Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-13 / 29. szám
V' ,5 Rendelet az egyéni teljesítmény jutalmazásáról V. „»-•»-•'»a, a *-r«^.vWí.7^ív-' - .»arcwf»vw»t.'^-tv*»wa-: V. évfolyam, 29. szám Ara SO fillér 1950 május 13, szombat Világszövetség a békéért Szerdán ült össze a Szak- szervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának ülése. Di Vittorio, a Világszövetség elnöke már elmondotta megnyitó beszédét és a nagy- jelentőségű tanácskozás megkezdődött. A napirenden igen fontos kérdések szerepelnek. Elsősorban megtárgyalásra kerül az eddig végzett munka, az eddigi eredmények a legutóbbi milánói Kongresz- szus óta, majd kidolgozza a szövetség további munkaisr- vét a munkásosztály egységéért vívott harcban a békéért, a munKásság helyzetének megjavításáért. A Budapesten most folyó igen fontos ülésszak nagy elismerés népi demokráciánknak. A Világszövetség ezzel értékeli a magyar lép nagy munkáját, melyet Pártunk vezetésével az elmúlt esztendőben véghezvitt, értékeli sikereinket a népi demokráciánk és a szocializmus építése terén, értékeli az ellenség elleni harcunk eredményeit, azt, hogy a béke érdekében népünk egységes és teljes erejével a megvédésre sorakozott fel. Nem véletlen, hogy fővárosunkban tárgyalják'meg az egész világ Szakszervezeteinek jövő feladatait. Népünk, Pártunk, munkásosztályunk nagy győzelme ez. Jól mondta Di Vittorio „szabadon... életörömmel építi az új szocialista társa, dalmat a magyar nép‘‘. Még egy év sem telt el a milánói Kongresszus óta és mégis e rövid időközben is a Szakszervezeteknek igen nagy sikereik vannak. A Szakszervezeti Világszövetség hatalmas erőkkel rendelkezik és 78 milliónál több tagja van. Az imperialisták úgy számítottak, hogy kilépésükkel a Világszövetségből megsemmisítő csapást tudnak mérni a szakszervezeti egységre, sikerül szétzilálniok egységes soraikat, fékezik a szakszervezetek aktivitását és harcát a kapitalizmus, a háborús gyújtogatok ellen. Nem így történt. Az imperialisták rosz- szul számították ki lépésük következményeit. Céljuknak az ellenkezője lett a valóság és nem kis idegességgel azt kellett látniok, hogy a Világszövetség állandóan erősödik, hogy taglétszáma nő, hogy míg a tavalyi esztendőben hetvenegymillió volt a tagok száma, most hetvennyolc millió fölé emelkedett. Sőt ez^n túlmenően, egy egész sor állam haladó szakszervezetei csatlakoztak a szövetséghez azzal a céllal, hogy harcolnak a tőke ellen, harcolnak ki- zsákmányolóik, a háborúra spekulálók ellen. Ezt a nagyméretű megerősödést abból a szempontból kell különösen nagyra értékelni, hogy a kapitalista államokban a reak. ció mindjobban elnyomja a dolgozó népet, „hogy egyre súlyosbodik a dolgozók kizsákmányolása, egyre növekszik a nyomor és a munka nélküliség“1. A reakció minden igyekezetével azon van, hogy elnyomja a munkásosztály törekvéseit, megvonja a legelemibb emberi jogokat, hogy haszna nagvobbítása érdekében az új világháborúhoz vezető utat azzal egyengesse., hogy áttér a munkásosztály eltiprására. áttér a nyílt fasiszta módszerek alkalmazására. Amerre csak nézünk a kapitalista államokban, mindenhol ennek a jeleit látjuk. Gondoljunk az Olaszországban napirenden lévő munkás- gyilkosságokra, a földet foglaló parasztok megölésére. — Föld helyett géppuska-sortüz, munkabér helyett páncélautók élesre töltött ágyúkkal, munka helyett munkanélküliség, a létminimum helyett mérhetetlen nyomor, szenvedés, kínlódás és a mától, holnaptól való állandó rettegés. Franciaországban hasonló a helyzet. A hajók nem ennivalót, hanem tankokat raknak ki. a francia gyárak egymásután állnak ]e, a munkások a kapukon kívülre kerülnek. A munkások szinte törvényen kívül vannak, egymásután születnek meg a munkásellenas rendelkezések, fokozódik a modern rabszolgaság, folyik a szakszervezetek üldözése