Rákisi elvtárs is, aki a Szovjetunióban töltött öt é'i minden percét a magyar nép megmenté ének, szabadsága kivívásának szentelte. A Kossuth rádión keresztül biztatta népét a fasizmus elleni harcra. Hadifoglyok ezreinek szivében gyújtotta meg az öntudajt lángját. Ott volt mindenütt, ahol harcolni ‘lehetett a magyar nép megmentéséért.

1945 februárjában a szovjet katonák vérétől szentelt szabad magyar földre tért visz- sza ismét Rákosi elvtárs, hogy folytassa a harcot a háborii- okozta sebek begyógyításá- ért, a Földértl Kenyérért! Szabadságért!, az erős, szabad, független, demokratikus Magyarországért.

B* álkosi elvtárs vezetésével egy új korszak nyílt meg a magyar történelemben: a nép, az alkotás történelme! Nem is o 'y an sík évvel ezelőtt — Magyarország az urak országa volt, amely fejletlen iparral rendelkezett.

A bankok, gyárak, üzemek, élén ott ültek a weismanfré- dok, Chorinok, kik a munkás- ositály véréből milliókat harácsoltak ö sze. Ott ültek azik, akik a népet egy nagy pusztulásba, katasztrófába taszították. Sztálin elvtárs hős katonái elsöpörték őket a történelem sz. padárát.

Rákosi elvtárs vezetésével rövid idő alatt fejletlen mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá lettünk. Uj hatalmas gyáralkotások: a Sztálin Vasmű, November 7 erőmű, kazincbarcikák épültek fel. Elmaradt, poros alföldi városik válnak fejlett, élettel pezsgő ipari városokká. Ily n várossá fejlődik megyénkben is Kiskunfélegyháza, Kaloc a és a többi mezőváros. Újjászülettek régi üzemeink, avaraink is, úi,

korszerű gépek, felszabadult, boldog, szorgalmas munkások keze alatt születtek e nagy nap tiszteletére is a felszabadult munka hőstettei. Sztahá- nyoisták, ét munkások, munkamódszerátadók ezrei hirdetik a munkához való viszony megváltozásai, a munkások széppé vdít életét, a szocialista munka diadalát. A múlt sötét átkának, a munka- nélküliségnek helyét elfoglalta milliók alkotó munkája, a munkaerőhiány, milliók nyomorát — milliók jóléte, milliók szenvedését — milliók békéje.

Hogy miénk a gyár, hogy magunknak dolgozunk, hogy robot helyett becsületté és dicsőséggé vált a munka: ebben benne van Rákosi elvtárs dl- kötő munkája, bölcs vezetése.

jM agyarország a felszabadulás előtt a grófok• bárók, földesurak, érsekek és püspökök, maroknyi rabszolgatartónak és egyben három- millió koldumah rabszolgának hazája volt. A fdidesurafy és püspökök az uradalmi cselédek és zsellérek százezreinek véres verejtékéből préselték ki kánaánjukat. Egyik oldalon maroknyi degenerált födbirtokos jóléte, másik oldal on hárommillió koldus nyomora, szenvedése. Ez jellemezte a gróf Telekiek, Palla- vicsiniek, gröszjózsefek Magyarországát.

Ma, ha körültekintünk az országban, ha járjuk megyénket, szívünk gyorsabban ver az örömtől, ha látjuk a kigyulladó vihanyt az alföldi falvakban, ha látjuk a gépállomásokon pezsgő életet, ha látjuk az új iskolákat, sportpályákat, népkönyvtárakat, ott, ahol a betűt is atig ismerték. És találkozunk még a legeldugottabb faluban is az új emberrel, aki valóban új emberi életet él. Látjuk a születő szocializmust a gróf Telekiek, Pallavicsiniek, kalocsai érsekek egykori földjén. Látjuk termelőszövetkezeteinkben egy új parasztságnak, a szociali ta parasztságnak kialakulását.

FWogy paraszté lett a jussa: a föld, hogy többé vissza nem térhet a kommen- cíós- és zsellérélet a volt gröszjózsefek földjén, hogy a parasztságunk egyre jobb módban él, hogy a leghűbb szövetségesével, a munkásosztály vezetésével építheti n sz >cializmust, ezt mind köszönhetjük Rákosi elvtársnak. Rákosi elvtárs megyénk parasztjai előtt 1948-ban Kecskeméten mondott történelmi jelentőségű beszédében megmutatta parasztságunk számára azt az egyedül jár-