és dől ugyanakkor a szakadárok felé a milliónyi dollár, mindenütt vér, szomorúság, éhezés, munkáshalál, ahol kapi- talizmus van, ahol a tőkések a népek ellen háborúra készülnek. Ilyen körülmények között nő és erősödik a szakszervezeti mozgalom, ilyen szörnyűséges állapotokban tudatosul a dolgozók millióiban, hogy nem tűrni kell mindezt, hanem harcolni kell a kapitalizmus ellen és az, hogy a harc célja a közvetlen célki tűzéseken túl, a kapitalizmus megdöntése legyen. Az állati kegyetlenkedés nem fékezheti a munkások szervezkedését, csak erősíti. A kapitalizmus minden pillanata, minden mozdulata vád önmaga ellen és mind többen vannak azok. akik kimondják ezt. 3 vádat és azok, akik készülnek már az ítéletre isAz országgyűlés elfogadta a helyi tanácsokról szőlő törvéayjavasiatet A tanácsok létrehozása a közép és alsófokú áJamigazgatasi szerve* (elépítéséből is kiküszöböli a középkori feudális es burzsoó vonaso a — mondotta Kádár János elvtárs Csütörtöki ülésén folytatta az országgyűlés a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az országunk életében döntő jelentőségű törvényjavaslat vitájára megtelt az ülésterem, a karzatok Több felszólalás után Kádár János elvtárs, beliigy minisztei szólalt fel. Beszéde elején hang- súlyozta, hogy alkotmány-törvényünkkel rendeztük a népköztársaság felső államigazgatási szerveinek jellegét, működését, egymáshoz való viszonyát, felelőssé, gét. Lényegében az történt, hogy leiül — az Elnöki Tanácsnál és a minisztertanácsnál — megszüntettük állami szerveink burzsoá szerkezeti vonásait és átalakítottuk őket a népi demokratikus állam jellegének megfelelően. A helyi tanácsokról szóló törvény az alkotmány rendelkezéseinek végrehajtásával folytatja és befejezi ezt a változást, mert a tanácsok létrehozása a felső állam- igazgatási szervek után a középső és alsófokú államigazgatási szervek felépítéséből is kiküszöböli a középkori feudális és burzsoá v0- j Húsokat, megadja e szervek népi demokratikus jellegét. Ezzel államigazgatásunk egész rend- | — Az állam szerveinek munkájában — hangsúlyozta — a helyi tanácsok létrehozása kapcsán három fontos kérdésben azonnal javulás mutatkozik majd: a tö megek közvetlenül bekapcsolódnak az államügyek intézésébe, egyesítjük a központi és a helyt igazgatást; biztosítjuk a helyi államigazgatás szerveinek gazdasági irányító szerepét. — Ami a tömegeknek az államügyek inlézésébe való közvetlen bekapcsolódását illeti, Lenin elvtárs a szovjetekről szólva, a következőket mondotta: „a szovjet rendszer éppen azokat a tömegeis zsúfoltak voltak. Az ülésen ott volt Rákosi Mátyás elvtárs, Dobi István vezetésével megjelent a kormány több tagja. Molnár lm re elvtárs, alelnök nyitotta meg az ülést. szerében megvalósítjuk és befejezzük a népi demokratikus állam kialakítását. — A helyi tanácsokról szóló törvényjavaslattal népi demokráciánk ismét olyan feladatot old meg, amelynek megvalósításához minden szükséges feltétéi már előzőén létrejött, ötéves nép- gazdasági tervünk sikeres végrehajtása, népgazdaságunk erőforrásainak nagyarányú mozgósítása a terv érdekében most már szinte követelik a helyi tanácsok rendszerének létrehozását. De a tanácsok szervezésének egyik leglényegesebb feltétele — a dolgozó tömegek aktív közreműködésére — teljesen megérett már a helyzet. A népköztársasági alkotmá. r.yunk törvénybeiktatása óta eltelt háromnegyed esztendő alatt a magyar munkásság .dolgozó . parasztság és értelmiség töme- ! geinek politikai fejlődése, a közügyekbe való aktív bekapcsoló- 1 dúsa nagymértékben növekedett. két vonja be az állam demokratikus kormányzásába való feltétlen állandó, még pedig döntő jellegű részvételre, amelyeket még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságokban is, jóllehet törvény ■szerint egyenjogúak, a valóságban a politikai életből és a demo. kratkius jogok és szabadságok gyakorlásából ezer fogással és mesterkedéssel kizártak ‘. Lenin elvtársnak ezek a klasszikus megállapításai lényegében érvényesülnek majd a mi helyi tanácsaink munkájában is. A második kérdéssel kapcsolatban Kádár elvtárs példát mopdott el: a megyékben jelenleg több mint negyven igazgatási szerv önállóan, egymástól lübbé- kevésbé függetlenül bonyolultan és nehézkesen végzi a megye igaz. gatását. E példából érthető, hogy mennyire könnyebbé válik és menpyire megjavul majd a megye ügyeinek intézése, ha e sok igazgatási szervet és az ezekkel járó funkciókat egyesítjük a megyei tanácsok hatáskörébe és szervezetébe. Ami a harmadik kérdést, a he. lyi államigazgatási szervek gazda, sági funkcióját illeti: ezidősze- rint a megye központi igazgatási szerve — az alispáni hivatal — felelősen gazdasági ügyekkel nem foglalkozik. Ma már elengedüe. tetlen követelmény, hogy minden város, megye, falu a központi állami támogatás és segítség melleit feltárja az igen jelentékeny helyi gazdasági erőforrásokat népgazdaságunk fejlesztése, a dolgozók boldogulása érdekében, öt. éves népgazdasági tervünknek ki kell egészülnie a megyék, járások, városok és falvak — nem is beszélve Budapestről, főváro. sunkról — széleskörű kezdeményezéseivel. — A helyi igazgatási szervek e jelentős változások következtében az eddigi, pusztán adminisztráló szervekből valóban eleven, ügyintéző szervek lesznek. A sokféle, egymástól helyileg független megyei államigazgatási szerv egyesítése jelentős mértékben megkönnyíti majd a bürokratizmus ellen megindítandó széleskörű harcot is. A bürokrácia elleni harc a tanácsokban nemcsak a jobb ügyintézésért indul majd meg, hanem ez a harc komoly része lesz a reakciós politikai erők elleni küzdelemnek. A különböző igazgatási feladatoknak a budapesti és megyei tanácsok hatáskörébe való egyesítése nagyon sokes a dolgozókat méltán bosszantó bürokratikus torzszüleményt fog eltüntetni. Ötéves tervünk végrehajtása érdekében A tanácsok feltárják a helyi gazdasági erőforrásokat A Szakszervezeti Világszövetségnek a munkásosztály életbevágó követeléseiért vívott harca megnyerte a legszélesebb dolgozó tömegek ro. konszenvét. Ennek bizonyítéka a nemzetközi szakmai tagozatok megalakításának a sikere. Budapesten a megalakult 12 nemzetközi szakmai szövetség elnökei és titkárai tanácskoznak. Tavaly október 2-án a Világszövetség kezdeményezésére szervezték meg a békenapokat, amelynek nagy sikere, volt, hatalmas tömegeket mozgósított a béke megvédése érdekében- A Szakszervezeti Világszövetség hatalmas jelentőségű munkát végzett és végez a munkásosztály egységének megőrzéséért vívott harcban. Harcol az egységbontók ellen, leleplezik az árulókat. Mindenütt a Párt segítségével, nagy sikerei vannak ennek a harcnak. A jobboldali szociáldemokraták, a titóista ügynökök azon vannak, hogy megbontsák az egységet, azon vannak, hogy az imperializmus jármába fogják továbbra is a munkásokat. Az egység ellenségük. Jelszavuk; oszd meg és uralkodj! De úgy Olaszországban, mint Franciaországban a szakadárok munkája ellenére, alulról nagyszerű egység épül. a dolgozók egységesek a béke, a bérkövetelések, a sztrájkok kérdésében. Franciaországba 1 nem egyszer előfordult, hogy a szakadár szervezetek tagjai együtt sztrájkoltak a többiekkel, ami azt bizonyítja, ho^v a szervezeti szétszakífottíág ellenére, a dolgozók támogatják a Világszövetség munka, ját, támogatják a haladó szakszervezeti mozgalmat. A budapesti ülésszak tovább fogja fejleszteni az eddiHok értékelése alapján ezt a harcot és még nagyobb segítségére lesz a, munkásosztály egysége kialakulásának. A tanácskozás jelentős állomása ezért a, béke, a demokrácia tábora további erősítésének, növeli erejét a, kapitalizmus, imperializmus elleni harcban.
